Észak-Magyarország, 1970. október (26. évfolyam, 230-256. szám)
1970-10-18 / 245. szám
Vasárnap, 1970, oá. ti. Egyenlő, és nem egyenlő katnnát rendben sói» naturál hoznak a gépek. Jobbra és balra a nehéz-, meg a középnehéz, csarnok végében pedig a finlomsori húzókon készülnek a drótkötelek elemi szálai, a rugó- és távvezeték-huzalok. Új, s — azt mondják — korszerű üzem a December 4. Drótművek kettes számú huzalmű csarnoka. A szomszédos gépek között a hozzá nem értő alig fedez fel különbségeket. A ,,végtelen í tó” hegesztőberendezések mind ugyanúgy szórják a szikraesőt, a szikrák a lábam előtt, a földön is tovább izzanak. A porelszívók és a hűtőventillátorok zúgását az üzem minden pontjáról egyformán hallani Legfeljebb az időről időre összecsörrenő drótkötegek vastagsága csökken, ahogy a csarnok végéhez közeledünk. Ebben az üzemben dolgoznak most a drótgyár talán legjobban fizetett munkásai. Nem régen van így. Szeptemberben a vállalat szakszervezeti tanácsa háromórás, szenvedélyesen éles vita után fogadta el a gazdasági vezetők javaslatát. Miért éppen a huzalműben, miért nem másutt, vagy miért nem mindenütt? — záporoztak a kérdések. Jogos, nem vitatható igényeket speloltak fel a szakszervezeti tanács tagjai. De végül győzött az okos megfontolás: a vállalat, az egész kollektíva érdeke, hogy a legnehezebb területeken dolgozók kapjanak először A szakszervezeti bizottság titkárával, Bodnár Lajossal beszélgetünk. — A vállalat vezetősége úgy látta — mondja —, s mi is egyetértettünk, hogy a munkaerő-vándorlás csökkentése és a hatásosabb ösztönzés érdekében megkülönböztetett megbecsülésben kell részesítenünk a törzsgárdát és a nehéz fizikai munkát végző dolgozókat. — Mit várnak cserébe? — A tízszázalékos béremelést nem adtuk teljesen ingyen, hanem megszigorítottuk a normákat is. Tóth Péter főművezetővel járjuk végig a kettes számú huzalüzemet. A főművezető még fele szívével szakszervezeti ember, hiszen csak mostanában nevezték ki, s műhelybizottság titkári posztját majd a választáskor adja át utódának. Nem könnyű egyszerre a gazdasági és a szakszervezeti vezető fejével gondolkodni, ezt minden szavából érzem. Arról beszélgetünk, hogy mennyire nehéz egy kollektívában igazságosan elosztani a kereseteket. Ahnen végigmegyünk az *uuri üzemen, Tóth Péter egy-egy nagyobb gépcsoportra mutat. — Ezeken 12,60 az órabér. Amazokon 11 forint, valamennyi fillér — mondja. — S ezen belül mindenkinek egyforma? — Egyforma. No persze ez csak az alapórabér. Mert van kárpótlék és a teljesítménytől is függ a kereset — hangzik a válasz. — És a minőség, a gondos munka, a megbízhatóság, a szakmai sokoldalúság? — Az emberek valóban nem egyformák. De ezt még nem tudtuk beleépíteni a keresetekbe. ter. Aztán elmondja Tóth Pehogy október végéig megalakítják az üzemi minősítő bizottságokat. A gazdasági és társadalmi vezetőkből álló minősítő bizottságok feladata lesz eldönteni, hogy melyik dolgozó mennyire sokoldalú, milyen gondos és hogyan lehet rá számítani. Ennek alapján személyi alapbéreket állapítanak majd meg, így akarnak jobban differenciálni. Az egyik finomsori gépen Molnár Lajos dolgozik. Az üzem egyik legjobb, legsokoldalúbb munkása, valamennyi géphez bátran oda lehet állítani. — £ a vermtaa/ieitraiefc. tartóm, hogy a végzett munka után fizessenek. Tizenegy éve vagyok itt á> megtanultam dolgozni. De van, aki nem tud így. Van persze különbség a keresetekben, mert a norma számít azért. Láttam már olyat is, aki fizetéskor földhöz vágta a borítékot. Molnár Lajosnak 12.60 az órabére. És még nagyon sokaknak ugyanennyi. Berta Jánosnak csak 11 forint körül van az alapja. — Igazságosnak tartja, hogy a minősítő bizottság a mostaninál nagyobb különbségeket tegyen? — Én kérem tíz éve dolgozom a gyárban. Még soha nem mulasztottam igazolatlanul. Elvárom, hogy a bizottság ezt is vegye figyelembe. De szerintem a mostani keresetekben is megvan a különbség. Nagy Balázs a baloldali sor egyik nagy gépén dolgozik. A közepesen dolgozók közé sorolja magát Órabére — akár Molnáré — 12,60. — Mit vár a minősítő bizottságtól? — Remélem emeli a kereseteket. — Hogyan vélekedne arról, ha ez a bizottság adna a legjobbaknak mondjuk 400 forintot a közepeseknek. <t<yvá magát is sárolja, 100-at, a többieknek semmit? — Az nem lenne jó. Közben már vagy öten gyűltek oda körénk. A többiek az anyaghiba, a gépállás, ilyenkor amúgy is kevesebbet kapnak. Aztán újra Nagy Balázst kérdezem: — Ha megbíznák vele, hogyan osztaná el a béreket? — Ezen a három gépen itt, megadnám a 15 forintot. — Mindenkinek? — Mindenkinek. S még hosszúra, nagyon hosszúra nyúlt a rögtönzött vita. Sok igazságot mondtak el a hazalmű munkásai. Megszívlelendő, hogy a minőség, a teljesítmény nem egyedül csak őrajtuk múlik. Hogy a vállalatnak meg kell teremtenie a jó munka állandó feltételeit, hogy a differenciálódás csak akkor lehet igazságos, ha minden oldalról mérlegre teszi az egyes emberek munkáját. A sok-sok aggodalom és a szükségképpen előtérbe nyomuló személyes érdekek hangjai mögül azonban mégiscsak éreztem, hogy munkát tükröző, a minden a oldalról megalapozott differenciálás találkozna a munkások, a kollektíva igazságérzetével. F. T. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Két járás pártértekezlete k Bodrogköz, Hegyköz és Hegyalja ügyében — A párttagság nemcsak jogának, hanem kötelességének is tartja részvételét a párt politikájának formálásában — összegezte a pártértekezletek sokoldalú munkájának fő tanulságait a sátoraljaújhelyi járás kommunistáinak küldöttei előtt Koszorús Ferenc, az MSZMP KB főmunkatársa. A pártértekezletek beszámolóit, s a tanácskozásokat megfontolt, céltudatos állásfoglalás, megindokolt véleménynyilvánítás jellemzi. Ezt a megállapítást mindenben igazolta a sátoraljaújhelyi járási pártértekezlet is. A járási pártbizottság 4 évi munkájának eredményességét igazolja, hogy a járás két városának — Sátoraljaújhely, Sárospatak — pártbizottsága elnyerhette a teljes szervezeti önállóságot. A járási pártbizottság vezetői és munkatársai négy éven át önzetlenül dolgoztak ezeknek a pártbizottságoknak olyan szintre való fejlesztésén, hogy azok ezentúl képesek legyenek az önálló irányításra. Ez a jövőben egészséges munkamegosztást tesz lehetővé. A következő időszakban a járási pb teljes mértékben a falvak fejlesztésével kapcsolatos feladatokra irányíthatja figyelmét. A három jellegzetes tájegység — Bodrogköz, Hegyköz, Hegyalja — ügyében a jövőben is számos, közös tennivaló szükséges. Az összehangolt együttműködésre való igényüket és készségüket a két városi pártbizottság képviselői is kifejezésre juttatták a járási tanácskozáson. A következő időszak tennivalóit higgadt realitással mérlegelték. Nem lesz könnyű az előrelépés, mert a hideg esztendő sok váratlan problémát is okozott Dr. Németh Pál, a járási pártbizottság újraválasztott első titkára nyíltan feltárta a gondokat: a példátlan méretű természeti csapások érzékenyen érintették a járásban alapvető jelentőségű mezőgazdasági termelést. A szövetkezeti gazdaságokban 25 ezer hold termőföldön pusztított az árvíz és a belvíz. Elhúzódott a betakarítás. A tervezetthez viszonyítva, kenyérgabonából 25—30 százalékkal lett kevesebb a termés. A mezőgazdaság a várt, teljes termelési értéknek csak 85 százalékát tudja elérni. De nyomban szólhatott biztató tényekről is: a gondokat nagyban enyhíti a korábbi évek előrelátó takarékossága. A szövetkezetek a kedvező 1968-as és 1969-es esztendőkben 30 millió forint jövedelembiztonsági alapot tartalékoltak. A felszólaló gazdasági vezetők, szövetkezeti tagok megszívlelendő módon vonták le az idei nagy próbatétel munkaszervezési és magatartásbeli tanulságait. Hozzájuk csatlakozva fogalmazt meg Vaskó Mihály, a megyei pártbizottság titkára a halaszthatatlan tennivalókat: sürget az idő, jobban ki kell használni minden lehetőséget és eszközt. Határozott intézkedésekkel tegyék lehetővé, hogy a gépek éjjel-nappal üzemeljenek, s ha szükséges, a gazdasági dolgozók az ünnepnapokon is folytassák a munkát, hogy minden érdekelt nyugodt lelkiismerettel vallhassa: minden tőlük telhetőt megtettek az előbbrelépésért. *Édes,fehér kockák A Szolnoki Cukorgyárban megkezdett korszerűsítés során már üzembe helyezték azokat az NDK-ban gyártott, automatikus vezérlésű centrifugákat, amelyekkel termelékenyebben, jobb minőségű cukrot állítanak elő. 21 milliós vállalások Kongresszusi munkaverseny a mezőgazdasági üzemekben Megyénk mezőgazdasági üzemeiben fellendült az idén a szocialista munkaversenymozgalom. A legkülönbözőbb mezőgazdaság területein dolgozó, a szocialista brigád cím elnyeréséért küzdő brigádok nagyszerű vállalásokat tettek a X. pártkongresszus tiszteletére. A legtöbb vállalás célja: úrrá lenni a rendkívüli időjárás okozta nehézségeken, pótolni a kieséseket, idejében elvégezni a jókora késéssel, a szokottnál nehezebb körülmények között folyó őszi munkákat. A MEDOSZ-hoz tartozó mezőgazdasági üzemekben 542 brigád közel hatezer tagja küzd a kongresszusi munkaversenyben a szocialista brigád cím elnyeréséért. A Bodrogközi Állami Gazdaságban például 12 brigád 418 dolgozója, a Szerencsi Állami Gazdaságban pedig 16 brigád 280 tagja tett különböző vállalásokat a X. pártkongresszus tiszteletére. A megye MEDOSZ-tagsága, az állami gazdasági, erdészeti és vízügyi dolgozók, gépjavítók munkásai 21 millió forint értékű többlettermelést vállaltak a kongresszusi munkaversenyben. A legtöbb termelőszövetkezetben is sokat várnak most a megfeszített ütemben folyó őszi munkák során a szocialista versenymozgalomtól. Számos brigád és munkacsapat tett vállalásokat a kongresszus tiszteletére. Most amikor minden erőt összpontosítani kell az őszi vetések mielőbbi befejezésére, a talajmunkákra, a még kinn levő termények gyors betakarítására, e többletmunkavállalások, a nyújtott műszakok milliókat jelentenek a tsz-eknek, s természetesen a népgazdaságnak is. Az alsózsolcai Új Élet Tszben például, ahol már nyolcéves hagyományai vannak a szocialista brigádmozgalomnak, a tagság 575 ezer forint értékű vállalást tett a pártkongresszus tiszteletére. Vállalásaikat eddig már több mint 70 százalékban teljesítették. A traktorosok kettős és nyújtott műszakban dolgoznak. Az állattenyésztők szocialista címért küzdő brigádja a növénytermesztés nyári kieséseit igyekszik bevételek tetemes fokozásával pótolni. A bogácsi Új Élet Tsz-ben kertészetben dolgozó 38 asszony szorgalma, lelkes versenyvállalása máris többletbevételt eredményezett. Egész éjjel rakták a tüzeket, füstöltek, hogy 15 hold kései paprika szép termését megvédjék az októberi fagyoktól. A tsz-ben magas jutalom, tíz-, hat-, illetve négyezer forint vár a versenyben legjobb eredményt elérő brigádokra. Szomolyán a Sarló és Kalapács Tsz 11 munkacsapata is mindent elkövet ezekben a napokban, hogy teljesítse a több mint 900 ezer forint értékű kongresszusi felajánlását. Megalapozott bizalommal Százvizenhárom pártalapszervezet 173 küldötte és 25 meghívott vendége előtt számolt be tegnap, négyévi munkájáról az Edelényi Járási Pártbizottság. Szaniszló Gyulának, a pártbizottság első titkárának és Molnár Andrásnak, a pártbizottság titkárának, a pártbizottság megbízásából előterjesztett vitaindító referátuma után 32-en kértek szót — és az idő előrehaladása miatt — 22-en fejtették ki véleményüket az írásban megküldött beszámolóról, a szóbeli kiegészítésekről és a Központi Bizottság kongresszusi okmányairól. Részt vett, és felszólalt a tanácskozáson Madarász György, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője, valamint Varga Gáborné, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, e körzet országgyűlési képviselője is. Összegezően megállapíthatjuk — amit a pártbizottság beszámolója és a felszólaló küldöttek is hangsúlyoztak —, hogy az edelényi járás kommunistái a IX. pártkongresszus óta becsülettel teljesítették kötelességüket; párt vezető szerepének következetes érvényesítésével, tömegkapcsolatainak erősítésével és a kommunisták példamutatásával nagy eredményeket értek el a politikai, a gazdasági és kulturális élet minden területén. Jól motiválták ezt az elhangzott felszólalásokat is, amelyek lényegében megerősítették a pártbizottság beszámolójának megállapításait, számos vonatkozásban kiegészítették azt, és újabb feladatokra hívták fel pártbizottság, a járás párt-, a állami és társadalmi szervezeteinek figyelmét. Bódis Istvánné, aggteleki küldött például a női egyenjogúság helyes értelmezésére, az ifjúság hazafias és internacionalista nevelésének fokozására és a pártépítés problémáira hívta fel a pártértekezlet figyelmét. Galgóczi Sándor rudabányai küldött a szocialista brigádmozgalom fejlődéséről, Völgyesi Antalné a nők foglalkoztatottságának bővítéséről és az ezzel kapcsolatos további tennivalókról szólott. Lukács János szendrői küldött az úgynevezett köztanácsok és csatolt községek helyzetére, valamint a pártfegyelem alakulására tért ki részletesebben. Kabdebon Péter borsodsziráki küldött, és többen a mezőgazdasági gép- és alkatrészellátás fogyatékosságai bírálták. Démuth kurityáni pedagógus Viktorné elégedetten állapította meg, hogy a járás a IX. kongresszus határozatainak szellemében nagy eredményeket ért el a kulturális életben, azonban számos olyan nevelésügyi probléma van, amelynek megoldására a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítania a pártbizottságnak. Többen saját községük, illetőleg üzemük termelőszövetkezetük fejlődését és gondjait tolmácsolták, de képet alkothattak a tanácskozás részvevői a járás közbiztonságának és közrendjének fejlődéséről, a törvényesség megszilárdulásáról, a tanácsi munka, és ezzel összefüggésben a szocialista demokrácia fejlődésének időszerű kérdéseiről Nincs itt lehetőség arra, hogy valamennyi felszólalásnak csak lényegét is megemlítsük, pedig ide kívánkozna még Géczi Gyula járási KISZ-titkár, Lázár Jenő járási tanácselnök, Soós György járási rendőrkapitány, dr. Balogh Árpád járási vezetőügyész, Gyöngyösi József határőr őrnagy, Mihalik István, Vaskó Dezső, Kovács Béla, Slezák Józsefné, Bics István, Hartmann Bálint, Kubalek Ferencné, Dobi Zoltán és Bojtor István felszólalásának lényege is, annak érzékeltetésére, hogy az edelényi járás kommunistái az elmúlt négy év során valóban becsülettel teljesítették kötelességüket, és az újabb feladatok megoldásában is számíthat rájuk a párt. rás Elismeréssel szólott a jókommunistáinak helytállásáról a megyei pártbizottság nevében Madarász György elvtárs, aki hangsúlyozta, hogy jóleső érzés olvasni és hallani azokról az eredményekről, amelyeket az edelényi járásban a IX. kongresszus óta elértéig, s amelyek alapul szolgálnak a párt politikája iránt megnyilvánuló bizalomnak. Utalt erre felszólalásában Varga Gáborné elvtársnő is. , lesé)