Észak-Magyarország, 1971. február (27. évfolyam, 27-50. szám)

1971-02-25 / 47. szám

N VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ! MAGYAR SZOI­ALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁnAk LAPJA XXVII. évfolyam, 1­ i. szám Ara: Ml fillér Csütörtök, 1971. február 23. Elutazott Budapestről dr. Lubomir Strougal Szerda délután­ az Ország­­házban a Minisztertanács ta­nácstermében befejeződtek a magyar—csehszlovák tárgya­lások. A tárgyalások befejezté­­vel közös közleményt adtak ki. A tárgyalásokon a kor­mányelnökök tájékoztattál­ egymást országaik belső helyzetéről. A nemzetközi helyzetről folytatott vélemény­cserében a kormány­elnökök nagy fi­gyelmet szenteltek az euró­pai béke és biztonság kér­déseinek. Egyetértően meg­állapították, hogy a Szovjet­unió és a Varsói Szerződés többi országainak, a béke híveinek állhatatos törekvé­sei eredményeként az euró­pai biztonsági értekezlet összehívásának gondolata szilárdan teret nyert konti­nensünk népeinek tudatában és egyes nyugati hatalmak kormányainak obstrukciós te­vékenysége ellenére mind nagyobb támogatásra talál. A tárgyalások elvtársi lég­körben, a kölcsönös megértés szellemében, az összes meg­tárgyalt kérdésben megnyil­vánult nézetazonosság jegyé­ben zajlottak le. Dr. Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság miniszterelnöke csehszlovákiai hivatalos ba­ráti látogatásra szóló meghí­vást adott át Fock Jenőnek, a magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány elnöké­nek. Fock Jenő a meghívást köszönettel elfogadta. Dr. Lubomir Strougal,­­ a Csehszlovák Szocialista Köz­­társaság szövetségi kormá­nyának elnöke, aki Fock Je­nőnek, a magyar­ forradal­mi munkás-paraszt kormány elnökének meghívására há­romnapos hivatalos baráti látogatást tett Magyarorszá­gon, feleségével együtt szer­dán este elutazott Buda­pestről. Vele együtt utaztak el kíséretének tagjai. Eszmecsere Kop­pen­iágában Napirenden az európai kontinens problémái Magyar—dán kulturális egyezményt írtak alá Szerdán délelőtt Koppen­hágában aláírták a Magyar Népköztársaság kormánya és a Dán Királyság kormánya közötti első államközi kul­turális egyezményt. Magyar részről a megálla­podást Péter János külügy­miniszter, dán részről pedig Poul Härtling külügyminisz­ter írta alá. A 19 cikkelyből álló meg­­álllapodás aláírása — mint a magyar külügyminiszter kí­séretében levő személyisé­gek elmondották — a je­lenlegi hivatalos látogatás egyik fontos eredménye. A skandináv országok közül hazánknak eddig csupán Finnországgal volt hasonló jellegű megállapodása, s az a készség, amellyel a dán fél ennek az egyezménynek a létrejöttében jött, meggyőző közreműkő­bizonyítéka a kétoldali kapcsolatokban feltáruló további lehetősé­geknek is. Az öt évre szóló magyar— dán kulturális megállapodás aláírása után Péter János külügyminiszter megkezdte hivatalos tárgyalásait Poul Hartlinggal. Az eszmecsere folyamán a két miniszter egyetértett ab­ban, hogy a kétoldalú kap­csolatok fejlesztését semmi­féle zavaró tényező nem aka­dályozza, s tovább kell fej­leszteni az országaink közöt­ti kulturális, gazdasági és ipari, valamint a két nép és kormányai közötti személyes kapcsolatokat egyaránt. A külpolitikai kérdések közül az eszmecsere során a legnagyobb figyelmet az európai kontinens problé­máira fordították. Ezen be­lül első helyen szerepelt az európai biztonsági és együtt­működési konferencia előké­szítésének kérdéscsoportja. Péter János kifejtette a ma­gyar fél álláspontját ebben a kérdésben. Elmondta, hogy véleménye szerint nem sza­bad időt veszíteni a bizton­sági értekezlet előkészítő munkájában amiatt, hogy bizonyos európai kérdésekre (Folytatás a 2. oldalon) Szovjet—jugoszláv tárgyalások Moszkvában Moszkvában szerda dél­előtt megkezdődtek a szov­jet—jugoszláv hivatalos tár­gyalások. A szovjet küldött­séget Andrej Gromiko kül­ügyminiszter, a jugoszláv delegációt pedig Mirko To­­pavac külügyminiszter veze­ti. Első a MÁV miskolci Igazgatósága A KPM Vasúti Főosztálya a minap értékelte a vasút- igazgatóságok egymásközti versenyét. Most értesültünk róla, hogy a múlt évi kiváló eredmények alapján az igaz­gatóságok közül a MÁV mis­kolci igazgatósága került az élre, s 1968 után újból el­nyerte a legjobbaknak kijáró díjakat, az elismerést. A vasutas-szakszervezet Elnöksége és a KPM Vasúti Főosztolya tavaly vörös ván­dorzászlót alapított, amit félévenkénti értékelés során a ítélnek oda A miskolciak — kimagasló eredményeik alap­ján — most elnyerték ezt a zászlót, a vele járó 700 ezer forintos jutalommal. Ugyan­csak Miskolcra került a fel­­szabadulási vörös zászló vele járó­­ 200 ezer forintos a jutalommal. Az átadási ünnepségre a jövő hónap elején kerül sor. Amikor még folyékony a műanyag, de cipőfelsőrész lesz belőle A vál­islatók elöliéaxu leletről tanácskozott a megyei pártbizottság Kibővített, ülést tartott teg­nap, február 24-én, szerdán az MSZMP Borsod megyei Bizottsága. A pártbizottság tagjain kívül meghívott ven­dégek is részt vettek a ta­nácskozáson. Az ülés napirendjén az a javaslat szerepelt, amely az országgyűlési képviselő tanácstagi választások politi­­i­kai és szervezeti intézkedési tervét foglalja magában. Az írásban előre kiadott anyagot Vaskó Mihály elv­­társnak, a megyei pártbi­zottság titkárának előadása tette teljessé. Vaskó elvtárs két gondolat köré csoportosí­totta előadását: hol tartunk jelenleg a választásokat elő­készítő munkában, milyen má a következő hetek során. A hozzászólások után a pártbizottság tagjai elfogad­ták a tervezetet, az előadást és a felszólalásokra adott vá­laszokat. A kibővített pártbizottsági ülést dr. Bodnár Ferenc elv­­társ, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyitotta meg és zárta be." Vámóci szorgalom (3. oldal) A műkedvelői­ megbecsülése (4. oldal) Napi postánkból (6. oldal) Szakszervezeti küldöttértekezlet a XVI-os Autójavítóban AZ AFIT XVI-OS SZÁMI Autójavító Vállalata miskol­ci székhelyéhez még további három város: Gyöngyös, Eger és Salgótarján tartozik. Ös­­­szesen tehát négy város hat autójavító üzemegységének küldöttei vettek részt tegnap a vállalat szakszervezeti ta­nácsának vezetőségválasztó küldöttértekezletén. A m­űhelybizottsági érte­kezleteken előzőleg megvá­lasztott küldöttek csaknem ezer dolgozó nevében tár­gyaltak, döntöttek a követ­kező évek nagy feladatairól. A szakszervezeti tanács be­számolóját Magyar Károly, a szakszervezeti bizottság tit­kára terjesztette a küldöttér­tekezlet elé. Elmondta, hogy a beszámolási időszakban nö­vekedett a termelés techni­kai színvonala, majd utalt rá, hogy az AFIT XVI-os sz. Autójavító Vállalata a gazda­sági reform bevezetése óta nagy fejlődésen ment ke­resztül és a nagyobb válla­lati önállóság egyben na­gyobb feladatok elé állította nemcsak a vállalat vezetőit, hanem az itt működő párt­és tömegszervezeteket is. A SZAKSZER­VEZETI bi­zottság a műhelybizottságok­­kal együttműködve segítette a vállalat párt- és gazdasági vezetését a III. ötéves terv célkitűzéseinek megvalósítá­sában és megállapította: a középszintű szakszervezeti vezetők bevonásával tovább szélesedett az üzemi demok­rácia. Szólott róla, hogy vál­lalatuk a szükségletek jobb kielégítésére új karbantartó állomásokat épített a beszá­molási időszakban, a megle­vőket pedig tovább bővítet­te. A fejlesztés azonban lét­számigényekkel is jár, amit — hasonlóan más vállalatok­hoz — nehezen tudnak ki­elégíteni. A munkaerőmoz­gás, az itt is tapasztalható munkaerőhiány behatárolja a termelékenység alakulását és különösen azóta, hogy beve­zették a csökkentett munka­időt, sokszor kell túlórát el­rendelni. Elégedetten szólt a szocia­lista brigádmozgalom és a vállalatnál nemrégen beve­zetett „hibamentes mozga­lom” eddigi sikereiről. Az is­mert anyag- és alkatrész­problémák azonban mértékben befolyásolják vagy­a versenyt is és kihatnak a vállalat egész termelésére. Mind a beszámolóból, mind a vitából kitűnt, hogy a szak­­szervezeti bizottság és tanács betöltötte szerepét, s fontos feladatának tekinti a dolgo­zók élet- és munkakörülmé­nyeinek rendszeres vizsgála­tát. Rendszeresen ellenőrzik a kollektív szerződésben fog­laltak betartását mind vállalat vezetősége, mind a a dolgozók részéről, törődnek a munkásvédelemmel, a kü­lönböző juttatások igazságos elosztásával. A BESZÁMOLÓT követő vita után a küldöttértekez­let megválasztotta a vállalati szakszervezeti tanácsot, a kongresszusi, valamint szakszervezetek megyei kül­­­döttértekezletén részt vevő küldötteket. Íjra üzemel az­­ ÍK) abroncssorozata Teljesítették felajánlásukat a szocialista brigádok és középsorozatán A javítás megkezdése előtt a szocialista brigádok felajánlást tettek, hogy az eredetileg 12 napra és 8 órára tervezett javítási időt az abroncssoron 3 nappal, a középsőről­ pe­­dig egy nappal lerövidí­tik. A brigádok teljesítették fel­ajánlásukat. A kilencedik napon, tegnap, 24-én befeje­ződött az abroncssor felújí­tása. A felújított hengerso­ron délelőtt már próba­forga­tásokat végeztek, s délután 2 órakor — a vállalásnak megfelelően — megkezdődött az üzemszerű termelés. A felajánlás sikerét több szocialista brigád társadalmi munkával is segítette. A munka befejezése előtti utolsó napon, 22-án például Maczkó József 15 tagú vil­lanyszerelő brigádja társadalmi munkában végezte el a villamos berendezések üzemi pró­báit, az KISZ-fia­talok abroncssori pedig az üzemi rend helyreállítá­sában segítettek. A nagyjavítás határidejé­nek lerövidítésével mintegy ezer tonna többlet hengerelt­áru gyártására nyílik lehe­tősége az üzemnek, s ez kö­zel 5 millió forint termelé­si értéktöbbletet eredményez a vállalatnak. A középsőről­ az ütemezésnek megfelelően halad a munka, s várhatóan itt is teljesíteni tudják brigádok az egy nap határ­a­idő csökkentésére tett fel­ajánlásukat. i. i. Mint arról hírt adtunk, február 15-én reggel 6 óra­kor nagyjavítás kezdődött az Ózdi Kohászati Üzemek­ fi­­nomhengerműjének abroncs-

Next