Észak-Magyarország, 1975. november (31. évfolyam, 257-281. szám)
1975-11-14 / 267. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Ankét a csal életre nevelésről Tegnap, csütörtökön délután két órától Miskolcon, a Semmelweis Kórház kultúrtermében a TIT Borsod megyei Szervezetének egészségügyi szakosztálya, valamint a megyei tanács vb egészségügyi osztály egészségnevelési csoportja szervezésében ankétot tartottak a családi életre nevelés iskolai és társadalmi feladatairól. A módszertani, előadói konferencián dr. Velkey László, megyei gyermekgyógyász elnökletével elsőként dr. Tóth Judit, a megyei egészségnevelési csoport főorvosa tartott előadást. Ezt követően Kása Erzsébet szociológus a család funkciójáról és fejlődéséről, a szocialista családmodellről beszélt. A családi életre való felkészítés egészségnevelési tartalmáról, valamint annak iskolai módszereiről dr. Szepesi Lajos, a Miskolc III. kerületi Nővédelmi Gondozók főorvosa és dr. Aszódi Imre, a megyei Nővédelmi Gondozó főorvosa beszélt. Az ankét az elhangzottak megvitatásával és a témával kapcsolatos filmbemutatóval ért véget. Munkamegosztás a közművelődés érdekében Tegnap, október 13-án Miskolcon, a megyei könyvtár tanácstermében ülést tartott a Megyei Közművelődési Bizottság. Varga Gáborné, a megyei tanács elnökhelyettese, a közművelődési bizottság elnöke megnyitó beszédében a társadalmi és tömegszervezetek eddig megvitatott, valamint a tegnapi ülésen napirendre került közművelődési intézkedési terveihez kapcsolódó ajánlással foglalkozott. Az ajánlás tételesen a Hazafias Népfront, a Szakszervezetek megyei Tanácsa, s a Kommunista Ifjúsági Szövetség megyei bizottsága közös közművelődési feladatait fogalmazza meg. A szakszervezeti mozgalom távlati terve a középszervek, az alapszervezetek, az intézmények mindennapos munkájában elsőrendű feladatként jelölte meg a politikai tömegmunka, az oktatás és a közművelődés egységes tennivalóit. A Hazafias Népfront a művelődési munkaközösségek hálózatának bővítését, a lakóhelyi közművelődés színvonalának emelését, az állampolgári műveltség színvonalának növelését tekinti elsődleges feladatának. A KISZ a fiatalok marxista világnézetének kialakítását, a szocialista életmód fejlesztését, az ifjúságnak a társadalom igényeihez igazodó folyamatos művelődése elősegítését tűzte célul. A közművelődés fejlesztéséről szóló párthatározat valamennyi szervtől, intézménytől tudatosabb tevékenységet, kezdeményezőkészséget, differenciált közművelődési munkát és a együttműködést igényel. Ezért közművelődési bizottság szükségesnek tartja, hogy a három megnevezett szervezet közös tennivalóin túlmenően, célszerű munkamegosztás alapján a sajátos a feladatokat is körvonalazza munkásművelődésben, közoktatás, s a közművelődés együttműködésében, valamint a lakóhelyi művelődésben. A szakszervezeti közművelődési munka legfőbb színtere a munkahely. Fontos, hogy a közművelődési tevékenység a szakszervezeti politikai nevelő munka szerves részévé váljék. A Hazafias Népfront helyi bizottságai eredményesen segíthetik a községekből bejáró üzemi dolgzók művelődését, valamint a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben és az ipari üzemekben munkálkodó szocialista brigádok közötti együttműködést. A KISZ elsősorban a fiatalok munkahelyi beilleszkedését, a munkahely művelődési életébe való mielőbbi bekapcsolódását segítheti. Az ajánlás elfogadása után a Megyei Közművelődési Bizottság tagjai megvitatták a TIT megyei szervezete és a KISZ megyei bizottsága távlati közművelődési terveit, s meghallgatták a Megyei Művelődési Központ módszertani munkájáról szóló tájékoztatót. A közművelődési bizottság következő ülésén MÉSZÖV, a KISZÖV és az MTESZ távlati közművelődési terveiről tanácskozik. ítélet, felháborító bűnügyben A Győr-Sopron megyei Bíróság dr. Klinger István tanácsa ítéletet hirdetett Szabó Ferenc soproni lakos, pénzügyi előadó és dr. Ladányi György, a soproni kórház szülészeti osztályának főorvosa ügyében. Dr. Ladányi György és Szabó Ferenc ez év áprilisában nagy mennyiségű italt fogyasztott a kórház egyik orvosi szobájában. A főorvos és Vendége — részegen — közösen vizsgált meg egy, a főorvoshoz előzetes megbeszélés alapján érkezett fiatal nőt. Dr. Ladányi még azt is megengedte vendégének, hogy injekciót adjon páciensének. Nem sokkal ezután a főorvos elaludt, Szabó Ferenc pedig mintha orvos volna, fehér köpenyben sétálgatott a kórház folyosóján. Benyitott a kórtermekbe is. A folyosóról az egyik beteget magával vitte a vizsgálati szobába, s ott megvizsgálta. Ezután egy aznap szülő és nagyon gyenge állapotban levő vérző asszonyt is vizsgálószobába vitt és bea mosakodás, gumikesztyű nélkül vizsgálgatta, sőt félreérthetetlen módon erőszakoskodni is próbált vele. Szabó Ferenc „orvosi ténykedésének” az egyik ápolónő vetett véget, kiutasította a kórházból. A bíróság, mivel az egyik megvizsgált asszony súlyosan megbetegedett, súlyos testi sértés és szemérem elleni erőszak bűntettének elkövetése miatt vonta felelősségre Szabó Ferencet, s ezért háromévi, börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélte. Dr. Ladányi György egy évet kapott, s egy évre az orvosi munka gyakorlásától is eltiltották. Szabó Ferenc esetében az ügyész súlyosbításért, az elítélt és védője pedig enyhítésért fellebbezett. Az ügyész dr. Ladányi György esetében is súlyosbításért fellebbezett, ő maga és védője pedig felmentésért jelentett be fellebbezést. Ily módon az ügy végére Legfelsőbb Bíróság tesz majd a pontot. vek Az illetékes megyei szermár a bírói eljárást megelőzően határozott intézkedéseket hoztak mindazok ellen, akik a nagy felháborodást kiváltó bűnügyben vétkesek, illetve mulasztásukkal, szabálytalanságukkal hozzájárultak az események bekövetkezéséhez. ESEMÉNYEKRŐL röviden NAGYKÖVET • Dr. Kázmér Zsigmond, hazánk ausztráliai nagykövete átadta megbízólevelét Sir John Kerrnek, Ausztrália főkormányzójának. FORD KIJELENTÉSE • Gerald Ford amerikai elnök a Gaston Thorn luxemburgi miniszterelnök tiszteletére szerdán adott vacsorán kijelentette, jóllehet „csalódással” tölti el a cionizmust megbélyegző ENSZ- határozat, nem gondol arra, hogy emiatt az Egyesült Államok kilépjen a világszervezetből. GYŐRI IMRE SOMOGYBAN • Győri Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára csütörtökön Somogy megyébe látogatott. Délután Csurgó nagyközségben a művelődési házban rendezett pártnapon vett részt és tájékoztatót tartott az időszerű nemzetközi kérdésekről. A látogatás utolsó állomása a Csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet volt. Győri Imre az esti órákban visszatért Budapestre. Bernáth Aurélt, a Magyar Népköztársaság kiváló művészét 80. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje II. fokozata kitüntetésben részesítették. Dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke átadja a kitüntetést Bernáth Aurélnak. SZOLIDARITÁSI Értekezlet • Nemzetközi chilei szolidaritási értekezlet kezdődött csütörtökön Athénban. konferencia titkárságán közel száz ország küldöttsége, politikai pártok, társadalmi, kulturális és ifjúsági szervezetek képviselői jelezték részvételüket. A görög fővárosban tartózkodik már Romesh Chandra, a Béke-világtanács főtitkára. A magyar delegációt dr. Szentistványi Gyuláné, az Országos Béketanács alelnöke vezeti. CÁFOLAT O 0 Norodom Szihanuk kambodzsai államfő egy sajtónyilatkozatban megcáfolta a nyugati sajtónak azokat az állításait, hogy Kambodzsában a Lon Nol-rezsim összeomlása után a népi erők tömeges kivégzéseket hajtottak végre. Szihanuk közölte, hogy senkit sem végeztek ki. Romany Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter felszólalt az ENSZ élelmezésügyi és mezőgazdasági szervezetének római ülésén 1975. nov. 14., péntek , Budapest-Roma a csupán az olasz napilapok címeit gyűjtenénk csokorba, már önmagában belőlük is kitűnnek: a magyar—olasz kapcsolatok újabb, fontos határkövének számító kormányfői tárgyalások hivatalos szakasza sikerrel zárult Lázár György, a Minisztertanács elnöke a csütörtök délben tartott római sajtókonferencián így fogalmazott: „Tárgyalásaim megfeleltek várakozásomnak, utamat minden tekintetben hasznosnak minősítem”. Két olyan ország politikusai, vezető államférfiai cserélték ki nézeteiket a napokban, amelyeket hagyományosan sokoldalú kapcsolatok fűznek egymáshoz. A Rómában aláírt nyilatkozat feljogosít arra, hogy derűlátással nézzünk a két- és sokoldalú kapcsolatok dinamikus fejlődése elé. A A nemzetközi helyzet megítélésében hazánk és az Olasz Köztársaság véleménye csaknem valamennyi kérdésben megegyezik, vagy nagyon közel áll egymáshoz. Utal rá a közös nyilatkozat, hogy mindkét fél „nagy jelentőséget tulajdonít a leszerelés érdekében tett további erőfeszítéseknek, abból a célból, hogy a politikai enyhülést katonai enyhülés egészítse ki”. Mindkét ország azonos módon ítéli meg az ENSZ céljait és elveit, amelyeket teljes támogatásáról biztosít. A közel-keleti probléma békés rendezésében ugyancsak azonos az álláspont: a legfontosabb feltétel az izraeli csapatok kivonása a megszállt arab területekről és a Palesztinai arab nép érdekeinek és törvényes jogainak elismerése. Magától értetődik, hogy a magyar és az olasz közvélemény egyaránt elsősorban a kétoldalú kapcsolatok alakulásában vár fontos eredményeket Lázár György és Aldo Moro eszmecseréitől, miniszterelnökünk római látogatásától. A két kormányfő tárgyalásain megkülönböztetett figyelmet fordított erre a témára. Elégedetten állapították meg, hogy kapcsolataink „kielégítően fejlődnek”, de már a jelzőből is kitűnik, hogy javítanivaló még akad. Szóba került Rómában a Közös Piac diszkriminációja miatt nagy mértékben visszaesett magyar marhahúsexport éppúgy, mint áruforgalmunk összetételének bizonyos aránytalansága. A közös nyilatkozat kilátásba helyezi, hogy országaink „külös figyelmet fordítanak a külkereskedelmi áruforgalom kiegyensúlyozott bővítésére oly módon, hogy lehetővé teszik az árucsere magasabb szintre emelését, a még meglevő akadályok fokozatos csökkentése és felszámolása révén”. Örvendetes, hogy a magyar—olasz tárgyalások eredményeként a két állam kapcsolatai a kultúra, a művészetek, az oktatás, az egészségügy, az idegenforgalom és a sport területén tovább szélesednek. A Helsinki szellemében megtartott miniszterelnöki eszmecserék — sok olasz lap így kommentálta Lázár György látogatását — a különböző társadalmi berendezkedésű országok szívélyes kapcsolatainak követendő példáját illusztrálják. Budapest és Róma — képletes értelemben — még közelebb került egymáshoz. Életszínvonalunk tegnap, ma, holnap sok AZ ÉLETSZÍNVONAL igen tényező függvénye. Ahhoz tehát, hogy megközelítő képet kapjunk életszínvonalunk alakulásáról, át kell tekintenünk mindazokat a tényezőket, amelyek hatnak az életkörülményekre, munkafeltételekre. Vizsgálnunk kell a bérek, jövedelmek alakulását, s azt, hogy ennek alapján milyen anyagi javakhoz — élelmiszerekhez, ruházati és tartós fogyasztási cikkekhez —, szolgáltatásokhoz juthatnak a társadalom tagjai. Át kell tekinteni a foglalkoztatottság színvonalát, a munkaidő, a szabad idő tartamát, a munkakörülményeket, a lakás-, a kommunális, egészségügyi és szociális ellátást, a közlekedési viszonyokat. Meg kell azonban jegyezni, hogy még az ilyen sokoldalú áttekintés sem adhat pontos képet az egyes ember életszínvonaláról. Az életszínvonal egyes elemeinek átlagszámai ugyanis országos átlagot tükröznek, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben eltérhetnek az egyes emberekre jellemző helyzettől, állapottól. Az életszínvonal emelése hazánkban — szocialista társadalmunk lényegéből fakadóan — a legfontosabb politikai, gazdasági kérdések között kap helyet. A párt, a kormány hosszabb és rövidebb távon egyaránt következetes életszínvonal-politikát folytat. A párt életszínvonal-politikájának legfőbb alapelve, hogy a szocializmus építése — a termelés, a termelékenység emelkedésével összhangban — járjon együtt a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, jólétének fokozásával, műveltségének gyarapításával. Mit jelent ez a gyakorlatban? Azt, hogy a szocialista társadalom biztosítja a dolgozó tömegek életszínvonalának rendszeres emelését, ha annak feltételei a gazdaságban létrejönnek. Ez utóbbi tényező — a feltétel — hangsúlyozása mindenkor fontos. Hiszen elosztani csak azt lehet, ami van. Az életszínvonal emelésére csak azt lehet és szabad fordítani, amit megtermeltünk. Más szóval, ha a gazdasági célkitűzések teljesülnek—megfelelően növekedik a nemzeti jövedelem — megteremtődnek az életszínvonal tervezett emelésének forrásai is. Felszabadulásunkat követően a hatvanas évek közepéig az életszínvonal növelésében — gazdaságunk extenzív fejlesztésével összefüggésben — a foglalkoztatottság növelése játszott nagyobb szerepet, valamint a különböző szociálpolitikai intézkedések: az ingyenes oktatás, a kulturális ellátás javítása, az egészségügyi ellátás fokozása, a társadalmasítás szélesítése, a csecsemő-, gyermek- és nővédelem. Ennek megfelelően gyorsan növekedett hazánkban a foglalkoztatottak száma. Gyakorlatilag megvalósult a teljes foglalkoztatottság, megszűnt a munkanélküliség, népünk létbiztonságban Jelenleg Magyarországon élő népesség csaknem fele —5,1 a millió fő — aktív kereső. A munkaképes korú férfiak lényegében teljes számban dolgoznak, a nők foglalkoztatási szintje nemzetközileg is magas. A fejlesztés szükségleteiből kiindulva jelentősen emelkedett a foglalkoztatottak iskolázottsága és szakképzettségi színvonala, megteremtődnek a tudományostechnikai forradalom eredményei gyorsabb alkalmazásának személyi feltételei. A párt életszínvonal-politikájában egyes elemek a fejlődés szükségleteiből adódóan különösen előtérbe kerülnek. Az utóbbi évtizedben — a munkaerőforrások fokozatos beszűkülésével — az életszínvonal-politikában előtérbe került a bér- és jövedelempolitika, az életkörülmények javítása, de változatlanul fontos szerepe van a szociálpolitikai intézkedéseinknek is. A párt X. kongresszusa úgy határozott, hogy a termelés hatékonysága, a termelékenység emelése érdekében következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás szocialista elvét. Szorosabban össze kell kapcsolni az egyéni és a vállalati (kollektív) érdekeltséget a szocialista gazdálkodás hatékonyságával. A dolgozók kereseti szintjében jelentős különbséget kell tenni szakképzettségük, fizikai igénybevételük, begyakorlottságuk, szorgalmuk, teljesítményük szerint: aki munkájával az átlagnál többet nyújt, annak jövedelme is gyorsabban emelkedjen, viszont, akinek teljesítménye nem éri el az átlagot, annak a jövedelme se érje el azt. Hatékony lépéseket kell tenni a jövedelempolitikát eltorzító jelenségek visszaszorítására. Meg kell akadályozni minden olyan törekvést, amely nem többletmunkával, hanem különféle ügyeskedéssel, a szocialista erkölcs megsértésével eredményezhet jogtalan hasznot, társadalmilag indokolatlan mértékű jövedelmet. A munka szerinti elosztás elvének következetes érvényesítésével párhuzamosan fontos tennivalónak jelölte meg a szociálpolitikai feladatok megoldását, különösen a sokgyermekes családok támogatását, és a munkából kiöregedettek jobb megélhetésének biztosítását. Továbbra is az emberről való gondoskodás fontos eszközének tekintette a munkafeltételek javítását. Intézkedéseket kezdeményezett az egészségre ártalmas munkafolyamatok korszerűsítésére, a szállítás gépesítésére, munkavédelem fejlesztésére. Fokozatosan tovább kell folytatni a munkaidő csökkentését. Abból kiindulva, hogy a lakosság jogosan támaszt olyan igényt, hogy a keresetek rendszeres emelkedése párosuljon kielégítő, kulturált és megfelelő választékú áruellátással, előírta, hogy az árualapok nagysága legyen összhangban a lakosság vásárlóerejével és keresetével. A fogyasztói árak esetében az árszínvonal szilárdságára törekedett. Hangsúlyozta, hogy esetenként szükség van árrendezésre, de gondoskodni kell arról, hogy ennek kapcsán egyetlen jelentősebb réteg árszínvonala se csökkenjen. Nem engedhető meg, hogy a vállalatok a munka javítása helyett az árak emelésével jussanak többletbevételhez, károsítva a lakosságot és a népgazdaságot A PART ebben az időszakban is az életszínvonal-politika legforítosabb feladatai között tartotta számon a lakáskérdés megoldását. Karvalics László (Folytatjuk)