Észak-Magyarország, 1970. december (26. évfolyam, 281-305. szám)

1970-12-01 / 281. szám

>. I&M VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXVI. évfolyam, 281. szám Araz 80 fillér Kedd­, 1970. december 1. Szocializmus magasabb szinten i­nternacion­alista szelle­mű, nagy jelentőségű sok­oldalú, tárgyilagos, józanul mértéktartó, őszinte, mélyenszántó, szocialista hu­mánummal telítődött — ilyen és ehhez hasonló jelzőkkel il­lette a világsajtó közéletünk nagy eseményét, az MSZMP X. kongresszusát és az ország helyzetéről, a jövő feladatai­ról ott elhangzott vitát. A jelzők külön-külön is igaz képet festenek az egyhetes tanácskozásról, csokorba szedve azonban még ponto­sabban adják vissza nemcsak azt, ami elhangzott a szóno­ki emelvényen, hanem azt a légkört, hangulatot is, amely körülvette, uralta a kong­resszusi termet. Erről a légkörr­ől és han­gulatról szinte személyes részvevőként szerezhetett be­nyomásokat, tapasztalatokat az ország közvéleménye, a sajtó, a rádió, a televízió jó­­­voltából — ahogy Kádár Já­nos találóan fogalmazta vi­tazáró beszédében: a kong­resszusi tárgyalóterem kibő­­­vült. Csak össze kell hason­lítani a korábbi kongres­­­szusokról és a mostaniról su­gárzott rádió- és tv-közvetí­­tések adásidejét, a lapok híradásait s előttünk a so­kat mondó kép: minden ed­diginél teljesebb információt kaptak a kongresszus ese­ményeiről az érdeklődők, a legszélesebb nyilvánosság előtt, a nép füle hallatára szeme láttára tárgyalt a párt nemcsak az ország­ dolgairól, hanem saját, legbensőbb ügyeiről is. Aki figyelemmel kísérte a kongresszus többhónapos elő­készítő munkáját, az irány­elvek sokoldalú vitáját, az alapszervezeti vezetőségvá­­lasztó taggyűléseket, majd a városi, járási, megyei párt­értekezletek pezsgő eszmecse­réit, az láthatja: ez a kendő­zetlen nyíltság, ez a nép előt­ti teljes kitárulkozás logiku­san következik pártunk egész lényéből, az MSZMP vezeté­sének — immár másfél évti­zede bevált — munkastílusá­ból. Ez a kongresszus is iga­zolta: a párt a széles közvé­leményre akar építeni, „a nép okos gyülekezetével­’ megtárgyalva, közös gondol­kodás eredményeként akarja kialakítani politikáját, meg­szabni az országépítő munka tennivalóit. Ezért kért még a kongresszus előtt részletes véleményt valamennyi jelen­­tősebb társadalmi szervezet­től és mozgalomról az irány­elvekről, a mai helyzet érté­keléséről és a kitűzött célok­ról. A Központi Bizottság kongresszusi beszámolójának megállapításaiban tehát a közvélemény állásfoglalása ötvöződött a párt vezető tes­tületének véleményével. A kongresszusi előkészületek után a beszámoló is, a négy­napos vita is­ meggyőzően bizonyította, hogy a párt nem öncélnak tekinti vezető sze­repét, hanem a munkásosz­tálytól kapott, a munkásosz­tályt, s egyben az egész dol­gozó népet szolgáló megbíza­tásnak. A párt a tömegekkel összeforrva, a néppel együtt dolgozik a népért. K­itapinthatóan érzékelhe­tő volt a kongresszusi teremben, hogy a kül­földi testvérpártok előtt is tiszteletet, megbecsülést ví­vott ki az MSZMP, a magyar munkásmozgalom. Harminc­két testvérpárt — köztük ti­zenegy szocialista ország és tizenkilenc más európai or­szág, valamint Nyugat-Berlai testvérpártja — képviseltette magát magasszintű delegá­cióikkal a tanácskozáson. Je­lenlétük nemcsak a testvér­­pártok közötti kapcsolat ud­variassági normáiból fakadt, hanem abból az érdeklődés­­ből és elismerésből is, ame­lyet az MSZMP következetes marxi-lenini, elvhű interna­cionalista politikája vált ki a nemzetközi munkásmozga­lomban. „A magyar kommu­nisták — írta a kongresszust köszöntő kommentárjában a Pravda — következetesen, al­kotó módon alkalmazzák a marxizmus—leninizmus álta­­lános törvényszerűségeit a konkrét magyarországi vi­szonyokra, állhatatosan har­­colnak a szocialista interna­cionalizmus elveinek gyakor­lati megvalósításáért. Ezzel az MSZMP magas fokú nem­zetközi tekintélyt és elisme­rést vívott ki magának."’ sok A kongresszus — amint ezt külföldi megfigyelő is megállapította — a szocializ­mus építésében történő ma­gabiztos haladás demonstrá­ciója volt. A küldöttek teljes­­ egyetértéssel fogalmazták meg a kongresszus határoza­tában, hogy a magyar társa­dalom dinamikusan fejlődik, biztosan halad a szocializmus teljes felépítésének útján. Ennek a IX. kongresszus óta­ eltelt rövid négy év beszédes bizonyítéka: tovább erősö­dött a népi hatalom, jelentős sikereket értünk el a társa­dalmi élet minden területén, emelkedett népünk életszín­vonala, erősödtek a párt tö­megkapcsolatai, szilárdult a szocialista népi-nem­zeti egy­ség. Miről esett legtöbb szó a kongresszuson ? Mindenek­előtt azokról a kérdésekről, amelyek napjainkban is közérdeklődés előterében áll­a­nak, azokról, amelyeknek az elemzése elengedhetetlenül fontos a szocializmus teljes felépítését szolgáló tenniva­lók kijelölésében. mponáló egységgel tett hitet a kongresszus minden küldötte a gaz­daságirányítás új rendszere mellett, amely tovább erősí­tette hazánkban a szocialis­ta tervgazdálkodást, a köz­ponti tervezés hatását, segí­tett a kor követelményeihez igazítani a gazdasági munka irányítását. Természetesen nemcsak dicsérték a szóno­kok ezt a reformot, őszintén beszéltek fogyatékosságairól, megvalósításának gyengéiről is, s keményen bírálták azo­kat a vállalatokat, amelyek a költségek csökkentése, munka jobb megszervezése, a a felesleges adminisztratív, vagy más munkaerők felsza­badítása helyett a rezsikölt­ségek duzzasztásával, és az árak emelésével igyekeztek nagyobb bevételhez jutni, egyaránt megkárosítva ezzel a lakosságot és a népgazdasá­got. A Központi Bizottság be­számolójában és a vitában is sok szó esett a szocialista de­mokrácia további erősítésé­nek feladatairól. A kong­resszus határozata nyomaték­kal húzta alá, hogy az állam­élet, a szocialista demokrácia fejlesztése a szocializmus tel­jes felépítésének egyik köz­ponti feladata. A szocializ­mus építésének magasabb szinten való folytatásához el­engedhetetlenül fontos a he­lyi szervek önállóságának a tanácsok önkormányzati te­­(Folytatás a 2. oldalon) I I Brezsnyev beszéde Jerevánban (Z. oldal) Vietnam újabb bombázása (2. oldal) A képernyő előtt (4. oldal) A gazdagodás útján A IV. ötéves tervben államunk sokat költ Borsod megye és Miskolc további fej­lesztésére. Rövidesen megkezdik a megyei könyvtár építését Miskolcon. Képünk­­ az impozáns létesítmény fantáziarajzáról készült. (ÉSZAKTERV, Miskolc.) A Varsói Szerződés országai vezetőinek találkozója A Varsói Szerződés tagor­szágai testvérpárjainak és kormányainak vezetői közös megállapodás alapján decem­ber elején Berlinben találko­zót tartanak. Testvérpártok küldöttségeinek elutazása Budapestről Hétfőn az MSZMP X. kongresszusán részt vett újabb küldöttségek utaztak el Budapestről. Kiutazott a Koreai Mun­kapárt delegációja, a Mongol Népi Forradalmi Párt kül­döttsége, a Francia Kommu­nista Olasz Párt küldöttsége, az Kommunista Párt delegációja, a Spanyol Kom­munista Párt küldöttsége, a Görög Kommunista Párt de­legációja és a Nyugat-berlini Szocialista Egységpárt kül­döttsége. Feljesítette tervét a BEM Kiemelkedő sikert ért el a kongresszusi munkaverseny­ben a Borsodi Ércelőkészítő­­mű kollektívája. A BEM dol­gozói a X. pártkongresszus tiszteletére felajánlották, hogy december 4-re, Mis­kolc felszabadulásának ünne­pére teljesítik 1970. évi ter­vüket. A technológiai üzemben megszületett kezdeményezés­hez valamennyi üzemrész dolgozói csatlakoztak, s külö­nösen a szocialista brigádok tettek igen sokat a vállalás teljesítése érdekében. Erőfeszítéseiket várakozá­son felüli siker koronázta; tegnap, november 30-án reg­gel 8 órára a Borsodi Ercelö. készítőmű teljesítette­ idei terv feladatát. Hétfőn reggelig összesen 1 millió 200 ezer tonna zsugo­­ritványt gyártottak. A BÉM kollektívája — a sikertől is fellelkesülve — most újabb vállalást tett: az év hátrale­vő részében mintegy 120 000 tonna zsugoritványt gyárta­nak terven felül. A hét borsodi eseményeiből December első hete is bő­velkedik eseményekben. Közérdekű tanácskozások, kulturális rendezvények zaj­lanak a megyében. I­b-ülések Ma, december 1-én ülése­zik a megyei tanács végre­hajtó bizottsága. A vb-hatá­­rozatok végrehajtásáról dr Ladányi József, a végrehaj­tó bizottság elnöke infor­málja a vb-tagokat. Tájé­koztató hangzik el a megye dolgozóinak társadalombizto­sítási ellátásáról, a közös ta­nácsot alkotó tagközségek politikai, társadalmi és gaz­dasági helyzetéről. A ülés napirendjén szerepel vb­­a megye ipari és építőipari vállalatainak munkaerő-ellá­tása is. A Szerencsi járási Tanács Végrehajtó Bizottsága de­cember 2-án, szerdán ülése­zik. Az általános iskolán gyermekvédelmi tevékenysé­gét és a Vízügyi Igazgató­ság tokaji szakaszmérnöksé­gének munkáját értékelik. Ülésezik a képviselőcsoport Miskolcon, a Hazafias Népfront tanácstermében rendezi meg ülését csütörtö­kön a Borsod megyei képvi­selőcsoport. A megyei és városi tanács pénzügyi osz­a­tályvezetői a megye és a vá­ros költségvetéséről tájékoz­tatják a képviselőket. Krónikaírók tanácskozása December 2-án délelőtt kezdődik a krónikaírók ta­nácskozása Szerencsen, a csokoládégyár művelődési házában. A tanácskozást Hegyi Imre, a Hazafias Nép­front megyei bizottságának titkára nyitja meg. A króni­­kaírásról dr. Lakatos Ernő, a Pest megyei Levéltár igaz­gatója beszél. Az üzemi kró­nikaírásról dr. Vigh Károly, a Magyar Nemzeti Múzeum tudományos főmunkatársa a termelőszövetkezeti króni­kákról dr. Timaffy József középiskolai tanár tart elő­adást. Zárszót Töltési Imre, a Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa belpolitikai tit­kárságának főmunkatársa, az Országos Honismereti Tár­sadalmi Bizottság titkári, mond­­ i modern háztartásról Háromnapos kiállítás kez­dődik holnap, szerdán a me­zőkövesdi művelődési köz­pont kiállítási termében Mo­dern háztartás — több sza­bad idő címmel. Mosószere­ket, tisztítószereket, konzer­­veket, kozmetikai újdonsá­gokat, és modern háztartási gépeket mutatnak be. A ki­állítást Bonta Lajosné, a me­gyei pártbizottság munka­társa nyitja meg. Naponta rendeznek bemutatókat, szaktanácsadásokat. Tiszta­ság, szépség, egészség cím­mel fír Buga László tart előadást. A látogatók között értékes tárgyakat sorsolnak ki. Premier, tárlatnyitás Pénteken este lesz a Mis­kolci Nemzeti Színházban a Bánk bán premierje. A cím­szerepet Paláncz Ferenc játssza Gertrudis szerelmé­ben Kovács Máriát, Melin­da szerepében Balogh Eme­sét és Antal Anettet, Tiborc szerepében Csapó Jánost és Győri Ernőt láthatja a kö­zönség. A darabot Nyilassy Judit rendezte. Vasárnap fél 12-kor nyílik meg a Miskolci Galériában az első miskolci téli tárlat. Megnyitóbeszédet dr. Fekete László, a városi tanács vb­­elnöke mond. Közreműködik a Miskolci Fúvósötös. A IV. ötéves terv hitelrendszeréről előadásában a kormány ál­tal a minap elfogadott, a IV. ötéves terv­ időszakára szóló hitelpolitikai irányelveket és a hitelezés rendszerében be­következő módosításokat is­­mertette. Bevezetőjében Pulai Mik­lós utalt rá, hogy a hitel­­politika kialakításakor fi­gyelembe kellett venni népgazdaság egyensúlyi kö­­­vetelményeit. Elmondotta, hogy a IV. ötéves terv­ hi­telpolitikájában fontos sze­rep jut a központi célkitű­zések támogatásának. A jö­vőben szorosabb kapcsolat lesz a terv és a hitelpolitika között A hitelpolitika egyik új eleme az is, hogy a hi­telt igénybe venni szándé­kozó vállalatokkal szemben fokozzák a hatékonysági kö­vetelményeket, és növelik a vállalatok saját hozzájárulá­­sának kötelező legkisebb összegét is. Igen fontosak a hitele­zés­i rendszerünkben január 1-től életbelépő változások. A korábbi gyakorlattól elté­rően a vállalatok egymás­nak is nyújthatnak hiteleket, ezekért legfeljebb 5 százalé­kos kamatot kérhetnek, de egyéb gazdasági előnyöket — például fejlesztési célkitűzé­sek megvalósítását — is ki­köthetnek. Ugyancsak új ele­me lesz hitelezési rendsze­rünknek a vállalatok által egymásnak nyújtható keres­kedelmi, illetve áruhitel is. Az előadó mind az egy­m­ás­nak adott hitelek, mind kereskedelmi, illetve áruhi­­­telek esetében felhívta a fi­gyelmet rá, hogy ezeket a vállalatok csak szabad fej­lesztési alapjuk terhére ad­hatják egymásnak.­­ Az előadást élénk vita kö­vette, az MNB első elnök­­helyettese számos konzultá­ciós kérdésre válaszolt. (ft) A Magyar Közgazdasági Társaság borsodi szervezeté­nek felkérésére tegnap, no­vember­ 30-án, hétfőn dél­után a megyei bankigazga­tóság székházában előadást tartott Pulai Miklós, a Ma­gyar Nemzeti Bank első el­nökhelyettese. Rendkívül nagy érdeklődéssel fogadott.

Next