Észak-Magyarország, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)

1976-07-01 / 154. szám

VILÁG PROLETÁRJAI,­EGYESÜLJETEK! XXXII. évfolyam, 154. szám Ara: 80 fillér Csütörtök, 1976. július 1. Kádár János beszéde mm iinrr,**rnrTr~~w*°" 1­2 berlini fcsnfereitein­ Elfogadták a tanácskozás dokumentumát Szerdán, magyar idő sze­rint 9 órakor folytatta mun­káját Berlinben az európai kommunista és munkáspár­tok konferenciája, amelynek munkájában 29 küldöttség vesz részt. A tanácskozáson elhangzott beszédében Kádár János a következőket mondotta: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Mun­káspárt, küldöttségünk ne­vében tisztelettel köszöntöm tanácskozásunk minden részt­vevőjét, testvérpártjainkat, Európa kommunistáinak sok­milliós táborát. Pártunk üd­vözölte és kezdettől fogva tá­mogatta a Lengyel Egyesült Munkáspárt és az Olasz Kom­munista Párt kezdeményezé­sét az európai kommunista és munkáspártok értekezletének összehívására. Abban a meg­győződésben vettünk részt az előkészítés munkájában is, hogy a nemzetközi hely­zet közös elemzésével, a bé­két és a társadalmi haladást előmozdító közös tenniva­lóink meghatározásával, köl­csönös szolidaritásunk kife­jezésével jó szolgálatot te­szünk Európa népeinek. Az előkészítés során végzett nagy munkáért és a tanács­kozáshoz biztosított kitűnő feltételekért őszinte köszöne­tet mondok házigazdáinknak, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságá­nak.f Kedves Elvtársak! Európa jelene és jövője szempontjából biztató, hogy napjaink nemzetközi viszo­nyait az enyhülés és a világ forradalmi előrehaladása folyamatainak jellemzi. Az erőviszonyok a szocialista vi­lágrendszer, a nemzetközi munkásosztály és a nemzeti felszabadító mozgalom javá­ra változnak. A nemzetközi helyzet ked­vező alakulásának fontos té­nyezője a szocialista orszá­gok dinamikus fejlődése, összefogása, békepolitikája és teljes szolidaritása a haladás minden erejével. A szocialis­ta országok együttes ereje jelenti ma a világ békéjé­nek legfőbb biztosítékát és a szabadságért küzdő elnyo­mottak, a függetlenségért, az önálló nemzeti fejlődés jo­gáért küzdő népek harcának szilárd támaszát. Meggyőző­désünk, hogy a Magyar Nép­­köztársaságban folyó szocia­lista építőmunkával, demok­ratikus rendszerünk fejlesz­tésével, nemzetközi tevé­kenységünkkel nemcsak né­pünk érdekeit szolgáljuk, hanem hozzájárulunk a szo­cializmus nemzetközi pozí­cióinak erősítéséhez, a szo­cialista országok összefogá­sának megszilárdításához. Ugyanakkor annak is tuda­tában vagyunk, hogy a szo­cializmus építésében fontos, sőt nélkülözhetetlen erőfor­rást jelent számunkra az a nemzetközi szolidaritás, ame­lyet mindig is tapasztaltunk a világ haladó erői, minde­nekelőtt a szocialista orszá­gok és a nemzetközi kom­munista mozgalom részéről. A világhelyzet fejlődésé­nek jelentős tényezője a ka­pitalista országok kizsákmá­nyolt munkásosztályainak, dolgozó tömegeinek fokozó­dó harca. A kapitalizmus ál­talános válsága mélyül, s a gazdasági élet mellett egyre inkább áthatja a társadalom egészét. A tőkés rendszer a válságból azzal keres kiutat, hogy a terheket megpróbál­ja a dolgozók vállára rakni és fokozza a monopóliumok diktatúráját. A helyzet gyö­keres megoldására egyedül a kommunistáknak van olyan programja, amely a töme­gek érdekeit szolgálja, alap­vető társadalmi változásokat követel és a monopóliumok hatalma ellen a legszélesebb népi egységre támaszkodik. Ebben a harcban testvér­pártjaink szervezetileg erő­södnek, tömegbefolyásuk nö­vekszik. A Magyar Szocia­lista Munkáspárt teljes mér­tékben szolidáris a kapitalis­­ta országokban harcoló kom­munistákkal, az összes de­mokratikus erőkkel, üdvözli sikereiket, támogatja küzdel­müket a társadalmi haladás, a szocializmus irányába mu­tató mélyreható változá­sokért. A világforradalmi folya­mat előrevitelében mind je­lentősebb szerepet játszanak a nemzeti felszabadító moz­galmak. Harcuk nyomán to­vábbi haladó vonások jelen­nek meg a fejlődő országok kül- és belpolitikájában. Pár­tunk elvi következetességgel erősíti kapcsolatait ezen or­szágok kommunista pártjai­val, felszabadító mozgalmai­val, segíti a nemzeti és a társadalmi felemelkedésén vívott harcukat. A nemzetközi helyzetben mindinkább tért hódít az enyhülés, a különböző társa­dalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikája. Az eredmé­nyek hosszú harcban, követ­kezetes erőfeszítések nyomán születtek. Ezt a küzdelmet tovább kell folytatni a há­ború és a hidegháború meg­szállottjai, a történelem ke­rekét visszafordítani próbáló szélsőséges imperialista kö­rök meg-megújuló ellentá­madásaival szemben. A po­litikai enyhülés megszilárdí­tásáért, a katonai enyhülés előmozdításáért harcolva szá­míthatunk a dolgozó töme­gek, valamennyi békeszere­tő erő aktív támogatására. Ez a politika valamennyi nép érdekeinek megfelel, mert megmenti az emberisé­get egy új világháború bor­zalmaitól. Ugyanakkor jobb külső feltételeket teremt a szocialista építőmunka szá­mára. Elősegíti a nemzetközi munkásosztály harcát a tár­sadalmi haladásért és a bé­kéért. Hozzájárul annak a harcnak a sikeréhez, amelyet a nemzeti felszabadító moz­galmak országaik politikai és gazdasági függetlensé­géért, felemelkedéséért vív­nak. Kedves Elvtársak! Az európai helyzet az el­múlt években jó fordulatot vett. Az élet igazolta az eu­rópai kommunista és mun­káspártok 1967-ben Karlovy­ Vary-ban tartott értekezle­tén kidolgozott akcióprogra­mot. Közös harcunk elveze­tett a második világháború óta megoldatlan kérdések je­lentős részének lezárásához. Fejlődnek a szocialista és a tőkés országok kapcsolatai. Az elmúlt évben Helsinki­ben megtartották az európai biztonsági és együttműködé­si értekezlet zárószakaszát. Ez­ a békeszerető erők és a realitásokkal számoló politi­kai tényezők közös sikere volt. Történelmi jelentőségű, hogy ezen­­ a konferencián részt vettek 33 európai és két észak-amerikai ország legmagasabb szintű képvise­lői, akik erkölcsileg, politi­­­kailag elkötelezték magukat béke megszilárdítása, békés egymás mellett élés­­ elveinek és gyakorlatának érvényre juttatása mellett. A helsinki értekezlet óta eltelt csaknem egy év bebi­zonyította a záróokmány ajánlásainak életképességét, annak ellenére, hogy a tőkés országok vezetőinek egy ré­sze a záróokmány egyes pontjait mellőzi, másokat pe­dig kiemel. A szocialista or­szágok komolyan veszik a vállalt kötelezettségeket, megállapodásuk egységes és a kölcsönös végrehajtásáért szállnak síkra. A Magyar Népköztársaság a többi szocialista országhoz hasonlóan a Helsinkiben kö­zösen elfogadott tíz alapelv szellemében őszintén törek­szik az államok közötti kap­csolatok fejlesztésére, a gaz­dasági, tudományos és kul­turális együttműködés kibő­vítésére, az információcsere javítására, az emberek kö­zötti kapcsolatok szélesítésé­re, s ugyanezt várja termé­szetesen a tőkés országok kormányaitól is. A helsinki záróokmányban foglalt elvek és megállapo­dások valóra váltása az eny­hülés folyamatát erősíti. Ez jó feltételeket teremt földré­szünkön a szocialista orszá­gokban a békés építőmunká­hoz, a kapitalista országok­ban pedig az égető társadal­mi problémáknak a dolgo­zók javára történő megoldá­sához, a társadalmi haladás­hoz. Ugyanakkor nem feled­kezünk meg arról sem, hogy a világban különböző társa­dalmi berendezkedésű orszá­gok vannak, amelyekben el­lentétes osztályérdekek érvé­nyesülnek, s ennek követ­keztében egymással kibékít­­hetetlenül ellentétes ideoló­giák léteznek. A békés egy­más mellett élés elvének el­fogadása nem változtatja meg a kapitalizmus termé­szetét, és minket sem térít el szocialista eszméinktől, céljainktól. A társadalmi fej­lődés objektív törvényeken alapul. Minden nép joga, hogy önállóan, külső beavat­kozás nélkül válassza meg vezérlő eszméit, azt az utat, amelyen járni kíván. A for­radalom a társadalom belső fejlődésének következménye, kívülről nem lehet rákény­szeríteni senkire. Éppen ezért minden erővel ellenezzük az ellenforradalom erőszakos terjesztését is. (Folytatás a 2 oldalon) Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége az ülésteremben az európai kommunista és munkáspártok berlini konferenciáján. Az első sorban balról a második Enrico Berlinguer, Púja Frigyes hazaérkezett Dániából Szerdán délelőtt külügymi­­teri tárgyalásokkal folytató­dott Paja Frigyes hivatalos dániai látogatásának prog­ramja. A magyar külügyminiszter és dán kollégája, Knud Bo­­erge Anderson 10 órakor ült tárgyalóasztalhoz a koppen­­hágai Christiansborg-palotá­­ban, hogy áttekintse a két­oldalú politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok hely­zetét, továbbfejlesztésük le­hetőségeit és megvitassa az időszerű nemzetközi helyzet, ezen belül­ az európai biz­tonság és együttműködés kérdéseit. Az utóbbi témakörrel kap­csolatban már a tárgyalás első fordulóján bebizonyoso­dott — és a két külügymi­niszter megelégedéssel hang­súlyozta — hogy a Helsinki értekezlet záróokmányából fakadó teendők megítélésé­ben a két kormány állás­pontja azonos, vagy — egyes speciális kérdésekben — igen közel áll egymáshoz. A délelőtt folyamán An­ker Jörgensen kormányfő fo­gadta Puja Frigyest, aki ez­után a koppenhágai város­házára látogatott el, majd — az előzetes program szerint — sajtóértekezleten válaszolt a dán, a magyar és a más országokból Koppenhágába akkreditált újságírók kérdé­seire. Délután a magyar külügy­miniszter helikopteren Aar­­husba utazott, ahol a Marse­­lisborg-palotában magánki­hallgatáson fogadta II. Mar­git dán királynő. Puja Frigyes dániai láto­gatása szerdán véget ért: a külügyminiszter az esti órák­ban visszautazott Budapestre. Puja Frigyes külügymi­niszter szerdán hazaérkezett Budapestre. A Ferihegyi re­pülőtéren Szarka Károly kül­ügyminiszter-helyettes és a Külügyminisztérium több ve­zető munkatársa fogadta. Ott volt Erik Ovensen, a Dán Királyság budapesti nagy­­követségének ideiglenes ügy­vivője is. Hivatalos dániai látogatása során Puja Frigyes külügymi­niszter — a koppenhágai külügyminisztérium magas rangú munkatársainak kíséretében — meglátogatta a Lindó-i hajó­gyárat. A gyár a dán hajóipar egyik fellegvára yítoTtníar iffi'i,11 E hét végén Megkezdődik Borsodban is az őszi árpa aratása FINISÉHEZ érkezett me­gyénkben az aratási munkák előkészülete. A déli, mező­­csáti és mezőkövesdi járá­sokban már minden felké­szülten várja az indulást. A hosszú ideje tartó száraz, meleg idő nem kedvezett a kalászok, a szem fejlődésé­nek, legtöbb helyen arról panaszkodnak, hogy a ned­vesség hiánya miatt ,,meg­szorul” a szem. A csapadék még most is sokat segítene. Tegnapelőtt ugyan kisebb esőt jelentettek a Bükkaljá­­ról, s kevés csapadékot ka­pott Fulókércs környékén is a táj, de a megye nagyobb részében napok óta „tombol a szárazság ’. A HEJŐBÁBA—HEJŐFA­PI Új Élet Termelőszövet­kezetben hat kombájn a hét végén megkezdi a 150 hektár repce és a­­ 200 hektár őszi árpa aratását. Úgy tervezik, ezzel három nap alatt vé­geznek és utána jöhet a bú­za. Ezekben a napokban a másik fontos munka a szö­­vekezetben a lucerna máso­dik termésének betakarítása. A MEZŐNAGYMIHÁLYI Állami Gazdaságban az el­múlt héten jó eredménnyel zárult a gépszemle. Itt az aratási főpróbát hétfőn tart­ják, amikor is megkezdik a 350 hektár­­ repce betaka­rítását. Ezt jövő héten az 520 hektár tavaszi árpa, majd az 1900 hektár búza követi. Mezőnagymihályon a terv szerint 15 nap alatt végzik el a betakarítást. A MEZŐNYÁRÁDI új Élet Termelőszövetkezetben a vetőmagnak termesztett 60 hektár őszi árpa aratásával indulnak a hét végén. A bú­za csak a jövő hét végére, tizedike táján lesz „kom­bájnérett”. ÉSZAKON, az 5100 hek­táros fulókércsi Úttörő Tsz­­ben természetesen később kezdődik a nyár legfonto­sabb munkája. Az 150­0 hek­tár kalászos­­"fület itt ..szomjúhozik”. Főleg a ka­is vicsos területeken, valamint ott, ahol már három éve bú­zát termesztenek, tapasztal­ható „besülés”. Jelenleg vöröshere és a szarvaskerep a betakarítása folyik, valamint a 12 hektár dohány növény­ápolási munkája. A terme­lőszövetkezet 300 hektártól termeszt lucerna- és vörös­­heremagot. A lucernás terü­leteken ezekben a napokban az úgynevezett ,,idegenelés” ad munkát , tagoknak, akik a lucerna között található vörösherét és más aprómag­vas növényeket szedik ki.

Next