Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-30 / 125. szám
Szombat, 1970. május 30. Tájékoztató Borsod megye 1970. I. negyedéves eredményeiről A lakosság pénzbevételei 1970. I. negyedévében tovább nőttek a lakosság pénzbevételei. Az 5,9%-os növekedési ütem alig maradt el a 6,2%-os országos átlagtól. A pénzbevételek negyedéves növekedési ütemének kialakításában jelentős szerepet játszott, hogy a gazdálkodó szervek 1969-ben részesedési alapjuk terhére különféle évközi prémiumokat jutalmakat fizettek és a részesedési alap nagyobb részét használták fel béremelésre mint korábban. Az évközi kifizetések miatt így az év végi részesedés összege közel 16%-kal volt alacsonyabb a tavaly kifizetettnél. A mezőgazdasági termelőszövetkezetekben a magasabb évközi előlegezések következtében a tsz-tagok zárszámadási kifizetése az elmúlt évi növekedéstől kisebb mértékben, 11%-kal nőtt. A negyedév folyamán a lakosság takarékbetétállománya 11,3%-kal nőtt és a negyedév végére megközelítette az 1,824 millió forintot. Gépkocsi előjegyzés címén mintegy 30 millió forintot fizetett be a lakosság. Áruellátás és forgalom A kis- és nagykereskedelem az utóbbi hónapokban számottevően növelte árualapját. A bolti kiskereskedelem készletei a vegyesiparcikkek kivételével gyorsabb ütemben nőttek a forgalomnál. A negyedév végén 90 millió forinttal magasabb készlet állt rendelkezésre, mint egy évvel korábban. A kereskedelem a megnövekedett árualappal a vásárlóerő döntő részét lekötötte, így az ellátás terén különösebb zavarok nem jelentkeztek, de a kereslet teljes kielégítését nem tudta biztosítani. Továbbra is több cikkből volt mennyiségi és választékhiány, ezek egy részét helyettesítő cikkekkel pótolták. Zöldség-gyümölcsfélékből a tavalyinál nagyobb árualap állt rendelkezésre, a megfelelő kínálat az alacsonyabb árakban is kifejezésre jutott. Ruházati és tartós fogyasztási cikkek áruellátása még mindig nem igazodott eléggé az igényekhez. Az I. negyedévben a kiskereskedelmi forgalom növekedési üteme nem éri el az országost és mérsékeltebb mint az előző év azonos időszakában volt. A lakosság vásárlóereje a nominális pénzbevételeknél kisebb mértékben emelkedett. A fogyasztói árak országosan körülbelül 1%-kal nőttek. Az idényjellegű élelmiszerek és a fűtés-világítás kivételével valamennyi kiadási főcsoportban áremelkedés tapasztalható. ga A megyében az idényjelzőélelmiszerek 15,1%-kal olcsóbbak voltak, mint tavaly. A baromfi kivételével minden árucsoport árszínvonala csökkent, legjelentősebben a gyümölcsök« Beruházót A folyamatban levő egyedi nagy beruházások közül a Borsodi Regionális Vízmű IV. ütem, valamint a Borsodi Sör- és Malátagyár tervezett üzembehelyezési időpontja 1971., illetve 1972. A többi kiemelt beruházás a befejezéshez közeledik. Egyes folyamatban levő hiánypótlási munkákat (pl. BVK PVC II. ütem) szerelői létszámhiány késleltet. A TVK Polietiléngyárában folynak a polimer és etilén üzemek komplex próbái. Az LKM Elektroacélműnél az 50 tonnás ívkemence már folyamatosan üzemel, hátra van még a rákuumrtozó próbaüzemelése és az izotóplaboratórium építése. A célcsoportos beruházások közül a Miskolci Tejüzem készültségi foka 90— 95%-os, várhatóan a II. negyedév végén üzembe helyezik. A Miskolci Kenyérgyár, a sátoraljaújhelyi új rendelő- és kórház rekonstrukció kivitelezése a kezdés stádiumában van. Az egyéb állami beruházások körébe tartozó 10 tantermes vegyipari szakközépiskola és a sportcsarnok kivitelezése jól halad. A negyedév során befejeződött az Országos Érc és Ásványbányák Rudabányai Vasércbánya üzembe helyezték fejlesztése, a MÁV Járműjavító kocsimosó üzemét, a Borsodi Hőerőmű TMK-műhelyét. Elkészült a BVK 405 fős munkásszállója és a TVK 500 férőhelyes üzemi öltözője és fürdője. Átadták az LKM új 8 emeletes irodaházát, és Leninvárosban a 16 tanulócsoportos szakközépiskolát. A tanácsi beruházások I. negyedéves pénzügyi teljesítése 203 millió Ft volt. A beruházott összeg 78%-át központi lakásfejlesztésre fordították. A mezőgazdasági tsz-ek az I. negyedév folyamán 50 millió forintot fordítottak beruházásokra. A beruházott összeg 55%-át gépek beszerzésére használták fel. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar az I. negyedévben közel 360 millió Ft értékű építési-szerelési munkát végzett Az előző év azonos időszakához képest főként a minisztériumi vállalatoknál és az építőipari szövetkezeteknél volt jelentős termelésnövekedés. Kedvezőtlen jelenség viszont hogy az építőipari szövetkezeteknél a lakosság részére végzett munka aránya tovább csökkent A termelésnövekedést 13%-kal több munkásóra felhasználásával érték el. A negyedév folyamán átlagosan 15,7 ezer főt foglalkoztattak, 12,7%-kal többet mint az előző év azonos időszakában. A kivitelezők a negyedév végéig 70 lakást adtak át a megrendelőknek, 39-cel kevesebbet, mint 1989. I. negyedévben. A negyedév végén azonban 3344 lakás kivitelezése volt folyamatban, 2032 db-kal több, mint egy évvel korábban. A fizetőképes kereslet tovább nőtt az építőiparral szemben. Ipar A szocialista ipar I. negyedévi termelési volumene az előző év azonos időszakához képest 5,9%-kal emelkedett. Különösen a könnyűipar termelése nőtt, főleg azokból a cikkekből, amelyek eddig nem képviseltek jelentős súlyt a megye iparában (bútor, konfekció ruházat). Az élelmiszeripar termelése csökkent, főleg húsipari és sütőipari termékekből. A termelés növekedését a szocialista ipar 71,2%-ban a termelékenység emelésével fedezte. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mennyisége 3,8 ° o-kal nőtt. A termelékenység alakulása nagy szóródást mutat a vállalatok és az iparágak között. A nehéziparban például az 5,6%-os termelésnövekedés melletti csupán fél százalékkal emelkedett a foglalkoztatottak létszáma. Ugyanakkor az élelmiszeriparban 3,2%-kal nőtt a létszám, miközben a termelés 4,7%-kal csökken* Mezőgazdaság A késői kitavaszodás több hetes kiesést okozott a mezőgazdasági munkák végzésében. Április 15-ig a tavasszal bevetendő területnek csupán 14,6%-án végezték el a vetési munkálatokat. Az őszi vetésű kalászosok áttelelése az értékelések alapján nem mondható kedvezőnek. 1970. március 31-én a szarvasmarhaállomány 147 ezer darab volt, 2,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A termelőszövetkezeti közös gazdaságok szarvasmarhaállományának a 4,7%-os növekedése nem tudta ellensúlyozni a többi szektorban bekövetkezett csökkenést. A szarvasmarhát tartó háztáji gazdaságok száma 1600-zal, az egyéb (kisüzemi jellegű egyéni és kisegítő stb.) gazdaságoké pedig 1100-zal csökkent. A sertésállomány is csökkent 3%-kal. Csupán a háztáji és egyéb gazdaságok sertésállományánál tapasztalható némi emelkedés. Kedvezőtlen, hogy az amúgy is mélyponton levő tehénállomány csökkenő tendenciáját nem sikerült megállítani. Legnagyobb a csökkenés az egyéb gazdaságokban (7,5%) és a háztáji gazdaságokban (5,8%). Az össz. tehénállománynak 62%-a még mindig ezekben a gazdaságokban van, így a termelőszövetkezeti közös gazdaságok tehénállományának 14%os növekedése nem képes kompenzálni a csökkenés mértékét. Központi Statisztikai Hivatal Borsod megyei Igazgatósága ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Épül a kiskörei vízlépcső Borsodi vállalat is dolgozik a fontos beruházás megvalósításában rxz, umuziurenaszereK. Kiepi tése nagy jelentőségű azokon a területeken, ahol a csapadék elégtelensége miatt nem áll rendelkezésre megfelelő vízmennyiség a talajban, amely a növényzet részére a tápanyag hasznosításához szükséges. Az épülő kiskörei vízlépcső hatásterülete az ország legszárazabb része. A csapadék átlagos mennyisége a tenyészidő alatt egyes területeken 200 mm alá süllyed. Ez a tény érthetővé teszi a csatornarendszer létesítésének szükségességét, hiszen az évente hárommilliárd forint haszon többletet biztosít majd a mezőgazdaságnak; a vízlépcső öntözőrendszerei teljes kiépítésük után közel másfél millió kh területet látnak el vízzel. A kiépítés első szakaszában 1973 és 75 év között 120 ezer kh terület öntözését tervezik és ebből 15 ezer kh borsodi földre jut el az öntözővíz. A rendszer létrehozásával párhuzamosan elvégzik az érintett vidékek mezőgazdasági felfejlesztését is, amely alapot nyújt az öntözővíz gazdaságos felhasználására. A KISZ VII. kongresszusa védnökséget vállalt a kiskörei vízlépcső és öntözőrendszerei felett. A kiemelt beruházás egyik fő kivitelezője a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat. Munkáját csak akkor végezheti eredményesen, ha az alapanyagot biztosító vállalatokkal összhangban dolgozik. Ezt a célt szolgálja az a szocialista szerződés, amelyet a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat a Budapesti Vasbetonipari Művekkel, a Budapesti Kavicsbánya Vállalattal, a Váci Cement- és Mészművekkel és megyénk képviseletében az Északmagyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalattal kötött. A szocialista betartásáért az szerződés együttműködő felek gazdasági vezetői és KISZ-szervezetei a felelősek, akik vállalták az alapanyagellátás zökkenőmentes és folyamatos biztosítását, ami különösen fontos az 1970—73 közötti időszakban. A feladattal kapcsolatos teendőket a KISZ akcióprogramjai is rögzítik. A védnökségvállalás felelősséget jelent, és a részt vevő fiatalok szocialista nevelésének eszközeként fontos szerepe van. A KPM KISZ-bizottsága vállalta a szállítóeszközök biztosítását. Fontos feladata van az ÉM Cserép- és Téglaipari Vállalatnak. Jáborcsik István anyag- és áruforgalmi osztályvezető és Hevesi János KISZ-titkár a szerződés aláírásával ígéretet tettek a létesítmény építőanyagainak biztosítására. Megkülönböztetett jelzésekkel látják el az árukat, hogy azok határidős szállítása megfelelő legyen. Fokozottan ügyelnek a minőségi követelmények betartására is. A vízlépcsőhöz kapcsolódó tórendszer halállományunk fejlődését, a felduzzasztott folyószakasz a hajózás zavartalanságát biztosítja egész éven át Kisköre és Tiszalök között. A vízlépcsőnél az átlagos 5—6 méter esés villamosenergia termelését teszi lehetővé. A védnökségvállalás napjaink egyik legnagyobb beruházása felett a fiatalság felelősségét és figyelmét bizonyítja az ország dolgai iránt Máté Gyula A Miskolci Pamutfonóban az orsózó üzemben egynapos géptisztítást és generálozást végeznek a TMK asszonyai, leányai, hogy a kongresszusi munkaversenyben jól termelő gépek álljanak a fonónők rendelkezésére. Fotó: Szabados Biztosítani kell a lakosság kiegyensúlyozati ellátását növekedett aiegészíté tenység is. A negyedik ötéves terv koncepciójával kapcsolatosan a miniszter elmondotta: a hazai élelmiszerfogyasztás mindinkább a biológiailag értékesebb cikkek felé tolódik el. Fokozni kell tehát a hús, a tej, a tejtermék, a zöldségfélék és a gyümölcs termelését. A cél az, hogy mindenekelőtt biztosítsuk lakosság kiegyensúlyozott elalátását. Az új ötéves tervben tovább növekedik exporttevékenységünk is. Fokozódik a tőkés export, s némiképp megváltozik az export szerkezete is. 7,8 százalékkal nő például a kertészeti termékek exportja, s ugyanennyivel csökken az egyéb növényi eredetű termékek kivitele. Felvevőpiacaink közül a legjelentősebb a Szovjetunió: 1975-ben élelmiszerkivitelünk 55 százaléka ide irányul majd. A miniszter a továbbiakban megállapította: az élelmiszergazdaság előirányozható fejlődése a negyedik ötéves tervben 24—25 százalékra tehető. Az állattenyésztésben azonban különösen nagy feladataink vannak. 1970—75. között 50—60 százalékos arányban kell fejleszteni a termelőszövetkezetek állattenyésztését. Ez rendkívül jelentős műszaki, anyagi fejlesztést tesz szükségessé. A tervek szerint a negyedik ötéves terv időszakában 225 ezer korszerű tehén, továbbá 200 ezer növendék- és hízómarha férőhelyet létesítenek az üzemekben. A sertéstenyésztésben elsősorban az állatállomány-ingadozás csökkentése a fő feladat. A kertészeti ágazatok fejlesztésére a negyedik ötéves tervben a külföldi igényeknek is megfelelő vetőmagvak, szaporítóanyagok előállítását és importálását szorgalmazzák. Növekszik majd a hűtőtárolók, szárítók és raktárak száma is, ugyanakkor bővül az üzemek feldolgozó tevékenysége. Az élelmiszer-, a fagazdaság, valamint az ismeretterjesztő munka eredményeit és feladatait tűzték a TIT III. országos vándorgyűlésének napirendjére. A Székesfehérvárott megrendezett tanácskozáson megyénk küldöttei is részt vettek. A tanácskozás részvevőinek dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter tartott előadást Mint megállapította: a harmadik ötéves tervet teljesíti, sőt, előreláthatólag túl is teljesíti az élelmiszer- és a fagazdaság. Ugyanakkor a harmadik ötéves terv sikerei azt is lehetővé tették, hogy kiegyensúlyozottabbá váljék a hazai ellátás és növekedjék az export. Az eredmények fontos tényezője volt a gazdaságirányítási rendszer új formája, amely nagy mértékben elősegítette a mezőgazdasági termelés fejlődését, hatására Ölvén 10 emeletes szálloda Az alsócsabai rinváz-szerkezetek sikere halmashó nniváz-szerkezet gyártását. A 78 féle — különböző nagyságú és súlyú — vasbetonelem felhasználásával a középületek, így például szállodák, kórházak, iskolák és irodaházak merklin játékhoz hasonlóan szerelhetők össze. Ilyen univáz-szerkezetből készült többek között a szombathelyi Isis-szálló, a balatoni szállodasor több épülete, mint például a Hotel Marianna, a békéscsabai, szolnoki és debreceni irodaház és a nyíregyházi gimnázium. Az alsózsolcaiak az univáztípust az elmúlt évben tovább fejlesztették, számos technológiai módosítással csökkentették az épületek kialakításához szükséges vasbetonszerkezetek számát. Olyan új típust alakítottak ki, amelyből már lakóházak is készíthetők. Ilyen otthonok épülnek jelenleg Nagykanizsán, Kecskeméten, Szekszárdon és Szentesen. Ezeknek az épületeknek az összeszereléséhez már csak 52 féle szerkezeti elem szükséges. Az ipar hamar megkedvelte a gyorsan és termelékenyen összeállítható épületszerkezetet és az idén már mintegy 350 ezer négyzetmétbből tert rendelt belőle, a mennyiségből 50, egyenként 10 emeletes szállodát lehetne építeni. A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai üzemében öt évvel ezelőtt kezdték meg az építőipart forra- Egyesült erővel Építők szorgoskodnak Szalonna község Edelény felső végén. A mintegy 400 férőhelye istállót a Tó környéke Egyesült Termelőszövetkezet építteti, amely tavaly alakul meg a szalonnai, a meszesi , a martonyi tsz-ekből. A három falu dolgozóinak erejét a három tsz gazdasági erejét egyesítő, új szövetkező nyilvánvalóan olyan feladatok megvalósítására is képes amilyenekre korábban külön-külön egyik termelőszövetkezet sem vállalkozhatot volna. Az istálló egyike az a vállalkozásoknak. Az istállóban az etetést, a fejést gépesítik és a tervek közöt szerepel az is, hogy a gépei által kifejt tejet csöveket továbbítják majd a feldolgozóba.