Észak-Magyarország, 1970. szeptember (26. évfolyam, 204-229. szám)
1970-09-17 / 218. szám
Csütörtök, 1970. szept. 17. Nem törik ketté a nap Az iparszerű termelés nemcsak azt jelenti a mezőgazdaságban, hogy gépesítik a munkafolyamatokat és szakmunkásokat alkalmaznak, hanem a munkarend, a munkaidő átszervezését is. Éppen ez a nehezebb, a bonyolultabb feladat. Általában az ősidők óta megszokottat kell megváltoztatni, új módszerrel helyettesíteni úgy, hogy a gazdaságosság ne romoljon, de az emberek munkája, munkaidő beosztása a réginél jobb és könnyebb legyen. Ősi szokás Különösen nehéz a munkarend és a munkaidő átszervezése az állattenyésztésben, ahol ősi dolog, hogy az állatokat reggel is, este is etetnitatni kell. A teheneket fejni is. A technika már sok problémát megold, hiszen vannak önetető és önitató berendezések, de ezek se alkalmazhatók azonnal, átmenetek nélkül. Előbb az állatokat hozzá kell szoktatni (s gyakran az embereket is!) a technikai újdonságokhoz, még ez se minden. Az állatok érzékenyek, etetésük, itatásuk, gondozásuk nem történhet akármikor. Az ipari jellegű termelésre áttérő nagyüzem szakmai vezetőinek figyelembe kell venniük az állatok biológiai adottságait, tulajdonságait is. Különösen akkor, ha a termelés iparosításával egyidőben biztosítani akarják a megfelelő produktumot, a gazdasági hasznot is — legalább a korábbi szinten. Márpedig ezt minden vezető akarja. Ezekről a problematikus kérdésekről Szemző János igazgatóval beszélgettünk nemrég az Ongai Állami Gazdaságban. Természetesen , itt is foglalkoznak állattenyésztéssel, sertéssel csakúgy, mint szarvasmarhával. A módszer szinte egészen mostanáig lényegében hagyományos volt. Abban mindenképpen hagyományos, hogy az állattenyésztők kora reggel keltek, mentek a telepekre etetni, itatni, fejni és a többi munkát végezni. Így tanulták, ez volt a szokás a nagyüzemben is, ámbár jó néhány dolog már megváltozott a gazdaság alakulása óta. De az nem, hogy az állattenyésztő reggel és este végezte munkáját, vagyis tagoltan, kétszerre, s így sok értékes időt elpazarolt munkanapból. Általában kétszer tette meg azt az utat (lakásától a telepig), amelyet ma már csak egyszer tesz meg. Panaszkodtak is emiatt. Hányszor elmondották, hogy az ő munkaidejük lényegében hajnaltól késő estig tart. Megfelelő feltételek A gazdaság vezetői sokáig maguk se gondolkoztak a változtatás gyakorlati lehetőségén. S kellettek hozzá bizonyos feltételek is. Megfelelő berendezések, takarmánykeverékek, tejporok, gépek, és nem utolsósorban olyan emberek, akik sikeresen hajtják végre a változtatást. A tehenészetben kezdték, még 1969 elején. Bevezették a tagolatlan munkaidőt, reggel 5 órától délután fél négyig. Ebből reggel fél óra a reggelizési szünet, délben egy óra az ebédidő. A munkában töltött műszak 9 óra. A mezőgazdasági munkanap egyébként általánosan 10 órás az egész országban. A változtatásnak az volt a feltétele, hogy csak akkor véglegesítik, ha nem csökken a tejhozam. Persze, néhány héten, vagy néhány hónapon át könnyű bizonyítani, de az állattenyésztésben a legrövidebb „bizonyítási idő” is legalább egy év. Szemző János igazgató akkor mégis csak fél esztendőt kért. Ha addig nem csökken a tejhozam ... És nem csökkent. Sőt, azóta se csökkent, a gazdaság tartja az évi 3200 liter tejtermelési szintet tehenenként. A gondozók is ugyanúgy keresnek, mint azelőtt, pedig kevesebbet fáradnak, és a délutánjuk mindig szabad. Már nem kell kétszer megtenni azt az utat. Ezután átszervezték a munkarendet és a munkaidőt a szarvasmarha-hizlaldában és a borjúnevelőben is. A munkaidő tagolatlan és ugyanúgy alakal, mint a tehenészetben. Ma már ezekben az ágazatokban is egy évnél több idő bizonyít:ja a tagolatlan műszak. A súlygyarapodás nem csökkent, sőt, a szarvasmarha-hizlalásnál javulás tapasztalható. Igaz, hogy más a takarmány is, más a hizlalási technológia. A borjak is ugyanolyan jól gyarapodnak, növekszenek, mint azelőtt. De ez annak is köszönhető, hogy megfelelő ellátást és gondozást kapnak. A délután szabad Ak em rek elégedettek. Azt mondják, egy műszakban dolgozunk, ugyanúgy, mint a gyári munkások. Nem törik ketté a nap Délután azt csinálnak, amit akarnak. És a gazdaság haszna, jövedelme nem csökkent az átszervezés miatt. Ezért most már az új munkarend a tehenészetben, szarvasmarha-hizlaldában és a borjúnevelőben végleges. Befejezésül szükséges megjegyezni: van már néhány mezőgazdasági üzem, ahol hasonlóan csinálják, vagy követik a példát. Termelőszövetkezet is van ilyen. De nagyon kevés. Az állattenyésztők zöme még mindig az ősi szokás szerint végzi munkáját, reggel és este, pedig ezen is lehet változtatni. Az ongai példa talán a legékesebb bizonyíték erre Borsod megyében. A mezőgazdasági termelés iparosításához az ilyen változtatások is hozzá tartoznak. (5. ji) Vízügyi dolgozók ríz kitüntetése Az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság dolgozói nagyszerűen helytálltak az idei árvédekezésben, munkájukért többen hősies részesültek kitüntetésben. A munkaérdemrend ezüst fokozatával intetté1 ki Vezse Sándor vízügyi igazgatót és Schried Lászlót, az igazgatóság főmérnökét. A munkaérdemrend bronz fokozatát kapta Meskó Tibor, Vasenszki Pál és Tari Lajos. Az árvízvédelemért éremmel az igazgatóság ezer dolgozóját tüntették ki, 972 vízügyi dolgozót pedig dicsérő oklevéllel jutalmaztak helytállásukért. A kitüntetéseket ezekben napokban adják át a vízügyi a inn—»otóság szakaszmérnökségein. T ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Kétmillió forint az ÓKI brigádjainak jutalmazására Az Ózdi Kohászati Üzemek vállalati szakszervezeti tanácsa megtárgyalta és elfogadta a szocialista brigádok anyagi és erkölcsi elismeréséről beterjesztett határozati javaslatot. Ismeretes, hogy a kormány és a SZOT együttes módosító határozata a közelmúltban 5 féle elismerési és 3 féle kitüntetési módot jelölt meg. A szocialista brigád cím elérésével járó oklevél, majd a következő fokozatként adományozható zászló, s ezt követően a pénzjutalommal is járó bronz-, ezüst- és aranyérem odaítélése, azaz az 5 féle elismerés vállalati hatáskörbe tartozik. A kitüntetések közül az üzem egyedül a vállalat kiváló brigádja cím odaítélésében illetékes. A legjobb szocialista brigádok, illetve a brigádtagok jutalmazására az ÓKÜ-ben 2 millió 83 ezer forintot irányoztak elő. Ebből 1,7 millió forintot a bronz-, ezüst- és aranyéremmel kitüntetett brigádok között osztanak fel, a vállalat kiváló brigádja cím birtokosai között pedig 350 ezer forintot. A vállalati szakszervezeti tanács úgy döntött, hogy az értékelés szempontjából szeptember 30-án zárják az évet, s a kitüntetések odaítélésénél a három negyedév eredményeit veszik figyelembe. A jövő évi brigádmunka elbírálásánál viszont a mostani negyedik negyedév is beleszámít. Azért van erre szükség, hogy a nyereség terhére adományozható brigádjutalmakat év végére kifizethessék. A kitüntetések és természetesen az anyagi jutalmak odaítélésére ünnepélyes külsőségek között november 7- én kerül sor az ÓKÜ-ben. A pártkongresszus tiszteletére A székesfehérvári VIDEOTON dolgozói a X. pártkongresszus tiszteletére nagy jelentőségű felajánlást tettek: vállalták, hogy „rádiós” tervüket túlteljesítik, s 25 ezerrel több rádiókészüléket adnak át a kereskedelemnek. A legújabb — és máris népszerű , autórádióból pedig november 30-ig 11 ezer darabot készítenek. Képünkön, futószalagon készülnek a rádiókészülékek. A vizsolyi csúcstitkár AZT MONDJÁK róla, és ezt ő maga is elismeri, hogy együtt nőtt, fejlődött a szövetkezettel, amely Vizsolyban éppen tíz évvel ezelőtt alakult meg. Az elsők között lépett be, mert tudta, hogy a közös gazdálkodás — a közös boldogulás útja lesz. Ezt hangoztatta akkoriban a párt, amelynek ő már egy éve tagja volt. Ekkor kezdett el tanulni is. Előbb a nyolc általánost, majd a közgazdasági technikumot végezte el, 1962— 63-ban pedig egyéves pártiskolát végzett Debrecenben. Életútja sok-sok parasztemberéhez hasonlít, egy kicsit talán az egész magyar parasztság fejlődését, megváltozott társadalmi helyzetét és gondolkodásmódját is szimbolizálja. A most 35 éves férfit 1962- ben, a pártiskola elvégzése után választották meg először alapszervezeti titkárnak Vizsolyban, a Rákóczi Tsz-ben, ezt követően pedig minden választási ciklusban újjáválasztották. 1969. január 1-én egyesült a vizsolyi, a korláti és a hernádcécei termelőszövetkezet, a három pártalapszervezet munkájának egybehangolására pedig csúcsvezetőséget választottak. Az összevont taggyűlés Pleszkó Józsefet választotta a csúcsvezetőség titkárává. Holnap, szeptember 18-án a csúcstitkár ismét az összevont taggyűlés színe elé lép, és a csúcsvezetőség nevében beszámol az elmúlt két év munkájáról. A beszámoló bizonyára tartalmas lesz, hiszen a három község határában 4500 holdon gazdálkodó tsz-nek — amelynek 515 tagja van, és ez év áprilisa óta Lenin nevét viseli — 25 és fél milliós vagyona van, tavaly 27,3 milliós termelési értéket produkált, az idén pedig már 40 milliós termelési értékre számítanak. A tsz bruttó jövedelme tavaly 11,6 millió forint volt, az idén 13 és fél millió forint lesz. 1969-ben egy tagra 21 ezer 700 forint jövedelem jutott, 1970-ben a tervek szerint ez 24 ezer forint lesz. NYILVÁNVALÓ, hogy ezek a mutatók mindenekelőtt a tsz-tagság szorgalmas munkáját és hozzáértő szakmai vezetését dicsérik De ott van benne a pártszervezetek, s a csúcsvezetőség céltudatos munkája, a 62 kommunista tsz-tag áldozatkész kommunista helytállása is, akiknek tevékenységét immár két esztendeje a csúcsvezetőség irányítja, élén a csúcstitkárral, aki egyidejűleg a vizsolyi alapszervezet titkára is. Úgy tervezték, hogy a 31 tagú vizsolyi alapszervezet élére szeptember 30-án új titkárt választanak. A tagság bizalma azonban ismét őrá esett... Könnyen előfordulhat, hogy holnap, mint csúcstitkár is újra bizalmat kap, hiszen az általa irányított csúcsvezetőség munkája nagy eredményekhez vezette a termelőszövetkezet egész tagságát. Az Encsi járási Pártbizottság vezetői azt mondják: a vizsolyi csúcsvezetőség bizonyított ... Az érdekelt tagság pedig, úgy tűnik, ragaszkodik Pleszkó Józsefhez. És nem is csak a kommunisták ragaszkodnak hozzá, mint közéleti emberhez, hanem a tsz és a község pártonkívüli dolgozói is, akik úgyszólván minden kérdéssel bizalommal keresik fel olykor tanácsért, vagy éppen segítségért. S a csúcstitkár mindenkit türelmesen meghallgat, ahol tud, segít. Úgy is, mint a Vizsoly községi Tanács vb-elnökhelyettese, mely funkcióját társadalmi munkában látja el. A közügyek szolgálata, az emberek mindennapos ügyeinek, gondjainak intézése sok-sok időt, és fáradságot kíván. A családtól pedig megértést, hisz gyakran van távol, néha a késő estébe nyúlóan is. Amikor hazatér az egyszoba-konyhás kisfalusi tornácos házba, felesége, második gimnazista lánya és 5 éves kisfia körében pihen meg. Otthon újságot olvas, televíziót néz, olykor a gyerekekkel foglalkozik, vagy ha éppen kedve tartja és ideje engedi, a ház körül megöntözi a virágokat. Egyszóval pihen. Mert az elmúlt tíz esztendő alatt aligalig volt szabadságon is, s mert a községi gondok nap, mint nap igénybe veszik. Nem is kismértékben. Miért csinálja? — ezt mondja: — HOZZÁM NŐTT MÁR a közügyei .szolgálata, vagy én nőttem hozzá. A bizalom pedig elesik és kötelez is. (cac) Költöző kertészet Egy holdról 32 500 forint A GESZTELYI Hernádhíd előtt néhány kilométernyire, a Szerencs felé vezető országút két oldalán már esztendők óta virágzik egy kertészet. A Hernádvölgye Termelőszövetkezetnek erről az alig 26 holdjáról már az idén is 670 ezer forint ára zöldségfélét szállítottak piacokra. A kertészet még a most is r ontja az árut. A zöldségesboltoknak szinte valamennyi árucikkét megtermelik itt. Pedig a terület nem is igen alkalmas a kertészkedésre. Rossz vízgazdálkodású a talaj. Néhány ásónyomnyira már kavicsot találni. A kertészetet át meg átszelő vizes érrendszer, az egykori folyómeder maradványa az idén szinte elmocsarasodott. Mátyás Rudolfnak, a kertészet vezetőjének lábáról alig kerülhetett le a gumicsizma. Mindezek ellenére a kertészet egy-egy holdjának hozamát az idén 32 500 forintra tervezték. Túl magas terv. Kezdetben úgy tűnik, hogy nem is sikerül teljesíteni. De különösen azután, hogy a rossz időjárás a növénytermesztés más ágazatait annyira sújtotta, mindent elkövettek, hogy a kertészet meghozza a várt 845 ezer forintot. Ebből most már alig hiányzik több, mint 170 ezer forint. A még betakarításra váró zöldségfélék, a sok káposzta talán még ennél is többet ígérnek. RÁADÁSUL a kertészert dolgozóinak munkakörülményei sem jók. Naponta másfél órát vesz igénybe a munkahelyre, majd hazaszállításuk. Rendes öltözködési, a tisztálkodási lehetőség sincs kertészetben, pedig ezt ma már a mezőgazdaságban is megkövetelik. Ilyen körülmények között csakis a nagyon lelkiismeretes és szakszerű munkának, minden egyes tábla kétszer, sőt háromszori hasznosításának köszönhető a holdankénti 32 500 forintos árutermelés. Jövőre már sokkal könnyebb lesz hasonló nagyszerű eredményeket elérni. A kertészet hamarosan költözködik. A települések közelében, Hernádlak és Hernádnémeti között kapnak kertészkedésre sokkal alkalmasabb területet. Ott kisebb földön, mintegy 20—22 holdon tudnak legalább ugyanennyi zöldárut termelni. A munkahely is ott lesz a falu szomszédságában, s nem hiányoznak majd a szükséges szociális és egészségügyi létesítmények sem. A MAI kertészet területét pedig lassan elhódítja szomszédságban gyorsan terjeszkedő kavicsbánya. Meggyorsult A Tisza II. vízlépcső építkezésénél tartott helyszíni szemlét szerdán a KISZ KB intéző bizottsága. Csáki Csaba, a KISZ-védnökség országos operatív bizottságának titkára ismertette a Tisza II. vízlépcső és öntözőrendszerei felett vállalt KISZ-védnökség kétéves tapasztalatait. A gazdasági vezetők az építkezés helyzetéről adtak tájékoztatást. Megállapították, hogy a hosszantartó tiszai áradás következtében a földmunkákkal egy időre elmaradtak, de az utóbbi napokban — a kedvező időjárást kihasználva — meggyorsult ez a tevékenység. Az építkezés viszont a tervezett ütemben halad.