Észak-Magyarország, 1972. március (28. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-15 / 63. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 A Petőfi Emlékbizottság felhívása (Folytatás az 1. oldalról) rá belépni, — bocskorban, sőt mezítláb is szabad ". Ezért a költői parancs: „előre hát mind, aki költő, — a néppel tűzön-vízen át!” Az ekként értelmezett költészet magaslatáról látta és ítélte el Petőfi az ország nemes urait, Pató Páljait és óhitű táblabíráit, akik saját kiváltságaikat féltették a szellem nap­világától, az irodalomtól is. A népért, nemzetért, emberiségért felelős költészet eszménye és gyakorlata Petőfi szá­mára az élet gazdagságának irodalomba eme­lését jelentette. Annak a világnak a költé­szetbe fogadását, amelynek középpontjában a szabadsághoz, az igazi élethez méltó, a tel­jes életre váró ember áll: a népet megteste­sítő ember, a nép fia. Petőfi a plebejus fel­lépés költői feszültségével telíti a tájat. A magyar Alföld képét. Népdalaiban, szülőket ölelő költeményeiben és szerelmes verseiben a nép érzelmi világának gazdagsága, lelki kincseinek szépsége, emberségének meleg fénye tükröződik, emelkedik egyetemes ér­vényre. Petőfit ünnepeljük, aki a nép világát emelte a költészetbe, s a népi jellem mértéke sze­rint kívánt új természetet adni a nemzet jobbik felének, mindenkinek, aki részt vál­lalt a haza felemelésének nagy munkájá­ban. Petőfi mandátum nélkül is a magyar falu népének küldötte volt a közéletben, s a városi forradalmas rétegek szószólója a pa­rasztság előtt. Otthona volt a falu és a város, mert tudta, hogy nem a falu és a város álla­nak egymással szemben a magyar társada­lom történelmi útján, hanem a falusi sze­gények az elnyomóikkal, s a városi szegé­nyek a kizsákmányolóikkal. A nép­ Petőfi számára a falu és a város szegényeit jelen­tette, s a feléjük közeledő, velük szövetségre lépő kisembereket, értelmiségieket, honorácio­­rokat. Petőfinek nem voltak illúziói afelől, mintha a nép, a János vitézek és a ma­radi­ nemes Pató Pálok együtt menetelhetné­nek a népi és nemzeti felszabadulás útján. Petőfi jól tudta, hogy a János vitézek és Szilveszterek, csak a Pató Pálokkal szembe­fordulva teljesíthetik történelmi küldetésü­ket. De tudta azt is, hogy ez elkerülhetetlen harc nem cél, hanem elháríthatatlan eszköz, feladat a nép boldogulása, a nemzet függet­lensége, a világszabadság felé vezető úton. Petőfit ünnepeljük, akinek tett volt a sza­va is, de aki — ha ezt követelte a népsza­badság ügye — vállalta a szavak folytatá­sát: a közéleti, a politikai, a katonai cselek­vést. Hősi halálát a következetesség erkölcsi fénye ragyogja be. Ünnepeljük Petőfit Petőfihez méltóan! Ne csak a nevét, hanem a szellemét idézzük meg ezen az évfordulón. Azzal a nem hival­kodó, ám jogos öntudattal, hogy nemcsak emléknapokon idézzük. Annyi görögtüzes ün­­neplés, annyi úri Petőfi-hamisítás után, a költő igazáért küzdő valamennyi gondolkodó értékes hagyományát folytatva, most a nép ügyét történelmi győzelemre vivő népi rendszer ünnepli a halhatatlan költőt. Ünnepeljük Petőfit a magyar irodalom nagy hagyományaihoz méltón! Tudatosítsuk a felnövő új nemzedékben, hogy Petőfi mű­ve nem véletlen csoda, hanem sok évszáza­dos népi küzdelem, s egy nagyszerű irodal­mi fejlődés megkoronázása. Petőfi nem állott egyedül az irodalomban, — Vörösmarty, Eötvös. Arany János kortársi és elvbaráti körében nőtt naggyá a lírája. A halálával nem szakadt meg művének hatása a magyar irodalomra. Szellemének folytatói a legna­gyobbak: Vajda János, Ady Endre, József Attila. Petőfit ünnepelve állítsuk műveit az emlékezés fénysugarába, jusson el minél többekhez, százezrekhez, milliókhoz Petőfi szava, a haza határain belül és a nagyvi­lágban. Műveit terjesztve eszméit terjeszt­jük, s ettől a nagyszerű feladattól tartsuk távol az ünneprontó frázisokat, a hangosko­dást és a tartalmatlan tisztelgést. Ünnepeljük Petőfit, a szocializmust építő magyar nép történelmet­ fordító negyedszá­zados küzdelmeihez méltón! Azok ünnepük most a minden elnyomás ellen szót emelő, a szabadságért életét áldozó költőt, akik megteremtették a független, szabad Magyar­­országot, akik megszüntettek minden osztály­elnyomást, elvették a földet a földbirtoko­soktól, a gyárakat a gyárosoktól, a banko­kat a bankároktól, s mindazt a nép tulajdo­nává tették. Azok ünnepük most Petőfit, akik megküzdöttek az úri osztályok ellen­állásával, a reakció különféle osztagaival, akik megnyitották a felemelkedés útját a dolgozó emberek előtt az élet minden terü­letén. Azok ünnepük most Petőfit — mun­kások, parasztok, értelmiségiek milliói —, akik történelmi lépéseket tettek és tesznek a kultúra, a művészet, az irodalom meghó­dításáért, a kultúra és a nép közé vágott szakadék megszüntetéséért. Azok ünnepük m­­ost Petőfit, akik jelenüket vállalva, jövő­jük­ben bízva a szocialista népek testvéri szövetségében fáradoznak a Petőfi megál­modta világszabadság megvalósításáért. A magyar nép emlékezik halhatatlan köl­tőjére. Befejeződtek a népfront kerületi alakuló ülései Tanácskozás a szerencsi járásban Tegnap, március 14-én dél­után 5 órai kezdettel Miskol­con a III. kerületi tanácsi hivatal nagytermében tartotta meg alakuló ülését — utol­sóként — a kerületi nép­frontbizottság. Az alakuló ülésen részt vett Hegyi Imre, a Hazafias Népfront megyei titkára, Káli Lajos, a nép­frontbizottság városi elnöke, Hámori József országgyűlési képviselő, és a helyi tanácsi hivatal képviselői. Szuchy Róbert, a HNF vá­rosi titkára megnyitója után javaslatot tett az elnökségi tagok, az alelnökök, az elnök és a titkár személyére. népf­rontbizottság III. kerü­­­leti elnöke Kovács József lett ismét, titkárrá pedig Sasvári Istvánt választották újra. A megválasztás után Ko­vács József elnök beszámolt a négy év alatt végzett mun­káról, a legutóbbi választá­sok óta eltelt idő eredmé­nyeiről. Beszámolójában hangsúlyozta, hogy nagy se­gítséget jelentett munkájuk­ban a III. kerületben levő vállalatok támogatása. Ez­után Sasvári István az elkö­vetkező időszak programját terjesztette elő. A beszámolókat követő felszólalásokban több hasz­nos javaslat is elhangzott. Március 14-én, tegnap tar­totta a szerencsi Hazafias Népfront járási bizottsága alakuló ülését. Az ülésen jelen volt Imri Gyula, az MSZMP szerencsi járási bizottságának első tit­kára, valamint Szebeni Győ­ző, a Hazafias Népfront me­gyei alelnöke is. Az alakuló ülésen 15 tagú bizottságot választottak, amelynek elnöke ismét Lapis László gimnáziumi tanár, tit­kára pedig Bobkó Ferenc lett. A választás után beszámoló hangzott el a Hazafias Nép­front elmúlt négyéves tevé­kenységéről. Az ülésen felszólalt Imri Gyula is. Hangsúlyozta: a a társadalmi igény megköveteli testület szükségességét, megújításának Értékelte a községi választások eredmé­nyeit, s megállapította, hogy igen megnőtt a cselekvő ér­deklődés a szervezet iránt. Kiemelte a széles körű társa­dalmi összefogás jelentőségét és szükségességét a feladatok megoldásának segítésére. Az ülésen több hozzászóló méltatta a népfront járási szervezet elmúlt időszaká­nak munkáját. Devlint hazaküldtek A francia hatóságok nem engedélyezték, hogy Berna­dette Devlin, aki a brit par­lamentben Észak-Írországot képviseli és az észak-írorszá­gi polgárjogi mozgalom egyik vezetője, francia földön tar­tózkodjék. Amikor az Air France lé­giforgalmi társaság repülő­gépe földet ért Bordeaux­­ban, azt azonnal körülvette a rendőrség, a többi utast kiszállították, Devlin kisas­­­szonyt pedig átkísérték marokkói légiforgalmi társa­a­ság gépéhez, amely rövid idő múlva visszarepült Lon­donba. Ifjúsági nagygyűlés a fővárosban Kedd este Budapesten, a Vár alatti Dózsa-szobornál — hat budai kerület mint­egy tízezer fiataljának rész­vételével — megrendezett nagygyűléssel kezdetét vette a forradalmi ifjúsági napok nagy történelmi évforduló­inkra — a szabadságharcra, a Tanácsköztársaságra és az ország felszabadulására — emlékező hagyományos ese­ménysorozata. A KISZ tag­jai sorába újonnan felvett fiatalok látványos, fáklyás felvonulásával kezdődött nagygyűlés, amelynek részt­a­vevőit harsonák köszöntötték. Az ünnepi beszéd után Illisz László és dr. Szirbek Vilmos, a KISZ Központi Bi­zottsága, illetve budapesti bizottsága nevében koszorút helyezett a Dózsa-emlékmű talapzatára. Tordai Jenő Pek­ingben Tordai Jenő magyar kül­kereskedelmi miniszterhe­lyettes és Li Csiang kínai külkereskedelmi miniszterhe­lyettes Pekingben aláírta az 1972. évi kínai—magyar áru­csereforgalmi és fizetési egyezményt. Az aláírásnál jelen volt Li Hszien-nien miniszterelnök-helyettes is. Abdul Zahir, afgán miniszterelnök Moszkvába érkezett. Ké­pünkön: Koszigin miniszterelnök fogadja a vendéget. 1972. márc. 15., szerda Március idusa 1848. március 15-re emlékezünk. Arra a napra, amelyre már a legöregebbek sem emlékeznek a ma élők közül. Mégis úgy érezzük, mintha mindannyian ott lettünk volna azokban a forró órákban a Pilvax kávéházban, a mú­zeum lépcsőjén, s odafenn, a várban, Táncsics börtöné­nek a nép szavára kinyíló vasajtajánál, a pesti utcákon. Tudjuk, hogy esett az eső, a tömeg azonban mit sem tö­rődött vele. Mit is ír erről Petőfi? „Az ég a megszü­letett szabadságot keresztelte.” 1848 Európa-szerte a forradalmak éve volt. A februári párizsi felkelés napok alatt tüzet vetett az öreg konti­nensen, s a lángok március közepére Magyarországot is elérték. Százhuszonnégy esztendeje, március idusán Pe­tőfi, Vasvári, a márciusi ifjak vezetésével megindult a pesti utca. A forradalom, amely végighullámzott Euró­pán, a magyar népet is a történelmi cselekvésre ragadta. Volt miért küzdeni. A nemzet súlyos béklyókban vergő­dött, a feudális rendszer eltorlaszolta a polgári fejlődés útját, a zsarnoki Habsburg-uralom elnyomta a nemzeti függetlenséget. 48 forradalmi nemzedéke fegyvert raga­dott az örökös nyomorúság és az elnyomatás ellen. Népünk történetének egyik legfényesebb fejezete kez­dődött el ekkor. Huszonnégy óra alatt olyan dolgok tör­téntek, amelyekre évszázadok óta várt a nép. A 12 pont, a Nemzeti dal, s Táncsics kiszabadítása csak a kezdet volt. Március 15-ét követően egyre határozottabban öl­töttek testet a nemzet legjobbjainak haladó, független­ségi törekvései. Megfosztották trónjától az uralkodót, a polgári haladás irányába terelték a társadalmi viszo­nyok, az ipar és a mezőgazdaság fejlődését. Ezek a tö­rekvések akkor — tudjuk — elbuktak. Bécs, az európai reakció éllovasa rátámadt a forradalomra. Kossuth és Bem serege, Petőfi és Vasvári ifjúsága ekkor a harctere­ken, saját vérével írta meg történelmünk e ragyogó fe­jezetét. A csendes Európában a magyar nép szabadság­­harca sokáig magányos fáklyaként lobogott — míg ki nem oltotta lángját a túlerő. A szabadságharc tehát elbukott a túlerővel szemben. A nemzet hét évtizeden át nyögte a bosszút. 1848 dicső­ségét azonban megőrizték hagyományaink. S e hagyo­mányok találtak követőkre 1919-ben, hogy aztán végre 1945 tavaszán, felszabadult hazában, a lármát örökre levető magyar népnek megkezdődjön az­­ új, arany betű­vel írt történelme. Az 1848-ban félbemaradt forradalom feladatainak valóra váltása tehát a következő nemze­dékre maradt örökül. S mi, a ma élő nemzedék büszkék vagyunk rá, hogy vörössipkás nagyapáink zászlait emel­hetjük magasba. Két ütközet Dél-Vietnamban A Saigon­ parancsnokság jelentése szerint hétfőn dél­után két nagyszabású ütközet volt a dél-vietnami hadszín­téren, az ország északi és központi részén a kormány­csapatok és a népi erők kö­zött. Az egyik összecsapásban, amely a régi császári fővá­rostól Huétől 31 kilométerre zajlott le, a legkiválóbbnak tartott saigoni hadosztály sa­ját bevallása szerint 112 kato­náját vesztette el. A több­órás csatában a kormányka­tonák tüzérségi és légi támo­gatást is kértek. A másik szintén több órán át tartó ütközet a központi fennsíkon volt, Kontum tar­tományban, ahol a három in­dokínai ország határa talál­kozik. Itt is a saigoni báb­hadsereg egyik elit alakula­ta, egy ejtőernyős egység üt­között meg a hazafias erők­kel, az 5-ös számú tüzérségi támaszpont védelmében. A legfrissebb jelentések szerint kedden reggel mindkét he­lyen folytatódott az összecsa­pás. A laoszi főváros jól tájé­kozott katonai forrásai sze­rint Sam Thong eleste után a népi felszabadító erők már tíz kilométernyire megköze­lítették az amerikai CIA ál­tal kiképzett különleges had­sereg Long Cheng-i erődít­ményét. A Patet Lao harco­sai az elmúlt napokban San Thong egész környékét fel­szabadították, birtokukba vették az összes katonai állá­sokat, és nagy nyomást gya­korolnak Long Cheng-re. MHSZ-titkárt kap Ózd A tanácsadó testület, amely a vállalatok, üzemek, a leg­különbözőbb intézetek, szer­vezetek képviselőit tömöríti magába, az aktívahálózat se­gítségével egyre nagyobb tö­megekkel képes megismer­tetni a szövetség célkitűzé­seit az ózdi járásban is. Mi­vel a tanácsadó testület tag­jai különböző munkaterüle­teken dolgozna­k, valóban sok hasznos tanáccsal, ötlet­tel segítik az MHSZ-munka sikerét. Ózdon, ugyancsak ezen a napon még egy fontos ese­ményt tartanak meg, amely a későbbiekben nyilván jó­tékonyan érezteti hatását a város MHSZ-életében. Sike­rült megteremteni annak le­hetőségét, hogy Ózd függet­lenített városi MHSZ-titkárt kapjon. Ennek a tisztségnek ellátására Csorna Jenő tar­talékos alhadnagy kapott megbízatást, akit március 17-én Lobkovitz László, az MHSZ helyettes megyei tit­kára iktat be. Csütörtökön, március 17- én ülést tart az ózdi járás MHSZ tanácsadó testülete Ózdon. Az ülésen részt vesz Bokor József alezredes, Magyar Honvédelmi Szövet­­­ség Borsod megyei titkára is. Eseményekről RÖVIDEN ÓRIÁSI FONTOSSÁGÚ Husszein király „óriási fon­tosságú nyilatkozatot tesz” szerdán az Izrael álta­l meg­szállva tartott Ciszjordánia jövendőbeli sorsáról­­, je­lentette be kedden az am­­mani királyi palota. ELSZABADULT A POKOL Az ír köztársasági hadse­reg ideiglenes szárnya által meghirdetett háromnapos tűz­szünet lejárta után Észak-Ír­­országban újra elszabadult a pokol. A keddre virradó éj­szaka három városban két órán belül több mint tíz bomba robbant. BEFEJEZTÉK A TANÁCSKOZÁST Szadat egyiptomi, Asszad szíriai és Kadhafi líbiai el­nökök — az Arab Föderáció Elnöki Tanácsának tagjai — hétfőn befejezték az Izrael ellen vívott sokszintű harc fő stratégiai kérdéseinek át­tekintését. A kairói Al Akh­­bar szerint az egyiptomi fő­városban ülésező államfők több titkos jellegű határoza­tot fogadtak el ebben a té­makörben. AZ AL AHRAM JELENTI Az Al Ahram értesülése szerint rövidesen megkezdőd­nek a tárgyalások Egyiptom és a Német Szövetségi Köz­társaság között az 1965-ben megszakított diplomáciai kap­csolatok helyreállítására. A tárgyalásokat Egyiptom bon­ni érdekképviselete és a nyu­gatnémet külügyminisztérium között bonyolítják le. HOSSZÚ ÜLÉST TARTOTT Hétfőn a késő esti órák­ban a ciprusi minisztertanács hosszú ülést tartott. Az ülés befejeztével hivatalos közle­ményt nem adtak ki, kedd reggeli ciprusi görög lapok azonban azt írják, hogy Ma­­kariosz elnök megkapta kor­mányának jóváhagyását februári görög ultimátumra a adandó választ illetően.

Next