Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4!1 A képernyő előtt Álarcban, lázfej, Kék fény Az elmúlt hét televízióműsoraiban az ökölvívás dominált. Nem kevesebb mint tíz alkalommal jelentkezett a képernyőnaz Ökölvívó EB mérkőzéseinek közvetítése, bizonyára izgalmas perceket adva a „műfaj” kedvelőinek. Aki pedig nem rajongója az effajta szórakozásnak, érdeklődéssel hallgathatta a lelkes kommentárt „a box szépségeiről”, aminek ugyan ellentmondani látszott húsz év körüli, 48—50 kilós emberek sorozatos „letaglózása”. Ezt a szépséget még nem értem. Volt még a műsorban — többek között — öt mozifilm, nem éppen a legfrissebb évjáratokból, köztük A sárga tengeralattjáróról című színes rajzfilm, amit a két és félmillió televízió előfizető közül csaknem ugyanennyien csak fekete-fehérben láthatott, ha nézni kívánta. (Ez más esetben is előfordul, de ebben a filmben a színnek jelentős szerepe is volt.) Volt még két opera, egy konzerv-színházi közvetítés, valami tíz különböző kisfilm — köztük az egyik 75 percig tartott —, továbbá a XVII. miskolci filmfesztivál kategóriadíjasai közül három alkotás, néhány zenés és egyéb jellegű kisfilm, több ismétlés és kezdődő új sorozat. S persze folytatódtak a korábban elkezdett — nem kis számú — sorozatok, köztük a kilencrészes Álarcban, az NDK kalandos kémfilmje. " ★ Az álarcban eddigi két folytatása már csaknem három órára ültetett a képernyő elé. Tudjuk róla, hogy korábban rövidebb filmnek szánták, majd állítólagos közönségigényre dúsították fel, illetve hosszabbították meg a nálunk is látható terjedelemre. A központi hősről ugyan már a harmadik percben tudta a gyakorlott mozi- és tévéfilmnéző, hogy ő nem lehet igazi náci (annyi szuperpozitív hős szerepében láttuk már), meg az első félórában részletesen meg is magyaázták nekünk, hogy ő tulajdonképpen kicsoda, nehogy kétegeinek legyenek. Ellene vethető e kifogás-sangú észrevételnek, hogy Kloss kapitányról is tudtuk, meg a nagy Stierlitzről is, de különösen ez utóbbinál feszesebb volt a szerkesztés, mögötte állt a valóságos történelmi háttér, szinte dokumentumszerűen pergett minden míg itt, hét évvel a háború vége után indul a történet, részleteiben, sok és itt-ott már közhelyes tortulációval. De tagadhatatlanul érdekesen. Várjuk ki a végét. Már két hónap se kell hozzá. ★ Tiszteletre érdemes földiák, dr. Szunyogh László, aki a Játék a betűkkel sorozatában időnként fel-fel tűnik kitűnő kombinációs készségével, az elmúlt héten alighanem rekordot döntött: a megadott tíz betűből nem kevesebb mint 411 értelmes szót tudott kirakni. Valóban ritka, elismerésre érdemes teljesítmény, s talán kevés jutalom is érte egy értelmező kéziszótár. Érdekes lenne viszont azt megtudni, vajon a 411 szóból hány nem szerepel ebben a gyűjteményben. Mert — mint a játékvezetőtől hallottuk — igen gazdag nyelvünk, s igen gazdag a versenyzeit nyelvi leleménye. A beküldött — más versenyzőktől való — szavak között szerepelt a fülőke, az élőfej, a lázfej (a madárijesztő tájnyelvi neve), sőt a sejttfej is, ami a játékvezetőt is bizonyos gondolattársítást kizáró magyarázkodásra késztette. A játék a betűkkel egyébként változatlanul érdekes, izgalmas, de a versenyzők nyelvi leleménye mellett bizony nem ritkán alapvető helyesírási és fogalmi zavarokat is felszínre hoz. Egészében érdekes, színes, s aligha akad néző, aki a képernyő előtt ne próbálna szavakat összerakni — minden nyilvános versenyzési szándék nélkül is. S ez igen jó. ★ A Kék fény elmúlt heti adása sem volt már idén tanulság nélkül való. A vasbolti túlszámlázásokkal, illetve csaláshoz partnerkereséssel kapcsolatban az egyik anyagbeszerző többször is elmondta: „Nem nehéz dolog, egyszerű parasztember is megérti”. Azt tudni illik, hogy miként lehet a közületet becsapni. Mert a csalók ebben a riportban már semmit sem tudnak „mentségükre” felhozni, mint hogy magányost sohasem csaptak be, csak közületet. Azt meg — ugyebár — lehet ... A Kék fény egy másik blokkja a fiatalkorú bűnözéssel foglalkozott. Megdöbbentő volt az egyik fiatal álláspontja: mindegy hogy mivel tűnök ki, csak kitűnjek. De nem kevésbé hökkentett meg a gyerekképű csaló, nem egészen tizenöt éves vézna fiúcska nyugdíj-ellenőri tevékenységével kapcsolatos kárhozatos emberi hiszékenység sem. És még valami a Kék fényből: nem lehetne esetleg a hatósági nyelvezetet ilyen széles tömegekhez szóló adásban köznapi és közérthető magyar beszéddel helyettesíteni? Benedek Miklós A centenáriumra Vezér Erzsébet: Ady Endre Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére a Gondolat Kiadó másodikkiadásban jelentette meg Vezér Erzsébet Ady Endre élete és pályája című tanulmánykötetét. Vezér, Erzsébet könyve Ady Endre teljes élet- és pályaképének megrajzolásával népszerű-tudományos formában hozza közel a költőt a legszélesebb olvasóközönséghez. Színgazdag, eleven képet fest Ady gyermekkoráról, ifjúságáról, ízelítőt ad a kor szokásaiból, bemutatja jellemző figuráit, vázolja a legjelentősebb eseményeket, felvillantja az újakra készülő századelő irodalmi, művészeti tájait. Ennek a kornak, ennek az irodalomnak emberi és művészi hőse: Ady Endre. Vezér Erzsébet munkájának eredeti gondolatmenete és bizonyító anyaga, a sok Adyvers részletes elemzése, színes stílusa kellemes olvasmánnyá és hasznos tanulmánnyá teszi a sok fényképpel, dokumentummásolattal illusztrált, mintegy öt és félszáz oldalas könyvet, amelyet a kiadó , a most zárult ünnepi könyvhéten adott újra közre. á Oktatási munka a BVK-ban Miniszteri rendelet alapján a Boxxsodi Vegyikombinátban lehetőség nyílt arra, hogy a nyolcosztályos általános iskolai végzettséggel nem rendelkező dolgozók részére kihelyezett általános iskolai tagozatot hozzanak létre. Az első tanévet (5—6., valamint 7. és 8. osztállyal. 1973. október elsején indították. 1977. februárjáig bezárólag 652 dolgozó szerzett magasabb általános iskolai végzettséget, s közülük 235-en fejezteti be eredményesen az általános iskolai tanulmányokat. A számot ismeretében kerestük fel Hódosi László oktatási osztályvezetőt. Arról kérdeztük, mi az oka annak, hogy ennyire népszerű volt a tizenhat hetes képzési idejű dolgozók általános iskolája. — Vállalatunk gazdasági vezetése, a társadalmi szervekkel egyetértésben, rendkívül kedvező körülmények kialakítására adott engedélyt. — Mit ért ön kedvező körülmények alatt? — Az oktatás, hetente két alkalommal, a vállalat területén, délelőtt 10 órától délután 2 óráig tartott. A felkészülések időszakában minden osztály elvégzéséhez hat nap tanulmánú szabadságot biztosítottunk. A hetedik és a nyolcadik osztály elvégzése után a dolgozók ötszáz-ötszáz forint jutalmat kaptak. A továbbtanulni szándékozók pedig — a nyolcadik osztály befejezése után — különféle szakmai tanfolyamokon vehettek részt. A képzés rendkívül kedvező körülményeiről, valamint a jelentkezés módjáról széles körű tájékoztatást adtunk dolgozóinknak, és nagy gondot fordítottunk a szakmunkás képesítésű, a fiatalkorú, a nők, valamint a cigány dolgozók képzésbe történő bevonására. — Gondolom, az eredmények elérésében nagy része volt a pedagógusoknak is. — Feltétlenül. A szervezésben és az oktatásban nyugdíjas pedagógusok, valamint vállalati szakemberek működtek közre. Komlóssy Albertné, Uzsoki Antalné, Pribiss László, Kégl Imre, Nagy István, valamint Maksó Sándor nevét említeném meg. — Milyen további lehetőségei vannak azoknak a dolgozóknak, akik sikeresen fejeztékbe általános iskolai tanulmányaikkat ? — Az első évfolyamban végzett dolgozóink közül többen már szakmunkás-képesítést szereztek. Mintegy harminc fő végzett be tanító tanfolyamot, illetve vesz részt ilyen irányú képzésben. Sőt, olyan dolgozónk is van, aki azóta nemcsak a szakmunkás bizonyítványt szerezte meg, hanem jelenleg tanulója a dolgozók szakközépiskolájának. — Az eddigiek során az eredményekről beszélgettünk. Szóljunk a gondokról is! Jelenleg az önök vállalatánál 446 dolgozónak nincs nyolcosztályos általános iskolai végzettsége. Közülük 144-en nem töltötték még be a negyvenötödik életévüket. Tennivaló tehát lenne. Ez év februárjában azonban mégsem sikerült osztályt indítaniuk, hiszen mindössze tízen jelentkeztek tanulni. — Sajnos, így van. Pedig szélesítettük propagandamunkánkat. És természetesen a jövőben is folytatni fogjuk az előkészítést, szervezést. Mi lehet az oka a jelenlegi érdeklődés-csökkenésnek? — A 446 fő — önmagában — elég nagy szám. A 144 valamivel már j -abban hangzik. Ráadásul ez az utóbbi szám Kazincbarcika, Tatabánya és Szekszárd között oszlik meg. (Az utóbbi két helységben gyáregységünk van.) És ha még azt is figyelembe veszszük, hogy a vállalatunknál 10 százalék alatt van az általános iskolát be nem fejezett dolgozók száma, akkor rá kell jönni, hogy az ipari (40 százalék), de még a nehézipari (30 százalék) átlaghoz viszonyítva is, nagyon jó helyen állunk. Az érdeklődéscsökkenés egyik okát a fluktuációban látom. Vállalatunknál körülbelül 13—10 százalékos. A nyolc osztályú nem végzetteknél pedig még ennél is magasabb. Másrészt olyan dolgozóink is vannak, akiknek egyéni adottságaik nem teszik lehetővé azt, hogy befejezzék az általános iskolát. De szeretnék még az előzőekhez néhány gondolatot hozzáfűzni! Sajnos, még ma is sok olyan fiatal kerül Vállalatunkhoz, aki nem fejezte be az általános iskolai tanulmányait. Véleményem szerint ezeknek a fiataloknak az előképzése nem a vállalat feladata lenne. A vállalatok már csak azért sem vehetik át az állami oktatási rendszer feladatait, mert nekik — a belső kényszerből fakadóan — elsősorban dolgozóik szakmai képzésére és továbbképzésére kell koncentrálniuk. . — Befejezésül még azt kérdezném meg: mi lesz a sorsa annak a tíz dolgozónak, akik számára nem indíthattak kihelyezett osztályt? — Kis létszámú, tanulni vágyó dolgozóink részére az egyéni vizsga letételének feltételeit szorgalmazzuk, illetve teremtjük meg. Bagi Aranka Feledy Gyula színházi rajzkiállításáról. 1977. június 7., kedd Miskolci színházi napok Az élet vize A debreceniek előadása rendelt keretekben és keretek között elevenedett meg vasárnap este Száraz György komikatragédiája: Az élet vize. Egy sosemvolt (és remélhetőleg sosem lesz) ország belügyeibe nyerhetünk betekintést a kétrészes drámában. Vagyis nem kevesebb a feladatunk, mint, hogy megfejtsünk egy parabolát , kitapogassuk ennek filozófiai alapjait, s valamiféle szintézist teremtsünk a sok jelkép, metafora, hasonlat között. Szóval: divatos dráma a Száraz Györggyé. S, mint ilyen meglehetősen bonyolult. Ezen alig tud segíteni Sándor György lényegretörő, tiszta vonalvezetésű rendezése, s a jó színészi játék. Egyébként arról van szó, hogy az emberiség hogyan fulladozik önnön levében, ha — valami átok, vagy áldás folytán — különleges helyzet teremtődik. Például, ha feltalálják az élet vizét. Azaz, ha biztosíttatik az emberek halhatatlansága. Van-e valaki is, aki nem akar inni az élet vizéből? Van-e valami (ide számítva az egyház által ígért túlvilági boldogságot is), ami vonzóbb lenne, mint örökké élni? Ámbár a különleges elixirnek, mint minden nagy találmánynak — van némi hátránya. Először is nem gyógyít, nem fiatalít. Abban az állapotban konzerválja a szervezetet, melyben az illető felhajtotta a varázserejű cseppeket. A másik hátrány, hogy az élet vize nem véd, meg az erőszakos haláltól. Mi következik ebből? Mindenekelőtt az, hogy Száraz György béna és egészen szegény királya —, akit babon és lencsén tartanak korrupt udvaroncai — a csodálatos találmány révén visszanyeri javait, sőt despotikus hatalomra tesz szert. Az udvari klikkeket sikerül szétzilálni, a törtető udvaroncokat egymás ellen fordítani. Úgy látszik, a hatalom egy és oszthatatlan. Úgy látszik, az élet vize olyan csodaszer, mely nemcsak az egyének szervezetére, hanem a közösségek organizmusára is hat. Mégpedig úgy, hogy bomlasztja azt. Clodius, a legszegényebb király, valami nagy áldást vár az udvari tudósa által feltalált elixirtől. De csak halalmat kap. Az élet vize nem fordítja egymás felé az embereket. S nem tesz olyan csodát, hogy a sugárzó fiatal királyné szeresse az öreg és béna uralkodót. De olyan csodát sem tesz, hogy a gyerekember-trónörökös erőszakkal megszerezze apjától az imádott fiatal nőt, vagy, hogy önként lemondjon róla. A csodaszerű, mert, hogy sajátos próbahelyzetbe hozza mindazokat, akik felhörpintik — kinek-kinek még markánsabbá, még nyilvánvalóbbá teszi alapvető tulajdonságait. A gonoszok gonoszabbak, a gyávák gyávábbak lesznek. A bűntudattal küzdő szerelmesek még bűntudatosabbakká válnak. Az ember iszonyú terhet vesz magára a halhatatlansággal. A tehertől nem is tud másként szabadulni, csak úgy, ha gyilkol. A kísérlet tehát nem sikerült. Bár a tudós tulajdonképpen csak blöffölt találmányával — maga a halhatatlanság tudata is zűrzavart keltett, bűnöket termett. A király, miután végigpróbálja az elembertelenítő hatalom iskoláját, levonja a következtetést: a halhatatlanoknak (vagy, akik úgy vélik magukról, hogy azok) nem szabad továbbélniük. Az ember egyetlen kincse, hogy halandó ... Tulajdonképpen a klasszikus manipuláció iskolajátéka Száraz György komika-tragédiája. Egy tehetséges író spekulatív módon nyúlt a világhoz. Talán nem veszi (és veszik mások is) rossznéven, ha — kicsit szabadon idézve József Attilát — azt mondjuk: az élet vize helyett valódi világot szeretnénk hörpinteni. Persze habzó éggel a tetején ... (gyarmati) Értesítjük kedves fogyasztóinkat, hogy egyes r r r « 1977. június 6-tól július 2-ig 20—40 százalékkal ! * 11 Az áruválaszték megtalálható az iparcikk szakboltokban és az ABC-áruházakban «?, rtsítRT -Tat stt*» a, «UWHC Ji lyVKEBESKEftElft/