Északmagyarország, 1969. november (25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-21 / 270. szám

11/ J november 24-én visszatér a Földre az Apollo—12 Újra együtt a három űrhajós Befejeződött Conrad Bean második holdsétája is és A „séta" megjelölés azonban ebben az esetben kevéssé helytálló, mert a két űrhajós — bár csak mindössze más­fél kilométeres utat tett meg az égitest felszínén a csak­nem négyórás expedíció alatt — komoly munkát vég­zett. Az Intrepid holdkomp két utasa több különböző ki­sebb és nagyobb kráter kör­nyékéről összesen mintegy 25 kilogrammnyi kőzetmintát gyűjtött be, felkereste a Sur­­veyor automatikus űrállomás Holdon levő részét, és lesze­relte annak tv-kameráját, valamint több más alkatré­szét, hogy a Földre visszahoz­za azokat. Felszállt a Hold felszínéről az Apollo—12 holdkompja, az Intrepid (Rettenthetetlen). Charles Conrad és Alan Bean, a holdkomp két utasa több mint 30 órát töltött az égitest felszínén, ebből mint­egy nyolc órát a kabinon kí­vül. A felszállásra magyar idő szerint 15.26 órakor került sor. A holdkomp úgyneve­zett felszálló része kilövő állványául ezúttal is a „le­szálló” rész szolgált, amely a fékező rakétát foglalta ma­gában. Ez a rész, a hold­komp lábaival, a Holdon ma­rad. Az egyik lábon ezúttal is táblát helyeztek el, a hold­utazás emlékéül, a tábla csak a három űrhajós nevét, aláírását és az utazás idő­pontját — 1969. novembere — tartalmazza. A Holdról történő indítás hibátlanul sikerült: a fel­szálló rész a megadott pályán haladt, és a hajtómű a meg­adott program szerint műkö­(Folytatás a 2. oldalon) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜUETTER­ A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXV. évfolyam, 270. szám óra: 80 fillér Péntek, 1969. november 21. A SZÓI javaslatára módosították a részesedési alap felosztását •*­­Ülést tartott a Mi­ni­szt­ert­an­ács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. Meg­hallgatta és jóváhagyólag tu­domásul vette Fehér Lajos­nak, a kormány elnökhelyet­tesének tájékoztatóját a Vi­etnami Demokratikus Köz­társaság kormányküldöttsé­gével Budapesten folytatott gazdasági tárgyalásokról és az aláírt megállapodásokról. A Minisztertanács meghall­gatta és jóváhagyólag tudo­másul vette Apró Antalnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoztatóját a magyar­­lengyel gazdasági együttmű­ködési állandó bizottság Bu­dapesten november 3. és 5. között tartott 9. ülésszakáról. A kormány ezután megvi­tatta és elfogadta az Orszá­gos Tervhivatal elnökének előterjesztését a népgazdaság 1970. évre tervezett fejlődé­séről és határozatot hozott a jövő évi népgazdasági terv­ről. A Központi Statisztikai Hivatal elnökének előterjesz­tése alapján tudomásul vet­te a Gazdaságkutató Intézet jelentését a népgazdaság 1969. évi várható fejlődéséről. Magyar Nemzeti Bank elnö­­­kének javaslatára határozatot hozott a hitelpolitikai irány­elvek kiegészítéséről, illetve módosításáról és az 1970. évi beruházási hitelkontingens­ről, majd elfogadta a mun­kaügyi miniszter jelentését az ipar és az építőipar 1969. I— III. negyedévi munkaügyi helyzetéről. A pénzügyminiszter és az igazságügy-miniszter előter­jesztette az 1970. évi állami költségvetésről szóló törvény­­javaslat tervezetét. A kor­­­mány megvitatta és elfogadta törvényjavaslatot, majd úgy határozott, hogy azt az országgyűlés elé terjeszti. A kormány tudomásul vet­te az Országos Műszaki Fej­lesztési Bizottság elnökének a Magyar Tudományos Aka­démia elnökével egyetértés­ben tett előterjesztését az 1971—1985-ig terjedő időszak­ra szóló országos távlati tu­dományos kutatási terv el­készítésének módszertanáról. Ennek kidolgozásánál figye­lembe vették a kormány tu­dománypolitikai bizottsága által elfogadott elveket. A Szakszervezetek Orszá­(Folytatás a 2. oldalon) Elvtársi, baráti eszmecsere a miskolci járás KISZ-kü­ldöttértekezletén Újjáválasztották a mozgalom járási vezetőit Csaknem háromezer ifjú­kommunista képviseletében tanácskoztak tegnap a mis­kolci járás KISZ-szervezetei­­nek küldöttei. Megyénk e sa­játos területének és az ifjú­sági mozgalom sokrétű tevé­kenységének problémáit hoz­ták magukkal és ele­mezték felelősséggel az őszinte, elvtársi találkozó részvevői: a fiatal munkások, tsz-tagok, műszakiak, hiva­talnokok és a tanulóifjúság küldöttei. Részt vett az értekezlet munkájában Szűcs István, a megyei párt-vb tagja, a me­gyei NEB elnöke. Bialis Jó­zsef, a járási pártbizottság első titkára. Németh Antal, a megyei KISZ-bizottság tit­kára, valamint a járás taná­csi és társadalmi­­ szerveinek képviselői. A tanácskozás küldöttei már korábban írásban meg­kapták a járási KISZ-bizott­­ság beszámolóját. Ehhez rö­vid szóbeli kiegészítést fű­zött tegnap Demk­ó István, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség járási bizottságának megbízott titkára . Mérlegre téve a VII. kongresszus óta eltelt időszak eredményeit, elmondhatjuk: a mozgalom szervezeti egysé­ge tovább erősödött, har­minc új alapszervezet alakult járásunkban. Növekedett a tacr’-szczám is: pl'lanatnyilag 2772 fiatal tagja a KtS Z-nek. Kifejtette a beszámoló, s ezt hangsúlyozta jó néhány hozzászóló is: a termelő­­munkában, a politikai és kulturális rendezvényeken, s a kötetlen, ám kulturált szó­rakozásban egyaránt példa­mutatóan vesznek részt a já­rás fiataljai , ha az utóbbi­hoz nem is rendelkeznek mindenütt korszerű lehetősé­gekkel. Jellemző a KISZ akcióinak vonzerejére, hogy a forradal­mi ifjúsági napok idei ese­ményein több mint 15 ezer fiatal vett részt! Örömmel emlegették küldöttek közül sokan: ma a.. már a mozgalomnak a leg­több üzemben sikerült ki­vívnia tekintélyét. A gyár gazdasági vezetői meghall­gatják a KISZ­ érdekvédelmi kérdésekben tett javaslatait, s ennek nyomán jó néhány konkrét intézkedés született. Az úgynevezett „üzemi négy­szög” munkájában is állan­dóan részt vesz, s mindenütt hallatja szavát a KISZ kép­viselője, vezetője. Az ifjúsági termelési moz­galmakban különböző kitün­tető címek elnyeréséért mint­egy 300 fiatal versengett az elmúlt időszakban. Akció­­program­­aikban általában v­állalnak védnökségeket, társadalmi munkaakciókat a KTSZ-esek, és legtöbbször be­csülettel telesítik is e köte­lezettségeket. Helyet kapott a küldöttér­tekezlet vitájában az ipari­­tanuló-intézetek KPSZ-tag­jainak hovatartozása is. Hangsúlyozták sokan: továb­­bi figyelmet érdemel az in­gázó, valamint albérletben lakó fiatalok problémája is. A sokrétű, elemző vita, az elvtársi baráti eszmecsere után megválasztották a mis­kolci járás 35 tagú KISZ-bi­­zottságát, valamint a végre­­hajtó bizottságot és a pénz­­ügyi ellenőrző bizottságot. A járási KISZ-bizottság titkára Demkó István lett. Gy. k. • Nyelvmívelő napok Kassán Kazinczy Ferenc emlékére A Csehszlovákiai Magyar Nyelvművelő és Nyelvjárás­kutató Társaság, a kassai Batsányi-körrel karöltve, nyelvművelő napokat rende­zett Kassán, Kazinczy Ferenc emlékére. A háromnapos konferencia irodalmi és nyel­vészeti programjában elő­adást tartott többek között Rácz Olivér, a Szlovák Szo­cialista Köztársaság iskola­ügyi miniszterhelyettese, to­vábbá Benkő Lóránd, Deme László budapesti egyetemi és Dobay Béla sárospataki gim­náziumi tanár A tudományos előadásokon és a társaság szervezeti kér­déseit megvitató üléseken kívül a gazdag eseménysoro­zatnak kiemelkedő része volt a nagyszabású Kazinczy-em­­lékest. Ennek műsorát teljes egészében Kazinczy Ferenc és a XVIII. századi magyar költők: Batsányi, Bessenyei, Csokonai, Berzsenyi, Virág Benedek műveiből és a kor magyar zeneirodalmából ál­lították össze. A kassai magyar ipari kö­zépiskola kultúrtermében rendezett irodalmi estnek mintegy 1000 főnyi közönsége volt, amely lelkes tapssal kö­szöntötte a kassai magyar gyermekkórus és a vendég­szereplő budapesti művészek minden számát. JÁTÉKKIÁLLÍTÁS A TRIAL Nagykereskedelmi Vállalat és a Divatcsar­nok november 19-én Budapesten játékkiállítást rende­zett. Különösen sok mechanik­us és mozgó játék lesz az idén. Egy kis meó a kiállításon. Bentonit, periit, kvarcit, anhidrit Húsz éve államosították a hegyaljai ásványbányászatot Mit rejt a föld mélye? ■ Félszáz termék Export 29 országba ■ Por elhárítás Prekotizálás, hidrofobizálás A magyar bányászat leg­fiatalabb ágazata az ásvány­bányászat. Földtani adottsá­gai miatt Hegyalja területe kiemelkedő szerepet tölt be a magyar ásványbányászat­­ban. Húsz évvel ezelőtt, ami­kor sor került az ásvány­bányászat államosítására is, Hegyalján csak törpe bánya­üzemek, s egy-két primitív előkészítő üzem került szoci­alista tulajdonba. Azóta gyorsan iparosodott ez a ter­melési terület is, és a követ­kezetes műszaki fejlesztés, a nagyarányú beruházások ré­vén korszerű iparággá vált jellemző, hogy 1948-ban, az államosí­tást megelőző esztendő­ben 300 ezer forint ter­melési értéket az idén már 130 millió forint jövőre pedig 150 millió forint termelési értéket produkál majd az Or­szágos Érc- és Ásvány­bányák Hegyaljai Művet Ásványok tekintetében Hegyalja igen gazdag. A vál­lalat mintegy félszáz külön­féle terméket termel, ame­lyek, mint alapanyagok, il­letve segédanyagok nyomon követhetők a fogyasztási cik­keket előállító iparágak számtalan termékében, illet­ve feltalálhatók a nehézipar által előállított termelőesz­közök gyártási folyamatában is. Ásványbányászati anya­gokat használ fel a vasipar, az ásványolajipar, a kohá­szat, a vegyipar, a villamos­ipar, a kerámiaipar, a pa­­píripar, a gumiipar, a fes­tékipar és még számos más, építőiparhoz tartozó termelé­si ágazat. A vállalat legfon­tosabb termékei közül men­­­nyiségileg a legtöbbet a kü­lönféle bentoni­tokból, perli­­tekből, kovaföldből, kvareit­­ből és anhidritből termeli. Az utóbbit a szikes talajok javítására használják. A vál­lalathoz tartozó 12 üzemben mintegy ezren dolgoznak. A vezetés jelenlegi törekvése az, hogy a bányatermékek eladá­sa helyett előkészített ásványbányászati termé­kekkel jelentkezzenek a hazai és külföldi piacon. Fontos feladata az ás­­ványbányászatnak az importcsökkentő tevé­kenységen kívül az ex­port fokozása. A hegyaljai vállalat 29 or­szágba, nagyrészt tőkés or­szágba juttatja el termékeit. A szervezett földtani ku­tatások nagyban elősegítik a vállalat fejlődését. Ezen a te­rületen még számos lehető­ség van. Legutóbb például a nagyon gazdag Hegyalján hi­­ganyércre is melynek a további bukkantak, kutatá­sára folynak a munkálatok Az államosítás óta eltelt 20 esztendő alatt nagyot fej­lődtek a dolgozók munka- és életkörülményei is. A leg­nagyobb erőfeszítéseket az úgynevezett porelhárítás te­rületén tették. A porvéde­lem technikai eszközeinek tökéletesítése a szilikózis el­leni küzdelem egyik oldalát jelenti. De ugyanígy a dol­gozók egészségvédelmét szol­gálja a munkaidő-rövidítés is. A poros munkahelyeken csak napi 6 órát dolgoznak a munkások. Ma már vala­mennyi üzem korszerű für­dővel rendelkezik, de van a vállalatnak külön orvosi rendelője és korszerű étter­me a központban. Mádon. A vállalat lakótelepek építésé­vel is hozzájárul a dolgozók életkörülményeinek javításá­hoz. Az új gazdaságirányítási rendszer kötetlenebb formái számos új lehetőséget nyúj­tanak a sokféle termékkel és még több felhasználási terü­lettel rendelkező iparág ré­szére. Folyamatban van olyan új gyártástechno­lógiai, előkészítési eljá­rások például bevezetése, mint a prekotizálás, vagy a hidrofobizálás, amelyek révén az ered­mények még tovább fejleszthetők. Az Országos Érc­ és Ás­ványbár­­yák Hegyaljai Mű­veinek igazgatója, Szajkó Jó­zsef 20 esztendeje, az álla­mosítás óta vezeti a válla­latot. Elmondotta, hogy az elmúlt 20 esztendőben ti­zenháromszor kapta meg a vállalat az élüzem címet. Je­lenleg 36 munkáskollektíva vesz részt a szocialista mun­­kaversenyben. Az elmúlt években közel 400-an kapták meg a vállalatnál a kiváló dolgozó oklevelet, illetve jel­vényt. Hegyalján az ipart a bá­nyászat, elsősorban az ás­­ványbányászat reprezentálja. Az ásványbányászat fejlődé­se pedig elősegítette és elő­segíti az egész terület álta­lános iparosodását. Növeke­dett a vidék ipari szakmun­kásainak száma, az egész környék kulturális színvona­la. A 20 esztendeje államo­sított hegyaljai ásványbányá­­szat büszke lehet­ eddigi eredményeire, de következe­tesen tevékenykedik annak érdekében, hogy a jövőben minél eredményesebben se­gítse egész népgazdaságunk fejlődését. Oravec Járna

Next