Észak-Magyarország, 1970. május (26. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-31 / 126. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 128. szám Ara: 1 forint Vasárnap, 1970. május 31. Az építők ünnepén Ma őket ünnepeljük: az építőket, akik kőbe, vasbetonba álmodják iskoláinkat, középületeinket, lakóházainkat, akiknek munkája nyomán új városrészek nőnek ki gomba módra, akik közvetve vagy közvetlenül örömet szereznek sok-sok embernek. Nehéz, de egyben igen szép feladat, amire vállalkoztak: teremteni, újat építeni; még a gépek segítsége mellett is igénybe veszi az ember erejét. Ám a fáradságot, a gondot hamarosan feledteti a kész alkotás látványának öröme, az új házakba beköltöző lakók hálás tekintete. Ma pihennek az építők. Az övéké is június első vasárnapja: mély- és magasépítőké, akik az év többi napjain fáradhatatlanul dolgoznak, megváltoztatják környezetünket. Ma a társaadalom köszöntését fogadják tiszteletet parancsoló munkának és az embernek. Miskolcon, Diósgyőrött, Kazincbarcikán és Leninvárosban, a megye minden településén elhangzanak a köszöntő, üdvözlő szavak, átadják a legjobbaknak kijáró jutalmakat, kialakulnak a kitüntetéseket bensőséges, családi összejövetelek, hogy a pihentető ünnep után holnap újra a kezükbe vegyék a szerszámot, hogy tovább magasítsák a falakat. Tennivaló még bőven van. Újabb terveket, álmokat kell valóra váltani, tovább építeni a várost, a falut, a gyárakat. S fel kell építenünk azt, amit a pusztító árvíz lerombolt: új házakat kell emelnünk, szebbeket, jobbakat, az elemi csapásoknak ellenállóbbakat, hogy letöröljük a kárt szenvedettek arcáról a kétségbeesés könnyeit. Igen, mai építők napjába bele rezdül a tragédia, melyet a rohanó ár okoz. De társadalmunk nem hagyja magára a bajba jutottakat és az ezernyi, milliónyi segítő kéz között ott van az építők segítő keze. S miközben a megkezdett építkezéseket folytatják, az új falakat emelik, a gondolat messze szárnyal. A felajánlások és a megajánlások már eddig is jelét adták az építők együttérzésének, de az igazi munka még hátra van. Amint elvonul az ár, rendet teremteni, helyrehozni mindent, amit lehet. Megsokszorozódik tehát az építők munkája és gondja is. A társadalom bízik bennük. Bízunk abban, hogy kiváló szakembereink, szakmunkásaink, a magyar építőipar minden dolgozója igyekszik többet, jobbat nyújtani, mindent megtesznek azért, hogy kiheverjük a veszteségeket. A nagyszerű technológiák, a gépek eredményesebbé, gazdaságosabbá teszik a munkát. De mindezek önmagukban kevesek, ha nem tesszük hozzá az emberek alkotó energiáját, nemegyszer kétkezi munkáját, s nem utolsósorban a munkában való lelkiismeretességét. Az építők akiket ma ünnepelünk, már nem egyszer bebizonyították, hogy nagy tettekre képesek, és hisszük, valljuk, hogy ezt ismét be fogják bizonyítani! Párt- és állami vezetők látogatása Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Gáspár Sándor és Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Czinege Lajos, Ilku Pál és Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagjai szombaton délelőtt a Budapesti Nemzetközi Vásárra látogattak. A vendégeket dr. Biró József külkereskedelmi miniszter és Droppa Gusztáv, a HUNGEXPO vezérigazgatója fogadta, majd Kristóf László, a HUNGEXPO vezérigazgató-helyettese és dr. Vitéz András, a BNV igazgatója kalauzolta a vásáron. A pártés állami vezetők megtekintettek több magyar és külföldi pavilont. A vendégek elismeréssel szóltak a magyar ipar és technika fejlődését, a nemzetközi gazdasági kapcsolataink bővülését tanúsító kiállításokról. a Budapesti Nemzetközi Vásár színvonalas rendezéséről. a BffV-n Csehszlovák vezetők szolidaritási távirata G. Husak, a CSKP KB első titkára, L. Svoboda, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és L. Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke a hazánkat sújtott árvízkatasztrófa miatt táviratban fejezte ki együttérzését Kádár Jánosnak, az MSZMP KB első titkárának, Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének és Fock Jenőnek, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének. TASZSZ-nyilatkozat a közel-keleti helyzetről A szovjet TASZSZ-hírügynökség szombaton nyilatkozatot tett közzé a közel-keleti helyzettel kapcsolatban. A közel-keleti feszültségnek Izrael oktalan cselekedeteivel kiváltott élezését határozottan elítélik a Szovjetunióban — hangoztatja a nyilatkozat. A közel-keleti béke helyreállítása érdekében kényszeríteni kell Izraelt arra, hogy — tartsa tiszteletben az ENSZ alapokmányát, — vessen véget a fegyveres provokációknak, — vonja ki csapatait az összes megszállt arab területről, — hajtsa végre az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1967. november 22-i határozatát és az ENSZ más határozatait. Izrael uralkodó ideje megérteniük, köreinek hogy a kalandor politikai vonal folytatása veszedelmes következményekkel járhat mindenekelőtt magára nézve —, állapítja Izraelre meg a TASZSZ nyilatkozata. Az izraeli szoldateszka közel két hete majdnem szünet nélkül hajt végre fegyveres provokációkat Libanon déli határán. Ezekben a provokációkban páncélos és gyalogsági egységeket vetnek be, amelyek a légierő és a tüzérség támogatásával behatolnak a Libanoni Köztársaság területére, durván megsértve annak szuverenitását. Izrael nem rejti véka alá, hogy kényszeríteni próbálja Libanont, a közös arab front elhagyására, és azon mesterkedik, hogy Libanont elszigetelje az arab világ többi részétől. Ily módon Izrael agresszív akciói nemcsak Libanon ellen irányulnak, hanem minden arab ország ellen, minden arab ellen és a béke ellen. Izrael nemcsak azt tervezi, hogy gyökeret ver a már megszállt területeken, hanem azt is, hogy kiterjeszti a megszállást Libanon déli területeire. Izrael bűnös cselekedetei ismét megmutatják, hogy a sovinizmustól elvakult izraeli uralkodó körök nem békére törekednek a Közel-Keleten, hanem — mint azt maguk is hangoztatják — új területi hódításokra. Terjeszkedni próbálnak más országok és népek rovására — szögezi le végül a TASZSZ nyilatkozata. Megnyílt a szövetkezetek jubileumi kiállítása Dr. Bodnár Ferenc mondott ünnepi beszédet Tegnap, május 30-án, szombaton délelőtt a miskolci SZMT-székház színháztermét zsúfolásig megtöltő, nagyszámú érdeklődő jelenlétében, vette kezdetét a megye általános fogyasztási és értékesítői szövetkezeteinek, a MÉSZÖV elnökségének és a KPVDSZ megyei bizottságának jubileumi ünnepségsorozata. Az első esemény a szövetkezetek negyedszázados fejlődését bemutató dokumentációs kiállítás megnyitása volt, a színházterem előcsarnokában. Az ünnepi megnyitón részt vett dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a SZÖVOSZ elnöke, dr. Havasi Béla, a Miskolci városi Pártbizottság első titkára, dr. Ladányi József, Borsod megyei Tanács vb-elnöke, dr. Fekete László, Miskolci városi Tanács vb- a elnöke, Tóth József, az SZMT vezető titkára, Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára, valamint megye és a város társadalmi a és gazdasági szerveinek több vezetője és a szövetkezeti mozgalom tagjai. Dr. Muzsnay Lajosnak, a MÉSZÖV társadalmi elnökhelyettesének üdvözlő szavai után dr. Bodnár Ferenc mondott ünnepi megnyitóbeszédet. Bevezető szavaiban méltatta az ez év tavaszán ünnepelt jubileumok jelentőségét, szólt történelmünk legutóbbi negyedszázadának örvendetes, nagy változásairól, a falu átalakulásáról. Rámutatott, hogy viszonylag rövid idő alatt új gazdasági és új társadalmi rend alakult ki falvainkban. A IX. pártkongresszus határozatai nyomán a parasztság életszínvonala, szociális ellátottsága megközelítette a bérből és fizetésből élőkét. Olyan új paraszti életforma született, amelyben a legfőbb értékmérő, a közösségért végzett munka és a haladó emberi magatartás. Az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek politikailag és gazdaságilag jelentős szerepet játszottak a megye életében a felszabadulás óta. Az elmúlt 25 év során szervezeti, politikai, gazdasági fejlődésük úgyszólván töretlen volt. Mint a magyar falu első demokratikus szövetkezeti szervezetei, jelentősen hozzájárultak a parasztság társadaV(Folytatás a 3. oldalon) Ünnepi könyvhét, 1970 Költői est Miskolcon Berek Katalin Nagyszerű ünnep, a költészet szépségének és igazságának színhelye volt tegnap este a Miskolci Galéria zsúfolásig megtelt kiállítóterme. Költői esteken igen ritkán látható, rendkívül nagyszámú és értő közönség fogadta kedves vendégeinket; és Nagy László egyik legjelentősebb élő költőnket, Nagy Lászlót, s verseit tolmácsoló Berek Katalin színművésznőt, valamint a költő munkásságáról összefoglalót adó Czine Mihály irodalomtörténészt. A város és a megye közéletének számos ismert szó részvételével mélyisége is részt vett az esten, jelen volt többek között Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság helyettes tályvezetője, Tok Miklós, őszvárosi tanács vb-elnökhelyettese, s Marcziniák Sándorné, a városi tanács művelődésügyi osztályának vezetője. A Galériát a Kossuth Gimnázium tanulói által tett művészi szőnyegek készídíszítették. A kiállítási terem méltó környezetet biztosított az idei ünnepi könyvhét megnyitóünnepsége, s Nagy László költészete számára egyaránt. Mai költészetünkben Nagy László és Juhász Ferenc az a két költő, akik az emberi élet, s a nagyvilág minden fontos problémájára érzékenyen reagáló, korszerű tartalmú, egyetemes érvényű költészet megteremtése mellett megújították — s magyar hagyományok továbbfejlesztésével újították meg a modern líránk formanyelvét, képkincsét. Az est sikerének fő letéteményese Berek szenvedélyektől izzó. Katalin mégis intellektuális versmondása volt. Nincs ma Magyarországon még egy előadóművésznő, aki annyira értené Nagy László mondanivalóját, s annyira tiszta magyarsággal tolmácsolná, mint ő. Különösen emlékezetes a Menyegző magával ragadó előadása. Az est befejezéseképpen a költő felolvasta egyik új versét, majd dedikálta műveit. Vevők, érdeklődők a Kazinczy könyvesboltban (Fotó: Szabados György)