Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-23 / 119. szám

Szombat, 1970. május 23. A megyei pártbizottság állásfoglalása és határozata A megyei párt- és KISZ- bizottság május 7-i együttes kibővített ülésén dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, megyei pártbizottság első tit­­­kára és Deme László, a me­gyei pártbizottság titkára el­nökölt. Az írásban megkül­dött előterjesztéshez — megyei párt-vb nevében — a Dojcsák János, a pártbizottság titkára megyei fűzött szóbeli kiegészítést. Egyebek közt ismertette, hogy a me­gyei pártbizottság állásfogla­Megyénkben ez idő szerint 171 ezer 14—26 éves fiatal él. Ez a megye lakosságának mintegy 22 százaléka. Közü­lük a dolgozó fiatalok száma — a szakmunkástanulókkal együtt — 123 ezer; középis­kolába jár több mint 18 ezer ; egyetemi, főiskolai hallgató csaknem 3 ezer; mintegy 27 ezer a tovább nem tanuló, munkaviszonyban még nem álló, a tsz-ekben bedolgozó, vagy a kötelező katonai szol­gálatot teljesítő fiatalok szá­ma. Az utóbbi rétegek mun­kába állása meggyorsult, számarányuk csökkenő ten­denciát mutat, ugyanakkor a fejlődési folyamat nyeként növekedett eredmé­n to­vábbtanuló , és csökkent a dolgozó fiatalok részaránya. A Kommunista Ifjúsági Szövetségnek megyénkben több mint 55 ezer tagja van. A KISZ-szervezetek taglét­száma évek óta nem válto­zik lényegesen. Sokat mondó adatok ezek, amelyekből bárki levonhatja a szükséges következtetése­ket, egyszersmind objektív alapot nyerhet ifjúságunk helyes megítéléséhez. Az előterjesztés alapján az együttes ülés megállapította, hogy: trAz MSZMP Központi Bizottságának a párt ifjúság­politikája néhány kérdéséről alkotott állásfoglalásában szereplő megállapítások lé­nyegében helytállóak me­gyénk ifjúságára, a KISZ- szel, az ifjúsággal való fog­lalkozásra is. Mind jobban érvényesül az ifjúság kettős társadalmi szerepe: tudatos­sá válik a felnőtt életre va­ló készülés, hatékonyabb az építőmunkában való részvé­tel. Évről évre újabb korosz­tályok válnak a felnőtt tár­sadalom hasznos tagjaivá.” A plénum azt is megálla­pította, hogy „Helytállónak lására és határozatára vonat­kozó javaslatokat a vb elő­zetesen megvitatta; úgy ítél­te meg, hogy a Központi Bi­zottság 1970. februári határo­zatának végrehajtása érdeké­ben a párt ifjúságpolitikájá­nak főbb kérdéseit, megyénk ifjúságának helyzetét, pár­tunknak az ifjúság körében végzett tevékenységét és KISZ munkáját a társadalom a nevelő tevékenységével ös­­­szefüggésben e plénumnak is célszerű áttekinteni. bizonyult, megvalósult és to­vább gazdagodott az 1966-os megyei pártértekezlet megál­lapítása, amely szerint: borsodi fiatalok döntő több­­­ségükben teljesítik kötelessé­geiket az üzemekben, a szo­cialista mezőgazdaságban; az ifjúság munkaerkölcse, esz­mei, politikai fejlődése — ha vannak is gondok — kielé­gítő.” — Ifjúságunk cselekvő ré­szese a szocializmust építő hazánk fejlődésének. Többsé­gének érzés- és gondolatvilá­gát, magatartását a szocializ­mus eszméi határozzák meg. Fogékonyak a haladó eszmék, a marxizmus—leninizmus ta­nításai iránt. Az élet min­den területén egyre nagyobb számban találunk olyanokat, akik becsületesen tanulnak, munkájukat példamutatóan elvégzik és tevékenyen részt vesznek a közéletben is — olvashatjuk az előterjesztett dokumentumban. És olvas­hatjuk azt is, hogy a mai fia­taloknak a korábbi korosztá­lyokénál nagyobb az általá­nos műveltségük, mélyebbek szakmai ismereteik és érdek­lődőbbek a haza, a világ ese­ményei iránt. Az ifjúságunkról alkotott kép azonban nem ilyen egy­értelműen „rózsaszínű”, gondosan elemző megállapí­­­tások kitérnek a kevésbé ör­vendetes, a negatív jelensé­gekre és tendenciákra is. a — A fiatalok egy részében szocialista építőmunka gyengeségei, az imperializ­mus „fellazító” propagandá­ja és a társadalmunkban még fellelhető kispolgári életszemlélet hatására talál­kozunk önzéssel, a közérdek és a szocializmus eredmé­nyeinek lebecsülésével és kozmopolitizmussal is. És ta­lálkozunk — különösen a műszaki értelmiség, az orvo­sok, a szakmunkások és az egyetemi ifjúság egyes réte­geinél — a technika szerepé­nek eltúlzásával, s a burzsoá társadalmi rendszerek ha­mis, illuzórikus, kritikátlan szemléletével is. Tény, hogy a fiatalok egy része közömbös a politika, a közélet kérdései iránt. Nem kevés azok száma, akik fele­lősség- és áldozatvállalásban elmaradnak társadalmunk igényeitől. A 14—18 évesek egy részének ízlése, művelő­dési igénye alacsony fokú, sokan csak a tánczene, a szó­rakozás iránt érdeklődnek. Nyugtalanító a fiatalkorúak garázda cselekedeteinek szá­ma és növekvő társadalmi veszélyessége. Néhány fiatal túlzottan anyagias szemléle­tű, törtető és emellett elha­nyagolja társadalmi kötele­zettségeit. Sokan türelmetle­nek lakás- és bérgondjaik miatt, nem veszik figyelem­­b­e a reális lehetőségeket. Az is igaz, hogy az útkeresés, a felnőtté válás folyamatában jelentkező nehézségek egyes fiatalokból cinizmust válta­nak ki. Mindezek — a tényleges gondok — azonban nem ho­mály­osíthatják el az ifjúsá­gunk döntő többségére jel­lemző pozitív vonásokat, ame­lyek az elmúlt negyedszázad, szocialista rendszerünk nagy történelmi vívmányai. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy ifjúságunk pozitív vonásai és problémái egy­aránt összefüggnek társadal­mi fejlődésünk egészével. Ép­pen ezért természetes, hogy a problémák és gondok meg­oldása is össztársadalmi fel­adat. A megyei párt- és KISZ- bizottság együttes ülése tekintetben számos tenniva­­­lóra felhívta megyénk párt­és KISZ-szervezeteinek, álla­mi, gazdasági és tömegszer­vezeteinek , megyénk ifjú­ságának és felnőtt lakosságá­nak figyelmét. Csépányi Lajos (folytatjuk Ifjúságpolitikai kérdésekről (II.) Megyénk ifjúságának arculata és megítélése Figyelmeztető adatok balesetek számának alakulásáról készített AZ ÜZEMI felmérést a Központi Statisztikai Hivatal. Az ismertetett adatok azt mutatják, hogy 1965-höz viszonyítva valamennyi iparágban javulás tapasztalható. A legnagyobb fejlődés — a még mindig magas számok ellenére — a nehéz­iparban mutatkozik. A bányászatban például az utóbbi öt évben mintegy ötven százalékkal csökkent az évente bekö­vetkezett balesetek száma, ugyanakkor a gépiparban a ko­rábbinál kétezerrel, a kohászatban pedig ezerrel kevesebb baleset fordult elő. Hasonló a javulás az építőiparban is: itt 23 százalékkal javult a sérülési arány. Ugyanakkor az adatok figyelmeztetnek, még nagyobb óva­tosságra, körültekintésre intenek. Ezer bányászra évente még mindig 98, ugyanennyi kohászra 72, élelmiszeripari dolgozóra pedig 55 szakmai sérülés jut. Elgondolkoztató az a tény is, hogy a sérülések több emberéletet követelnek, mint azelőtt. Az elmúlt évben például az országban 446 halálos üzemi bal­eset történt. A legrosszabb a helyzet — az aránylag alacso­nyabb baleseti szám ellenére — a szállítás és a hírközlés te­rületén, ahol az elmúlt évben 74-re emelkedett a halálos bal­esetek­ száma. S bár az építőiparban rendkívül szigorú mun­kásvédelmi rendszabályok vannak, a biztonsági előírások be nem tartása miatt tavaly 62 építőmunkás vesztette életét. Sajnos, eddig az idén sem javult a kép. Az év első négy hónapjában 32 ezer dolgozót ért a munkahelyén baleset, s január 1-től április végéig közülük kilencvenen haltak meg. Ám az adatok, a tények önmagukban is i oi . •­­ • za­k,­ meggyőzően illusztrálják: még mindig nem tettünk meg mindent a balesetek elkerüléséért, számá­nak csökken­­"éért. Sajnos, bekövetkezett már halálos bal­eset a borsodi (i­'cp'ekben is, legutóbb a Lenin Kohászati Művele­ m. Tlem­ Mjük azonban, az intő példák nyomán mind többet, tesznek a balesetek megelőzéséért a szakszervezeti szervek, de elsősorban maguk a dolgozók jobban vigyáznak saját maguk és mások testi épségére. i ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Csapolás az ózdi olvasztóban Fotó: Minerák. r Évente tapasztalatcsere Vasútipari szakközépiskolák tanárainak országos találkozója Miskolcon A szakközépiskolák iránt évről évre nagyobb érdeklő­dés nyilvánul meg. Egyre több a jelentkező a külön­féle ipari tagozatokra, mivel az ezekben az oktatási intézmé­nyekben végzett tanulók az érettségi mellett szakmai elő­képzést is szereznek. A szak­oktatás néhány területén azonban még nehézségekkel problémákkal­ küzdenek. Ezért az országban működő forgalmi tagozatos szakkö­zépiskolák igazgatói, tanárai évenként találkozókon cseré­lik ki tapasztalataikat a pe­dagógiai nevelőmunka rén. Legutóbb Szegeden te­és Győrött voltak hasonló jelle­gű találkozások.­­ Ebben az évben a miskol­ci I-es számú Ipari Szakkö­zépiskola fogadta a Buda­pestről, Szegedről, Győrből, Debrecenből és Dombóvárról érkezett pedagógusokat. A tapasztalatcsere jellegű, két napon át tartó tanácskozások a napokban zajlottak le. Az ország különböző városaiból érkezett nevelők a szakkö­zépiskola vasútforgalmi osz­tályának tanulóival, tanárai­val és a miskolci MÁV-igaz­­gatóság illetékes képviselői­vel találkoztak, akik közül többen az iskola vasúti szak­tantárgyait oktatják. Ebben az osztályban a vasúti hiva­tásra, a jövő korszerű vasút­ja számára nevelnek után­pótlást Az iskolapadból ki­került tanulók a vasút kü­lönböző szolgálati helyein válnak majd igazi szakem­berekké. Sajnos, a jelentke­zők száma nem mindig ará­nyos. A mindössze két éve működő vasútforgalmi tago­zatra például kevesebb a je­lentkező, mint a beiskoláz­ható létszám. A pedagógusok és a vasúti oktatók az I/E osztályban részt vettek egy bemutató ta­nításon, majd a nevelési, gya­korlati tapasztalatokról foly­tattak eszmecserét. A vasút­forgalmi tagozat sok segítsé­get kap a miskolci MÁV Igazgatóság személyzeti és oktatási osztályától. Szemlél­tetőeszközökkel, diafilmmel, szakkönyvekkel segítik az ok­tatást. Négy év után a ta­nulók a vasútnál történő el­helyezkedés esetén az előírt szakvizsgákat rövidebb idő alatt szerezhetik meg. A ta­nárok és vasúti szakembe­rek együttműködése eredmé­nyesnek bizonyult, és a ta­lálkozó is igazolta ennek kapcsolatnak a szükségszerű­­­ségét. A vendégtanárok elisme­rően nyilatkoztak az iskolá­ban folyó pedagógiai munká­ról és értékes tapasztalatokat szereztek, melyeket saját isko­lájukban is hasznosítani tud­nak majd a szakemberképzés során. Dr. Barna Lajos Kevés a zöldség és a gyümölcs (Tudósítónktól) A sátoraljaújhelyi tanács végrehajtó bizottsága tegna­pi ülésén sokoldalúan ele­mezte az áruforgalom alaku­lását Megállapították, hogy a termelőszövetkezetek árukí­nálata különösen a zöldség és a gyümölcs tekintetében nincs egyensúlyban a fogyasz­­tói kereslettel. A város élel­miszerboltjai sokat fáradoz­nak a jó áruellátás érdeké­ben, viszont néhány ruházati bolt készlete szegényes, különösen a gyermekru­házati cikkek, a kötött áruk és a különböző szin­tetikus alapanyagú cikk­csoportok hiányoznak. A leg­több minőségi kifogás a ci­pőkkel kapcsolatos. Szüksé­gessé vált egy korszerű szál­loda és étterem megépítése,­­valamint egy ABC-áruház lé­­tesítése. A végrehajtó bizott­ság örömmel vette tudomá­sul a sátoraljaújhelyi ÁFÉSZ- hálózat fejlesztési tevékeny­ségét és korszerű üzletpoliti­káját. A szövetkezeti boltok az értékesítésben sok új öt­lettel szolgálják a fogyasztók érdekeit,­ Takács Imre Sertéstenyésztés — új feltételekkel A világstatisztika adatai szerint mi, magyarok fogyasztjuk a legtöbb sertés­húst. Ezért a Magyarorszá­gon kialakult étkezési szoká­sok és a sertéshústermelés ciklikussága miatt a külke­reskedelem az év első hó­napjaiban is nagy mennyisé­gű sertéshúst importált. Mindez azonban nagy devi­zakiadást jelent, s mivel az adottságaink, lehetőségeink megvannak a hazai sertés­­hústermelés fokozására, az illetékes szervek az utóbbi időben behatóbban foglalkoz­tak a kérdéssel. A cél a nagyüzemi módon történő sertéshústermelés. A kormány gazdasági bizottsá­ga ezzel kapcsolatban kidol­goztatta és a közelmúltban el is fogadta a javaslatot. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium pedig máris hozzálátott a határozatok végrehajtásához, és az illeté­kes bankok és a külkereske­delem is megkezdték az elő­készületeket a feladatok gyors megoldására. A Gazdasági Bizottság meg­határozott feltételek mellett, úgynevezett zárt konstrukció­ban biztosította, hogy a me­zőgazdasági termelőüzemek, állami gazdaságok, termelő­szövetkezetek és ezek társulá­sai a hazai építő- és építő­anyagipari kapacitások terhe­lése nélkül 1970—72-ben ös­­­szesen mintegy 250 ezer hí­­zóférőhelyet alakítsanak ki, lehetőleg nagyfokú koncent­rációval, összesen legfeljebb 40—50 telepen. A zárt fejlesztési konstrukció azt jelenti, hogy a sertésférőhelyeket a már ismert technológiai rendsze­rek — a „Mezőpanel” és az Agrokomplex nevű közös vállalkozásokban, valamint a Bábolnai Állami Gazdaság­ban és az iparszerű sertéstar­tó termelőszövetkezetek kö­zös vállalkozásaiban kipró­bált és bevált módszerek — szerint lehet csak létrehozni, és, hogy a fejlesztést a me­zőgazdaságnak saját építési kapacitásával kell megolda­nia. A zárt konstrukció keretei között bizonyos mértékig mó­dosulnak a beruházási felté­telek. Az állam a teljes be­ruházási költség 30 százalé­kához nyújt támogatást. Ez kevesebb, mint amennyit egyéb, hasonló beruházások­hoz ad, ezért az érvényes be­ruházási hitelkamatok 50 százalékát a költségvetés megtéríti, a bankok pedig az általános hitelezési szabályok keretén belül a szükséghez mérten, az eddigieknél hos­­­szabb lejárattal is nyújtanak hiteleket. A hitelkérelmeket versenytárgyalás útján bí­rálják el. A beruházó mezőgazdasági nagyüzemeknek egyébként termékértékesítési szerződést kell kötniük az Állatforgal­mi és Húsipari Tröszttel ar­ra, hogy a telep üzembe he­lyezését követő három évben évente ugyanannyi sertést adnak át, mint 1969-ben ad­tak központi felvásárlásra, és ezen felül az új telep teljes kapacitásának megfelelő mennyiségű biztosítaniuk hízott sertést is kell. Ezt tröszt, a mindenkor érvény­­­ben levő állami felvásárlási áron veszi át. Az irányító TMok zással tekintenek a mezőgaz­dasági üzemek jelentkezése elé, remélve, hogy a saját beruházási forrásokkal és a takarmánybázissal rendelke­ző üzemek és társulások nagy számban jelentkeznek az ak­cióra. Új ABC-áruház A Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat tegnap reggel nyitotta meg új ABC kisáruházát a Bajcsy-Zsi­­linszky út 22. szám alatt. A régi fűszer-csemege önkiszol­gáló boltot 198 ezer forintos költséggel alakították át. Az átalakítással 25 négyzetmé­terről 47 négyzetméterre nö­velték az eladóteret, s így lé­nyegesen gazdagabb válasz­tékot tudnak nyújtani a vá­sárlóknak.

Next