Észak-Magyarország, 1971. január (27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-14 / 11. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG Fock Jenő, a kormány elnöke fogadta Miloslav Hruskovicot, a CSKP KB titkárát, aki kormányküldöttség élén, az együtt­működési vegyesbizottság ülésszaka alkalmából tartózkodik hazánkban. Alapszervezeti titkárok értekezlete Újhelyen (Tudósítónktól) ,A Sátoraljaújhelyi városi Pártbizottság tegnap értekez­letet tartott az alapszerveze­ti titkárok részére. Dr. Bartha István, a városi pártbizott­ság titkára részletesen érté­kelte a városban tevékenyke­dő munkásői alegységek munkáját, és megállapította, hogy a munkásőrök önként vállalt kötelezettségeiket pon­tosan teljesítik. Ezután meg­vitatták az 1970. évi párt­építő munka tapasztalatait. Örömmel állapították meg, hogy az elmúlt évben növe­kedett a fizikai dolgozók, a nők és a fiatalok száma a pártszervezetekben. Az új párttagokkal javult a párt­­szervezetek akcióképessége. Takács Imre A Nemzetközi Beruházási Bank jóváhagyta hitelpolitikáját Moszkvában szerdán befe­jeződött a Nemzetiközi Be­ruházási Bank tanácsának második ülése, amely jóvá­hagyta a bank hitel- és ka­matpolitikájának elveit. A jegyzőkönyvet Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Magyarország, Mongó­lia, a Német Demokratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió képviselői írták alá. A szocialista országok meg­állapodtak abban, hogy ez év január végéig a megállapí­tott arányok szerint­­ 173 millió transzferábilis rubelt fizetnek be, ezen belül 52,5 millió rubelt szabadon át­váltható valutában, vagy aranyban. A tanács ülésén meghatá­rozták a bank irányító struk­túráját és státusait az 1971- es évre. Megállapították a bank alaptőkéjéhez való hozzájá­rulás rendjét és határidejét. A bank alaptőkéje egymilli­­árd transzferábilis rubel. En­nek csaknem egyharmada szabadon átváltható valuta, vagy arany. A jegyzőkönyv ünnepé­lyes aláírásakor Kirill Za­­rev, a Bolgár Nemzeti Bank elnöke üdvözölte Románia küldöttségét a Nemzetközi Beruházási Bankba való be­lépésük alkalmából. Romá­niát kedden egyhangúlag fel­vették ebbe az új pénzügyi és hitelszervezetbe. Zarev hangsúlyozta, hogy a bank segítségével összehangoltab­­ban használják majd fel a szocialista közösség országai­nak pénzügyi tartalékait be­ruházási célokra. A beruházási bank létre­hozásáról szóló egyezményt a múlt év nyarán írták alá. A bank maximálisan 15 év­re nyújt hiteleket. Ez ideig a KGST keretei között csu­pán egy rövidlejáratú hitel­­nyújtással foglalkozó szerve­zet működött: a Nemzetközi Gazdasági Együttműködési Bank. A beruházási bank taná­csának ülésén — amely két napig tartott — részt vettek a szocialista országok nem­zeti bankjainak elnökei, tervező szervek, a külkeres­­­kedelmi és a pénzügymi­nisztériumok vezetői. KISLEXIKOV Agrement és kollégium Egyik hírünkben szerepel ez a szó: agrement. A fran­cia eredetű szó átvitt érte­lemben tetszést jelent, ki­zárólag a diplomáciai élet­ben használatos. A múlt század vég óta, mióta rendszeressé vált a diplo­máciai érintkezés abban az értelemben, hogy egyes or­szágok nagykövetei vagy követei állandó jelleggel a fogadó országban tartóz­kodnak — gyakran több éven keresztül — szokássá vált, hogy a küldő ország a nagykövet vagy követ meg­bízása előtt a megbízandó személyről kikéri a fogadó ország külügyminisztériu­mának véleményét. Amen­­­nyiben­ a fogadó ország el­fogadja a kijelölt személyt, úgy „agrement”-et ad neki — azaz ki nyilvánítja azt a ■ 'lem 'nyét hogy 'Meto személy alkalmas a két or­szág közötti jó kapcsolat további fenntartására. Kollégium: ez esetben nem a köznapi életben használt értelméről van szó a „kollégium” szónak. Jó­formán minden egyes na­gyobb, fontosabb minisz­tériumnak van kollégiuma. Egy ilyen kollégium az il­lető minisztérium legfonto­sabb beosztású, legképzet­tebb munkatársaiból áll. A kollégium ülései általában nem rendszeresek, abban az esetben kerül sor rájuk, amikor a minisztériumnak kulcsfontosságú kérdésben kell döntenie. Ilyenkor téma részletes ismeretében a a kollégium tagjai véle­ményt nyilvánítanak a szó­­banforgó kérdésről és kö­zösen hozzák meg döntésü­ket, mely rendszerint hos­­­szabb időre meghatározza az illető minisztériumnak a megvizsgált kérdéssel kap­csolatos állásfoglalását. 2 Valentin Falin a Szovjetunió új bonni nagykövete A bonni külügyminisztéri­um szerdán közölte, hogy az NSZK kormánya megadta az agrément­et Valentin Falin­nak, mint a Szovjetunió új bonni nagykövetének. Falin Carapkdn nagykövet utódja lesz. Az új nagykövet való­színűleg kora tavasszal fog­lalja el állomáshelyét. Az 1926-ban Leningrádban született Valentin Falin je­lenleg a szovjet külügymi­nisztérium harmadik, nyugat­európai osztályának vezető­je. Ehhez az osztályhoz tarto­zik az NSZK. 1969 óta tagja a moszkvai külügyminiszté­rium kollégiumának. Részt vett a múlt évben Gromiko külügyminiszter és Fahr bon­ni államtitkár moszkvai megbeszélésein, amelyek szovjet—nyugatnémet szerző­­­dés aláírásához vezettek. Újabb Bahr—Kohl találkozó A bonni kormány tájékoz­tatási hivatala tegnap beje­lentette, hogy pénteken, ja­nuár 15-én folytatódik az NDK és az NSZK hivatalos eszmecseréje. Az erről szóló kommüniké így hangzik: „Pénteken, január 15-én a harmadik megbeszélésre ke­rül sor Bonnban, Egon Bahr kancellári hivatali állam­titkár és dr. Michael Kohl, NDK minisztertanácsi állam­titkár között Figyelmet érdemlő javaslat: Számítóközpont közös összefogással Tegnap, január 13-án, szer­dán délután, a MTESZ-székházban miskolci tartotta idei első elnökségi ülését a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság Borsod me­gyei Szervezete. Az ülést dr. Susánszky János tanszékve­zető egyetemi docens, a tár­saság elnöke nyitotta meg. A tanácskozáson részt vett — többek között — Kovács Sándor, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, a társa­ság társelnöke és dr. Balogh András, az SZMT titkára, a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság megyei tit­kára is. Az elmúlt esztendő mun­kájáról dr. Balogh András tartott beszámolót. Az SZVTT titkára ezután az idei mun­kaprogramra tett javaslatot. Az elnökség ülésén felve­tődött egy nagy figyelmet ér­demlő javaslat: az SZVTT megvizsgálja annak a lehe­tőségét, hogyan lehetne több vállalat összefogásával létre­hozni egy borsodi számító­­központot. A közös számító­központ létrehozása mellett számos érv szól. Többek kö­zött az, hogy viszonylag ki­sebb költségek terhelnék az alapító vállalatokat, s így a kockázat is kisebb lenne. A társulás egyben a számító­­központ gazdaságos kihasz­nálását is lehetővé tenné. ft. 1971. jan. 14., csütörtök ••Összefognak az Andok országai ecember 31-én befejeződött Limában az Andok or­szágai — Bolívia, Chile, Ecuador, Kolumbia és Peru — képviselőinek harmadik értekezlete. Az öt ország a múlt évben írta alá a cartagenai egyezménye amely előirányozta a regionális gazdasági tömörülés megalakítását. A mostani értekezleten már jelentős gya­korlati határozatok születtek. Január 1-től majdnem két­száz árucikket vámmentesen szállíthatnak egymás között, s tanácskozásokat folytattak arról az 5800 árucikkről is, amelyeknek szabad forgalmát a cartagenai egyezmény az évtized végéig írja elő. A limai értekezlet másik, nagy fontosságú határozata pedig az volt, hogy az öt ország képviselői már most leszögezték: megszabott időn belül államosítják a külföldi vállalatokat, vagy részvényeik nagyobb részét az állami vállalatok, illetve a nemzeti tőkések veszik át. A latin-amerikai kontinensen így gyakorlati munkához kezdett egy új gazdasági integráció, amely már alapjai­ban is sokkal hatékonyabbnak ígérkezik, mint a korábbi kísérletek. 1961-ben alakult meg a Latin-amerikai Sza­badkereskedelmi Társulás (LAFTA), kezdetben nyolc, majd 1966-tól 11 részvevővel. A LAFTA, bár valamen­­­nyi jelentős dél-amerikai országot tömöríti, az eltelt év­tized folyamán mégis nagyon kevés eredményt tudott felmutatni. Az egymás közötti forgalom csak né­hány százalékkal emelkedett, s napjainkban sem haladja meg összkülkereskedelmi forgalmuk 15 százalékát. Azaz, függőségük a fejlett országoktól, elsősorban az Egyesült Államoktól, semmivel sem csökkent, holott az integrá­ció célja éppen a nemzeti gazdaságok erősítése, az észak­­amerikai monopóliumoktól való kizsákmányoltság felszá­molása lett volna. A LAFTA nyilvánvaló kudarcát mu­tatta az a határozat, hogy a­ tagországok közötti vám­korlátozások megszüntetésének határidejét az eredeti időpontról, 1973-ról, 1980-ig elhalasztották. A két gazdasági integrációs kísérlet kudarca következ­tében a kontinens gazdasági vezetőinek tavalyi, Vina del Marban tartott értekezlete keserűen állapíthatta meg, hogy az észak-amerikai vállalatok továbbra is egyolda­lúan kizsákmányolják a déli országok gazdaságát, s va­lamennyi beruházott dollárjukkal szemben, négy dollár profitot szereznek. Ez pedig a déli országok független fejlődésének talán legfőbb akadálya. Ilyen körülmények között kétségtelen változást jelent az Andok országainak új integrációja. Bár van bizonyos nézeteltérés a részvevők között, amennyiben Ecuador és Kolumbia egyelőre még vonakodik attól, hogy határozott intézkedéseket hozzon az észak-amerikai monopóliu­mok ellen. A december végi értekezlet viszont a haladó álláspontot képviselő Chile, Peru és Bolívia győzelmét bizonyította. Ezek az országok fellépnek a külföldi tőke befolyásának korlátozásáért, s az ásványi kincsek nacio­­nalizálását hangoztatják. D Ünnepi egységgyűlést tartott a munkásőrség miskolci zászlóalja (Folytatás az 1. oldalról) éi a delegációját, valamint a társfegyveres testületek kép­viselőit Szarka János, a vá­rosi pártbizottság osztály­­vezetője, az egységgyűlés el­nöke köszöntötte. A zászlóalj múlt évi mun­kájáról, valamint 1971. évi feladatairól Bistei Imre pa­rancsnok adott számot. Ezt követően dr. Kállai László, a munkásőrség területi pa­rancsnoka köszöntötte az egység parancsnoki és sze­mélyi állományát, majd át­adta a Borsod megye legjobb önálló egysége címmel járó vándorserleget és oklevelet A városi párt-végrehajtó bi­zottság nevében Drótos László, a városi pártbizott­ság titkára elismeréssel szólt az egység múlt évi jó mun­kájáról, megköszönte a lesze­relő és tartalékba menő munkásőröknek a több éves szolgálatot, és üdvözölte az új munkásőröket. Ezután Murva József, munkásőrség városi parancs­a­nokának helyettese olvasta fel a kitüntetésekről szóló parancsokat. Tizenketten kapták meg a kiváló pa­rancsnoki kitüntetést 34-en pedig a kiváló munkásőr tüntetést. Tízéves szolgálatuk­­ után 21 munkásőrt tüntettek ki. A zászlóaljban több al­egység érte el — közöttük a DIGÉP-ben levő IV. század — a kiváló alegység címet. A csehszlovákiai Osztrava kommunistáinak, valamint a körzeti népi milíciának az üdvözletét Vladislav Milers­­ki tolmácsolta, majd a ki­tüntetett zászlóalj parancsno­kának átadta a fegyverbarát­ságot jelképező ajándékokat. Ezután 68 új munkásőr tett esküt az egység zászlaja előtt. A kiváló címmel kitünte­tett zászlóalj parancsnoki és személyi állományát köszön­tötte dr Ispánovics Imre, a munkásőrség országos pa­rancsnokának helyettese, va­lamint a város ifjúkommu­nistáinak megjelent képvise­lője is. Az ünnepi egységgyűlés munkásőrség alig egy nő napja alakult városi énekka­rának bemutatkozásával ért véget. Ünnepi eskütétel. A szakszervezetek munkaprogramja Ülést tartott az SZMT elnöksége vezeti szervek 1971-re szóló munkaprogramját. A megye szakszervezeti szervei az SZMT irányításá­val általában eredményesen oldották meg feladataikat. A szakszervezeti munkát azon­ban több, nehezen megoldha­tó probléma is jellemezte. Mint Tóth József bevezetőjé­ből és a vitából is kitűnt, az elmúlt évben igen sok válla­latnál volt magas a túlórák száma. A túlóráztatás általá­ban nem helyeselhető, mégis differenciáltan kell megítél­ni. A rendkívüli körülmények — az árvíz okozta károk — indokolttá tették például, hogy egyes építőipari és épí­tőanyagipari vállalatok igen sok túlórát használtak fel. Egészen másképp kell azon­ban megítélni azokat az ese­teket, amikor egyes vállala­tok a rossz szervezésből, a nem megfelelő előkészítésből származó hátrányaikat kí­vánták túlóráztatással bepó­tolni. A szakszervezeti szervek többsége tudott élni önálló­ságával, helyesen gyakorolta különféle jogköreit. A leg­több gondot a véleményezési jogkör alkalmazása okozta, különösen a gazdasági veze­tők megítélésében nem tud­tak megfelelő színvonalon dolgozni a vállalati szak­­szervezeti szervek Az elmúlt év tapasztalatai — köztük az említett problé­mák — lényegében megha­tározzák a legfontosabb idei szakszervezeti feladatokat. Ennek megfelelően alakította ki az 1971-es esztendőre szó­ló munkaprogramját az SZMT elnöksége. Az előzőekhez szorosan kapcsolódik az SZMT tegna­pi ülésének második napi­rendi pontja­ a IV ötéves érv megismertetésével b óhajtásának segítése”“ "ka­­p­­csolatos szakszervezeti fel­adatokról szóló javaslat vitá­ja ú«. Tegnap, január 13-án, szer­dán délelőtt Mráz Ferenc el­nökletével ülést tartott Szakszervezetek Borsod me­­­gyei Tanácsának elnöksége. Tóth József vezető titkár javaslatára az elnökség meg­vitatta az elmúlt évi szak­­szervezeti munkáról szóló je­lentést és a megyei szakszer -

Next