Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-07 / 132. szám

ÉSZA­K-MAGYARORSZÁG 4­!1 A képernyő előtt Álarcban, lázfej, Kék fény Az elmúlt hét televízióműsorai­ban az ökölvívás dominált. Nem kevesebb mint tíz alkalommal jelentkezett a képernyőn­­az Ökölvívó EB mérkőzéseinek közvetítése, bizonyára izgal­mas perceket adva a „műfaj” kedvelőinek. Aki pedig nem ra­jongója az effajta szórakozásnak, érdeklődéssel hallgathatta a lelkes kommentárt „a box szépségeiről”, aminek ugyan el­lentmondani látszott húsz év körüli, 48—50 kilós emberek sorozatos „letaglózása”. Ezt a szépséget még nem értem. Volt még a műsorban — többek között — öt mozifilm, nem éppen a legfrissebb évjáratokból, köztük A sárga tengeralattjáróról című színes rajzfilm, amit a két és félmillió televízió előfizető közül csaknem ugyanennyien csak fekete-fehérben láthatott, ha nézni kívánta. (Ez más esetben­­ is előfordul, de ebben a filmben a színnek jelentős szerepe is volt.) Volt még két opera, egy konzerv-színházi közvetítés, valami tíz külön­böző kisfilm — köztük az egyik 75 percig tartott —, továbbá a XVII. miskolci filmfesztivál kategóriadíjasai közül három alkotás, néhány zenés és egyéb jellegű kisfilm, több ismét­lés és kezdődő új sorozat. S persze folytatódtak a koráb­ban elkezdett — nem kis számú — sorozatok, köztük a ki­­lencrészes Álarcban, az NDK kalandos kémfilmje. " ★ Az álarcban eddigi két folytatása már csaknem három órá­ra ültetett a képernyő elé. Tudjuk róla, hogy korábban rö­­videbb filmnek szánták, majd állítólagos közönségigényre dúsították fel, illetve hosszabbították meg a nálunk is lát­ható terjedelemre. A központi hősről ugyan már a harmadik percben tudta a gyakorlott mozi- és tévéfilmnéző, hogy ő nem lehet igazi náci (annyi szuperpozitív hős szerepében lát­­tuk már), meg az első félórában részletesen meg is magya­­ázták nekünk, hogy ő tulajdonképpen kicsoda, nehogy két­­­­egeinek legyenek. Ellene­ vethető e kifogás-sangú észrevételnek, hogy Kloss kapitányról is tudtuk, meg a nagy Stierlitzről is, de különösen ez utóbbinál feszesebb volt a szerkesztés, mö­götte állt a valóságos történelmi háttér, szinte dokumentum­­szerűen pergett minden míg itt, hét évvel a háború vége után indul a történet, részleteiben, sok és i­tt-ott már köz­­helyes tortul­ációval. De tagadhatatlanul érdekesen. Várjuk ki a végét. Már két hónap se kell hozzá. ★ Tiszteletre érdemes földiák, dr. Szunyogh László, aki a Já­ték a betűkkel sorozatában időnként fel-fel tűnik kitűnő kom­binációs készségével, az elmúlt héten alighanem rekordot döntött: a megadott tíz betűből nem kevesebb mint 411 ér­telmes szót tudott kirakni. Valóban ritka, elismerésre érde­mes teljesítmény, s talán kevés jutalom is érte egy értelmező kéziszótár. Érdekes lenne viszont azt megtudni, vajon a 411 szóból hány nem szerepel ebben a gyűjteményben. Mert — mint a játékvezetőtől hallottuk — igen gazdag nyelvünk, s igen gazdag a versenyzeit nyelvi leleménye. A beküldött — más versenyzőktől való — szavak között szerepelt a fülőke, az élőfej, a lázfej (a madárijesztő tájnyelvi neve), sőt a sejtt­­fej is, ami a játékvezetőt is bizonyos gondolattársítást kizáró magyarázkodásra késztette. A játék a betűkkel egyébként változatlanul érdekes, izgalmas, de a versenyzők nyelvi lele­ménye mellett bizony nem ritkán alapvető helyesírási és fo­galmi zavarokat is felszínre hoz. Egészében érdekes, színes, s aligha akad néző, aki a képernyő előtt ne próbálna sza­vakat összerakni — minden nyilvános versenyzési szándék nélkül is. S ez igen jó. ★ A Kék fény elmúlt heti adása sem­ volt már idén tanulság nélkül való. A vasbolti túlszámlázásokkal, illetve csaláshoz partner­kereséssel kapcsolatban az egyik anyagbeszerző több­ször is elmondta: „Nem nehéz dolog, egyszerű parasztember is megérti”. Azt tudni illik, hogy miként lehet a közületet becsapni. Mert a csalók ebben a riportban már semmit sem tudnak „mentségükre” felhozni, mint hogy magányost soha­sem csaptak be, csak közületet. Azt meg — ugyebár — le­het ... A Kék fény egy másik blokkja a fiatalkorú bűnözés­sel foglalkozott. Megdöbbentő volt az egyik fiatal álláspontja: mindegy hogy mivel tűnök ki, csak kitűnjek. De nem ke­vésbé hökkentett meg a gyerekképű csaló, nem egészen tizen­öt éves vézna fiúcska nyugdíj-ellenőri tevékenységével kap­csolatos­ kárhozatos emberi hiszékenység sem. És még vala­mi a Kék fényből: nem lehetne esetleg a hatósági nyelve­zetet ilyen széles tömegekhez szóló adásban köznapi és köz­érthető magyar beszéddel helyettesíteni? Benedek Miklós A centenáriumra Vezér Erzsébet: Ady Endre Ady Endre születésének 100. évfordulója tiszteletére a Gondolat Kiadó második­­kiadásban jelentette meg Ve­zér Erzsébet Ady Endre élete és pályája című tanulmány­­kötetét. Vezér, Erzsébet könyve Ady Endre teljes élet- és pályaképének meg­rajzolásával népszerű-tudo­mányos formában hozza kö­zel a költőt a legszélesebb olvasóközönséghez. Színgaz­dag, eleven képet fest Ady gyermekkoráról, ifjúságáról, ízelítőt ad a kor szokásai­ból, bemutatja jellemző fi­guráit, vázolja a legjelentő­sebb eseményeket, felvillant­ja az újakra készülő század­elő irodalmi, művészeti tá­jait. Ennek a kornak, ennek az irodalomnak emberi és művészi hőse: Ady Endre. Vezér Erzsébet munkájának eredeti gondolatmenete és bi­zonyító anyaga, a sok Ady­­vers részletes elemzése, szí­nes stílusa kellemes olvas­mánnyá és hasznos tanul­mánnyá teszi a sok fénykép­pel, dokumentummásolattal illusztrált, mintegy öt és fél­száz oldalas könyvet, ame­lyet a kiadó , a most zárult ünnepi könyvhéten adott új­ra közre. á Oktatási munka a BVK-ban Miniszteri rendelet alapján a Boxxsodi Vegyikombinátban lehetőség nyílt arra, hogy a nyolcosztályos általános isko­lai végzettséggel nem rendel­kező dolgozók részére kihe­lyezett általános iskolai ta­gozatot hozzanak létre. Az első tanévet (5—6., valamint 7. és 8. osztállyal. 1973. ok­tóber elsején indították. 1977. februárjáig bezárólag 652 dolgozó szerzett maga­sabb általános iskolai vég­zettséget, s közülük 235-en fejezteti be eredményesen az általános iskolai tanulmá­nyokat. A számot ismereté­ben kerestük fel Hódosi László oktatási osztályveze­tőt. Arról kérdeztük, mi az oka annak, hogy ennyire népszerű volt a tizenhat he­tes képzési idejű dolgozók általános iskolája. — Vállalatunk gazdasági vezetése, a társadalmi szer­vekkel egyetértésben, rend­kívül kedvező körülmények kialakítására adott engedélyt. — Mit ért ön kedvező körülmények alatt? — Az oktatás, hetente két alkalommal, a vállalat terü­letén, délelőtt 10 órától dél­után 2 óráig tartott. A felké­szülések időszakában minden osztály elvégzéséhez hat nap tanulmánú szabadságot biz­tosítottunk. A hetedik és a nyolcadik osztály elvégzése után a dolgozók ötszáz-ötszáz forint jutalmat kaptak. A továbbtanulni szándékozók pedig — a nyolcadik osztály befejezése után — különfé­le szakmai tanfolyamokon vehettek részt. A képzés rendkívül kedvező körülmé­nyeiről, valamint a jelentke­zés módjáról széles körű tá­jékoztatást adtunk dolgozó­inknak, és nagy gondot for­dítottunk a szakmunkás ké­pesítésű, a fiatalkorú, a nők, valamint a cigány dolgozók képzésbe történő bevonására. — Gondolom, az ered­mények elérésében nagy része volt a pedagógusok­nak is. — Feltétlenül. A szerve­zésben és az oktatásban nyugdíjas pedagógusok, va­lamint vállalati szakembe­rek működtek közre. Kom­­lóssy Albertné, Uzsoki An­­talné, Pribi­ss László, Kégl Imre, Nagy István, valamint Maksó Sándor nevét említe­ném meg. — Milyen további lehet­­őségei vannak azoknak a dolgozóknak, akik sikere­sen fejezték­­be általános iskolai tanulmányai­kkat ? — Az első évfolyamban végzett dolgozóink közül töb­ben már szakmunkás-képesí­tést szereztek. Mintegy har­minc fő végzett be tanító tanfolyamot, illetve vesz rés­zt ilyen irányú képzésben. Sőt, olyan dolgozónk is van, aki azóta nemcsak a szak­munkás bizonyítványt sze­rezte meg, hanem jelenleg tanulója a dolgozók szakkö­zépiskolájának. — Az eddigiek során az eredményekről beszélget­tünk. Szóljunk a gondok­ról is! Jelenleg az önök vállalatánál 446 dolgozó­nak nincs nyolcosztályos általános iskolai végzettsé­ge. Közülük 144-en nem töltötték még be a negy­venötödik életévüket. Ten­nivaló tehát lenne. Ez év februárjában azonban mégsem sikerült osztályt indítaniuk, hiszen mind­össze tízen jelentkeztek ta­nulni. — Sajnos, így van. Pedig­ szélesítettük propaganda­­munkánkat. És természete­sen a jövőben is folytatni fogjuk az előkészítést, szer­vezést. Mi lehet az oka a je­lenlegi érdeklődés-csökk­e­­nésnek? — A 446 fő — önmagában — elég nagy szám. A 144 va­lamivel már j -abban hangzik. Ráadásul ez az utóbbi szám Kazincbarcika, Tatabánya és Szekszárd között oszlik meg. (Az utóbbi két helységben gyáregységünk van.) És ha még azt is figyelembe vesz­­szük, hogy a vállalatunknál 10 százalék alatt van az általá­nos iskolát be nem fejezett dolgozók száma, akkor rá kell jönni, hogy az ipari (40 százalék), de még a nehéz­ipari (30 százalék) átlaghoz viszonyítva is, nagyon jó he­lyen állunk. Az érdeklődés­­csökkenés egyik okát a fluk­tuációban látom. Vállala­tunknál körülbelül 13—10 százalékos. A nyolc osztályú nem végzetteknél pedig még­­ ennél is magasabb. Másrészt olyan dolgozóink is vannak, akiknek egyéni adottságaik nem teszik lehetővé azt, hogy befejezzék az általános iskolát. De szeretnék még az előzőekhez néhány gondola­tot hozzáfűzni! Sajnos, még ma is sok olyan fiatal kerül Vállalatunkhoz, aki nem fe­jezte be az általános iskolai tanulmányait. Véleményem szerint ezeknek a fiataloknak az előképzése nem a vállalat feladata lenne. A vállalatok már csak azért sem vehetik át az állami oktatási rend­szer feladatait, mert nekik —­ a belső kényszerből faka­dóan — elsősorban dolgozó­ik szakmai képzésére és to­vábbképzésére kell koncent­rálniuk. . — Befejezésül még azt kérdezném meg: mi lesz a sorsa annak a tíz dolgozó­nak, akik számára nem in­díthattak kihelyezett osz­tályt? — Kis létszámú, tanulni vágyó dolgozóink részére az egyéni vizsga letételének fel­tételeit szorgalmazzuk, illetve teremtjük meg. Bagi Aranka Feledy Gyula színházi rajzkiállításáról. 1977. június 7., kedd Miskolci színházi napok Az élet vize A debreceniek előadása rendelt keretekben és ke­retek között elevene­dett meg vasárnap es­te Száraz György komika­­tragédiá­ja: Az élet vize. Egy sosemvolt (és remélhetőleg sosem lesz) ország belügyeibe nyerhetünk betekintést a két­részes drámában.­ Vagyis nem kevesebb a feladatunk, mint, hogy meg­fejtsünk egy parabolát , kitapogassuk ennek filozó­fiai alapjait, s valamiféle szintézist teremtsünk a sok jelkép, metafora, hasonlat között. Szóval: divatos drá­ma a Száraz Györggyé. S, mint ilyen meglehetősen bo­nyolult. Ezen alig tud segí­teni Sándor György lényeg­­retörő, tiszta vonalvezetésű rendezése, s a jó színészi já­ték. Egyébként arról van szó, hogy az emberiség hogyan fulladozik önnön levében, ha — valami átok, vagy áldás folytán — különleges helyzet teremtődik. Például, ha fel­találják az élet vizét. Azaz, ha biztosíttatik az emberek halhatatlansága. Van-e vala­ki is, aki nem akar inni az élet vizéből? Van-e valami (ide számítva az egyház ál­tal ígért túlvilági boldogsá­got is), ami vonzóbb lenne, mint örökké élni? Ámbár a különleges elixirnek­­, mint minden nagy találmánynak — van némi hátránya. Elő­ször is nem gyógyít, nem fiatalít. Abban az állapotban konzerválja a szervezetet, melyben az illető felhajtot­ta a varázserejű cseppeket. A másik hátrány, hogy az élet vize nem véd, meg az erőszakos haláltól. Mi következik ebből? Min­denekelőtt az, hogy Száraz György béna és egészen sze­gény királya —, akit­ babon és lencsén tartanak korrupt udvaroncai — a csodálatos találmány révén visszanyeri javait, sőt despotikus hata­lomra tesz szert. Az udvari klikkeket sikerül szétzilálni, a törtető udvaroncokat egy­más ellen fordítani. Úgy­ lát­szik, a hatalom egy és oszt­hatatlan. Úgy látszik, az élet vize olyan csodaszer, mely nemcsak az egyének szerve­zetére, hanem a közösségek organizmusára is hat. Még­pedig úgy, hogy bomlasztja azt. Clodius, a legszegényebb király, valami nagy áldást vár az udvari tudósa által feltalált elixirtől. De csak halalmat kap. Az élet vize nem fordítja egymás felé az embereket. S nem tesz olyan csodát, hogy a sugárzó fia­tal királyné szeresse az öreg és béna uralkodót. De olyan csodát sem tesz, hogy a gye­­rekember-trónörökös erő­szakkal megszerezze apjától az imádott fiatal nőt, vagy, hogy önként lemondjon róla. A csodaszer­ű, mert, hogy sajátos próbahelyzetbe hoz­za mindazokat, akik felhör­pintik — kinek-kinek még markánsabbá, még nyilván­valóbbá teszi alapvető tu­lajdonságait. A gonoszok go­noszabbak, a gyávák gyá­vábbak lesznek. A bűntudat­tal küzdő szerelmesek még bűntudatosabbakká válnak. Az ember iszonyú terhet vesz magára a halhatatlan­sággal. A tehertől nem is tud másként szabadulni, csak úgy, ha gyilkol. A kísérlet tehát nem si­került. Bár a tudós tulaj­donképpen csak blöffölt ta­lálmányával — maga a hal­hatatlanság tudata is zűrza­vart keltett, bűnöket ter­mett. A király, miután vé­gigpróbálja az elembertele­­nítő hatalom iskoláját, le­vonja a következtetést: a halhatatlanoknak (vagy, akik úgy vélik magukról, hogy azok) nem szabad továbbél­niük. Az ember egyetlen kin­cse, hogy halandó ... Tulajdonképpen a klasszi­kus manipuláció iskolajátéka Száraz György komika-tra­­gédiája. Egy tehetséges író spekulatív módon nyúlt a világhoz. Talán nem veszi (és veszik mások is) rossz­néven, ha — kicsit szabadon idézve József Attilát — azt mondjuk: az élet vize helyett valódi világot szeretnénk hörpinteni. Persze habzó ég­gel a tetején ... (gyarmati) Értesítjük kedves fogyasztóinkat, hogy egyes r r r « 1977. június 6-tól július 2-ig 20—40 százalékkal ! * 11 Az áruválaszték megtalálható az iparcikk szakboltokban és az ABC-áruházakban «?,­ rt­sítRT -Tat stt*» a, «UWHC Ji lyVKEBESKEftElft/

Next