Észak-Magyarország, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-09 / 7. szám

1977. január 9., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Polgári védelem Egyéni védőeszközök készítése és használata mérgező aerosolok szerveze­tei károsító hatásaival szent-Az egyéni védekezés a vé­delem szerves része. Az egyé­ni védelem háborús­­.helyzet­ben arra irányul, hogy a la­kosságot a kollektív védelem megvalósulásáig átmenetileg megóvja a környezetbe ke­rült sugárzó, mérgező és fer­tőző anyagok károsító hatá­saival szemben. Az egyéni védelem eszkö­zei között a legfontosabbak a légzés- és bőrvédő eszközök. Az egyéni védelem eszközei között találunk különleges védőképességű védőeszközö­ket, melyek a személyek vé­delmét magasabb fokon biz­tosítják. A magas védőképességű eszközök használata mellett feltétlenül szükség van tö­megméretű használat esetén olyan (szükség-)védőeszközök elkészítésére, amelyek vi­szonylag egyszerű módszer­rel, egyszerű anyagokból el­készíthetők. A védőeszközökkel való el­látás differenciáltan történik, így elsődlegesen a magas vé­dőképességű védőeszközök­kel a merítő-m­entesítő mun­kálatok elvégzésére kijelölt polgári védelmi szakalegy­ségeket látjuk el, mivel a tömegpusztító fegyverek má­sodlagos hatásainak elsősor­ban ez az állomány van ki­téve. A lakosság adott esetben hosszabb időn át is előnyö­sen tudja használni műszaki védől­étes­í­tményei­t (lakását, óvóhelyét), amelyből kimoz­dulnia halaszthatatlan dolgai elvégzése céljából ritkán és csak igen rövid időszakra szükséges, ezért a maga ké­szítette légzés- és bőrvédő eszközeivel átmenetileg ha­tásos védelmet biztosíthat ön­maga és családja számára. A­­lakosság számára olyan egyéni légzés- és bőrvédő eszközök készítését ajánljuk, amelyek alapanyaga több­nyire a háztartásokban is előfordul. Ismerkedjünk meg néhány saját háztartásunkban is megtalálható alapanyagból — gézlapokból, flanell- és sű­rű szövésű vászonanyagokból, textíliákból, használt filcka­lapból stb. — házilag is el­készíthető — elsősorban a radioaktív porártalmak ellen védő egyéni védőeszközzel. EGYÉNI SZÜKSÉG védőeszközök A nukleáris fegyverek má­sodlagos hatásai közül a leg­veszélyesebb, ha a radioaktív anyagok valamilyen úton közvetlenül a szervezetbe ke­rülnek. A szálló porok szer­vezetbe kerülésének egyik módja a porok belégzése. Megfelelő szükség légzésvé­dő eszköz használatával si­ y kérésén védekezhetünk. Géz­ből készíthetünk 5—6 db géz­lapocska felhasználásával olyan eszközt, ahol a szűrő­réteg hatásfoka a 30—40%-ot éri el és légzési ellenállása csekély. Ezt az egyszerű — a száj elé köthető — védő­eszközt, elsősorban a légúti megbetegedésekben szenve­dőknek ajánljuk. A szem védelmére feltét­lenül használjunk motoros­­szemüveget, vagy savszemü­veget. A különböző flanellanyagok (ingek, kendők) porvisszatar­tó képessége olyan, hogy szűrőbetétként, vagy porál­­arc-alapanyagként — egy vagy több rétegben — elő­nyösen használhatók. A ke­reskedelmi forgalomban is kapható flanellanyagok között 50—60° '­1-os porvisszatartó képességgel bíró anyagokat találunk. Ezen anyagok lég­zési ellenállása nem túl nagy (1,5—2 vízoszlop mm). Ha az ilyen alapanyagból készült, és az egész fejet borító por­álarcot használjuk, akkor át­menetileg igen jó védelmet biztosítottunk a radioaktív *zánó porok, fertőző, vagy ben. Az így készített álarcok elsősorban csakis a radioak­tív szálló porok ellen nyújt­hatnak átmenetileg megbíz­ható védelmet, míg a fertő­ző, vagy mérgező aerosolok esetén alig, vagy egyáltalán nem használhatók. Fertőző, vagy mérgező aerosolok ese­tén korszerűbb, speciális vé­dőeszközökre van szükség. Szükség légzésvédő eszközö­ket filcanyagokból is készít­hetünk. A filcanyagokból ké­szült védőeszközöknek por­­védelem szempontjából az eddigi védőeszközökkel szem­ben nagyobb előnyei vannak. Az alapanyag szűrőképessége 70—95%-os, ezzel szemben a légzési ellenállása mind­össze 4—7 vízoszlop mm. A porvédő filcálarc megvédi az arcfelületet a sugárszennyező­déstől, átmenetileg még a fertőző aerosolok belégzését is megakadályozza, de a mér­gező vegyi harcanyagok gőz- és aerosol-hatásai ellen nem nyújt védelmet. A filcanyag kiszabása után a szem ma­gasságában 4—5 cm átmérő­jű köralakú lyukat vágunk, melyet a szemüveg kialakí­tásához szükséges vékony plexilapból vagy celluloid le­mezből kivágott megfelelő méretű anyaggal fedünk. A tűzés helyét ragasztóval, vagy szigetelő szalaggal kell gon­dosan leragasztani. A filc­álarc fejre való rögzítését , szalagokkal, esetleg csatokkal oldjuk meg. A filcálarc szemüvegét használat előtt páramentesí­tő szappannal, vagy ennek hiányában glicerinnel kell be­kenni, de megfelel a háztar­tási szappan is. Az álarc használatánál a tartópánto­kat úgy kell eligazítani, hogy az álarcrész a homlokon, az arcon, az áll alatt és a ha­lántékon is jól simuljon. Nagyon fontos, hogy az arc­­résznél lehetőleg kis hézag maradjon, így kisebb a lég­zési ellenállás és kisebb a holttér. Az elszennyeződött fil­ál­arcról a port le lehet kefél­ni, nedves ruhával le lehet törölni, ami részleges sugár­­mentesítésnek felel meg. Új­bóli használat előtt azonban célszerű langyos, mosószeres vízzel lemosni, ötször-hat­­szor tiszta vízzel leöblíteni, majd megszárítani. Az így mentesített porvédő álarcot csak előzetes sugárellenőrzés után szabad ismét használ­ni. A nem mentesíthető ál­arcot elégetéssel, elásással meg kell semmisíteni. SZÜKSÉG BŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK Az emberi test bőrfelülete igen nagy. Felnőttek eseté­ben 1,6—1,8 m­, s szerepe különös jelentőségű az élet­funkció szempontjából. Az emberi bőr a szervezet érint­kező felülete a külvilággal. A szükség bőrvédő eszközök célja, hogy megóvják a bőr­­felületet a szennyeződéstől, fertőzéstől, mert a halálos kimenetelű mérgezésektől és fertőzésektől eltekintve is célirányosabb a megelőzés, mint a hosszadalmas men­tesítés, fertőtlenítés, illetve gyógykezelés. „ A lakosság számára az egyszerűbb bőrvédő eszközök is biztonságos, jó védelmet nyújtanak. Ezt a megállapí­tást arra lehet alapozni, hogy a lakosság jól ki tudja hasz­nálni a védőiét eremén­yei­ által nyújtott védelmi lehe­tőségeket. Abban az esetben ha a szennyezett, vagy fer­tőzött területet átm°neüle­ el kell hagynia, a szennye­zett, illetve fertőzött térén szakaszokon való áthalad*« a'ka'mával a szükség bőr­védő eszközök is kielégítő védelmet nyújtanak, ameny­­nyiben a szükség légzésvédő eszközökkel együtt szabályo­san és fegyelmezetten ke­rülnek alkalmazásra. A szükség bőrvédő eszkö­zökkel szemben általában az alábbi követelményeket tá­masztjuk: könnyen hozzá­férhető, megvásárolható, vagy elkészíthető legyen; megközelítően jó védelmet biztosítson a felületi szeny­­nyeződés, fertőződés ellen; át­menetileg akadályozza meg a mérgező és fertőző aero­solok, permetek átszivárgá­­sát, bár a teljes zártság nem lehet követelmény, jól visel­hető legyen, ne okozzon egészségi károsodásokat, és lehetőleg mentesíthető le­gyen. A követelmények szem előtt tartásával az ismert ru­házati anyagokból, elsősor­ban a sűrű szövésű, részben bevonatos, részben impreg­nált textíliák, vagy az újab­ban igen elterjedt műanyag­­fóliák választandók ki szük­ség bőrvédő eszközök anya­gaként.. A szükség bőrvédő eszközöket feloszthatjuk szi­getelő típusú bőrvédő — mű­­anyagfóliából vagy gumíro­zott anyagból készült — esz­közökre, impregnált védőöl­tözetekre és improvizált vé­dőruházatokra. szigetelő típusú BŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK A műanyag széles körű fel­használási lehetőségei ked­vező irányba terelik a ru­házati cikkek gyártását, amely a megfelelő védőké­­pességű szükség védőeszkö­zök kialakítására nézve kü­lönösen előnyösek lehetnek. A legmegfelelőbb anya­goknak a poliamid és poli­etilén anyagokat tekinthet­jük, mivel az ezen anyagok­ból készült szükség­védőesz­közök elégítik ki legtökéle­tesebben a szükségvédelem­mel szemben támasztott igé­nyeket. Így ezek az anyagok védelmet nyújthatnak a mér­gező anyagok aeorosoljai, permetei és csepphatásai, valamint a fertőző és szeny­­nyező anyagokkal szemben is. A legmegfelelőbb anya­gokénak a poliamid és poli­etilén anyagokat tekinthet­jük, mivel az ezen anyagok­ból készült szükségvédő esz­közök elégítik ki legtökélet­­­esebben a szükségvédelem­mel szemben támasztott igé­nyeket. Így ezek az anyagok védelmet nyújthatnak a mér­gező anyagok aerosoljai, per­metei és csepphatásai, vala­mint a fertőző és szennyező anyagokkal szemben is. A sima felületű, kevésbé porózus szerkezetű műbőrök is ellenállók, bár védőké­pességük nem hasonlítható az előbb említett fóliákéhoz. A műanyag alapanyagú szük­ség bőrvédő eszközök men­­tesíthetőség szempontjából a legelfogadhat­óbbak: a sugár­zó, mérgező vagy fertőző anyagok igen jól eltávolít­­hatók a felületükről. Vi­szonylag könnyen és jól vi­selhetők. Szükség bőrvédő eszközöknek a legalkalma­sabbak. A gumírozott eső­köpenyek, csuklyák védőké­pessége megfelelő, de men­­tesíthetősége rossz. A sugár­zó anyagok a textília pólu­saiban jól megtapadnak és onnan nehezen, vagy egyál­talán nem távolíthatók el. A mérgező an­rágok a vékony gumirétegen viszon­t­lae könnyen átszivárognak, ezért mérgező hircanyagnal való szennyeződés esetén tiszta területre kell menni és vég­re kell visítani a ruházat mentesítését is. A fertőző aerosolok permetet jól visz­­szatartja, könnyen fertőtle­níthető. Az orkán anyagok alkalmazása ilyen célokra nem ajánlható. IMPREGNÁLT BŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK Az impregnált szükség bőr­védő eszközök alatt nem mindig a szokásos impreg­nált anyagokat értjük. Sűrű szövésű munkaruhákat, kö­penyeket kell különböző anyagokkal impregnálni, a­­ mérgező anyagok hatásai el­leni védelem céljából. Ezen anyagok egyben sugárzó anyagok, vagy biológiai harc­­anyagok hatásaival szemben is jó védőképességgel ren­delkeznek. A ruházat felüle­tére került mérgező anyag viszont rendkívül rövid idő alatt átszivárog. Ismertek viszont olyan impregnáló anyagok, amelyekkel, ha a sűrű szövésű textíliát kezel­jük, jó védőhatást érhetünk el a mérgező anyagokkal szemben. Impregnáló anyag­ként műgyantából, szappan­olaj emulzióval készült anya­got ajánlunk. Ez házilag is elkészíthető oly módon, hogy 25—30 dkg szappant 2 liter (10—70 Celsius-fokos vízben feloldunk és az oldatot fél liter napraforgóolajjal, vagy gépolajjal elegyítjük. A ru­hát beleáztatva, majd ki­nyomkodva és megszántva, jó védőhatású eszközt nyer­hetünk. Az így impregnált munkaruha biztos védelmet nyújt sugárszennyeződés, fer­tőzés és átmenetileg vegyi szennyeződés ellen is. A ve­­gyiharcanyaggal szennyezett­­ ruházatot mentesíteni kell,­­ ezt követően viszont újra-­­ impregnálása is szükséges. Az impregnált ruházatot va­salni nem szabad! ALKALMILAG HASZNÁLT SZÜKSÉG BŐRVÉDŐ ESZKÖZÖK Alkalomszerűen szinte va­lamennyi, az otthonunkban megtalálható ruházat fel­használható. Felsőruházat­ból a bőrkabát, gumicsizma, sárcipő, bőrkesztyű, bőrsap­­ka stb. igen előnyös, bár ne­hezen vagy egyáltalán nem mentesíthető, viszont na­gyon fontos védőeszközeink lehetnek átmenetileg. Sátor­­anyagokból, fóliákból, stb. is készíthetők ideiglenesen improvizált védőeszközök, így alkalmas improvizált védőeszköz lehet az ezekből készült védőlepel, csuklya, háztartási gumikesztyű is. Ezeket használat után azon­nal le kell vetni és meg kell semmisíteni! Különös gonddal ügyel­jünk arra, hogy a kiválasz­tott ruházatokkal, improvi­zált védőeszközökkel a test minden részét befedjük, s az egyes ruhadarabokat a lehe­tő legzártabb formában vi­seljük. Ennek érdekében a köznapi ruházat zártságát úgy növelhetjük, hogy szük­ség szerint a nyaknál, a csuklóknál, a bokákon és a derékban zsinórral vagy gu­miszalaggal szorosan átköt­jük és fedjük az egyes ru­hadarabok vécéit, érintkezé­si felületeit. Ezzel megaka­dályozzuk, hogy a ruházat apró résein keresztül a test­felület szennyeződjön. A szükség bőrvédő eszkö­zöket minden esetben ki kell egészíteni a szükség légzésvédő eszközökkel is, hogy olyan védőeszközhöz jussunk, amely alkalmas megakadályozni a sugárzó harcanyagok szálló porainak, a mérgező harcanyagok aerosoljainak, valamint a fertőző anyagoknak közvet­lenül a szervezetbe, vagy az emberi test felületére kerü­lését. NETS postánkból jo­b’.r. A HORGÁSZOKNAK A Bodrog menti Sporthor­gász Egyesület az elmúlt év­ben vette kezelésbe „új vi­zét", a mintegy 50 katasz­teri hold Berek­holt-Bodro­got. A zárt holtágban lehe­tőség nyílik az intenzív hal­gazdálkodásra is, s az egye­sület — figyelembe véve a kedvező adottságokat — kö­zös programot dolgozott ki az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság helyi szer­veivel. Ennek megfelelően már az elmúlt évben mint­egy 100 ezer forint értékű különféle halivadékot helyez­tek el, és az ÉVIZIG is kö­rülbelül 40 ezer forint érté­kű növényevő halat telepített a holtágba. Az előzetes fel­mérések alapján is megálla­pítható, hogy az eddig kül­terjesen kezelt holtág 40—50 kilogrammos holdankénti át­lageredménye már 200 kilo­gramm körül van. Szeret­nénk elérni — összhangban az országos programmal —, hogy a vízterület holdankénti ,,termelését” legalább 300 kilogrammra növeljük. A horgászok további ter­veiben szerepel, hogy két éven belül 200 ezer forint ér­tékű vegyes halivadékot he­lyezzenek ki. Az egyesület arra törekszik, hogy minél változatosabb italféleségeket tudjanak­ biztosítani, s már eddig is tapasztalható, hogy a Berek­holt-Bodrog eddigi egyoldalú halfaunáját sike­rült megváltoztatni. .4 ponty mellett süllő, csuka és más halak teszik változatossá a horgászzsákmányt. Bodó István egyesületi titkár Sárospatak FORUM - ÁRNYÉKBAN A miskolci Bajcsy-Zsilinsz­­ky utca 1. számú ház lakói szeretnének lakásaikba za­varmentesen bejutni, de en­nek nem kevés az akadálya. A szomszédos Fórum nevű bisztróba járó autós vendé­gek ugyanis következetesen a gyalogjárót foglalják el hosszú órákra, félnapokra kocsijaikkal, s a ház lakója kerülgethetik azokat nyáron, esős időben a sárban,a télen a hókupacban, vagy a fa­gyott, piszkos hóbuckákban. Lehet, hogy az autósnak jo­ga van kocsival járni a Fó­rumba (érdekes lenne meg­nézni, hogy megy el onnan, ha iszik?), de a ház lakóinak is joga, hogy bejusson a ház­ba. Egyébként a kocsik par­kolási lehetőségeit jogsza­bály is körülírja. Nem elég, hogy a Fórumnak — az is­ten tudja, miért — a szom­szédos bérház udvarára meg­nyitott k­ülönbejáratán távo­zik sok ittas ember és nap­ról napra összerondítja, köz-, szeméremsértő módon szeny­­nyezi a bérház közvetlen környékét, még télen a havat is kell gázolni a szabályta­lanul parkoló autók miatt. Gyerekkocsit például a Fó­rum felőli oldalon általában csak felemelve lehet bevinni. S hogy miért kell a havat taposni,­ a jégen csúszkálni a belső járdán is, miért nincs a hó eltakarítva? Mert a háznak jó fél éve nincs ház­­felügyelője, aki ezt elvégez­te. Aki volt, nagyon becsü­letesen látta el feladatát, de nyugdíjba ment, a kijelölt takarítóasszony pedig még nagy ünnepeken is csak rit­ka látvány a ház környé­kén. Mindez a belvárosban, a Fórum árnyékában. LEVELEKKÜL - RÖVIDEN B. E. Miskolc — Kedves ünnepségen kö­szöntötték a közelmúltban az Újharangodon élő id. Domán Józsefet és feleségét 60. há­zassági évfordulójukon. Kis­dobosok versekkel, szavala­tokkal, virágokkal lepték meg őket, majd ajándékot adtak át az idős házaspár­nak. akik■ kilenc gyermekü­ket nevelték fel, s ma már 14 unokájukban és 9 déd­unokájukba­n gyönyörködhet­nek. Az ünnepség megren­dezésével felejthetetlen él­ményt szerzett a Domán há­zaspárnak a gesztelyi Tanács és Tóth Gellért, az Újharan­­godi Általános Iskola igazga­tója — amiért őszinte köszö­netet mond Karmai Árpád Felsőzsolcáról. — Megtisztelő feladat ta­nácstagnak lenni, de még in­kább az a tanácsok megala­kulásától, 1950-től 197­1 év végéig tanácselnöki tisztséget betölteni. A Bánrévei Közös Tanács ünnepélyes tanács­ülésén egy ilyen tanácsel­nöktől, Hajdú Ferenctől bú­csúzott meleg szavakkal dr. Vodilla Barna, az Ózdi járási Tanács elnöke, s köszönte meg a sok évi áldozatos, lel­kiismeretes munkát, eredmé­nyes közéleti tevékenységet. Hajdú Ferenc elvtárs, aki a Munka Érdemrend ezüst fo­kozata, a Felszabadulási Ju­bileumi Érdemérem, a Hon­védelmi Érdemérem, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetéseket kapta elnöksége idején, nyug­díjasként is tevékenykedik majd a különböző társadal­mi szerveknél — írja levelé­ben Bánrévéről Murányi Ti­bor. — A Miskolci Pamutfonó­ban működő Fiatal Műsza­kiak és Közgazdászok Taná­csa a közelmúltban szép si­kert ért el. A vezetőségnek beadott miskolci szaszdolgo­­zatok száma megháromszo­rozódott. A Pamutfonóipari Vállalathoz tartozó gyárak közötti versenyben az első díjat Veres Imréné, fiatal gépészmérnök, a Miskolci Pamutfonó dolgozója, az anyagmozgatással kapcsolato­san készített dolgozatával nyerte el. Az FMKT titkára, Hegyi Géza szintén fiatal gé­pészmérnök, örömmel közöl­te e szép eredményt és a nagyarányú női részvételt. A második fordulóban Buda­pesten sorra kerülő szóbeli vetélkedőn szintén sikeres szereplésre számítanak. Egy alkalommal már itt is elsők voltak, s most is erre törek­szenek. Remélik, hogy vára­kozásukban nem is csalód­nak. |IF CENTRUM U H r­engETFO AJAN­LATA 20%

Next