Észak-Magyarország, 1973. június (29. évfolyam, 126-151. szám)

1973-06-01 / 126. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXIX. évfolyam, 126. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1973. június 1. Afrika: csúcs árán Azok a határozatok, ame­lyeket Addisz-Abebá­­ban hoztak az Afrikai Egységszervezet fennállásá­nak 10. évfordulója alkalmá­ból tartott ünnepi ülésszakon és az államfők csúcstalálko­zóján, egyszerre mutatják meg, milyen hatékony lehet a független afrikai országok összefogása, közös fellépése, s hogy ennek az együttmű­ködésnek még megvannak a korlátai is. Az első tíz év mérlege pozitív. Az afrikai nemzeti öntudat megerősö­dött a fekete földrészen, to­vább nőtt a független afri­kai országok száma és nem­zetközi súlya, teret nyert az antiimperialista irányzat, erősödött a gyarmatosítás­ellenes nemzeti felszabadító mozgalom. A gyarmatosítók terhes örökségéhez tartozik viszont jó néhány afrikai konfliktus is: a viszályok magvát még a kolonialisták vetették el. Az Afrikai Egységszerve­zet nem léphette át saját árnyékát, nem oldhatott meg minden problémát egycsa­­pásra. Ahol létrejöhetett az egyetértés, ott világos, prog­rammal felérő határozatok születtek. Ilyenek voltak pél­dául azok, amelyek az an­tiimperialista küzdelem foly­tatásának és a gyarmati rendszer utolsó afrikai bás­tyáinak felszámolására irá­nyuló harc elveit hirdették meg. Az államfők nemcsak a dél-afrikai, rhodesiai és portugál gyarmatosítókat ítélték el, hanem az atlanti tömbnek azokat az országait is, amelyek pénzügyi, gazda­sági és katonai segítséget nyújtanak az említett kolo­­­­nialista és fajüldöző rend­­­­szerek fenntartásához. Az afrikai csúcs nem lebecsül­hető eredménye az a hatá­rozat is, amely felszólítja az Egyesült Nemzetek Szerve­zetét, hogy nyújtson nagyobb erkölcsi és anyagi támoga­tást az afrikai felszabadító mozgalmaknak. Egyetértés jött létre csúcstalálkozón az arab or­a­szágok igazságos ügyének támogatására is. Az utóbbi időben kibontakozott Izrael afrikai elszigetelődésének fo­lyamata. Legutóbb hat olyan afrikai ország szakított Tel- Avivval, amely korábban támogatta Izraelt. Az izraeli agresszió védelmében már senki sem emelt szót, s így az afrikai államfők igen eré­lyes formában szólíthatták­­ fel a földrész országait, hogy­­ politikai és gazdasági eszkö­­­­zökkel, kollektív és nemzeti­ állásfoglalással harcoljanak Izrael ellen, amennyiben to­­­­vábbra sem tesz eleget a­­ Biztonsági Tanács határoza­­­­tának, nem szünteti be ag­resszióját és nem vonul ki a megszállt arab területek­ről. Voltak a napirenden olyan problémák is, amelyekben­­ még nem tudtak megoldást­ találni. Vagy elindultak egy méltányos megoldás keresé­sére, vagy az időt hívták se­gítségül : elhalasztották döntést abban a reményben, a­hogy egy későbbi találkozón dűlőre juthatnak. A politikai kérdésekkel párhuzamosan gazda­sági problémákkal is foglalkoztak az afrikai ál­lamfők. Ezzel összefüggő ha­tározataik lényege az a fel­ismerés, hogy az afrikai or­szágok népeinek életszínvo­nalát csakis úgy lehet fel­emelni, ha megvalósítják és megszilárdítják gazdasági ön­állóságukat. Nixon—Pompidou találkozó Bizalmas párbeszéd a múzeumban Richard Nixon amerikai és Georges Pompidou fran­cia elnök megkezdte bizal­mas párbeszédét Izland fő­városában. Bár a magas tár­gyaló felek a maximális diplomáciai udvariasság je­gyében földrajzi értelemben „középen” találkoztak, néze­teikkel, álláspontjukkal alig­ha történik meg ugyanez. A két elnök dialógusára a reyk­­javiki Kjarval-múzeumban kerül sor: meglehetősen szo­katlan színhely egy csúcs­­találkozó számára. Ennek el­lenére csaknem bizonyosra vehető, hogy Washington és Párizs immár hagyományos és közismert érdek- és véle­mény-ellentétei az izlandi tanácskozás után sem kerül­nek „múzeumba". Ezt az alapállást tulaj­donképpen maguk a tárgyaló felek is osztották. Mind Ronald Ziegler, a Fehér Ház hivatalos szóvivője, mind Pompidou munkatársi gárdá­ja eleve úgy nyilatkozott, hogy Reykjavikban inkább az álláspontok tisztázása, mint a problémák gyors meg­oldása a cél. Mik ezek a problémák? De Gaulle tábornok ország­­lása alatt alaposan megrom­lott a francia—amerikai vi­szony. Nixon szeretné megváltoz­tatni azt a hűvös magatartást, amelyet Párizs — ugyancsak De Gaulle tábornok öröksé­geként — a NATO iránt ta­núsít. Nixon úgy akarja össze­kapcsolni a napirendi ponto­kat, hogy gazdasági ígéretek­kel, illetve fenyegetésekkel érje el a francia politika módosulását. A tanácskozásnak külön jelentőséget kölcsönöz az idő­pont. Nixon végtére is a Heath-szel és Brandttal foly­tatott tárgyalások után és a Leonyid Brezsnyevvel foly­tatandó párbeszéd előtt ta­lálkozik legnehezebb nyu­gati partnerével. Szlovák vendégeink elutaztak Hazaérkezett a magyar delegáció Tegnap, május 31-én, csü­törtökön befejezte Borsod megyei programját az a 4 tagú kelet-szlovákiai párt­munkás-küldöttség, amely Rudolf Netiknek, a Szlovák Kommunista Párt kelet­szlovákiai — kassai — ke­rületi bizottsága titkárának vezetésével hétfő óta ta­nulmányozta a pártmunka Borsod megyei tapasztalatait és módszereit. Szlovák testvérpártunk képviselőit — mint arról be­számoltunk — Miskolcon fogadta és tájékoztatta Doj­­csák János, az MSZMP Bor­sod megyei Bizottságának titkára. Ezt követően a de­legáció látogatást tett — többek között — a diósgyő­ri Lenin Kohászati Művek­ben, az Ózdi Kohászati Üzemekben, az ELZETT sá­toraljaújhelyi gyárában, megismerkedett Tokaj-Hegy­alja és Miskolc nevezetessé­geivel. Szlovák vendégein­ket — amerre csak jártak — mindenütt igaz szeretet­tel fogadták és őszintén tá­jékoztatták a pártszerveze­tek helyzetéről és munkájá­ról. Tegnap délután Miskol­con, a megyei pártbizottsá­gon ismét fogadta a delegá­ciót Dojcsák János, volt dr. Juhász György, Jelen a megyei pártbizottság osz­tályvezetője is. Ez alkalom­mal szlovák vendégeink szá­moltak be Borsod megyei tapasztalataikról, megköszön­ték a szívélyes, elvtársi fo­gadtatást, majd a késő dél­utáni órákban visszautaz­tak Kassára. Vendégeinket a tornyos­németi határállomásig elkí­sérte Dojcsák János, aki ha­zatérőben ugyanitt köszön­tötte azt a pártmunkás-kül­döttséget is, amely — Veres Sándornak, a megyei párt­­bizottság osztályvezetőjének vezetésével — hétfő óta tar­tózkodott Kelet-Szlovákiá­­ban. (csé) Apró Antal, az országgyűlés elnöke indiai parlamenti kül­döttséget fogadott. Képünkön: Apró Antal üdvözli dr. G. S. Chillont, az Indiai Népi Kamara elnökét, a delegáció ve­zetőjét Megkezdődött az avasi lakótelep építése elvtárs a városi tanács ülésén Cseterki Lajos Tegnap, május 31-én dél­előtt, Bárczi Béla tanácsel­nök vezetésével megtartotta első munkaülését Miskolc város új tanácsa. Az ülésen Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Miskolc ország­­gyűlési képviselője is részt vett. A tanácsülés napirendjén egyebek között a városi ta­nács 1972. évi gazdálkodásá­ról, a költségvetés, fejlesz­tési, lakossági szolgáltatás­fejlesztési alap felhasználá­sáról, valamint a tanácsi vállalatok múlt évi gazdál­­l­kodásáról szóló jelentés meg­­­­vitatása szerepelt. A témát­­ a tanács végrehajtó bizott­­sága már korábban megtár­­­­gyalta, így a jelentés a vb­­ülésen elhangzott észrevéte­lekkel kiegészítve került a tanácsülés elé. Az írásos anyaghoz Rózsa Kálmán tanácselnök-helyet­tes fűzött szóbeli kiegészí­tést. A végrehajtó bizottság megállapításait ismertetve, a többi között elmondotta: a városi tanács a múlt évben is megfelelően munkálkodott a város fejlesztésén, összes­ségében jól szolgálta a lakos­ság érdekeit. A tervezett új beruházások zömében meg­valósultak, ennek eredmé­nyeként az itt élő emberek életkörülményei is javultak. A lakásépítési program vég­rehajtása a lakásszámot te­kintve jónak mondható, a legnagyobb gond mégis ezen a területen jelentkezik. megépült lakásoknak ugyan­­­is — különböző építési hiá­nyosságok és egyéb okok miatt — csak alig valamivel több mint 50 százalékába költözhettek be a lakók. Az áldatlan helyzet felszámolá­sára a tanács számos alka­lommal hívta fel a kivitele­ző vállalatokat. Az 1973. első négyhavi eredményeit elemezve a ta­nácselnök-helyettes arról szá­molt be, hogy a beruházások megvalósítása az ütemezés szerint alakult. Április vé­géig az éves szinten terve­zett lakások egyharmada ké­szült el, ami a jövőre nézve is biztató. A lakásépítési program ezekben a napok­ban jelentős állomásához ér­kezett: megkezdődött az avasi lakótelep első házainak építése. Mint elmondotta, a tanács idén is a lakásépítést tekinti legfontosabb felada­tának. Ennek végrehajtásá­ban nagy segítséget jelent, hogy a kormány határozata szerint Miskolc 1400 lakás megépítéséhez 620 millió fo­rint támogatást kapott. A tanács múlt évi gaz­dálkodásáról elhangzott szé­les körű vitában felszólalt Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára is. — örömmel látom — mondotta —, hogy az új ta­nács első munkaülésén már­is ilyen komoly téma került napirendre. S öröm számom­ra az is, amit a hozzászólá­sokból megállapíthattam: va­lamennyien szeretik városu­kat, ismerik eredményeit és gondjait, szívügyüknek te­kintik jövőjének formálását. Nem kis mértékben éppen ennek tulajdonítható, hogy Miskolc város­­ t­anácsa szín­vonalas gazdálkodást folyta­tott a múlt évben, munká­jában a város lakóinak ér­deke öltött testet. — Öröm látni — folytat­ta —, hogy ezerszámra épül­nek az új lakások, azt vi­szont már kevésbé jó hal­lani, hogy a megfelelő köz­művek (ivóvíz-, szennyvíz­­vezeték, úthálózat) hiánya egyre nagyobb gondokat je­lent. Közműveket akár a la­kásszám rovására is építeni kell, különben olyan mérté­kű lemaradás halmozódik fel, amit évek múlva még igen nagy anyagi áldozatok árán sem lehet pótolni. Hozzászólásának további részében Cseterki elvtárs az új tanácstörvény által bizto­sított nagyobb önállóságra, lehetőségeinek még teljesebb kihasználására hívta fel a tanács figyelmét. N. I. Napirenden a lakásépítés Az ÉVM és Borsod párt­, tanácsi vezetőinek értekezlete Borsod megyében évek óta feszültség van az építőipar­ral szembeni igények, s a biztosított kapacitások kö­zött. Ebben — az általános tendenciák mellett — része van annak is, hogy a ha­zánk legnagyobb ipari terü­letén az országos átlagot meghaladóan építünk új üze­meket, fejlesztünk iparága­kat, létesítünk építőanyag termelőegységeket. Ebből kö­vetkezően fokozottan jelent­keznek az új lakásokkal, a közművesítéssel kapcsolatos emberi elvárások is. A feszültségek megoldása érdekében országos és helyi jellegű intézkedések szület­tek. Tegnap Miskolcon a megyei tanács épületében tartott tanácskozáson az­­ ÉVM, valamint a megye párt-, tanácsi vezetői az eredményes együttműködés, a megtett intézkedések ha­tását, s a legfontosabb ten­nivalókat elemezték, vitat­ták meg. Dr. Ladányi Jó­zsefnek, a megyei tanács el­nökének megnyitójával kez­dődő találkozón részt vett dr. Szabó János, az építési és városfejlesztési miniszter első helyettese, Dojcsák Já­nos, a megyei pártbizottság titkára, dr. Havasi Béla, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára, dr. Pusztai Béla, a megyei tanács általános elnökhelyettese, Rózsa Kál­mán, a Miskolc városi Ta­nács elnökhelyettese. Az írásos előterjesztések­ben, s a tárgyalásban fő­szerepet kapott legnagyobb gondunk: a lakásépítés ügye. Közismert, hogy Miskolcon és a megyében a korábbi tervidőszakétól jóval több, de a tervezettől kevesebb la­kás épülhet meg. Az új la­kónegyedek születése új fe­szültségekkel jelentkezik. Miskolc, Ózd és Leninváros, Sátoraljaújhely és Sárospa­tak gondjai megoldása ér­dekében fordítani jelentős erőt kell a közművesítésre, a víz- és a fűtőrendszerek kiépítésére. A miniszter első helyet­tese úgy értékeli, hogy az intézkedések eredményekép­pen­ a tényleges építési szükséglet és a kapacitás pil­lanatnyilag egyensúlyi hely­­zetbe­­ van. Ffives területen kihasználatlanság, nyitott kapacitáshiány van. Közis­(Folytatás a 2. oldalon)

Next