Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-28 / 123. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 123. szám Ára: 80 fillér Csütörtök, 1910. május 28. Koszigin levele Fock Jenőhöz Szovjet segítség a magyar árvízkárosultaknak Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke fogadta F. J. Tyitovot, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövetét, aki átadta A. Kosziginnek, Szovjetunió Minisztertanácsa a elnökének Fock Jenőhöz küldött levelét, amely így szólt: „A Magyar Népköztársa­ságot ért elemi csapással, az ország népgazdaságát és az északkelet-magyarországi la­kosságot ért jelentős csapás­sal kapcsolatban a Szovjet­unió kormánya és a magam nevében őszinte együttérzé­semről biztosítom az MNK kormányát és az egész bará­ti magyar népet. Értesítem önt, hogy a szovjet kormány határoza­tot hozott, melynek értelmé­ben térítés nélküli segély­ként építőanyagokat, élelmi­szert és egyéb elsődleges szükségleti cikket bocsát az önök rendelkezésére. Egyidejűleg a Szovjet Vö­röskereszt és a Vörös Fél­hold Társaságok Szövetségé­nek Végrehajtó Bizottsága élelmiszert és egyéb cikke­ket küld Magyarországra. Eredményes küzdelmet kí­vánok a testvéri magyar népnek az elemi csapással vívott harcukban, kívánom az árvíz által okozott károk mielőbbi felszámolását.” Tanácskozás a Parlamentben Megkezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködési kormányközi bizottság IX. ülése a Parlamentben. Képünkön Mihail Leszecsko miniszterelnök­­helyettest, a szovjet delegáció vezetőjét köszönti Bíró József (jobboldalt) külkereskedelmi miniszter. fl kormány vezetői a SZOT titkárságán A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: Május 25-én a kormány ve­zetői és a SZOT titkársága Fock Jenőnek, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnökének és Gáspár Sándornak, a SZOT főtitká­rának vezetésével megtartot­ták szokásos tanácskozásu­kat az Országházban. A tanácskozás részvevői tájékoztatták egymást arról, hogyan alakult a kormány vezetői és a SZOT elnöksége közötti 1969. december 16-i megbeszélésen tárgyalt kér­dések megoldása. Megállapí­tották, hogy a tárgyalt kér­désekben a megfelelő intéz­kedések megtörténtek. A munkaügyi szabályozók módosítása közrejátszott ab­ban, hogy növekedett a mun­ka termelékenysége, a vál­lalatok érdekeltsége az ész­szerűbb munkaerő-gazdálko­dásban és a nagyobb teljesít­ményekre ösztönző bérezési gyakorlat kialakításában. In­tenzívebbé vált a minisztéri­umok irányító tevékenysége. A vállalatok nagy része ko­rábbi elképzeléseit módosít­va, konkrét intézkedéseket tett a létszámnövelés mérsék­lésére, a termelékenység emelésének jobb megalapozá­sára. Mindezek hatására a termelés és a termelékeny­ség növekedése is meggyor­sult. A kormány és a SZOT vezetői egyetértettek abban,­­ hogy ez csak kezdeti ered­­­ménynek tekinthető. Egyet­értettek abban, hogy úgy kell továbbfejleszteni a köz­­gazdasági szabályozó rend­szert, hogy az az eddiginél jobban ösztönözze a vállala­tokat a hatékonyabb, gazda­ságosabb, termelékenyebb munkára. Mindezek eredmé­nyeként szükséges, hogy to­vább javuljon a lakosság áruellátása, jó minőségű és (Folytatás a 2. oldalon) Taggyűlésen (2. oldal) A biztonsági osztályon * (5. oldal) Kenyér a vízben (5. oldal) Sport (7. oldal) Vízbe fúlt (8. oldal) Khartoumi csúcs Az EAK, Líbia és Szudán vezetői szerdán Khartoum­­ban egyórás megbeszélést tartottak. Az izraeliek által megszállt arab területek fel­szabadítását célzó katonai és politikai lépéseket vitatták meg. Építés helyett szerelés Térelem-szerelőcsarnok a miskolci házépítő kombinátban. Képünkön fürdőszoba tér­elem-szekrények szerelése látható. Fotó: Gelle István Ülést tartott az SZM­T elnöksége A jubileumi munkaverseny tapasztalatai Tegnap, május 27-én, szer­dán délelőtt, az SZMT mis­kolci székházában ülést tar­tott a Szakszervezetek Bor­sod megyei Tanácsának el­nöksége. A tanácskozáson részt vett Kovács Sándor, a megyei pártbizottság osztály­­vezetője és Bárczi Béla, a megyei tanács vb-elnökhe­­lyettese is. Mráz Ferencnek, az SZMT elnökének bevezető szavai után Tóth József vezető tit­kár irányította a testület munkáját. Az elnökség — dr. Balogh Andrásnak, az SZMT titkárának előterjesztésében — megvitatta a megyei és a Miskolci városi Tanácsnak a IV. ötéves terv időszakára szóló tervkoncepcióit. Kiala­kított álláspontjában az el­nökség elsősorban a lakossá­got, a dolgozókat közvetlenül érintő elképzelésekkel — a foglalkoztatás színvonalával, a szociális, kulturális és egészségügyi intézmények fejlesztésével, a lakásépítés­sel és a szolgáltatások fej­lesztésével foglalkozott. Az SZMT közgazdasági bi­zottságának jelentése alapján az elnökség elemezte a felsza­badulási jubileumi verseny tapasztalatait, munka­mél­tatta a versenyben született eredményeket. Az elnökség megállapította, hogy a verseny sikeréhez ki­emelkedő mértékben járul­tak hozzá a szocialista brigá­dok, s igen sokat jelentett a vállalati párt-, szakszerveze­ti és KISZ-szervek jó együtt­működése is. A következő időszak leg­fontosabb feladata, hogy a felszabadulási jubileumi munkaverseny lendülete ne csökkenjen, a kollektívák folytassák versengésüket, te­gyék meg felajánlásaikat a­ pártkongresszus tisztele­­­tére indított munkaverseny­ben is. Összefoglalójában Tóth József vezető titkár ar­ra hívta fel a figyelmet, hogy a vállalatok vezetői a mun­ka jobb megszervezésével, a folyamatos anyag- és alkat­rész-ellátás biztosításával te­remtsék meg a verseny ked­vező feltételeit, a vállalások maradéktalan teljesítésének lehetőségeit Végül az elnökség megvi­tatta a Magyar Honvédelmi Szövetséggel való együttmű­ködésről szóló javaslatterve­zetet, Kiss Bélának, az SZMT titkárának előterjesztése alapján. Óriás születik A Láng Gépgyár turbina­­szereldéjében készül az el­ső magyar 200 megawattos turbina. Az óriás berende­zést ez év végére fejezik be a szakemberek. Jelenleg a ha­talmas alkatrészek megmun­kálásán dolgoznak. Készül a turbina előtét forgórésze, egymásra emelték az ala­csony nyomású előtétház két, több mint 17 tonnás alkatré­szét, megkezdték a magas nyomású külsőház és az ala­csony nyomású belsőház sze­­relését is. Képünkön Németh Lajos esztergályos az óriás esztergapadon készíti az ala­csony nyomású forgórészt. I­tt Dél-Borsodnál tetőzött az árhullám A Tisza hatalmas árhullá­ma tegnap Dél-Borsod alatt, Tiszafüred térségében a maxi­mumot 9 centiméterrel meg­haladó vízállással tetőzött. Délutánra itt már egy centi­­méteres apadást mértek. Így most a folyó a borsodi sza­kaszon mindenütt apad. A Bodrogköz felső részén az apadás már megközelíti az egy métert, ennek ellenére a legtöbb gátszakaszon továbbra is hosszú na­pokon át, teljes erővel kell még átvédekezni. A fokozódó átázások, szi­várgások, csurgások megfé­kezésére tegnap is több ezer homokzsákkal, több száz ton­na kővel erősítették a véd­vonalat, és három kilométer hosszúságban építettek szo­rítógátat. A hullámverés el­len 13 kilométer hosszan fektettek le rőzseművet. Dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára tegnap délelőtt helikop­terről ismét megtekintet­te a Tisza borsodi gátja­in folyó árvédekezést. El­repült az egész dél-bor­sodi védvonal felett, s elismeréssel szólt a gá­takon küzdők hősies munkájáról, megnyugta­tónak találta az árvéde­lem felkészültségét. A délutáni órákban Dé­­gen Imre árvízvédelmi kor­mánybiztos a Szeged környé­ki gátakról érkezett helikop­terrel a borsodi védvonalra. A tiszadobi révnél Vezse Sándor vízügyi igazgató tett jelentést a kormánybiztos­nak. Dégen Imre ezután dr. Stelczer Károly, Vezse Sán­dor, valamint Agárdi János az V-ös szakasz védelemve­zetőjének kíséretében végig­járta a Szenterdő környéki kritikus gátszakaszt. A legnagyobb elismerés­sel szólt az árvédekezők munkájáról, a megtett műszaki intézkedésekről. A borsodi gátakat védő, je­lenleg is több, mint hatezer vízügyi dolgozónak, katoná­nak, karhatalmistának, a polgári védelmi erőknek, gépkocsivezetőknek, könnyű­búvároknak, minden árvéde­kezőnek köszönetét fejezte ki eddigi helytállásukért. A legújabb jelentések sze­rint a Tisza árhulláma Sze­gednél már elérte az 1932. évi árvízi maximumot. A város legveszélyeztetettebb szakaszán már kettős gát­rendszert építettek ki. Sze­gednél, valamint Szolnok térségében is megfeszített munka folyik a gátakon. A tokaji kőbányából nagy mennyiségű követ valamint a hegyaljai bá­nyákból bentonilot is szállítanak az uszályok a déli szakaszokon folyó ár­védekezéshez. A Tisza jugoszláviai szaka­szán is egyre romlik a hely­zet. A bácskai oldalon a ma­gyar határtól Péterrévéig mintegy 70 kilométeres hos­­­szúságban már a védett te­rületekre is beszivárog a víz, Törökkanizsán sok lakóépü­let már üresen áll.

Next