Észak-Magyarország, 1970. augusztus (26. évfolyam, 179-203. szám)
1970-08-02 / 180. szám
Szombat, 1970. augusztus 1, A megyei pártbizottság előtti bérezési gyakorlat tapasztalatai Gazdasági-politikai hatásai, további leláttatok 1. A helyes bérezési gyakorlat kialakítása, a munka szerinti elosztás következetes érvényesítése fontos politikai feladat. A helyes, igazságos, érdem szerinti bérezés szárnyakat adhat az alkotókedvnek, a helytelen viszont elégedetlenséget szülhet, csökkentheti a munka intenzitását, hatékonyságát. A bérezés a népgazdaság egészét is érinti, hiszen összhangban van a produktummal, a munka eredményével, a létrehozott értékekkel. Nem véletlen hát, hogy ez a fontos téma a megyei pártbizottság ülésének napirendjére került. W: Vinit Érdemes néhány, tanulságos statisztikai adattal kezdenünk. Megyénk lakosságának pénzbevétele az elmúlt évben (ez év adatai még nem teljesek) körülbelül 9 százalékkal emelkedett. A szocialista iparban az egy munkásra jutó átlagos kereset 2098 forint volt , míg az országos átlag csak 1914 forint. Nemcsak az évközi bérek összege nőtt, hanem a béren kívüli juttatások aránya is. Ezen belül az 1968. évihez viszonyítva — nyereségfelosztási és adózási rendszerünkből adódóan, amelyet több helyen, üzemben nem tartanak elég jónak és ösztönzőnek — kis mértékben csődként a nyereségrészesedés összege (95 százalék). Ezek természetesen átlagos adatok, ezeken belül nagy a „szóródás”. Több vállalatunknál például maximális volt a bérfejlesztés, emiatt alig jutott valami az év végi nyereségrészesedésre, szövetkezeteknél viszont sok a helyen szinte teljesen elhanyagolták a bérfejlesztést , és így két hónapnál is több nyereséget osztottak. Mint a pártbizottsági ülésen Dojcsák János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára elemezte, a lakosság hazánkban — így megyénkben is — alapvetően háromfajta jövedelemben részesül: kereső tevékenységhez kapcsolódó, főleg pénzbeli juttatásban; társadalmi juttatásban és természetbeni juttatásban. Mindhárom jövedelemforrással szemben vannak bizonyos igények, éppen ezért ellentmondás keletkezhet, hliszen egyik csak a másik rovására növelhető. llicilli A bérek emelésének forrásai nem bővültek a várt ütemben. A szabályozó 1970. évi módosítása sem változtat alapvetően a helyzeten. A kapott kedvezmények és a kilátásba helyezett szankciók nem ösztönzik kellően a vállalatokat arra, hogy takarékoskodjanak a munkaerővel. Mégis, a létszámhígítás és a fluktuáció csökkenéséhez — a vezetők politikai felelősségének növekedésén kívül — a szabályozó-módosítások is egyre inkább hozzájárulnak. Gazdaságirányítási rendszerünk a közgazdasági szabályozók révén alapjaiban biztosítja a munka szerinti elosztás érvényre jutását A lehetőségekhez képest a vállalatok igyekeztek is ezzel élni. Az előrelépés azonban lassú. Ennek okai között központi helyet foglal el, hogy történelmileg kialakult helyzetében minden gyár, illetve üzem számos belső feszültséget, kötöttséget, stb. tartalmaz. Így az elosztásnál számos tényezőt figyelembe kell venni, amelyek mind szűkítik differenciáltabb elosztás megvalósításának lehetőségét (Pl. feszültségek feloldása, fiatal szakmunkások, mérnökök megfelelő kezdő fizetésének biztosítása, 1000 forintnál alacsonyabb bérek elkerülése, utánpótlás biztosítása, átszervezések stb.). Az így kialakult bérezési gyakorlat remfkívül kevés eszközzel gazdálkodhat szabadon. Nagyvállalataink zöménél évente a dolgozók fele, kétharmada részesül béremelésben, de a differenciált bérezésben lassan haladunk előre. A társadalmi szervek és a gazdasági vezetők általában egyetértenek a munka szerinti, differenciált elosztás elvével, azonban gyakran engednek az általános hangulatnak, a gyakorlatban csak a központi intézkedések erejéig juttatják érvényre a differenciálást. A vállalati bérezés gyakorlati kialakítását az elmúlt két évben számos tényező befolyásolta. A jellemző az volt, hogy valamennyi „igény” (üdültetés, ösztöndíjak, kulcshelyek, hiányszakmák, bérfeszültség, egyéni problémák stb.) arányos enyhítésének módszerét választották. Így elaprózták a rendelkezésre álló forrásokat. Más helyeken a különböző „igények”, „indokok” nem meghatározóak, a kereseti arányok alakulása helyes irányú. A változás mértéke azonban még csekély, inkább a törekvés biztató. Nem sikerült jelentősen előrelépnünk a nők alacsonyabb bérezésének felszámolásában, sem a képzettségi szintekkel arányos keresetek biztosításában. Erről a pártbizottsági ülésen, valamint az SZMT elnökségének július 29-én, szerdán megtartott ülésén is sok szó esett. Vállalataink olykor önálló problémaként tekintik a bérezést is, a termelést is, a kettő kapcsolatára nem fordítanak kellő figyelmet. A premizálásnál is vannak ellentmondó tapasztalatok. Üzemeink döntő többségénél a jövedelem elválaszthatatlan részeként kezelik a prémiumot. A mozgóbérek aránya lassan növekszik az összjövedelmen belül. A kollektív szerződések módosításai az anyagi érdekeltség rendszerének finomítását szolgálják, erejét azonban nem tudták számottevően fokozni. Meghirdetett helyes elveink ellenére a konkrét körülmények új ellentmondásokat is szülnek. Ez nagy felelősséget ró a gazdasági és politikai vezetőkre egyaránt. Az erkölcsi elismerés is jelentős hajtóerő a feladatok megoldásában. Az anyagi és erkölcsi ösztönzés összhangja azonban még nem mindenütt megfelelő. A szocialista munkaverseny-mozgalom évről évre fejlődik. Vállalataink erre fokozott figyelmet és növekvő pénzösszegeket fordítanak. Becze Károly (Folytatjuk) Új panelüzem gazdasági épületekhez Borsod megyében — nyolc álami gazdaság, a MEZŐBER, a nyékládházi kavicsbánya és a Felsőzsolcai Gépjavító Vállalat társulásával — korszerű mezőgazdasági panelgyártó üzemet létesítenek A panelgyártás jogát, valamint technológiai berendezéseit az olasz Gi-Gi cégtől vásárolták, és a 100 millió forintos beruházással készülő üzemet a nyékládházai kavicsbánya közelében építik. Így az egyik fontos nyersanyagot, a kavicsot a pár száz méterre levő bányatóból kapják, s ezzel jelentős szállítási költségeket takarítanak meg. Az új gyárban évente 25 — egyenként 465 koca tartására és 9100 sertés hizlalására alkalmas — telep összeszerelésére készítenek majd előregyártott panelokat. Ezekből más gazdasági épületek, tehénistállók, juhhodályok, baromfinevelő I házak, raktárak és magtárak is összerakhatók — vagyis a nagyüzemi mezőgazdaság széles területén hasznosítható az új anyag. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 3 Reális lehetőségekHelytálló kombájnosok A mezőgazdaságban számolni kell azzal a kockázattal, hogy az elért eredmény nem minden esztendőben arányos a végzett munkával, s az anyagi befektetéssel. Egy következő kedvező év viszont busásan kárpótolhat. A gondos munka pedig sohasem hiábavaló. — Most is van olyan holdas táblánk mutatóba, 40 felső határban, ahol nem okozott kárt a víz, amelyen holdanként 25 mázsás terméssel fizetett a búza — kezdi vigasztalóval Szaniszló Sándor, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet főmezőgazdásza. — Ez jelzi, milyen reálisak a termésnövelés lehetőségei még ezen a kimondottan búzatermő nem földön is, ha nem sajnáljuk tőle az aprólékosan gondos talajelőkészítést, s a komplex műtrágyázást. Erre a táblára ősszel holdanként 370 kiló komplex műtrágyát szórtunk, tavasszal pedig még 100 kiló nitrogén műtrágyát kapott minden holdvetés. Jó lelkiismerettel mondhatjuk, hogy soha ilyen mindenre kiterjedően nem készültünk fel a gabonafélék termesztésére, mint ebben az évben. Az viszont a mindig szükséges óvatosságra figyelmeztet, hogy az ellenpóluson, a vízjárta bodrogközi alsó határban egy 63 holdas táblán csak 4 mázsa lett a holdankénti termés. Szándékosan állítja szembe a két végletet a szakember, hogy érzékeltesse az idei esztendő rendkívüliségét. Toldi Miklós és társai Annál inkább tiszteletre méltó a különlegesen nehéz körülmények között való emberi helytállás, amelyre most elsősorban a kombájnosok mutatnak példát. Amikor a legjobbak felől érdeklődöm, respektálandó a főagronómus határozott válasza. — Vagy mind a tizennégyük nevét leírja, vagy egyiküket sem. Aki most reggeli harmatszáradástól esti harmatszállásig kombájnon ül, mind megérdemli a felsőfokú elismerést. A pataki felső határban Bodnár Mihály, Márki Ferenc, Tóth László, az apróhomoki üzemegységben Dusicza Miklós, Kekes József, Kozma Sándor, Szemán Béla, Tóbiás József és Toldi Miklós, a dorkói részen Bíró István, Boros Antal, Iván Imre, Tán Ferenc , a háztáji búzában pedig Fellegvári András birkózik a sok helyütt megdőlt búzával, s az erős szárú gyommal. Egy agronómiai tapasztalat A szövetkezet a kedvezőtlen tavaszon, a lágy földeken a vetéseknek csak 30 százalékán végezhette el a vegyszeres gyomirtást. de — A jövőre megszívlelenagronómiai tapasztalat: hűvös tavaszon máskor igyekeznünk kell olyan gyomirtó vegyszert alkalmazni, amelyik hatásos alacsony hőmérsékleten is — igyekszik hasznosítani a tanulságot az idei keserves leckéből is Szaniszló Sándor. A 2700 hold kalászosoknak eddig a jó harmadát takarították be a szövetkezetbeliek. A vetésterületből 2300 hold a búza, egyöntetűen Bezosztája fajta. Eddig 450 holdat vágtak le belőle. Most már 10—15 vagon a kombájnosok együttes teljesítménye naponta. Sóvárgás gépekért — Ha nem jön közbe újabb kedvezőtlen fordulat, úgy augusztus végéig végzünk az aratással — jegyzi meg Karajz Miklós elnök. — A különleges nehézségek érzékeltetésére még annyit: nem csak az aratással kell birkóznunk, összeszaladt minden munka. Júliusba nyúltak kapásnövények ápolási és növényvédelmi munkái, szárított a szálastakarmányok be-takarítása. Az idén külön gondot okoz a nedvesebb gabona szárítása a Kossuth Tsz-ben is. A szövetkezet Farmer típusú szárítóberendezését két műszakban üzemelteti, de így is csak napi 2—2 és fél vagon terményt száríthat vele. terményforgalmi vállalat pataki telepe sokat segíthetne, de az ottani merev szemlélet nem veszi tekintetbe a termelőszövetkezetek különböző nagyságrendjét, s a ezer holdas Kossuth Tsz-től 8 is csak heti 15 vagon terményt vállal szárításra, pedig ennyi a szövetkezet napi aratási átlaga. A szövetkezet két szénaszárító ventillátorából is befogta az egyiket búzaszárításra. — Vettünk volna már többet is belőle, de hiába jártunk négy megye székhelyén is utána: Miskolcon, Egerben, Nyíregyházán, Debrecenben, sehol sem kaptunk — tárja szét a kezét az elnök. — Most, szorultságunkban megpróbálunk egyenest a gyártó vállalattól kérni, hátha a készítők jobban megértik, mennyire közérdek, hogy az amúgy is kevesebb idei termésből egy kiló kenyérnek való se csírázzon ki, menjen kárba. Berecz József Fiatalos lendülettel A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem elsőéves gépészhallgatói segédkeznek a Győri kapui lakótelep építkezésénél Fotó: Szabados György. Városszépítők Életének második évtizedében a múlt nélküli város eljutott odáig, hogy lakosai most már nemcsak az urbs további építésével törődnek. A kazincbarcikai emberek — különösen az „őshonosok” — egyre gyakrabban töprengenek rajta, hogyan tehetnek, varázsolhatnak még szebbé, igazán maradandó, élményt adó környezetté szűkebb pátriájukat. Idegenek véleményét firtatják. Ha külföldi, vagy más városbéli ember átlépi Barcika küszöbét — vallania kell. örülnek ha az első impresszió kedvező, s komolyan veszik a nemtetszést kifejező megjegyzéseket. Kamatoztatja-e a város irányító testülete a lelkes lokálpatriotizmus, a tenniakarás megnyilvánulásait? A válasz egyetlen szó lehet: igen. Nemcsak a jelenlegi városkép csinosabbá tételét teszik közüggyé Kazincbarcikán, hanem a jövő tervezgetése közben is meghallgatják az észrevételeket, figyelembe veszik az ötleteket. Hogy a ma még csak makettokban szunnyadó városképek végső kialakítása köztetszést váltson ki, és hogy a mai utcák, terek is igazán modern alakot öltsenek — ezt tartja nagy és felelősségteljes feladatának a városszépítési bizottság. A tizenkét tagú társadalmi testületbe valamennyi jelentős helyi vállalat, s a hivatásánál fogva is a városszépítiel foglalkozó szerv képviselőit delegálták. Néhány hónap alatt a városszépítési bizottság szava és hatása nyomán sok száz ember mozdult meg. Ki eszmei elképzelésével, ki okos tervekkel, mások két kezük munkájával járultak hozzá, hogy változott, más formát öltött néhol a város. * Kialakították a megfelelő helyet a testvérváros tiszteletére létesítendő Dimitrovgrád park számára. Elszórtak sok színes, üde virágszőnyeget, rendezték és szépítették a különböző városi intézmények, s az üzemek környékét, elhelyeztek egy táblát, mely ismerteti a belépővel Barcikát. Mindezeket az értékükben talán minimális összeget jelentő munkákat a város lakosai végezték el. Értéke abban rejlik, hogy munka után jöttek a szocialista brigádok, órák végeztével a diákok, szabad idejükben fiatalok és idősebbek, s szerszámot ragadva dolgoztak, munkálkodtak órák hosszat. Szeretnének persze megvalósítani még nagyon sok életrevaló ötletet. Az üzemektől igyekszik a bizottság még hatékonyabb segítséget kérni a környezet további rendezéséhez, s olyan feladatok megoldásához is, mint például a tiszta, virágos város cím elnyerése, egy-egy új, hívogató reklám vagy éppen egy esztétikai élményt nyújtó, üde színfolt kialakítása a városban. Mozgalom kezdődött Kazincbarcikán azért is, hogy eltűntessenek néhány ott felejtett, félig romos, hajdan az építkezés céljait szolgáló, de most már kihasználatlan barakk''- * egyszóval valamennyi is szeplő*, mely megbontja a kedvező összhatást. Határozat is született nemrég a városi tanács vb jóvoltából, az eddiginél fokozottabb figyelemmel, nagyobb körben, ha szükséges, meggyőző érvekkel, baráti szóval minél több barcikai lakost leell hívni, várni e szép feladathoz. * A fiatal város igazi célja: öregbíteni hírét-nevét. Érezze minden ember nemcsak lakóhelyének, hanem igazi városának Kazincbarcikát. Adjon ezért meg minden tőle telhetőt — így lesz igazán szép, mai, szocialista város, így érzik, ezt vallják, ezért cselekszenek sokan ott, Tardona partján. Úgy gondolják, sikerül elérniük, hogy a városszépítők tábora egyre hatalmasabbá, cselekvőbbé növekedjék. Gyárfás Katalin