Észak-Magyarország, 1970. március (26. évfolyam, 51-75. szám)
1970-03-26 / 72. szám
fényben A Parlament épületében megkezdődött a Magyar—Bolgár Gazdasági Tudományos Együttműködési Bizottság IX ülésszaka. Műszaki Dísz Hazánk felszabadulásának 35. évfordulója alkalmából Budapest jelentősebb közterei és középületei új díszkivilágítást kapnak. Elsőként a Lánchíd „fényruhája mutatkozott be”. Tűzharc Libanonban Egy izraeli gyalogosszázad szerdán délelőtt több száz méter mélyen behatolt Libanon területére és 40 perces tűzharcot vívott a libanoni hadsereg alakulataival — közölte egy libanoni katonai szóvivő. 1968 óta izraeli egységek összesen 11 alkalommal sértették meg Libanon határait Puccskísérlet Chilében Patricio Rojas chilei belügyminiszter szerdán bejelentette, hogy államcsínykísérletet lepleztek le és hiúsítottak meg. Az elvetélt puccs részvevőit — tényleges, valamint nyugállományú katonatiszteket —éiakik a bejelentés szerint „meg akartak változtatni az ország alkotmányos jellegét” — a hatóságok letartóztatták. Vezetőjük Horacio Gamboa nyugállományú tábornok, aki 1957-ben, Carlos Ibanez elnöksége alatt, a belügyminisztériumot vezette. A chilei biztonsági szolgálat emberei február 18-a óta követték nyomon az összeesküvés szálait, amikor katonatisztek egy csoportja kormányellenes gyűlést tartott. Az összejövetelek később többször megismétlődtek. Az összeesküvők felett hadbíróság ítélkezik. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Elrabolták a konzult és a légiattasét Paraguay Buenos Aires-i nagykövetsége kedden éjszaka értesítette az argentin rendőrséget arról, hogy elrabolták Paraguay Valdemar Sanchezt, Corrientes tartomány Ituzaingo városában működő konzulját. Egy közeli bárban letétbe helyezett levél tanúsága szerint a magát „argentínai felszabadító frontnak” nevező szervezet hajtotta végre az akciót A szervezet Sanchez életéért két politikai fogoly szabadon bocsátását követeli, akiket — értesüléseik szerint — a börtönben rendszeresen kínoznak. Kedden reggel elrabolták az Egyesült Államok Santo Domingo-i nagykövetségének légiattaséját a 48 éves Donald J. Crowley alezredest Utóbb kiderült hogy a vakmerő — bár korántsem egyedülálló — akciót egy dominikai szélsőbaloldali szervezet tagjai hajtották végre. A szervezet ultimátumban jelentette be, hogy 21 politikai fogoly szabadon bocsátását követeli a dominikai hatóságoktól cserében az amerikai légiattasé életéért Tanácskozás a mezőgazdaság gépesítéséről Tegnap, március 25-én, szerdán folytatta munkáját a TOT műszaki-fejlesztési bizottsága, amely egy nappal korábban alakult meg Mezőkövesden. A tanácskozás színhelye ismét a Búzakalász Termelőszövetkezet irodaházának tanácsterme volt Ezúttal a termelőszövetkezetek anyagi-műszaki ellátottságának helyzetét vitatták meg. A tanácskozás munkájában — a bizottság tagjaival együtt — részt vett dr. Simka István, a TOT titkára, Szekeres István, a TOT főmérnöke, Fejes László, a megyei pártbizottság osztályvezetője. Faragó Károly, a megyei tanács osztályvezetője és Borsod megyei területi tsz- a szövetségek vezetők A tanácskozást Babics Antal, a bizottság elnöke nyitotta meg. Felhívta a figyelmet a termelőszövetkezetek anyagi-műszaki ellátottságának igen kritikus helyzetére, és a sürgős tennivalókra. A gépesítettség szintje a tsz-ekben jelentősen lemaradt az állami gazdaságok gépesítettségétől. A tsz-ekben egységnyi területre számítva, az állami gazdaságokhoz viszonyítva, az erőgép-ellátás csak 70—80, a tehergépkocsi-ellátás csak 60 százalékos. A tsz-ekben a traktorvásárlás 1967-ben és 1968-ban az előző évekhez viszonyítva jelentősen csökkent. Borsod megyében ez a probléma fokozottabban jelentkezik, mert itt a gépesítés — az átszervezés késése miatt — később valósult meg, amikor már nem voltak megfelelő minőségű és összetételű géptípusok. Magyarán szólva: Borsod megye tsz-ei a maradékot kapták. A TOT titkársága felmérte és megállapította, hogy a tszek 1966—1969-es évek átlagában átlagosan másfél milliárd forintot fordítottak gépek vásárlására — országosan, viszont a megfelelő műszaki szint tartásához legalább évi 2 milliárd forint értékű gépvásárlás lett volna szükséges. A Borsod megyei helyzet az országos átlagnál rosszabb. Igen rossz az új gépek garanciális javító-karbantartó szolgálatának ellátása is. Ezt nem hajlandó megfelelően biztosítani sem a mezőgépgyártás, sem a forgalmazó vállalat A tsz-ek gépesítési helyzetének lényeges javulása azonban már csak a IV. ötéves terv időszakában várható. A tanácskozás után a TOT műszaki-fejlesztési bizottsága állásfoglalást hagyott jóvá, mely szerint javasolja a TOT elnökségének, hogy a műszaki fejlesztés helyzetét legközelebbi ülésén vitassa meg. A bizottság egyben felkéri a TOT titkárságát, hogy az illetékes hatóságokkal — kormányzati szinten is — a tizek anyagi-műszaki ellátásának helyzetét beszélje meg, és a problémák megoldását minden eszközzel és erővel siettesse. (Sz. J.) Szerencsés kimenetelű baleset Viszonylag szerencsés kimenetelű baleset történt az április 11-én Hold-expedícióra induló Apollo–13 űrhajó hordozórakétájának üzemanyaggal való feltöltésekor. A rendkívül gyúlékony hajtóanyagot csöveken át pumpálják nagy távolságból a hatalmas hordozórakétába. Az országos űrhajózási hivatal (NASA) három embere személygépkocsiján éppen körüljárta a Saturnus–5 rakétát, hogy ellenőrizze, nem tartózkodik-e senki a közelben, amikor autójuk sűrű oxigénfelhőbe került, amitől a motorok azonnal lángra lobbantak. A három férfi kiugrott kocsijából és szerencsésen elmenekült, a kocsik azonban elégtek. Az űrhajót nem érte kár. A baleset nem befolyásolja a tervezett indítási időpontot Csütörtök, 1970. márc. 26. Jubileumi ünnepségek Ózdon kibővített ünnepi pártbizottsági ülés Tegnap, 25-én, szerdán délelőtt Ózdon, a Liszt Ferenc Művelődési Központ nagytermében ünnepi kibővített pártbizottsági ülést tartottak felszabadulásunk 25. évfordulója alkalmából. Az ülést Kecskés István, az ózdi városi üzemi pártbizottság PTO vezetője nyitotta meg. Köszöntötte az ülés részvevőit, külön is az elnökségben helyet foglaló Csépányi Sándort, a Borsod megyei pártvégrehajtó bizottság tagját, országgyűlési képviselőt. Majakovszkij: A párt című versének szavalata után Vajda István, az ózdi városi üzemi pártbizottság első titkára tartott ünnepi megemlékezést a felszabadulásunk óta eltelt negyedszázadról. Az eredmények felsorakoztatása mellett hangsúlyozta: az elmúlt 25 év nem volt hibától mentes, a tanulságok viszont mindenképpen előremutatók. Az ünnepi ülés második napirendi pontjaként került sor azoknak a párttagoknak a jutalmazására, akik az elmúlt negyedszázadban fáradhatatlanul dolgoztak és hűséggel helytálltak békés építőmunkánkban. Vajda István ez alkalommal a jókívánságok mellett 51 párttagnak nyújtotta át a felszabadulási jubileumi emlékérmet. Az alapszervezetekben az ezt követő napokban kerül sor a legjobban dolgozó párttagok emlékéremmel való jutalmazására. Ünnepi szakszervezeti tanácsülés A jubileumi megemlékezés Ózdon délután az Ózdi Kohászati Üzemek vállalati szakszervezeti tanácsának ünnepi ülésével folytatódott a Liszt Ferenc Művelődési Központban. A tanácsülés részvevőit Válóczy Elek, az szb elnöke köszöntötte, majd Léka Tivadar, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára emlékezett meg a szakszervezeti munka fejlődéséről, a nehéz múlttól egész napjainkig. Beszámolója alkalmával külön szót ejtett a tanácsülésen részt vevő Nagymengyi György és Mauts Miklós munkájáról, akik már több mint 50 éve tagjai és aktív dolgozói a szakszervezetnek. Köszöntötte ezt követően a 40 és 25 éve szakszervezeti tagsággal rendelkező dolgozókat. Az ünnepi tanácsülés második részében került sor a szakszervezeti aktívák kitüntetésére, megjutalmazására. Antal Boza Dezső és Lipták Lajos a szakszervezeti munkáért jelvény ezüst fokozata kitüntetést kapta. A megbecsülés jelképeként Nagymengyi György és Mauts Miklós 50 éves szakszervezeti tagsága és Muránszky László, Csuka Pál, Nagy Sándor, Bancza János 40 éves szakszervezeti tagsága után oklevelet és szakszervezeti könyvükre díszes piros borítót kaptak. 25 éves szakszervezeti tagság után 19-en kapnak oklevelet és szakszervezeti könyvükre bőrborítót. T. I. Pártbizottság ülés a DIGÉP-ben A Diósgyőri Gépgyárban csütörtökön délben ünnepi pártbizottsági ülést tartottak, amelyen részt vett Szarka János, a városi pártbizottság osztályvezetője. Sztevankó János, a gyár pártbizottságának munkatársa üdvözölte rendkívüli pártbizottsági ülés részvevőit, majd Juhász Barna, a gyár pártbizottságának ágit. prop. felelőse mondott ünnepi beszédet Ezután Mónus Antal elvtárs, a gyár pártbizottságának titkára 23 elvtársnak, köztük 19 pártbizottsági tagnak adta át az emlékérmet Sz. M. A perben a múlttal, a rosszal, a bűnnel fig volt 14 éves, amikor a csendőrtől pofont kapott Keresztesi Erzsébet faüzemi munkáslány nem úgy vallott egy üzemi baleset ügyében, ahogy a csendőr elvárta. A Tanácsköztársaság idején Toronyi János, sátoraljaújhelyi vörösőr vállát átlőtték az ellenforradalmárok. A román fogság és a későbbi hazai letartóztatások után Toronyi János alkalmi munkás, Károlyi gróf hegyközi vasútjának napszámosa feleségül veszi Keresztesi Erzsébet faüzemi munkáslányt. 1919 őszén Olaszliszka -direktóriumának egyik tagját, Tokár Istvánt deresre húzza az ellenforradalom. Háromszor huszonöt botütést mérnek rá. Tokár István a fájdalomba beleőrül. A hegyek között, az erdőkben él, bolyong. Mintha keresne valamit... Ott is hal meg az erdőben, anélkül, hogy megtalálta volna, amiért évekig bolyongott. Tokár István Keresztesi Erzsébet nagybátyja volt. A Magyar Kommunista Párt helyi szervezete Sátoraljaújhelyen 1944. december 27-én alakult meg. A 33 tagból három Toronyi nevet viselt. Toronyi János, a felesége és nagyobbik fiuk. Toronyi Jánosnét megválasztották a pártszervezet vezetőségébe. Egy ideig ő képviselte a pártot a népbíróságon is. Nehéz munka volt ez és sok volt a munkájuk. Nemcsak a háborús bűnösökkel, volt nyilasokkal, csendőrökkel, németbarátokkal, népnyúzókkal volt perben Toronyi Jánosné, hanem a múltból maradt szakbíróval és a különböző pártok népbírósági képviselőivel is. — Nekünk, kommunistáknak különösen hajthatatlanoknak, következetesnek kellett lennünk a népbíróságon is — emlékezik vissza Toronyi Jánosné. — A múltbéli szakbíró ügyeskedett, a jobboldali pártok képviselői mentegetni próbálták a bűnösöket. Érvényre kellett juttatnunk a nép akaratát, hiszen a bíróságot is népbíróságnak hívták. Nagy felelősséggel dolgoztunk, az igazság tudatában és a nép teljes támogatásával ítélkeztünk. Pereltük a múltat, a múlt minden bűnét... sátoraljaújhelyi népbíróság halálos ítéletet is hozott. Azt a csendőrt, aki Sárospatakon egy másféléves csecsemőt a falhoz vágott, itt ítélték el és itt hajtották rajta végre a halálos ítéletet. 1945 augusztusában alakult meg a megyei pártbizottság. Ekkor került oda nőszervezőnek Toronyi Jánosné és akkor fogott vándorbotot. Száz és száz kilométereket tett meg gyalog, faluról falura. Szervezte a pártot — Akkor a tájékozatlansággal, az elmaradottsággal, a ránk szórt rágalmakkal pereltünk — mondja. — Az időben a lányok, asszonyok élete messzire esett a politikától. Nehéz volt a szervezés. De nehéz volt azért is, mert a jobboldali erők is gáncsoskodtak. Sóstófalván például a bíró nem engedte kidoboltatni a gyűlést. Én magam doboltam végig a falut. Este mégis sírva tértem haza, mert a gyűlésből nem lett semmi. Másnap azonban tizenhárom derék ember bejött a faluból ide, a városba és itt alakult meg a falu pártszervezete. Ez örömet és újabb erőt adott. 1948-tól az újhelyi dohánygyár Toronyi Jánosné munkahelye A napközit és az óvodát vezeti. 1949-től pedig nyugdíjazásáig, 1965-ig egyfolytában a gyár párttitkára Újra és újra titkárrá választják az egykori munkáslányt. — Akkor az volt a feladat, hogy erős gyári pártszervezetet hozzunk létre — emlékezik vissza. — Később pedig a nevelés, az utánpótlás biztosítása adott munkát. Akkor főleg a fiatalokkal pereltem — mosolyodik el.— Meg kellett győzni őket arról, hogy tanuljanak, képezzék magukat tovább a szakmájukban , a politikában. Toronyi Jánosné büszke lehet 15 éves párttitkárságára is. Sokan követik lába nyomát és vannak, akik folytatják munkáját.— Talán menyasszonyt sem búcsúztatnak úgy, ahogy engem búcsúztattak — mondja és könny gyűlik a szemébe. — Sírtak és elhalmoztak ajándékokkal. „Az ítélkezésben a hivatáos bírákat és a népi ülnököket ugyanazok a jogok i”eök meg és ugyanazok a kötelességek terhelik.” A bíróság szinte második otthona Toronyi Jánosaiénak Népi ülnök. — Amikor az ember a bírói székbe ül, a felelősség jut eszébe — mondja. — Nem könnyű emberek sorsa, élete felett ítélkezni. De meg kell vívnunk harcunkat ma is és mindaddig a rosszal, a bűnnel, amíg az lesz, éppen az isemberek érdekében. városvégi, a Zöldhordó kocsmából átalakított , szerény lakásának utcai szobájában ülünk. Kint vigasztalanul esik az eső, szürke felhő takarja az eget Toronyi Jánosné ősz hajával keretezett arca most néma. Kifárasztotta kissé az emlékezés, vagy talán maguk az emlékek. — Sokat fáradoztunk az elmúlt 25 évben — mondja elgondolkozva. — De azóta vagyunk igazán emberek. És ezért érdemes volt dolgozni, ezért érdemes tenni. Oravec János A