Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-14 / 62. szám
TfSZSZ-nyilatkozat Egyes imperialista államok burzsoá sajtójában és kormányköreiben az utóbbi időkben koholmányokat terjesztenek a szovjet—kínai határon fennálló helyzettel kapcsolatban. Olyan híreket terjesztenek, hogy a Szovjetunió „támadást készít elő a Kínai Népköztársaság ellen” és e célból „nagyszabású katonai műveleteket” bonyolít le. Ezeket az megnyilatkozásokat a uszító kínai propaganda felkapta és országában kampányt indított „a háborúra való felkészülésre”. Ják A TASZSZ-t felhatalmazannak kijelentésére, hogy a fenti koholmányok teljesen alaptalanok. A kommunistaellenes propaganda ezek révén gátolni próbálja a jelenleg Pekingben folyó szovjet—kínai tárgyalásokat, anyagot szállít a szovjetkínai kapcsolatokban mutatkozó feszültség fokozására. A szovjet fegyveres erők mindennapi szolgálatukat végzik, a szokásos tervek és programok keretei között tökéletesítik harcászati felkészültségüket, erősítik a szovjet állam védelmét az ország egész területén. A Szovjetunió és kormánya politikájában változatlanul a szovjet—kínai kapcsolatok rendezésére, az együttműködés fejlesztésére, a két ország népei közötti barátság helyreállítására és megaszilárdítására törekszik. Ezt politikát nem képesek megváltoztatni az imperialista propagandának, a béke és a nemzetközi együttműködés ellenségeinek provokációs fogásai. Kedvezőbben alakul Pénteken a Belkereskedelmi Minisztériumban Szurdi István miniszter sajtótájékoztatót tartott a kereskedelem időszerű kérdéseiről. Összességében megállapítható, hogy a készlethelyzet javult, a megrendelések kedvezőbben alakulnak, az árualap még nincsen de kereskedelem birtokában. Az a idei jó áruellátáshoz az ipar segítsége szükséges. VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK? a ta ua vtiaa.iasia<•••* uauui a us naciora * Oi ■ VU «1100 un> «1» XXVI. évfolyam, 62. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1970. március 14. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben Dr. Papp Lajosnak, a Minisztertanács Tanácsszervek Osztálya vezetőjének elnökletével pénteken a ment Gobelin-termében Parlaértekezletet tartottak a fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökei. A részvevők korábban munkaanyagot kaptak kézhez a lakossági szolgáltatások helyzetéről, fejlesztési feladatairól — ehhez Karádi Gyula, az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese fűzött kiegészítéseket. Elöljáróban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt esztendő végén kormányhatározat látott napvilágot a szolgáltatások fejlesztéséről. Noha azóta csupán néhány hónap telt el, a rendelkezésnek már lemérhető eredményei vannak, így pl. 1970. január 1-től úgy módosítottak néhány közgazdasági szabályozót hogy azok a szolgáltatások fejlesztésére ösztönözzenek. A leglényegesebbek: a lakossági szolgáltatások eszközlekötési járulékát a szolgáltatások fejlesztési alapjának növelésére fordítják; 50 százalékkal csökkentették a fejlesztési alapok adóját; mentesítették az import-letét kötelezettség alól a szolgáltatások bővítését célzó beruházásokat; több hitelkedvezményt adtak, s fokozva az egyéni érdekeltséget. az e területen dolgozók számára 2—3 százalékos átlagbérszint-növelést engedélyezett a munkaügyi miniszter. A gazdaságirányítási reform már eleve változtatásokat követelt a különböző szervek nyújtotta szolgáltatások irányításában — az eddigi tapasztalatok szerint ezt is megnyugtató módon rendezte a kormányhatározat. A megyei szintű tanácsok — a kormányhatározat elveinek megfelelően — nagy erőfeszítéseket tesznek a lakossági szolgáltatások körének bővítésére, sőt, egyes megyékben hosszabb távú koncepciók kialakításán is dolgoznak. Úgy tűnik, mindinkább betöltik a nekik szánt „gazda” szerepet. A rendelet pozitív hatása azon is lemérhető, hogy egyre kedvezőbb kapcsolat alakul ki a minisztériumok és a tanácsok között. Fontos feladat, hogy tanácsok saját hatáskörük minden lehetőségét felhasználva támogassák a szolgáltatások fejlesztését. Az értekezlet második napirendi pontjaként Hont János, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tájékoztatta a tanácselnököket a negyedik ötéves terv főbb irányelveinek kialakításáról. A két előterjesztést követő vitában kifejtette véleményét dr. Fekete László, a Miskolci városi Tanács vb-elnöke is. A tanácskozás dr. Papp Lajos zárszavával ért véget. Tavasz várás Fotó: Mizerák István. Az Állami Biztosító sajtótájékoztatója • A biztosítás szerepének növekedése azt az igényt támasztotta a biztosítóval szemben, hogy a sokrétű szükségletnek megfelelően, a biztosítási lehetőségek széles skáláját bocsássa ügyfelei rendelkezésére. Feladata, hogy az élet gyors változásait követve felkutassa és kielégítse a biztosítási igényeket — mondta Fehér Sándor, az Állami Biztosító vezérigazgatója azon a sajtótájékoztatón, amelyet tegnap, március 13-án, pénteken tartott Budapesten. Kiemelte, hogy a múlt év rendkívüli eredményeket hozott a növénytermesztésben, az elemi csapások azonban rekord összegű károkat is okoztak. Az összes mezőgazdasági károkra az Állami Biztosító több mint másfél milliárd forintot fordított. A legnagyobb összeget, 1 milliárd 168 milló forintot a termelőszövetkezeteknek fizetett ki. Utalt arra is, hogy néhány évvel ezelőtt például a mezőkövesdi járásban egy nap alatt húszmillió forint kár keletkezett. Sajtótájékoztatójának további részében azzal foglalkozott, hogy növekedett a lakosság jövedelme és életszínvonala, s természetszerűleg ez nagyobb biztonságot is kíván. Hangsúlyozta, hogy a statisztikák néhány kárveszély ugrásszerű növekedését mutatják. Ilyen például a robbanás okozta károk szaporodása, különösen a propán-bután gáz szakszerűtlen használata, a gázkészülékek és a gázfűtőtestek gondatlan kezelése kapcsán keletkező kár. A baleseti károkkal kapcsolatban elmondta Fehér Sándor vezérigazgató, hogy az Állami Biztosító 1969- ben 220 ezer baleset miatt fizetett kártérítést. A statisztikából kitűnt, hogy a munkahelyi balesetek száma még mindig nagyon sok s ebben nem kis szerep jut a mezőgazdasági balesetekre (Folytatás a 2. oldalon) Erfurtban találkoznak Világszerte általános elégedettséggel fogadták azt a hírt, amely szerint az NDK— NSZK előkészítő tárgyalásainak ötödik ülése eredményt hozott. Berlinben és Bonnban hivatalosan bejelentették, hogy március 19-én, az NDK-beli Erfurtban összeül a két német állam kormányfője A két német állam immár két évtizedes történetében, először találkoznak egymással a kabinetek vezetői. A Neues Deutschland, a Német Szocialista Egységpárt központi lapja a megállapodást kommentálva hangoztatja hogy az NDK nem valami pillanatnyi taktikai követelmény miatt mutat tárgyalási készséget, hanem, ez politikája elvi alapjaiból következik. A lap a megegyezést követő elégedettség pillanataiban sem téveszti szem elől, hogy a kormányfői találkozó csaknem meghiúsult Brandt tervezett nyugat-berlini látogatása miatt. Ezzel Bonn szándékosan igyekezett konfliktust teremteni. Hogy ilyen körülmények között mégis létrejöhetett a kormányfői találkozóval kapcsolatos megállapodás, az nem Bonn, hanem Berlin érdeme — emlékeztet a lap, majd utal arra, hogy Erfurt, mint színhely. Stoph miniszterelnök indítványa volt. Az NDIC-beli Erfurtot eddig híres kiállításai miatt „a virágok városának” nevezték. Ebben a patinás német városban kerül sor az NDK és az NSZK kormányfői találkozójára. 21 000 méter szövet Javult a lakossági szolgáltatás ma uemian lu í^yuiot tartanak a Miskolci Méretes Ruházati Szövetkezet dolgozói. A mérlegbeszámolóban 250 tag és alkalmazott múlt évi munkájáról, illetve a gazdálkodás eredményeiről lesz szó. A mérleg már napokkal ezelőtt elkészült és abba Kucsma András elnök, valamint Konkoly Ferenc főkönyvelő engedélyével betekinthettünk. A szövetkezet a bázisévhez képest minden mutatót túlteljesített, az 1968-as évvel szemben 5 százalékos termelésfelfutást értek el. Ezen belül is különösen szép eredménynek tekinthető a legalapvetőbb lakosságpolitikai a nelyujjuri szolgáltatás kiszélesítése: ezt a tervüket 107 százalékra teljesítették. Kucsma András elnök elmondotta, hogy a perecesi szolgáltatóház a múlt év augusztusában kezdte meg működését, s az igények, az azóta elvégzett munka azt mutatja, hogy indokolt volt létrehozása. Ugyancsak a helyiipari szolgáltatáshoz tartozik, hogy tanácsi segítséggel a Szentpéteri-kapuban nőiférfi részleget nyitnak, ugyanezt teszik a Győri-kapui lakónegyedben és a diósgyőri lakónegyedben is. A szövetkezet dolgozói a múlt évben 21 ezer méter alapanyagot, 23 ezer méter kellékanyagot és több mint hárommillió forint értékű hozott anyagot dolgoztak fel. Elkészítettek 11 ezer 452 felsőruházati cikket, kilencezer kalapot és sapkát. S végül mit mond a nyereség alakulásáról a főkönyvelő? — A szövetkezetben évközben 3,5 százalékos bérfejlesztést hajtottunk végre, természetesen a nyereség terhére. Ezzel együtt szövetkezetünk tagjainak nyeresége a múlt évi szinten, illetőleg a differenciálás révén attól jobban alakul. Átlagosan 17,5 napnak megfelelő nyereséget kap minden dolgozó. Szakszervezeti aktívaértekezlet Ózdon fi szakszervezeti munkát az üzemben kell erősíteni Tegnap, 13-án délután szakszervezeti aktívaértekezletet tartottak Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központban. Az értekezleten részt vettek az Ózdi Kohászati Üzemek és a Borsodnádasdi Lemezgyár szakszervezeti aktíváin kívül az üzemek gazdasági, politikai és társadalmi szerveinek vezetői is. Az elnökségben foglaltak helyet többek között Veres Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Tóth József, a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának vezető titkára. Az aktívaértekezlet részvevőit Szeghő István, a vasasszakszervezet megyei területi szervezője köszöntötte, majd Sáry István, a vasas-szakszervezet titkára tartott ismertetőt a SZOT elnökségének állásfoglalásáról, a vállalati, üzemi, szakszervezeti szervek hatáskörének érvényesítéséről, és az időszerű szakszerv éti feladt." H. Elöljáróban elmondotta, hogy a SZOT elnöksége a közelmúltban értékelte a végzett munkát, s megállapította, hogy a szakszervezeti szervek eleget tettek kölezettségüknek, jól elvégezék a rájuk háruló feladatokat. Néhány példát említett arra vonatkozóan, hogy az új gazdasági mechanizmus a szakszervezeti munkában is változást hozott, s ezáltal nagyobb feladat hárult a szakszervezetek munkájára. Konkrét esetekkel bizonyította, hogy a visszásságok megszüntetése érdekében milyen esetekben kellett a szakszervezeteknek eljárni, közbelépni. Itt említette meg a kategória-rendszer megszüntetését. A vasas-szakszervezet a soron következő feladatok között első helyen a szakszervezeti munka üzemekben való megerősítését említette. Mint mondotta, a szakszervezeti jogok gyakorlását már a műhelyekben el kell kezdeni A gyakorlatban sajnos, ez a jog nem mindenütt, s nem minden esetben jutott kifejezésre. A nyugdíjasok helyzetéről szólva, követendő példaként említette meg az Ózdi Kohászati Üzemeket, ahol az általánosnál többet törődnek a vállalat nyugdíjasaival. (Például kedvezményes üzemi étkeztetést biztosítanak számukra) Megemlítette azt is, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek 99,2 százalékos szervezettségével, országos viszonylatban az eső helyen áll A tájékoztatást követően az aktívaértekezlet részvevői több kérdéssel, javaslattal kapcsolódtak az előadásban elhangzottakhoz.