Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-26 / 21. szám
WW. jomkfr26,, k«d*d A munkásosztály vezető szerepéről A munkásosztály vezető szerepének kérdése öszszetett, bonyolult probléma, amit történelmileg és konkrét vonatkozásaiban kell vizsgálni. A X. kongresszus határozatait tanulmányozva kell megmagyarázni helyes értelmezését, tudatosítani igazi tartalmát, jelentőségét. Többek szerint a munkásosztály vezető szerepe egyet jelent azzal, hogy a felszabadulás utáni években a hatalom megragadása következtében munkások kerültek — sokszor egyenesen a munkagépektől — államhatalmi és gazdasági beosztásokba. Miután azonban ma már nincs ilyen folyamat, úgy értékelik, hogy most már nem érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. Mielőtt a probléma érdemi részét érintenénk, le kell szögezni, hogy a munkáshatalom megteremtéséhez abban az időben feltétlenül szükség volt politikailag szilárd, megbízható munkások beállítására, de a vezetés akkor is megkívánta a szakértelmet és hozzáértést, ezeknek az embereknek „menet közben” kellett azt elsajátítani, — az osztály vezető szerepe azonban akkor sem kizárólag a vezetésbe került munkásokon keresztül érvényesült. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osztályszervezetek, a munkásosztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továbbá az államhatalomban valósul meg, amely a munkásosztály hatalma. A mai helyzetre vonatkozóan Kádár János elvtárs kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta, hogy: „A munkásosztály politikai képviseletének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol érték döntő a jelentősége”. Ennek alapján az lehet csupán a kérdés, hogy hol kell feltétlenül meglennie az osztály többségi képviseletének? Hol fontos, hogy fizikailag is jelen legyenek a munkások? A munkásosztály képviseletének és részben fizikai jelenlétének feltétlenül többségben kell lennie a Központi Bizottságban, a kormányban és az országgyűlésben. Mi a helyzet ezeken a területeken? Mindenki meggyőződhet róla, hogy az új Központi Bizottság 105 tagjából eredeti foglalkozását tekintve 62 fő munkás, s köztük van éppen megyénk képviseletében Soltész István bányász, frontbrigádvezető és dr. Bodnár Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára, aki itt a megyében élt és dolgozott, mint mezőgazdasági munkás. A Minisztertanács 22 tagja között szintén megfelelő számban találunk közismert munkásembereket, az országgyűlés pedig összetételét illetően 39 százalékban munkás, 21,7 százalékban paraszt, 37 százalékban értelmiségi és 23 százalékban egyéb foglalkozásúakból tevődik össze, akiknek mellesleg 74,2 százaléka párttag nő. Ehhez hozzá kell számít ahogy a munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás is, akik a hatalom kivívásával egyidőben és azóta az ország vezető posztjaira kerültek. Ezek ma már foglalkozásukat tekintve természetesen nem munkások, de a munkásosztály érdekeit képviselik és vezető szerepét valósítják meg sokszor nehezebb körülmények között, mint mikor a termelésben dolgoztak. Gondoljunk csak például honvédségi és BM beosztásokra, ahol különösen felelősségteljes posztokon kell a munkásosztály és a szocialista állam érdekében helytállni. Vagy említhetnénk gazdasági vezetői beosztásokat is, ahol szintén nem könnyű feladatokat kell megoldani — és sokan nem is vállalják az ilyen beosztásokat a velük együtt járó nagy felelősség miatt. Vannak-e hibák, hiányosságok a munkásosztály vezető szerepének érvényesülése terén? Természetesen nem lehet állítani, hogy minden rendben van. Vannak kívánalmak például a párttagság összetételében: 1966-ban 42,5 százalék volt a fizikai dolgozók aránya, az 1970. évi adatok szerint viszont 38 százalék. Ezzel szemben a szellemi dolgozók aránya 37,3 százalékról 40,1 százalékra emelkedett, amely összetétel megyénkre is vonatkozik. Itt persze összetett jelenségről van szó. Korántsem látunk ellentétet a fizikai és szellemi dolgozók között, sőt pozitív jelenségnek kell tekinteni, hogy a szellemi dolgozók aránya emelkedik. Hisz ebben az is megmutatkozik, hogy a munkások egy része is értelmiségivé, szellemi dolgozóvá válik, de az is kétségtelen, hogy az értelmiségiek ma jobban megértik a párt politikáját, és vállalják a párttagsággal járó kötelezettségeket; gondolnunk kell azonban arra is a jövőben, hogy a fizikai dolgozók között javítsuk a párttagok számarányát. Aránybeli eltérések mutatkoznak az új pártvezetőségek összetételében is. Igaz, a vezetőség tagjainak országosan 63,2 százaléka eredetileg munkás és paraszt volt, jelenlegi foglalkozását illetően azonban ez az arány csak 29,3 százalék. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése nem statisztikai probléma. A munkásosztály az ország társadalmi és politikai életében és egyben a termelésben betöltött szerepénél fogva vált és marad társadalmunk vezető ereje. Felszabadulásunk óta az országban minden időben a munkásosztály tanúsította a legnagyobb állhatatosságot és áldozatkészséget. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a munkásosztály termeli meg. A munkásosztály nagy társadalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg legöntudatosabb tagjainak példamutatásában a munka frontján, a szocialista munkaversenyek eredményeiben, a szocialista brigádmozgalomban. A munkásosztály meghatározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fegyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepének további növekedése egész népünk érdeke. Érvényesül a munkásosztály vezető szerepe rendszerünk szocialista demokratizmusa révén is, a legeredményesebben és legszélesebb körűen a szakszervezetek útján. Végezetül a munkásosztály politikai vezető szerepének érvényesítésében részt vesznek mindazok a fizikai és szellemi dolgozók, akik a kommunista eszméket magukénak vallják és a párt lenini politikájának érvényesítésében, a párt által kitűzött és a nép által elfogadott és támogatott célok elérésében közreműködnek. Hibának tekinthető, hogy káderpolitikában nem mindig tartják be a hármas követelményhez való ragaszkodást, s hogy leginkább a politikai szilárdságot és tásztánlátást szorítják háttérbe a szakmai felkészültség javára. Határozottan fel kell lépni az ilyen jelenségek ellen. Nem szabad engedni, hogy a politikai-mozgalmi munkában érdemeket szerzett elvtársainkat esetenként kiszorítsák műszaki, gazdasági funkciókból, beosztásokból. Másrészt viszont küzdeni kell a szakember ellenes felfogás ellen is. A munkásosztály vezető szerepének tárgyalásánál és értékelésénél a párt egész politikáját kell figyelembe venni. Ha a politika egészében jó, akkor érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. A X. kongresszussal kapcsolatos közvélemény azt mutatta, hogy dolgozó népünk igent mondott erre a politikára. Dr. Tóth Sándor SZAK-MAGYARORSZÁG 3 Emelkedik a munkaegységek „árfolyama ” 4 tizedik zárszámadás Tardon A 2100 lakosú Tardakövesdi járás nagyobb községekhez tartozik. Termelőszövetkezete tíz évvel ezelőtt alakult, s a közös munkát bizony nagyon nehéz körülmények között kezdték el. A vezetőség éjjel-nappal dolgozott, fél évig még irodahelyiségük sem volt, és az adminisztrációhoz legszükségesebb irodaszerek is hiányoztak. — Csomagolópapírra írtuk össze az állatállományt, a kártalanítási kimutatást, háztáji földeket — emlékezik vissza Szlatki Béla párttitkár, aki akkor a megalakult termelőszövetkezet elnöki tisztségét vállalta. Az első évben csak 19 forintot tudtak fizetni egy munkaegységre, a közös vagyon értéke alig haladta meg a 3 millió forintot. Az eltelt tíz év azonban nagy változásokat hozott a tardi Béke Tsz életében is. Az emberek, akik nagyon nehéz körülmények között kezdtek az új úton járni, nem csüggedtek, ha kudarcok érték őket. Keresték a gazdaságosabb termelés lehetőségeit, az adottságaiknak legmegfelelőbb eljárásokat. Ezt a növénytermesztésben és az állattenyésztésben találták meg. Gyümölcskertészettel a múlt évben kezdtek el foglalkozni, elsőnek meggyet telepítettek. A tízéves munka gyümölcseként a közös vagyon értéke ma már meghaladja a 28 millió forintot és a múlt évi kedvezőtlen időjárás ellenére is ki tudják fizetni az egy munkaegységre tervezett 50 forintot, r. i. Gépesített varrólányok A Budapesti Habselyem és Kötöttárugyár kurityáni üzemének varrodájában dolgozik Barnóczky Mária (a kép jobb szélén). Kimagasló teljesítményével annyit keres, hogy sok férfi is megirigyelhetné. Fotó: Laczó József. A kétmilliomodik tonna ammonnitrát tonna, 20,5 százalékos hatóanyag tartalmú műtrágyának felel meg. Olyan teljesítmény ez, amelyhez foghatót eddig még egyetlen gyár sem produkált az országban. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a felszabadulás évétől 1965 közepéig — tehát húsz év alatt — hazánkban összesen 3 és fél millió tonna 20,5 százalékos hatóanyag tartalmú műtrágyát állítottak elő, vagyis annyit, amennyit a TVK termelt a gyár üzembe helyezése óta. Sokak előtt ismert, hogy a szovjet tervek alapján, szovjet berendezésekkel és szovjet szakemberek segítségével felépített nitrogénműtrágyagyár teljesítménye messze felülmúlta a tervezett szintet. A kimagasló termelési siker elsősorban a kiváló berendezéseknek, s a műszaki és fizikai dolgozók hozzáértő, áldozatos munkájának köszönhető. Mint arról értesültünk, a TVK nitrogénműtrágyagyára január 24-én legyártotta a kétmilliomodik tonna ammonnitrátot, amely több mint 3 és fél millió Másodfokú készültség a Bodrog gátjain Ismét víz alatt a Bodrogzug — Tiszalöknél megszűnt a duzzasztás — A patakokon javult a helyzet A téli ár- és belvizek már nemcsak az Északmagyarországi Vízügyi Igazgatóság területén, hanem az ország más részein, így Gyula és Szolnok térségében is gondokat okoznak. A hatalmas mennyiségű hólé szinte „ráfutott” a mélyebb fekvésű belvizes öblözetekre, a főcsatornák megteltek, s a szivattyútelepek nem győzik átemelni a belvizet. Megyénkben egyelőre inkább a nagyobb patakok és a Bodrog okoz gondokat. A Taktán az elmúlt 24 órában már némi apadást észleltek, de a vízfolyás gátjain továbbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség. A Tárnán is fenntartják még az első fokú készültséget. A tokaji kőbányászokból alakított jégrobbantó járőröknek is akad még dolguk a Tárna jégtorlaszaival. Az elmúlt 48 órában a Bodrog áradása volt a legszámottevőbb. Vasárnap az esti órákban előbb az első, majd hétfőn délután már a másodfokú árvízvédelmi készültséget is el kellett rendelni a Bodrogközt védő gátakon. A felsőberecki vízmércénél naponta 50—60 centimétert áradt eddig a folyó. A Szlovákiából érkezett jelentések szerint most már a Bodrog mellékvízfolyásai, így a Latorca és a Laborc is árad. A Bodrog idei, már második téli árhulláma következtében mintegy 12 ezer holdnyi területen a bodrogzugi rétek és legelők ismét víz alá kerülnek. Felsőbereckinél hétfőn este a folyó vízállása már elérte az öt métert. A meteorológiai előrejelzések sajnos nemcsak további olvadást, hanem esőzéseket is jósolnak. A Tiszán érkező árhullám még nem jelentős, de részben a jégviszonyok, másrészt a Bodrogból érkező hatalmas víztömeg miatt a tiszalöki vízlépcsőnél a duzzasztást folyamatosan megszüntették. A jégtörő flottilla továbbra is készenlétben áll a tiszalöki kikötőben. A kisebb vízfolyásokon, a patakokon némileg javult a helyzet. Az úgynevezett jégromboló, a torlódásokat csáklyákkal szétbontó brigádoknak csak a Szerencs és a Gilip patakon kellett beavatkozniuk. A nagyobb patakok közül egyedül a Ronyva vízállása igen magas még. Sátoraljaújhelynél némileg az csökkentette az árvízveszélyt, hogy a Ronyva mellékvízfolyásának, a Bózsvának a vízgyűjtőjén fagyok lassították az olvadást. Hétfőn a borsodi belvizes öblözetekben is több vízborítás jelentkezett már, s ezért növelték a szivattyúk teljesítményét. Szakmai képzés és továbbképzés a textiliparban Napjainkban is gozd, de a következő esztendők feladataival számolva még sürgetőbb a textilipari szakmunkás-utánpótlás biztosítása. A most kezdődő textilipari rekonstrukció ugyanis megköveteli, hogy a több ezer új gép munkába állításával egyidejűleg képezzék, illetve továbbképezzék a dolgozóikat, akik ezeket a gépeket kezelni fogják. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége rendszeresen foglalkozik a szakmunkásképzés helyzetével, szorgalmazza a tanulóképzés kiszélesítését, a tematikák egységesítését. Irányelveket adott ki a szakszervezeti bizottságoknak, hogy azok segíthessék a szakmunkásképzés tavaly kezdődött, 10 évre tervezett reformjának végrehajtását. Százezer hangdoboz Az év elején a Videoton hangszóróüzemét elektroakusztikai üzemmé fejlesztették. Nemcsak hangszórókat, de hangdobozokat, sztereo fejhallgatókat és mini fülhallgatókat is gyártanak. 1971-ben a Videoton szakembereinek szabadalmi eljárásával akusztikus felfüggesztéssel olyan hangszórókat is gyártanak, amelyek a mélyhangokat is a legtökéletesebben adják vissza. Ilyen membrános hangszórókat helyeznek a sztereo készülékek hangdobozaiba A hangdobozgyártást a piac igényeinek megfelelően a tavalyinak háromszorosára növelik.