Észak-Magyarország, 1970. július (26. évfolyam, 152-178. szám)
1970-07-01 / 152. szám
Szerda, 1970. július 1 Magyar - portugál párttalálkozó Kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására június második felében látogatást tett Magyarországon a Portugál Kommunista Párt küldöttsége: Alvaro Cunhal, a párt főtitkára, José Vitoriano, a KB titkárság tagja és Carlos Britto, a Központi Bizottság tagja. A küldöttséget fogadta Kádár János, az MSZMP KB első titkára; a delegáció találkozott Komócsin Zoltánnal, a Politikai Bizottság tagjával, a KB titkárával és a Központi Bizottság más képviselőivel. A portugál pártküldöttség magyarországi útja során látogatást tett ipari, mezőgazdasági üzemekben, kulturális intézményekben, megismerkedett a magyar dolgozók építőmunkájával, életkörülményeivel. A portugál kommunisták delegációját mindenütt nagy tisztelettel fogadták. A találkozók alkalmával a két párt képviselői kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, pártjaik tevékenységéről, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiben elfoglalt álláspontjukról. Az őszinte, elvtársi légkörű eszmecserék bizonyították, hogy az összes érintett kérdésekben teljes a nézetazonosság a két testvérpárt között. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának képviselői kifejezték szolidaritásukat a Portugál Kommunista Párt hősi harcával, amelyet a fasiszta diktatúra ellen, a demokratikus rendszer kivívásáért, a portugál gyarmati uralom felszámolásáért folytat. A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottságának képviselői elismerésüket tolmácsolták a szocializmus magyarországi eredményeihez, amelyet úgy értékelnek, mint nagy jelentőségű hozzájárulást a nemzetközi munkásosztály és az összes országok népeinek harcához. Mindkét fél hangsúlyozta a kommunista és munkáspártok internacionalista együttműködésének, valamint az összes antiimperialista erő összefogásának nagy fontosságát és kölcsönösen kifejezték törekvésüket a magyar és a portugál kommunisták közötti kapcsolatok elmélyítésére. Repülések a Föld körül L. Az űrhajósok munkája A Szojuz-program keretében június 1-én megkezdett űrkísérlet ismét az űrhajósok felé fordította a figyelmet. Az űrrepülők között egy közmondás járja: „Ha az űrhajós útnak indulva, úgy véli hőstettet hajt végre, ez azt jelenti, nem készült fel az űrrepülésre”. Ma már az űrhajósok mindenekelőtt dolgozók, akik nagyon nehéz munkát végeznek, amely egész embert kíván Minden gondolatuk arra irányul, hogy minél jobban teljesítsék feladatukat. A világűrben végzett munka — a rendkívüli esetek kivételével — ugyanolyan követelményeket támaszt az emberrel szemben, mint a földön végzett munka, tehetséget és szorgalmat, tudást és tapasztalatot, figyelmet és kezdeményező készséget, kis és nagy dolgok áttekintését. Különleges esetekben a bátorságon és az önuralmon kívül gyors cselekvésre, az egyetlen helyes megoldás kiválasztására van szükség. Azonnal fel kell mérnie, hogy egy adott jelenség veszélyes helyzetet teremthet-e, vagy pedig figyelmen kívül hagyható. Mindezeket a tulajdonságokat a földi tréningek alkalmával meg lehet szerezni, de a repülés közben szerzett tapasztalatok elengedhetetlenek. A Szojuz–9 parancsnoka — Andrijan Nyikolajev — rendelkezik űrrepülési tapasztalatokkal, miután ez második felszállása. Még az első űrhajótípussal — Vosztokkal — repült és komoly tanulmányokat kellett folytatnia, hogy elsajátítsa az űrhajók harmadik családjának, a Szojuzoknak az irányítását. A Szojuz–9 legénységének másik tagja, Vitalij Szevasztyjanov — műszaki tudományok kandidátusa — több éves felkészülés után repült a világűrbe. Az űrrepülést — elcsépelt hasonlattal — egy jéghegyhez hasonlíthatjuk, ahhoz, amit láthatunk belőle, vagyis viszonylag keveset. A döntő része az előkészület, a felszín alatt játszódik le, és magában foglalja a repülést előkészítő emberek sok ezres hadseregét, kezdve a repülés gondolatának megszületésétől, a földre szálló űrhajó fogadásáig. Az űrrepülés mindig vizsga a hajótervező tudósok, mérnökök, az elkészítő munkások számára. De nemcsak a hajó és a hordozórakéta, hanem a kilövési rendszer, a mérőállomások, a koordináló-számítóközpont, és a kereső-mentő szolgálat is vizsgázik. Az űrhajósok bizonyos fokig vizsgáztatók, és egyben vizsgázók is, hatalmas felelősség terheli vállukat. És még egy, ami fokozza felelősségüket, az egész föld figyelemmel kíséri munkájukat. Gyakorlatilag nem csak parancsnokaiknak, a szakértők szűk körének — mint a berepülőpilóták — tartoznak felelősséggel, hanem az egész világnak. A sajtó, a rádió és a televízió jóvoltából figyelemmel követhetjük minden lépésüket és a föld dolgozói ítéletet alkothatnak a „világűr dolgozóinak” munkájáról. Osztatlan érdeklődés kísérte útjukat Vajon mindig így lesz ez? Feltehetően nem, és az emberiség, csak a kiemelkedő, rendkívüli fontosságú űrrepülésekre fordítja a figyelmét. Ma még minden űrrepülés eseménynek számít bolygónk életében és a tudományos-műszaki fejlődés területén. Járási tanácsülés Mezőkövesden •Napirenden: a mezőgazdaság Ha megyénk mezőgazdaságának helyzetét, adottságait és lehetőségeit vizsgáljuk, kétségtelenül a mezőkövesdi járást lehet a legszerencsésebbnek nevezni. Ez derül ki abból a sokoldalú, elemző, nagy felelősséggel készített jelentésből is, amelyet tegnap, 1970. június 30-án vitatott meg a Mezőkövesdi járási Tanács ülése. Erőteljes koncentrálódás A tegnapi tanácsülés a járás szocialista mezőgazdaságának egész fejlődését elemezte, 1961-től napjainkig, sőt, egy kicsit tovább is, hiszen az értékelés alapján ajánlásokat, javaslatokat készítettek a további évekre, a következő feladatokhoz. Az összefoglaló jelentés megállapította, hogy a járás mezőgazdaságában az átszervezés óta erőteljes koncentrálódási folyamat ment végbe. A termelőszövetkezetek száma jelenleg 16, felényi, mint amennyi az átszervezéskor volt. Egy tsz átlagos üzemi területnagysága 1961-ben 2266 katasztrális hold volt — jelenleg átlagosan is 4070 katasztrális hold, de van már néhány tízezer holdas tszgazdaság is a járásban. A koncentrálódás folyamatában lényegesen átalakult a mezőkövesdi járás mezőgazdaságának szerkezete és jelentősen emelkedtek a terméshozamok. Nagyüzemi szőlőtelepítés történt 1650 holdon, gyümölcstelepítés 1138 holdon. Csökkent a kenyérgabona vetésterülete, de 60 százalékkal emelkedett a búza terméshozama, amely 16 mázsa holdankénti átlaggal stabilizálódott. Az idei várható búzatermés is 16 mázsa körül fog alakulni holdankénti járási átlagban. Az árpa, a kukorica, a cukorrépa hozamai 1961 óta megduplázódtak, stabilizálódtak és fölötte vannak az országos átlagoknak is. A szarvasmarhatenyésztés fejlődése A mezőkövesdi járásban értékes fejlődést értek el a termelőszövetkezetek a szarvasmarha-tenyésztésben mennyiségileg is, minőségileg is. Két tsz-ben már megvalósították a korszerű, koncentrált, szakosított szarvasmarha-tenyésztést is. Egy harmadik tsz-ben a szakosított tenyésztő telep most épül. A sertéstenyésztés 1961-hez viszonyítva minimális csökkenést mutat. Ennek oka elsősorban az, hogy elkezdődött a mezőségi szakosított és koncentrált sertéstenyésztő, hizlaló és húsfeldolgozó üzem építése több mezőgazdasági nagyüzem társulásával. Itt kétezer anyakocával évi 40 000 hízott sertést állítanak majd elő, ennek egy részét a saját húsüzemben fel is dolgozzák. A társuló gazdaságok sertéstenyésztésüket csökkentették, éppen koncentrált szakosítás érdekében. Év végére azonban a sertéslétszám a jelenlegi 8604 darabról 12 718 darabra emelkedik. Ezen belül az anyakocák száma 1267 darab lesz. Ez közel 50 százalékkal több, mint akár az 1961. évi, akár a jelenlegi sertésállomány. A juhtenyésztéssel kapcsolatban azt állapította meg a járási tanács tegnapi ülése, hogy bár az eddigi eredmények szépek , a lehetőségek sokkal nagyobbak a jelenlegi tenyésztési szintnél. A tanácstagok figyelme kiterjedt a termelőszövetkezeti gazdálkodás minden területére. Behatóan foglalkoztak a háztáji gazdaságok helyzetével, a kiegészítő üzemági tevékenységgel, a beruházásokkal, a hitelpolitikával, a törvényesség helyzetével, az ellenőrzés gyengéivel és problémáival, s végül az 1970-es esztendőben kialakult helyzettel és a további feladatokkal. A feladatok A jelenlegi helyzet nem rózsás. A járás területén összesen 6000 katasztrális hold került víz alá, s ennek fele szántó, amit bevetni már nem lehet. Kipusztult 1313 katasztrális hold kenyérgabona is. Nem tudták maradéktalanul teljesíteni a kukorica vetési tervét sem. Kiesések, hiányok lesznek más növényekből is. Éppen ezért hangsúlyozta a tanácsülés azokat a fontos feladatokat, amelyek teljesítése intézkedéseket követel, hogy a járás mezőgazdasága 1970. évi termelési terveit maradéktalanul teljesíthesse. Legfontosabb ezek közül a gabonatermés gyors, veszteségmentes betakarítása, a növényápolás elvégzése, a takarékos gazdálkodás, a X. pártkongresszus indított szocialista tiszteletére munkaverseny kiszélesítése, a vezetés hatékonyságának fokozása, összességében: a tervezettnél egy százalékkal magasabb nemzeti jövedelem biztosítása minden termelőszövetkezetben. (sz. i) ÉSZAK-MAGYARORSZ.AG 3 Gazdasági figyelő NEMZETKÖZI VÁSÁR BRNÓBAN Márciusban rendezték meg Brnóban az elő nemzetközi közszükségleti cikk vásárt, a szokásos őszi gépipari szakkiállítás pedig idén szeptember 5. és 14. között lesz. Ennek előkészületeiről kaptunk tájékoztatást a minap Karal Kubicektől, a vásár gazdasági igazgatójától. Mint mondotta: a 12. gépipari nemzetközi vásár rangját emeli, hogy aranyéremmel tüntetik ki a legkiemelkedőbb gyártmányokat. 12 szakmai csoportban sorakoztatják fel a termékeket, hogy azok könnyű összehasonlítási alapot nyújtsanak. Magyarország hagyományos kiállítója a nagy nemzetközi részvételnek örvendő brnói vásárnak. Tavaly Brnóban 14 magyar vállalat jelentkezett, az idén pedig 17 magyar részvevőt várnak, a többi között a Diósgyőri Gépgyárat is. A magyar kiállítók a múlt évinél nagyobb területen, csaknem ezer gyártmányt mutatnak majd be. VEGYES VÁLLALATOK Több magyar külkereskedelmi vállalat törekszik külföldön működő vegyes érdekeltségű vállalatok létrehozására, hogy közvetlenebb kapcsolata legyen partnereivel, és jobban érzékelje a piaci hatásokat. Az ilyen jellegű vállalatok száma már meghaladja a harmincat. KIJELÖLT BOLTOK A kereskedelem egyik legfontosabb feladata, hogy hálózatában mindig legyen a keresletnek megfelelő, elegendő, jó minőségű, olcsó áru. A Belkereskedelmi Minisztérium már többször is felhívta erre a kereskedelmi vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek figyelmét, a legutóbb megjelent minisztériumi értesítőben pedig további vállalati intézkedéseket tartanak szükségesnek. Ezek szerint a vállalatoknak figyelemmel kell kísérniük a lakosság igényeit az olcsó cikkek iránt, s ezek ismeretében a termelővállalatokkal együttműködve javítani kell kínálatukat. Az állásfoglalás alapján a vállalatok felülvizsgálják boltjaik árukörét, és gondoskodnak róla, hogy a boltok többsége tartson olcsó cikkeket, viszont kijelölik azokat a boltokat is, amelyek erre nem kötelesek. Szó van arról is, hogy létrehoznak kizárólag, vagy zömében olcsó cikkeket árusító üzleteket, áruházi osztályokat is. Ugyanakkor megvizsgálják az eladók érdekeltségi rendszerét, s ha szükséges, ezt úgy módosítják, hogy az érdekelt dolgozókat jobban ösztönözzék az olcsó cikkek forgalmazására. A KÖZLEKEDÉS ÖTÉVES TERVE Az elmúlt két évben a személyszállítás hálózata tovább bővült hazánkban, és már eléri a 24 ezer kilométert. A következő ötéves tervben tovább nő a közúti közlekedés, és javul a személyszállítás színvonala is. 1975-ig a tehergépkocsik száma 120 ezerre, az autóbuszoké 10 500-ra, a személygépkocsi-állomány félmillióra növekszik. Az országos úthálózat 75 százaléka lesz állandó burkolatú, pormentes út. Budapesten elkezdődik az úgynevezett tengelykereszt, valamint az országos közutak bevezető szakaszait egymással, és a főúthálózattal összekapcsoló körpálya kiépítése. A vasútállomások körzetesítésére egyelőre nem kerül sor. íj lakbérek, új lakáselosztás Válasz olvasóink kérdéseire Szerkesztőségünkhöz továbbra is számos, az új lakbérekkel, új lakáselosztással kapcsolatos kérdés érkezik. — Fiatal házasok kapnak-e konkrét határidőt arra vonatkozóan, hogy mikor juthatnak lakáshoz? A határozat szerint a tanácsok közölni fogják az igénylőkkel, hogy előreláthatólag kik kaphatnak bér-, vagy szövetkezeti lakást 1975-ig. • Hogyan jutnak kedvezményhez a családtalan fiatalok? Kaphatnak-e kedvezményt a „betervezett” gyerekre? A gyermektelen fiatal házasok számára mind az építési hozzájárulás megfizetésénél, mind az építési dotációnál két gyermekig a kedvezmény megelőlegezhető. • Lesz-e változás a saját erőből épített családi házak adóztatásában a kölcsön visszafizetése után? A háziadóra vonatkozó jogszabályok megváltoztatását nem tervezik. Az új házak továbbra is adómentességet élveznek. — A jelenleg folyamatban levő építkezések — öröklakás, társasház — hitelezésében lesz-e változás? Előreláthatólag nem lesz változás a folyamatban levő építkezések hitelezésében. Végleges választ azonban a végrehajtási szabályok adnak. • Változnak-e az érvényben levő szövetkezeti szerződések? Kell-e valamiért többet fizetni? Nem változnak. Szóba jön, hogy a lakásfelújítási célokra a lakásszövetkezeti tagok a jelenleginél nagyobb összegeket tartalékoljanak. Egyéb fizetési feltételek nem változnak. — A ktsz-ek kötelesek-e lakbérkiegészítést fizetni tagjaiknak? Igen, kötelesek. A kifizetett hozzájárulást az állam megtéríti részükre. — Hogyan állapítják meg a képzőművészek műteremlakásainak bérét? Hasonlóan a többi lakás lakbéréhez. A képzőművészek a lakbérhozzájárulás, illetőleg a lakbérek fokozatos emelésének megállapításakor a magánszektorhoz tartozóknál méltányosabb elbírálásra számíthatnak. A rendelet életbelépése után várható a magánépítkezések növekedése. Rendelkeznek-e a tanácsok megfelelő pénzalappal kommunális létesítmények építéséhez? A tanácsok fejlesztési alapjai egyre bővülnek. A kommunális adó, a telekértékesítésből származó bevétel, az építési hozzájárulás, az állami házak eladásából származó bevétel mind a tanácsok fejlesztési alapját illeti. Növekszik az állami központi hozzájárulás összege is. — Miért nem kényszerítik lakásépítésre a jó anyagi helyzetben levő embereket? Ez a rendelkezés megint csak a magas jövedelműeknek kedvez, hiszen ők könnyebben ki tudják fizetni a magas fenntartási költségekből rájuk eső részt. Ha a jelenleg bérlakásban élő magasabb jövedelműeket lakásépítésre kényszerítenénk, ez ellenkezne a munka szerinti elosztás elvével. Az újonnan épülő lakások elosztása során a tanácsok — a társadalmi és munkáltató szervek bevonásával — elbírálják az igénylők jogosultságát és közlik velük, hogy melyik lakásellátási formában elégíthetik a lakásigényüket.