Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

WW. jomkfr26,, k«d*d A munkásosztály vezető szerepéről A munkásosztály vezető szerepének kérdése ösz­­szetett, bonyolult prob­léma, amit történelmileg és konkrét vonatkozásaiban kell vizsgálni. A X. kongresszus határozatait tanulmányozva kell megmagyarázni helyes értelmezését, tudatosítani igazi tartalmát, jelentőségét. Többek­ szerint a munkás­­osztály vezető szerepe egyet jelent azzal, hogy a felsza­badulás utáni években a ha­talom megragadása követ­keztében munkások kerül­tek — sokszor egyenesen a munkagépektől — államha­talmi és gazdasági beosztá­sokba. Miután azonban ma már nincs ilyen folyamat, úgy értékelik, hogy most már nem érvényesül a mun­kásosztály vezető szerepe. Mielőtt a probléma­ érde­mi részét érintenénk, le kell szögezni, hogy a munkásha­­talom megteremtéséhez ab­ban az időben feltétlenül szükség volt politikailag szi­lárd, megbízható munkások beállítására, de a vezetés akkor is megkívánta a szak­értelmet és hozzáértést, ezeknek az embereknek „me­­­net közben” kellett azt elsa­játítani, — az osztály vezető szerepe azonban akkor sem kizárólag a vezetésbe került munkásokon keresztül érvé­nyesült. A munkásosztály vezető szerepe hazánkban az osz­­tályszervezetek, a munkás­­osztály forradalmi pártja és szakszervezetei útján, továb­bá az államhatalomban va­lósul meg, amely a munkás­osztály hatalma. A mai helyzetre vonatko­zóan Kádár János elvtárs kongresszusi beszámolójában hangsúlyozta, hogy: „A mun­kásosztály politikai képvise­letének és többségének meg kell lennie, és meg is van mindenütt, ahol érték dön­tő a jelentősége”. Ennek alapján az lehet csupán a kérdés, hogy hol kell feltétlenül meglennie az osztály többségi képviseleté­nek? Hol fontos, hogy fizi­kailag is jelen legyenek a munkások? A munkásosztály képvise­letének és részben fizikai je­lenlétének feltétlenül több­ségben kell lennie a Köz­ponti Bizottságban, a kor­mányban és az országgyű­lésben. Mi a helyzet ezeken a te­rületeken? Mindenki meggyőződhet róla, hogy az új Központi Bizottság 105 tagjából erede­ti foglalkozását tekintve 62 fő munkás, s köztük van ép­pen megyénk képviseletében Soltész István bányász, frontbrigádvezető és dr. Bod­nár Ferenc, a megyei pártbi­zottság első titkára, aki itt a megyében élt és dolgozott, mint mezőgazdasági munkás. A Minisztertanács 22 tag­ja között szintén meg­felelő számban találunk közismert munkásembere­ket, az országgyűlés pedig összetételét illetően 39 szá­zalékban munkás, 21,7 szá­zalékban paraszt, 37 száza­lékban értelmiségi és 2­3 szá­zalékban egyéb foglalkozá­súak­ból tevődik össze, akik­nek mellesleg 74,2 százaléka párttag­ nő. Ehhez hozzá kell számít a­hogy­­ a munkásosztály vezető szerepét érvényesíti az a több százezer munkás is, akik a hatalom kivívásá­val egyidőben és azóta az ország vezető posztjaira ke­­rültek. Ezek ma már foglal­kozásukat tekintve termé­szetesen nem munkások, de a munkásosztály érdekeit képviselik és vezető szerepét valósítják meg sokszor ne­hezebb körülmények között, mint mikor a termelésben dolgoztak. Gondoljunk csak például honvédségi és BM beosztásokra, ahol különö­sen felelősségteljes posztokon kell a munkásosztály és a szocialista állam érdekében helytállni. Vagy említhet­nénk gazdasági vezetői be­osztásokat is, ahol szintén nem könnyű feladatokat kell megoldani — és sokan nem is vállalják az ilyen beosz­tásokat a velük együtt járó nagy felelősség miatt. Vannak-e hibák, hiányos­ságok a munkásosztály ve­zető szerepének érvényesü­lése terén? Természetesen nem lehet állítani, hogy minden rend­ben van. Vannak kívánal­mak például a párttagság összetételében: 1966-ban 42,5 százalék volt a fizikai dol­gozók aránya, az 1970. évi adatok szerint viszont 38 százalék. Ezzel szemben a szellemi dolgozók aránya 37,3 százalékról 40,1 százalékra emelkedett, amely összetétel megyénkre is vonatkozik. Itt persze összetett jelenségről van szó. Korántsem látunk ellentétet a fizikai és szelle­mi dolgozók között, sőt po­zitív jelenségnek kell tekin­teni, hogy a szellemi­ dolgo­zók aránya emelkedik. Hisz ebben az is megmutatkozik, hogy a munkások egy része is értelmiségivé, szellemi dolgozóvá válik, de az is kétségtelen, hogy az értel­miségiek ma jobban megér­tik a párt politikáját, és vállalják a párttagsággal já­ró kötelezettségeket; gondol­nunk kell azonban arra is a jövőben, hogy a fizikai dol­gozók között javítsuk a párttagok számarányát. Aránybeli eltérések mu­tatkoznak az új pártvezető­ségek összetételében is. Igaz, a vezetőség tagjainak orszá­gosan 63,2 százaléka eredeti­leg munkás és paraszt volt, jelenlegi foglalkozását illető­en azonban ez az arány csak 29,3 százalék. A munkásosztály vezető szerepének érvényesülése nem statisztikai probléma. A munkásosztály az ország társadalmi és politikai éle­tében és egyben a termelés­ben betöltött szerepénél fog­va vált és marad társadal­munk vezető ereje. F­elszabadulásunk óta az országban minden idő­ben a munkásosztály tanúsította a legnagyobb áll­hatatosságot és áldozatkész­séget. A nemzeti jövedelem legnagyobb részét a mun­kásosztály termeli meg. A munkásosztály nagy társa­dalmi jelentősége és vezető szerepe mutatkozik meg leg­­öntudatosabb tagjainak pél­damutatásában a munka frontján, a szocialista mun­kaversenyek eredményeiben, a szocialista brigádmozga­lomban. A munkásosztály megha­tározó módon befolyásolja a dolgozók minden rétegét: munkája, magatartása, fe­gyelme, szemlélete kihat az egész társadalomra; szerepé­nek további növekedése egész népünk érdeke. Érvényesül a munkásosz­tály vezető szerepe rendsze­rünk szocialista demokratiz­musa révén is, a legeredmé­nyesebben és legszélesebb körűen a szakszervezetek út­ján. Végezetül a munkásosztály politikai vezető szerepének érvényesítésében részt vesz­nek mindazok a fizikai és szellemi dolgozók, akik a kommunista eszméket ma­gukénak vallják és a párt lenini politikájának érvénye­sítésében, a­­ párt által kitű­zött és a nép által elfogadott és támogatott célok elérésé­ben közreműködnek.­­ Hibának tekinthető, hogy káderpolitikában nem mindig tartják be a hármas követelményhez való ragasz­kodást, s hogy leginkább a politikai szilárdságot és tász­tánlátást szorítják háttérbe a szakmai felkészültség ja­vára. Határozottan fel kell lépni az ilyen jelenségek el­len. Nem szabad engedni, hogy a politikai-mozgalmi munkában érdemeket szer­zett elvtársainkat esetenként kiszorítsák műszaki, gazda­sági funkciókból, beosztá­sokból. Másrészt viszont küz­deni kell a szakember elle­nes felfogás ellen is. A munkásosztály vezető szerepének tárgyalásá­nál és értékelésénél a párt egész politikáját kell figyelembe venni. Ha a po­litika egészében jó, akkor érvényesül a munkásosztály vezető szerepe. A X. kong­resszussal kapcsolatos közvé­lemény azt mutatta, hogy dolgozó népünk igent mon­dott erre a politikára. Dr. Tóth Sándor SZAK-MAGYARORSZÁG 3 Emelkedik a munkaegységek „árfoly­ama ” 4 tizedik zárszámadás Tardon A 2100 lakosú Tard­a­kö­vesdi járás nagyobb közsé­gekhez tartozik. Termelőszö­vetkezete tíz évvel ezelőtt alakult, s a közös munkát bizony nagyon nehéz körül­mények között kezdték el. A vezetőség éjjel-nappal dol­gozott, fél évig még iroda­­helyiségük sem volt, és az adminisztrációhoz legszüksé­gesebb irodaszerek is hi­ányoztak. — Csomagolópapírra írtuk össze az állatállományt, a kártalanítási kimutatást, háztáji földeket — emléke­­­zik vissza Szlatki Béla párt­titkár, aki akkor a megala­kult termelőszövetkezet el­nöki tisztségét vállalta. Az első évben csak 19 fo­rintot tudtak fizetni egy munkaegységre, a közös va­gyon értéke alig haladta meg a 3 millió forintot. Az eltelt tíz év azonban nagy válto­­­­zásokat hozott a tardi Béke Tsz életében is. Az emberek, akik nagyon nehéz körül­mények között kezdtek az új úton járni, nem csüggedtek, ha kudarcok érték őket. Ke­resték a gazdaságosabb ter­melés lehetőségeit, az adott­ságaiknak legmegfelelőbb el­járásokat. Ezt a növényter­mesztésben és az állatte­nyésztésben találták meg. Gyümölcskertészettel a múlt évben kezdtek el foglalkoz­ni, elsőnek meggyet telepí­tettek. A tízéves munka gyü­mölcseként a közös vagyon értéke ma már meghaladja a 28 millió forintot és a múlt évi kedvezőtlen időjárás el­lenére is ki tudják fizetni az egy munkaegységre tervezett 50 forintot, r. i. Gépesített varrólányok A Budapesti Habselyem és Kötöttárugyár kurityáni üzemének varrodájában dolgozik Barnóczky Mária (a kép jobb szélén). Kimagasló teljesítményével annyit keres, hogy sok férfi is megirigyelhetné. Fotó: Laczó József. A kétmilliomodik tonna ammonnitrát tonna, 20,5 százalékos hatóanyag tartalmú mű­trágyának felel meg. Olyan teljesítmény ez, amely­hez foghatót eddig még egyetlen gyár sem produkált az országban. Jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a felszabadulás évétől 1965 közepéig — te­hát húsz év alatt — ha­zánkban összesen 3 és fél millió tonna 20,5 százalékos hatóanyag tartalmú műtrá­gyát állítottak elő, vagyis annyit, amennyit a TVK ter­melt a gyár üzembe helye­zése óta. Sokak előtt ismert, hogy a szovjet tervek alapján, szov­jet berendezésekkel és szov­jet szakemberek segítségével felépített nitrogénműtrágya­gyár teljesítménye messze felülmúlta a ter­vezett szintet. A kimagasló termelési si­ker elsősorban a kiváló be­rendezéseknek, s a műszaki és fizikai dolgozók hozzáértő, áldozatos munkájának kö­szönhető. Mint arról értesültünk, a TVK nitrogénműtrágyagyá­ra január 24-én legyártotta a kétmilliomodik tonna am­­monnitrátot, amely több mint 3 és fél millió Másodfokú készültség a Bodrog gátjain Ismét víz alatt a Bodrogzug — Tiszalöknél megszűnt a duzzasztás — A patakokon javult a helyzet A téli ár- és belvizek már nemcsak az Északmagyaror­szági Vízügyi Igazgatóság te­rületén, hanem az ország más részein, így Gyula és Szolnok térségében is gondo­kat okoznak. A hatalmas mennyiségű hólé szinte „rá­­futott” a mélyebb fekvésű belvizes öblözetekre, a fő­csatornák megteltek, s a szi­vattyútelepek nem győzik át­emelni a belvizet. Megyénkben egyelőre in­kább a nagyobb patakok és a Bodrog okoz gondokat. A Taktán az elmúlt 24 órában már némi apadást észleltek, de a vízfolyás gátjain to­vábbra is másodfokú az árvízvédelmi készültség. A Tárnán is fenntartják még az első fokú készültséget. A tokaji kőbányászokból alakí­tott jégrobbantó járőröknek is akad még dolguk a Tárna jégtorlaszaival.­­ Az elmúlt 48 órában­ a Bodrog áradása volt a leg­számottevőbb. Vasárnap az esti órákban előbb az első, majd hét­főn délután már a má­sodfokú árvízvédelmi ké­szültséget is el kellett rendelni a Bodrogközt védő gátakon. A felsőberecki vízmércénél naponta 50—60 centimétert áradt eddig a folyó. A Szlo­vákiából érkezett jelentések szerint most már a Bodrog mellékvízfolyásai, így a La­torca és a Laborc is árad. A Bodrog idei, már má­sodik téli árhulláma követ­keztében mintegy 12 ezer holdnyi területen a bodrog­­zugi rétek és legelők ismét víz alá kerülnek. Felsőbereckinél hétfőn este a folyó vízállása már elérte az öt métert. A meteorológiai előrejelzé­sek sajnos nemcsak további olvadást, hanem esőzéseket is jósolnak. A Tiszán érkező árhullám még nem jelentős, de rész­ben a jégviszonyok, másrészt a Bodrogból érkező hatalmas víztömeg miatt a tiszalöki vízlépcsőnél a duzzasztást folyamato­san megszüntették. A jégtörő flottilla továbbra is készenlétben áll a tisza­löki kikötőben. A kisebb vízfolyásokon, a patakokon némileg javult a helyzet. Az úgynevezett jég­­romboló, a torlódásokat csáklyákkal szétbontó brigá­doknak csak a Szerencs és a Gilip patakon kellett beavat­kozniuk. A nagyobb patakok közül egyedül a Ronyva vízál­lása igen magas még. Sátoraljaújhelynél némileg az csökkentette az árvízveszélyt, hogy a Ronyva mellékvízfo­lyásának, a Bózsvának a víz­gyűjtőjén fagyok lassították az olvadást. Hétfőn a borsodi belvizes öblözetekben is több vízborí­tás jelentkezett már­, s ezért növelték a szivattyúk telje­sítményét. Szakmai képzés és továbbképzés a textiliparban Napjainkban is gozd, de a következő esztendők felada­taival számolva még sürge­tőbb a textilipari szakmun­kás-utánpótlás biztosítása. A most kezdődő textilipari re­konstrukció ugyanis megkö­veteli, hogy a több ezer új gép munkába állításával egy­idejűleg képezzék, illetve to­vábbképezzék a dolgozóikat, akik ezeket a gépeket kezel­ni fogják. A Textilipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége rendszeresen foglalkozik a szakmunk­áskép­zés helyzeté­vel, szorgalmazza a tanuló­képzés kiszélesítését, a te­matikák egységesítését. Irányelveket adott ki a szak­­szervezeti bizottságoknak, hogy azok segíthessék a szak­munkásképzés tavaly kezdő­dött, 10 évre tervezett re­formjának végrehajtását. Százezer hangdoboz Az év elején a Videoton hangszóróüzemét elektro­akusztikai üzemmé fejlesz­tették. Nemcsak hangszóró­kat, de hangdobozokat, szte­­reo fejhallgatókat és mini fülhallgatókat is gyártanak. 1971-ben a Videoton szak­embereinek szabadalmi eljá­rásával akusztikus felfüg­gesztéssel olyan hangszóró­kat is gyártanak, amelyek a mélyhangokat is a legtöké­letesebben adják vissza. Ilyen membrános hangszóró­kat helyeznek a sztereo ké­szülékek hangdobozaiba A hangdobozgyártást a piac igényeinek megfelelően a ta­valyinak háromszorosára nö­velik.

Next