Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)
1973-06-01 / 126. szám
A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 126. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1973. június 1. Afrika: csúcs árán Azok a határozatok, amelyeket Addisz-Abebában hoztak az Afrikai Egységszervezet fennállásának 10. évfordulója alkalmából tartott ünnepi ülésszakon és az államfők csúcstalálkozóján, egyszerre mutatják meg, milyen hatékony lehet a független afrikai országok összefogása, közös fellépése, s hogy ennek az együttműködésnek még megvannak a korlátai is. Az első tíz év mérlege pozitív. Az afrikai nemzeti öntudat megerősödött a fekete földrészen, tovább nőtt a független afrikai országok száma és nemzetközi súlya, teret nyert az antiimperialista irányzat, erősödött a gyarmatosításellenes nemzeti felszabadító mozgalom. A gyarmatosítók terhes örökségéhez tartozik viszont jó néhány afrikai konfliktus is: a viszályok magvát még a kolonialisták vetették el. Az Afrikai Egységszervezet nem léphette át saját árnyékát, nem oldhatott meg minden problémát egycsapásra. Ahol létrejöhetett az egyetértés, ott világos, programmal felérő határozatok születtek. Ilyenek voltak például azok, amelyek az antiimperialista küzdelem folytatásának és a gyarmati rendszer utolsó afrikai bástyáinak felszámolására irányuló harc elveit hirdették meg. Az államfők nemcsak a dél-afrikai, rhodesiai és portugál gyarmatosítókat ítélték el, hanem az atlanti tömbnek azokat az országait is, amelyek pénzügyi, gazdasági és katonai segítséget nyújtanak az említett kolonialista és fajüldöző rendszerek fenntartásához. Az afrikai csúcs nem lebecsülhető eredménye az a határozat is, amely felszólítja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy nyújtson nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást az afrikai felszabadító mozgalmaknak. Egyetértés jött létre csúcstalálkozón az arab oraszágok igazságos ügyének támogatására is. Az utóbbi időben kibontakozott Izrael afrikai elszigetelődésének folyamata. Legutóbb hat olyan afrikai ország szakított Tel- Avivval, amely korábban támogatta Izraelt. Az izraeli agresszió védelmében már senki sem emelt szót, s így az afrikai államfők igen erélyes formában szólíthatták fel a földrész országait, hogy politikai és gazdasági eszközökkel, kollektív és nemzeti állásfoglalással harcoljanak Izrael ellen, amennyiben továbbra sem tesz eleget a Biztonsági Tanács határozatának, nem szünteti be agresszióját és nem vonul ki a megszállt arab területekről. Voltak a napirenden olyan problémák is, amelyekben még nem tudtak megoldást találni. Vagy elindultak egy méltányos megoldás keresésére, vagy az időt hívták segítségül : elhalasztották döntést abban a reményben, ahogy egy későbbi találkozón dűlőre juthatnak. A politikai kérdésekkel párhuzamosan gazdasági problémákkal is foglalkoztak az afrikai államfők. Ezzel összefüggő határozataik lényege az a felismerés, hogy az afrikai országok népeinek életszínvonalát csakis úgy lehet felemelni, ha megvalósítják és megszilárdítják gazdasági önállóságukat. Nixon—Pompidou találkozó Bizalmas párbeszéd a múzeumban Richard Nixon amerikai és Georges Pompidou francia elnök megkezdte bizalmas párbeszédét Izland fővárosában. Bár a magas tárgyaló felek a maximális diplomáciai udvariasság jegyében földrajzi értelemben „középen” találkoztak, nézeteikkel, álláspontjukkal aligha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reykjaviki Kjarval-múzeumban kerül sor: meglehetősen szokatlan színhely egy csúcstalálkozó számára. Ennek ellenére csaknem bizonyosra vehető, hogy Washington és Párizs immár hagyományos és közismert érdek- és vélemény-ellentétei az izlandi tanácskozás után sem kerülnek „múzeumba". Ezt az alapállást tulajdonképpen maguk a tárgyaló felek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatársi gárdája eleve úgy nyilatkozott, hogy Reykjavikban inkább az álláspontok tisztázása, mint a problémák gyors megoldása a cél. Mik ezek a problémák? De Gaulle tábornok országlása alatt alaposan megromlott a francia—amerikai viszony. Nixon szeretné megváltoztatni azt a hűvös magatartást, amelyet Párizs — ugyancsak De Gaulle tábornok örökségeként — a NATO iránt tanúsít. Nixon úgy akarja összekapcsolni a napirendi pontokat, hogy gazdasági ígéretekkel, illetve fenyegetésekkel érje el a francia politika módosulását. A tanácskozásnak külön jelentőséget kölcsönöz az időpont. Nixon végtére is a Heath-szel és Brandttal folytatott tárgyalások után és a Leonyid Brezsnyevvel folytatandó párbeszéd előtt találkozik legnehezebb nyugati partnerével. Szlovák vendégeink elutaztak Hazaérkezett a magyar delegáció Tegnap, május 31-én, csütörtökön befejezte Borsod megyei programját az a 4 tagú kelet-szlovákiai pártmunkás-küldöttség, amely Rudolf Netiknek, a Szlovák Kommunista Párt keletszlovákiai — kassai — kerületi bizottsága titkárának vezetésével hétfő óta tanulmányozta a pártmunka Borsod megyei tapasztalatait és módszereit. Szlovák testvérpártunk képviselőit — mint arról beszámoltunk — Miskolcon fogadta és tájékoztatta Dojcsák János, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára. Ezt követően a delegáció látogatást tett — többek között — a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben, az Ózdi Kohászati Üzemekben, az ELZETT sátoraljaújhelyi gyárában, megismerkedett Tokaj-Hegyalja és Miskolc nevezetességeivel. Szlovák vendégeinket — amerre csak jártak — mindenütt igaz szeretettel fogadták és őszintén tájékoztatták a pártszervezetek helyzetéről és munkájáról. Tegnap délután Miskolcon, a megyei pártbizottságon ismét fogadta a delegációt Dojcsák János, volt dr. Juhász György, Jelen a megyei pártbizottság osztályvezetője is. Ez alkalommal szlovák vendégeink számoltak be Borsod megyei tapasztalataikról, megköszönték a szívélyes, elvtársi fogadtatást, majd a késő délutáni órákban visszautaztak Kassára. Vendégeinket a tornyosnémeti határállomásig elkísérte Dojcsák János, aki hazatérőben ugyanitt köszöntötte azt a pártmunkás-küldöttséget is, amely — Veres Sándornak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének vezetésével — hétfő óta tartózkodott Kelet-Szlovákiában. (csé) Apró Antal, az országgyűlés elnöke indiai parlamenti küldöttséget fogadott. Képünkön: Apró Antal üdvözli dr. G. S. Chillont, az Indiai Népi Kamara elnökét, a delegáció vezetőjét Megkezdődött az avasi lakótelep építése elvtárs a városi tanács ülésén Cseterki Lajos Tegnap, május 31-én délelőtt, Bárczi Béla tanácselnök vezetésével megtartotta első munkaülését Miskolc város új tanácsa. Az ülésen Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, Miskolc országgyűlési képviselője is részt vett. A tanácsülés napirendjén egyebek között a városi tanács 1972. évi gazdálkodásáról, a költségvetés, fejlesztési, lakossági szolgáltatásfejlesztési alap felhasználásáról, valamint a tanácsi vállalatok múlt évi gazdállkodásáról szóló jelentés megvitatása szerepelt. A témát a tanács végrehajtó bizottsága már korábban megtárgyalta, így a jelentés a vbülésen elhangzott észrevételekkel kiegészítve került a tanácsülés elé. Az írásos anyaghoz Rózsa Kálmán tanácselnök-helyettes fűzött szóbeli kiegészítést. A végrehajtó bizottság megállapításait ismertetve, a többi között elmondotta: a városi tanács a múlt évben is megfelelően munkálkodott a város fejlesztésén, összességében jól szolgálta a lakosság érdekeit. A tervezett új beruházások zömében megvalósultak, ennek eredményeként az itt élő emberek életkörülményei is javultak. A lakásépítési program végrehajtása a lakásszámot tekintve jónak mondható, a legnagyobb gond mégis ezen a területen jelentkezik. megépült lakásoknak ugyanis — különböző építési hiányosságok és egyéb okok miatt — csak alig valamivel több mint 50 százalékába költözhettek be a lakók. Az áldatlan helyzet felszámolására a tanács számos alkalommal hívta fel a kivitelező vállalatokat. Az 1973. első négyhavi eredményeit elemezve a tanácselnök-helyettes arról számolt be, hogy a beruházások megvalósítása az ütemezés szerint alakult. Április végéig az éves szinten tervezett lakások egyharmada készült el, ami a jövőre nézve is biztató. A lakásépítési program ezekben a napokban jelentős állomásához érkezett: megkezdődött az avasi lakótelep első házainak építése. Mint elmondotta, a tanács idén is a lakásépítést tekinti legfontosabb feladatának. Ennek végrehajtásában nagy segítséget jelent, hogy a kormány határozata szerint Miskolc 1400 lakás megépítéséhez 620 millió forint támogatást kapott. A tanács múlt évi gazdálkodásáról elhangzott széles körű vitában felszólalt Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára is. — örömmel látom — mondotta —, hogy az új tanács első munkaülésén máris ilyen komoly téma került napirendre. S öröm számomra az is, amit a hozzászólásokból megállapíthattam: valamennyien szeretik városukat, ismerik eredményeit és gondjait, szívügyüknek tekintik jövőjének formálását. Nem kis mértékben éppen ennek tulajdonítható, hogy Miskolc város tanácsa színvonalas gazdálkodást folytatott a múlt évben, munkájában a város lakóinak érdeke öltött testet. — Öröm látni — folytatta —, hogy ezerszámra épülnek az új lakások, azt viszont már kevésbé jó hallani, hogy a megfelelő közművek (ivóvíz-, szennyvízvezeték, úthálózat) hiánya egyre nagyobb gondokat jelent. Közműveket akár a lakásszám rovására is építeni kell, különben olyan mértékű lemaradás halmozódik fel, amit évek múlva még igen nagy anyagi áldozatok árán sem lehet pótolni. Hozzászólásának további részében Cseterki elvtárs az új tanácstörvény által biztosított nagyobb önállóságra, lehetőségeinek még teljesebb kihasználására hívta fel a tanács figyelmét. N. I. Napirenden a lakásépítés Az ÉVM és Borsod párt, tanácsi vezetőinek értekezlete Borsod megyében évek óta feszültség van az építőiparral szembeni igények, s a biztosított kapacitások között. Ebben — az általános tendenciák mellett — része van annak is, hogy a hazánk legnagyobb ipari területén az országos átlagot meghaladóan építünk új üzemeket, fejlesztünk iparágakat, létesítünk építőanyag termelőegységeket. Ebből következően fokozottan jelentkeznek az új lakásokkal, a közművesítéssel kapcsolatos emberi elvárások is. A feszültségek megoldása érdekében országos és helyi jellegű intézkedések születtek. Tegnap Miskolcon a megyei tanács épületében tartott tanácskozáson az ÉVM, valamint a megye párt-, tanácsi vezetői az eredményes együttműködés, a megtett intézkedések hatását, s a legfontosabb tennivalókat elemezték, vitatták meg. Dr. Ladányi Józsefnek, a megyei tanács elnökének megnyitójával kezdődő találkozón részt vett dr. Szabó János, az építési és városfejlesztési miniszter első helyettese, Dojcsák János, a megyei pártbizottság titkára, dr. Havasi Béla, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Tanács elnökhelyettese. Az írásos előterjesztésekben, s a tárgyalásban főszerepet kapott legnagyobb gondunk: a lakásépítés ügye. Közismert, hogy Miskolcon és a megyében a korábbi tervidőszakétól jóval több, de a tervezettől kevesebb lakás épülhet meg. Az új lakónegyedek születése új feszültségekkel jelentkezik. Miskolc, Ózd és Leninváros, Sátoraljaújhely és Sárospatak gondjai megoldása érdekében fordítani jelentős erőt kell a közművesítésre, a víz- és a fűtőrendszerek kiépítésére. A miniszter első helyettese úgy értékeli, hogy az intézkedések eredményeképpen a tényleges építési szükséglet és a kapacitás pillanatnyilag egyensúlyi helyzetbe van. Ffives területen kihasználatlanság, nyitott kapacitáshiány van. Közis(Folytatás a 2. oldalon)