Észak-Magyarország, 1975. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

Corvin fiánál Sáin Szófiában vasárnap szívinfarktus következ­tében váratlanul el­hunyt Luis Alberto Cor­­valán, a Chilei Kommu­nista Ifjúsái Szövetség Központi Bizottságának tagja, Luis Corvalán­­nak, a Chilei Kommu­nista Párt bebörtönzött főtitkárának fia. Luis Alberto Corva­­lánt, a chilei ifjúkom­munisták egyik vezető­jét a fasiszta állam­csínyt követő első na­pokban megkínozták és koncentrációs táborba zárták. A nemzetközi közvé­lemény nyomására egy évvel később az ifjabb Corvalán kiszabadult a fogságból és azonnal aktívan bekapcsolódott népének a junta dikta­túrája ellen vívott har­cába. Szava felcsendült Moszkvában, Prágában, Várnában, Havannában, Mexikóvárosban és más helyütt rendezett szoli­daritási gyűlések egész során. Az ifjabb mindenkor hű Corvalán maradt népéhez, a Chilei Kom­munista Párt ügyéhez. A junta tönkretehette egészségét, de nem tud­ta megtörni akaratát, nem tudta megakadá­lyozni a chilei nép bol­dogulásáért vívott ak­tív harcát. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 • • Moszkvába érkezett dr. Szekér Géla Ülésezik a magyar—szovjet kormányközi bizottság Dr. Szekér Gyula, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének vezetésével hétfőn Moszkvába érkezett a ma­gyar küldöttség, amely részt vesz a magyar—szovjet gaz­dasági és tudományos-mű­szaki együttműködési kor­mányközi bizottság XVI. ülés­szakának munkájában. A küldöttséget a Seremetyevói repülőtéren Mihail Leszecs­­ko, a szovjet Miniszterta­nács elnökhelyettese és Ra­­pai Gyula, moszkvai magyar nagykövet fogadta. Hétfőn Moszkvában, a KGST-székház végrehajtó bizottsági üléstermében meg­kezdődött a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudo­mányos együttműködési kormányközi bizottság XVI. ülésszaka. A plenáris ülést Mihail Leszecsko miniszterelnök­helyettes, a bizottság szov­jet tagozatának elnöke nyi­totta meg. A Szovjetunió és Magyarország közötti együtt­működés továbbfejlesztésé­nek jelentőségét hangsúlyoz­va utalt rá: mindkét or­szágban befejezéshez köze­ledik a jelenlegi ötéves terv­időszak és most az új sza­kasz küszöbén, összegezvte az eddigi eredményeket or­szágainkban már az 1990-ig szóló távlati feladatok vizs­gálata is megkezdődik. Mihail Leszecsko megnyi­tó beszédére dr. Szekér Gyu­la miniszterelnök-helyettes, a bizottság magyar tagoza­tának elnöke válaszolt. Em­lékeztetett rá, hogy a kor­mányközi bizottság legutób­bi, márciusi ülése óta or­szágaink kormányfői két ízben is találkoztak: június­ban Budapesten a KGST XXIX. ülésszakán, a múlt héten pedig Lázár György moszkvai hivatalos látogatá­sa alkalmával. Majd sok si­kert kívánt a Szovjetunió­nak, a szovjet népnek az SZKP XXV. kongresszusa előkészületeihez, a IX. öt­éves terv eredményes befe­jezéséhez és a X. ötéves terv megindításához. Az üdvözlő beszédek után a bizottság elfogadta ülés­szakának napirendjét. Képünk még az induláskor készült, a Ferihegyi repülőtéren Szurdi István búcsúztatja Sze­kér Gyulát. Amerikai határsértők A nyugat-csehországi Kla­­tovy térségében október 17- én éjjel három amerikai katona megsértette a cseh­szlovák államhatárt. Cseh­szlovákia területén a határ­őrség őrizetbe vette és le­fegyverezte őket. Az inci­dens körülményeinek kivizs­gálása után az amerikai hadsereg katonáit átadták az NSZK hatóságainak. A hétfői Rudé Právo, a CSKP központi lapja inci­denssel foglalkozó cikke a következőket írja: " Egyáltalán nem lényeges, hogy a háromtagú ame­rikai őrjárat határsértése szándékos, vagy véletlen cselekmény volt-e. Ennél sokkal lényegesebb, hogy a határsértést a Nyu­­gat-Németország területén állomásozó amerikai kato­nai alakulatok tagjai követ­ték el. Ez az incidens ismét be­bizonyította, hogy az ame­rikaiak folyamatosan hír­szerző tevékenységet foly­tatnak Csehszlovákia terüle­tén. Egyáltalán, miért van az, hogy az Egyesült Államok hadseregének tagjai, akik otthonuktól távol, az óceá­non túl, valahol Közép-Eu­­rópában állomásoznak, kém­kednek egy olyan szuverén állam biztonsági berendezé­sei után, amely az Egyesült Államoktól több ezer kilo­méterre fekszik? Miért érdeklik őket olyan nagyon azok a berendezé­sek, amelyek feladata csehszlovák államhatár vé­­­delme, és amelyek a legke­vésbé sem sértik a szom­szédos érdekeit? Nyugat-Németország Ezzel kapcsolat­ban jogos a kérdés: hogyan értelmezik egyesek Helsin­ki szellemét? Az október 17-i eseménye­ket csupán nagy jóindulat­tal lehetne kellemetlen vé­letlennek nevezni. ,HUNGAROTON MŰVÉSZLEMEZ-AJÁNLAT Bartók Béla műveiből HI. ZONGORAVERSENY Brácsaverseny Ránki Dezső (zongora) Németh Géza (brácsa) Állami Hangversenyzenekar Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Vezényel: Ferencsik János, Kórodi András HUNGAROTON SLPX 11421 Ára: 60,— Ft I. ÉS II. RAPSZÓDIA HEGEDŰRE ÉS ZONGORÁRA I. RAPSZÓDIA GORDONKÁRA ÉS ZONGORÁRA KONTRASZTOK MAGYAR NÉPDALOK HEGEDŰRE ÉS ZONGORÁRA Székely Zoltán, Szűcs Mihály, Szenthelyi Miklós (hegedű) Mező László (gordonka), Berkes Kálmán (klarinét), Isobel Moore, Tusa Erzsébet, Kocsis Zoltán (zongora) HUNGAROTON SLPX 11357 Ára: 60,— Ft TÍZ MAGYAR NÉPDAL (BARTÓK—KODÁLY: MAGYAR NÉPDALOK ÉNEKHANGRA ZONGORAKÍSÉRETTEL C. MŰVÉBŐL) ÖT DAL OP. 15. ÖT DAL OP. 16. NYOLC MAGYAR NÉPDAL Kovács Eszter (ének) Fellegi Ádám (zongora) HUNGAROTON SLPX 11603 Ara: 60,— Ft Hétfőn hajnalban fél órán belül tizenkét bomba rob­bant az Egyesült Államok három nagyvárosában. Wa­shingtonban négy robbanás történt a külügyminiszté­rium épülete előtt. New Yorkban négy banképület és az amerikai EN­SZ-képvise­let épülete előtt robbantak bombák. Chicagóban a 443 méter magas Sears Towert, valamint két bankot ért bombamerénylet. A világhí­rű New York-i pénzintézet­ben, a Chase Manhattan Bankban is bomba robbant. Képünkön­ a rendőrség vizs­gálja a helyszínt. 1975. okt. 28., kedd A Szál Amerikában világsajtó élénk figyelemmel kíséri Anvar Szadat egyiptomi államfő amerikai útját. Az érdeklődés több szempontból is érthető. Ez az utazás valóban nem tekinthető egyszerű protokolláris aktusnak, feltétle­nül jóval több annál. Már csak azért is, mert Szadat nem is titkolja, milyen sokat vár ettől az úttól. Bizonyos ameri­kai körök pedig legalább ilyen kevéssé titkolják, hogy re­ményük szerint az egyiptomi államfőt komoly csalódá­­sok érhetik Washingtonban. Mi az egyiptomi remények és a várható amerikai rea­gálás politikai háttere? Szadat gondosan választotta meg utazása időpontját. Azt reméli, hogy most sikerül „behajtania” annak ellen­értékét, hogy Kairó — az arab világ általános bírálatának kereszttüzében — elősegítette a Kissinger-misszió megva­lósulását. Sőt, az igazság az, hogy nemcsak ezért bízik Washington hálájában az egyiptomi államfő. Nyilván emlékezteti amerikai vendéglátóját arra, hogy Kairó az utóbbi időben letért a szovjet—egyiptomi barát­ság kipróbált elveinek és gyakorlatának útjáról. A moszk­vai Pravda éppen a minap elemezte nagy cikkében ezt a különös vonalváltozást, amelynek egyik bántó jele, hogy az egyiptomi sajtóban megszaporodtak a Szovjetunióval kapcsolatos hamisítások, sőt rágalmak. Mindez azonban csak következmény. A kairói változá­­sok legfontosabb oka minden jel szerint a rendkívül sú­lyos gazdasági helyzet és a nasszeri modelltől eltérő — jobbra eltérő — eltolódás az egyiptomi társadalom struk­túrájában. A gazdasági csődök és a nagypolgári elemek előretörése szinte valamennyi kulcspozícióban — ez olyan társadalmi — belpolitikai feszültséghez vezetett, amely a kairói vezetés legnagyobb gondjává nőtt.* A vezetés az okok beható vizsgálata helyett úgy döntött, hogy a bajokból megpróbál nagynak remélt külföldi se­gélyekkel kilábalni. Ennek — először a jobboldali arab rezsimek (Szaúd-Arábia, stb.) majd Washington vonatko­zásában is — tetemes politikai ára volt. Kairó megfi­zette ezt a politikai árat, még azt is vállalva, hogy elszi­getelődik saját közegében, az arab világban. Csakhogy ezt Washington is tudja. Ford az év elején Szadattal mint az arab világ legfőbb képviselőjével be­szélt, most ez már nem így van, ennek megfelelően Sza­dat tárgyalási pozíciója sem a régi. Ha pedig reményei — mind pénzügyi — mind fegyverszállítási vonatkozásban — nem igazolódnának, ez az elviselhetetlenségig fokozhatja a vállára nehezedő kül- és belpolitikai terhek súlyát. Tanácsi dolgozók kitöltetése Tegnap délután, a megyei tanács dísztermében a taná­csok negyedszázados évfor­dulója alkalmából kitüntet­ték azokat a tanácsi dolgozó­kat, akik 25, 20, 15 és 10 éve tevékenykednek a megyei ta­nács apparátusában. Az ün­nepségen megjelent Újhelyi Tibor, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titká­ra, dr. Ladányi József, a me­gyei tanács elnöke, Gál Imre, a Közalkalmazottak Szakszer­vezete megyei bizottságának titkára, Mikita Ferenc, a me­gyei tanács pártalapszerveze­tének titkára, Sánta László, a megyei ta­nács szakszervezeti bizottsá­gának titkára megnyitójában­­ értékelte a tanácsok huszon­öt éves eredményeit, kiemelte a több évtizede tevékenyke­dő dolgozók munkáját. Ezt követően dr. Ladányi József 52 tanácsi dolgozónak nyúj­totta át a „25 éves tanácsi munkáért” kitüntető és törzs­­gárdajelvényt. Hatan kap­tak 20 éves, öten 15 éves és heten 10 éves törzsgárdajel­­vényt. Sárospatak Magyar-szlovák neveléstörténeti konferencia A comeniusi eszmék jegyé­ben rendezett magyar—szlo­vák neveléstörténeti konferen­cia — melynek első üléssza­kát a szlovákiai Eperjesen tartották meg a múlt hét vé­gén — tegnap, október 27-én a magyarországi színhelyen, Sárospatakon folytatta mun­káját. A tanítóképző intézet tanácstermében Károly István intézeti igazgató köszöntötte a magyar rendező szervek ne­vében a tudományos ülés részvevőit. Megnyitó beszé­dében felidézte Comenius sá­rospataki tevékenységét. — Comenius négyéves itt­­tartózkodása alatt maradan­dót alkotott: a XVII. század közepén síkraszállt az is­kolapolitika demokratizálásá­ért, az iskola általánossá téte­léért, korszerűsítéséért és a nevelőképzés magasabb fokra emeléséért — mondotta. — Olyan nagy jelentőségű el­méleti és gyakorlati m­ink­át végzett Sárospatakon, amely ma is egyik jelentős forrása pedagógiai tevékenységünk­nek, nevelőképző munkánk­nak. A pataki intézet kollégiuma Comenius nevét viseli. Co­menius szobra, melyet nemzetközi Comenius-emlék­­ű ünnepség keretében 1970 no­vemberében avattak fel itt, ugyancsak azt­­ bizonyítja, hogy a nagy pedagógus ha­ladó szelleme erősen beágya­zódott a város, a tanítókép­ző intézet szellemi örökségébe és kisugárzó hatása Sárospa­tak jelenében is nap mint nap megnyilvánul. Comenius ma is az új iránti érzékeny­ségre, fogékonyságra ösztö­nöz. — Örömünkre szolgál — mondotta —, hogy ez a kö­zös neveléstörténeti konferen­cia olyan időben ült össze, amikor hazán­­k, városunk és intézetünk II. Rákóczi Fe­renc születésének 300. évfor­dulójára készül. Az évfordu­ló jó alkalom lesz rá, hogy e n­agy fejedelem jövőbe mu­tató művelődéspolitikájára emlékezve Comenius szelle­mi­­ örökségét újból felidéz­zük. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a közös magyar—szlo­vák neveléstörténeti konfe­rencia sárospataki ülése bi­zonyára tovább erősíti a ma­gyar és a szlovák Comenius­kutatók barátságát, gazdagít­ja közös munkásságát. A szlovák szervező bizott­ság köszöntését Andrej Cu­­ma egyetemi tanár, a kassai Safarik egyetem eperjesi bölcsészettudományi karának dékánja tolmácsolta a pataki ülésszakon. A hétfői tanácskozáson el­sőként M. Ricalka docens tartott előadást Comen­ius ha­ladó eszméi az erkölcsi ne­velésben címmel. Ezután Náh­lik Zoltán, a Magyar Tu­dományos Akadémia pedagó­giai tudományos csoportjá­nak főmunkatársa kutatásai­ból új adalékokat közölt a Rákóczi-család hasonló műve­lődéspolitikájáról. A továbbiakban Mészáros István, Tóth Lajos, Flecken­stein Sándorné, Hajdú Má­tyás, B. Kiss Sándor, Domb­­rádi Lórántné, Terray Bar­nabás és Szabó József neve­léstörténeti előadásai hang­zottak el. A magyar—szlovák neve­léstörténeti konferencia ma fejezi be munkáját.

Next