Észak-Magyarország, 1970. június (26. évfolyam, 127-151. szám)
1970-06-03 / 128. szám
Szerda, 1970. június 3. Nyolcvanöt ezezet tonnás rekora az LKM-ben Hétfőn reggel a Lenin Kohászati Művekben több figyelemreméltó termelési és szállítási eredményt jelentettek be a hétkezdő igazgatói értekezleten. Az év első öt hónapjának eredményei alapján termelési túlteljesítésekben különösen a durvahengermű gerenda- és bugasora, valamint a középhengermű jeleskedett, ahol sorrendben 5—6— 700 tonnás tervtúlteljesítések születtek. A kiemelkedő teljesítményeken belül a blokksor május havi 85 ezer tonnás rekordtermelése külön említést érdemel, amely közel 5 ezer tonnával haladja meg az eddigi legjobb eredményt. A hengerelt készáru kiszállítás átlagosan az év első 51 napjának terveit túlszámlolta. Az export szállításoknál még kedvezőbb helyzet alakult ki, hiszen mintegy 55 ezer tonnával több diósgyőri termék indult külföldre, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Az eddigi jó eredményekért, tervszerű és szervezett munkáért dr. Énekes Sándor, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója köszönetet mondott a munkasikerekben részt vevő valamennyi dolgozónak, amelynek tolmácsolását kérte az érintett szak- és üzemek vezetőitől. Gutman József A magyar sajtó munkatársait dr. Dimény Imre, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a Parlamentben tájékoztatta az időszerű mezőgazdasági kérdésekről. Utalt arra a nehéz helyzetre, amelyet a bel- és árvizek teremtettek, különösen a Felső-Tisza és mellékfolyóinak környékén, majd az árvízkárosultaknak nyújtott segítség módjáról beszélt. A hűvös idő sok kárt okoz A növénytermesztés országos helyzetével kapcsolatban a miniszter elmondotta, hogy az őszi kalászos gabonák és a tavaszi vetésű növények szépen fejlődnek. Az őszi kalászosok állománya azonban a téli kifagyás és a belvizek miatt helyenként ritkább a tavalyinál. A téli vetések 8 százaléka kipusztult. A várható termésátlagokról biztonságosan még nem lehet nyilatkozni, mert a hűvös idő még mindig akadályozza a növények fejlődését. Mindent egybevetve: május végén az őszi kalászosok a tavalyinál valamivel fejletlenebbek voltak. A tavasziak növényállománya viszont valamivel kedvezőbb, de ez is elmarad a tavalyitól. A betakarításig hátralevő időben még jelentősen változhat a helyzet. A rostnövények, valamint a cukorrépa, a kukorica, napraforgó és a burgonya jól a fejlődnek, az almás termésű gyümölcsösökben is kedvező a helyzet. Cseresznye, meggy és kajszibarack azonban kevesebb lesz, mint tavaly volt. A tavaszi mezőgazdasági munkákhoz szükséges anyagi és műszaki ellátás összességében valamivel kedvezőbb tavalyinál, bár néhány gépből nem tudják kielégíteni a keresletet. Az alkatrészellátás terén viszont zavarok mutatkoznak: elsősorban a vontatók tartozékaiból van kevesebb a kelleténél. Munkagépekből és alkatrészeikből viszont már nagyobb a választék. Pozitívum az is, hogy eddig 300 ezer tonnával több műtrágyát adtak el, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A vetőmagellátás is lényegesen jobb volt. A miniszter a nyári betakarítási munkákkal foglalkozva elmondotta, hogy aratásig ezerötszáz új kombájnt vesznek át a mezőgazdasági nagyüzemek. A termelőszövetkezetekben a gabona 92 százalékát már gépekkel takarítják be az idén és az állami gazdaságokban is mindenütt gépekkel dolgoznak. Nőtt a tenyésztői kedk Az állattenyésztésben a tavalyi kormányhatározatok nyomán megélénkült a tenyésztői kedv. Erre utal, hogy megnőtt az érdeklődés az üszők iránt, több mint kétszer annyit értékesítettek az állami vállalatok, mint egy évvel ezelőtt. Előnyös az is, hogy az üszők 80 százaléka a háztáji gazdaságokba került és a sertéstenyésztés is fellendülőben van. A lakosság ellátásával kapcsolatosan kiemelte: a hosszúra nyúlt tél és a hűvös tavasz miatt a korai zöldség- és főzelékfélék három héttel később kerültek a piacokra. Az ótermésből megmaradt készletek azonban a késés ellenére kiegyensúlyozott lakossági ellátást tettek lehetővé és később sem lesz gond. Ünnepélyes értékelés Május 4-én kezdődtek, s 27- én zárultak ez évben az immár nyolcadszor megrendezett borsodi műszaki hetek. Az ünnepélyes értékelést tegnap, június 2-án, kedden délután 4 órai kezdettel tartották meg a MTESZ Miskolc, Szemere utcai székházában. Dr. Pásztor Pálnak, a MTESZ elnökének megnyitója után dr. Szaladnya Sándor, MTESZ titkára tartott rövid a értékelőt. Elmondotta, hogy Miskolcon kívül Ózdon, Kazincbarcikán, Leninvárosban, Parasznyán, Sárospatakon is tartottak rendezvényeket. Érdemes összehasonlítást tenni. Tavaly 58 rendezvényen 137 előadás hangzott el, amelyet 2500 ember hallgatott meg. Az 1970-ben megrendezett borsodi műszaki hetek sok vonatkozásban túllépték az elmúlt évit. Összesen 78 rendezvényt tartottak, amelyen 239 előadás, s 50—60 kiselőadásnak beillő hozzászólás hangzott el. Az idén csaknem 6 ezren vettek részt a műszaki hetek rendezvénysorozatán. Ezenkívül volt még egy sor tanulmányút, kirándulás, üzemlátogatás. A borsodi gátakon tovább javult a helyze Újabb jó hír a Taktaközből — Szegedre indultak a könnyűbúvárok — Dél-Borsodban még tart a küzdelem — Károkat okoznak a fakadó vizek Az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság keddi tájékoztatása szerint a Tisza és a Bodrog menti védelmi szakaszokon az apadás tovább tart. A Bodrogközt védő gátakon már annyira megjavult a helyzet, hogy a Bodrog töltésein végig első fokúra, a Tiszán Tiszakarád és Tokaj között első fokúra csökkentették a készültséget. A Tisza legfelső őrjárásain, ahol már két méternél is többet apadt a folyó, megszűnt az árvízvédelmi készültség. Jó hírek érkeztek tegnap a taktaközi gátakról is. Ezen a szakaszon is már csak másodfokú a készültség. Azokon a szakaszokon, ahol a víz már elvonult a gátak oldalától, megkezdték a védekezési anyagok összegyűjtését, hozzáláttak a megrongált töltésszakaszok helyreállításához. Több védelmi szakaszról az eredeti állomáshelyükre irányították vissza az árvédekezéshez megerősítésként kirendelt műszakiakat, gátőröket és fizikai dolgozókat. A miskolci MHSZ héttagú könnyűbúvár csoportja, amely igen nagy segítséget nyújtott a borsodi gátakon, tegnap útnak indult Szegedre, hogy az elkövetkező napokban ott vegye ki részét a veszélyeztetett gátak védelmében. A Tisza dél-borsodi szakaszán még továbbra nagy erők küzdenek az áris hullám támadásai ellen. Az apadás itt még igen lassú Tiszafürednél a vízállás még csak 39 centiméterrel jár az eddigi árvízi maximum alatt. Itt a szivárgások, csurgások mértéke még nem csökkent. A Rima patak bal partján és a Laskó alsó szakaszán, amelyet a Tisza még mindig erősen visszaduzzaszt, a depóniák mindkét oldalán egysorosan nyomópadka építését kezdték meg, nehogy kár keletkezzen ebben a teljesen átázott védvonalban. Dél-Borsodban a védvonaltól eléggé távol eső részeken is fakadó vizek borítják a földeket. A fakadó vizekkel elöntött terület már meghaladja nagysága a 600 holdat is Szeged térségében továbbra eredményesen folyik küzdelem a hatalmas árhutalommal. Szeged alatt, Jugoszláviában óráról órára nehezebbé válik a küzdelem. A Vajdaságban most már gyakorlatilag minden rendelkezésre álló erőt, embert és gépet bevetettek, hogy a folyó elleni küzdelem az ember győzelmével fejeződjék be. A Duna bulgáriai szakaszán is nagy gondokat okoz a legnagyobb magas vízállás. A veszély Vidint fenyegeti. Itt az egész város 1—2 méterrel a Duna jelenlegi szintje alatt fekszik, s már csak 30—40 centiméter hiányzik, hogy az árhullám a gátak fölött átcsapjon. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Épül a nemesacél-hengermű A meghatározott ütemben halad a Lenin Kohászati Művek nemesacélhengerművének építése. A munkálatokat az Északmagyarországi Állami Építőipari Vállalat mint generálvállalkozó végzi. A csarnoképület 58 800 négyzetméter alapterületű, ebből 1970-ben kb. 30 000 négyzetméter készül el. Elkészül a mélyszinti rész (kikészítő csarnok és készáru-raktár) teljes alapozása, a középsori csarnok alapozása. Megkezdődött a csarnok szerkezeti szerelése a vaslealapozott helyeken. Képünkön a nemesacél-hengermű távlati képe. Gazdasági figyelő ORSZÁGOS TANÁCSKOZÁS A KOHÁSZATRÓL A közelmúltban hazánk kohászati üzemeinek politikai, társadalmi, valamint gazdasági vezetői tanácskozást tartottak. A nagy jelentőségű összejövetelen dr. Kocsis József kohó- és gépipari miniszterhelyettes értékelte a tárcához tartozó — ezen belül a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülésben részt vevő — vállalatok 1969-ben és 1970 első negyedévében végzett munkáját, eredményeit. A miniszterhelyettes megállapította, hogy — a termelékenység és a készletek alakulásának kivételével — 1969-ben jó munkát végeztek a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés vállalatai. Ami pedig 1970 első három hónapját illeti, ezekjó eredményeikkel biztatók, és az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta első ízben növekedett kielégítő mértékben az egyesülés vállalatainál a termelékenység. Ezek a vállalatok ugyanis a többtermelést csaknem tejjese"!"-j ében a termelékenység növelésével érték el. JAVUL A KONZERVELLÄTÄS A Konzervipari Tröszt és a mezőgazdasági nagyüzemek közötti idei szerződéseket már megkötötték. Az ellátás szempontjából kedvező helyzet alakult ki, mert például zöldség- és gyümölcsfélékből nagyobb mennyiség áll majd az ipar rendelkezésére. A konzervgyárak megrendelésére az idén több mint 100 ezer holdon termesztenek zöldségféléket és fűszerpaprikát. Gyümölcsökből az idén 135 ezer tonna helyett 157 ezer tonnára szól a szerződés. Partnereit a tröszt anyagilag is támogatja. A leszerződött mezőgazdasági kultúrák növényvédelmét holdanként 400 forintos hozzájárulással segíti elő. A sok kézi munkaerőt igénylő növényfajták termeléstechnológiájának korszerűsítésére gépeket bocsátanak a termelők rendelkezésére. A Nagykőrösi Konzervgyár például öt, nagy teljesítményű babbetakarító gépet vásárol a termés begyűjtéséhez. A Paksi Konzervgyár pedig uborka-betakarító szerkezetet állít munkába a környék nagyüzemeiben. Mindezek eredményeként lehetőség nyílik arra, hogy hazánk ü, tovább javuljon a konzervellátás. ORSZÁGOS KAZÁNPROGRAM Néhány éve a szénértékesítéssel kapu___.uiaiisox során érdekes adatok birtokába jutott a Tatabányai Szénbányák igazgatósága. Kiderült, hogy az ország számos ipari üzemében a kis- és középteljesítményű, széntüzelésű kazánpark teljesen elavult, a legtöbb berendezés pedig rendkívül alacsony hatásfokkal dolgozik, és feleslegesen sok szenet emészt. Ugyanakkor a gazdaságtalan üzemelésen kívül ezek az öreg, általában félévszázados berendezések nagy mértékben szennyezik a városok, települések levegőjét. Többek között ez a felismerés adta az ötletet a szénbányák vezetőségének, hogy országosan kidolgozzák az ipari kazánpark korszerűsítésének, felújításának programját. Miután a magyar ipar már hosszabb ideje nem gyárt kis- és középteljesítményű széntüzelésű kazánokat — ilyenekre pedig még hosszú ideig szükség lesz —, a szénbányák szakemberei felmérték, hogy a hazai szenekre, legalkalmasabb kazánokat miképp lehetne beszerezni, illetve elavult kazánparkunkat felújítani. Számos szocialista és kapitalista cégtől kértek ajánlatot, míg végül a Simmering Graz—Pauker osztrák cégtől vásároltak különböző kazánokat. Az importkazánok közül egyet Oroszlányban, egyet pedig Kecskeméten már üzembe helyeztek a tatabányaiak. Az új berendezések kitűnő, 75 százaléknál magasabb hatásfokkal üzemelnek, és nem szennyezik be a levegőt. A kedvező tapasztalatok alapján a Tatabányai Szénbányák most több hazai vállalattal — többek között a Láng Gépgyárral — folytat tárgyalásokat az osztrák típusú kazánok sorozatgyártásáról, melyek alkalmazására többek között Miskolcon is sok lehetőség nyílna. 4 házigazda: Kazincbarcika a szocialista városok randevúja előtt Érdekes, a maga nemében még példa nélkül álló várospolitikai ankét lesz e hónap végén Kazincbarcikán. Hazánk szocialista városainak vezetői találkoznak június 29-én és 30-án. Az eszmecserén ki-ki elmondja majd gazdag helyi tapasztalatait és a követésre méltó módszereket arról, hogyan vesznek részt az üzemek a várospolitikában. Hogyan vetődött fel e hasznos randevú gondolata, s miért éppen Kazincbarcika lesz a házigazdája e rendezvénynek? Erről kértünk tájékoztatást Takács Istvántól, Kazincbarcikai városi Tanács a vb-elnökétől. Barcika volt a kezdeményező — Mi magunk vállaltuk el a házigazda szerepét. Nem véletlenül. Mi kezdeményeztük ugyanis a szocialista városok tapasztalatcseréjét. Tavaly, az Urbanisztikai Társaság ülésén felvetettük: essen több szó a vidéki urbanizálódás problémáiról. A szocialista urbs fejlődése külön téma. A fiatal, alig tízegynéhány esztendős múltra visszatekintő települések gondjai, problémái elütnek a többi városétól. Szocialista életünk szülöttei ők, jelenünk büszkeségei. Az ott működő üzemek jóformán együtt jöttek napvilágra a várossal, ma is együtt lélegzenek, elválaszthatatlan a fejlődésük. E témakört öleli fel a Kazincbarcikán elkészült, tanulmánynak is beillő vitaindító előadás. kilenc város véleménye Kilenc város és az ottani üzemek vezetőit hívták meg. Dunaújváros, Leninváros, Ajka, Komló, Várpalota, Oroszlány és a házigazda városon kívül két „tiszteletbeli tagja” is lesz a találkozónak Ózdot, mint a hasonló fejlődési úton haladó, nehézipari centrumot hívták meg; Gyöngyösről pedig azért jönnek el, hogy egy hasonló jellegű ankét megrendezéséhez gyűjtsenek ötleteket, módszereket. A házigazdák pedig kíváncsian várják az ankéton kilenc város véleményét. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának várospolitikai bizottsága is részt vett a találkozó megszervezésében. Javaslatokat és ötleteket adtak a rendezőknek a munkaértekezlet színvonalasabbá tételéhez. A kétnapos tanácskozás programjában egyébként nemcsak tapasztalatcsere szerepel. A város fejlődéséről kíván hű képet adni majd a dokumentumokból összeállított kiállítás. Városnéző séta alkalmával megtekinthetik a vendégek a Borsodi Vegyikombinát életét bemutató színes filmet, s az üzem bemutatótermét is. (Gy. KJ