Észak-Magyarország, 1979. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1979-01-03 / 1. szám

SLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEJŰ XXXV. évfolyam, 1. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1979. január 3. Losonczi Pál újévi köszöntője Egy munkás évet hagyva magunk mögött, bizakodás­sal köszöntjük az új esz­tendőt. Mozgalmas, esemé­nyekben gazdag időszakot zártunk le. Belpolitikai életünknek fontos állomása volt a Központi Bizottság tavaly áprilisi ülése, ame­lyen áttekintettük a XI. kong­resszus óta végzett munkán­kat. Nemcsak a párttagok, hanem egész népünk egyet­értésével találkozott az a fő következtetés, hogy a kong­resszus határozatai kiállták a gyakorlat próbáját, hogy tovább folytatjuk a népünk támogatását élvező politikai irányvonalunkat. Az óévben — a magyar nép helytállása, szorgalmas, jó munkája nyomán — anyagiakban és szellemiek­ben gyarapodott országunk, emelkedett az életszínvonal, javultak az életkörülmények. Népünk jó politikai légkör­ben tevékenykedik szocia­lista hazánk gazdasági és kulturális felemelkedésén, a fejlett szocialista társadalom építésének nagy művén. 1978- ban, ötéves tervünk harma­dik évében nem minden si­került úgy, ahogyan szeret­tük volna. De a nehezebb és bonyolultabb feltételek elle­nére is elértük vagy meg­közelítettük a magunk elé tűzött célokat. Közös nagy ügyünk tette­ket szülő egységbe fogja össze a nemzetet. Életünk valósága lett a hazánk bol­dogulását szolgáló nemzeti egység, amelynek megte­remtéséről a múltban an­­­nyit álmodoztak népünk leg­jobbjai. Jószerével már csak az emlékezetben élnek azok az ellentétek, amelyek még nem is olyan régen megosz­tották a társadalmat, ré­szekre szaggatták a nemze­tet. Pártunk szövetségi poli­tikája jut kifejezésre abban, hogy a szocializmusért, a béke megőrzéséért, népünk javára jó egyetértésben együtt munkálkodnak pár­­tonkívüliek és párttagok, a különböző világnézetű ál­lampolgárok. Eredményeink legfőbb for­rása a pártunk vezetésével megvalósuló szocialista nem­zeti egység, a párt és a tö­megek közti kölcsönös biza­lom. Ez a legfőbb feltétele annak is, hogy az 1979-es esztendőre meghatározott feladatainkat megoldjuk. Az idei népgazdasági terv előirányzatai valamivel sze­rényebbek az eddiginél. Fej­lődésünknek most olyan sza­kaszában vagyunk, amikor az a döntő feladat, hogy megszilárdítsuk elért ered­ményeinket, s megalapozzuk népgazdaságunk fejlődését, népünk életszínvonlának a rendszeres növelését. Feladataink sikeres meg­valósítása mindenkitől fele­lősségteljesebb munkát kö­vetel. Olyan világban élünk, amikor a követelmények szigorúbbak lettek a gazda­sági életben. Általános kö­vetelmény a gazdaságosság javítása, az országon belül és a határainkon túl is jól értékesíthető termékek rész­arányának növelése. Ez az útja az ország további álta­lános fejlődésének, az élet­­színvonal megalapozott eme­lésének. Társadalmunk túl­nyomó többségének igazság­érzetével és helyeslésével ta­lálkozik az a törekvésünk, hogy a jobb, eredményesebb munka nagyobb megbecsü­lésben, kellő anyagi és er­kölcsi elismerésben részesül­jön. Mindannyiunknak érdeke fűződik ahhoz, hogy a jó gazda gondosságával haszno­sítsuk a szocialista építés évtizedeiben létrehozott anyagi, és szellemi erőinket az ország, a közösség érde­kében. Meggyőződésünk, hogy az idei népgazdasági tervben megfogalmazott cé­lok­ összhangban vannak a helyzetünkből fakadó köve­telményekkel, lehetőségeink­kel, valóra váltásukkal jól szolgáljuk közvetlen és táv­lati céljainkat, elősegítjük hazánk szocialista fejlődését. Amikor eredményeinket számba vesszük — a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt immár több mint két évtize­des bevált politikájának és gyakorlatának megfelelően — nem hallgatunk a gondok­ról, a nehézségekről sem. A párt, a kormány és a nép közötti kölcsönös bizalom tükröződik abban, hogy nyíl­tan szólunk problémáinkról is. Ez a nyíltság és őszinte­ség élteti a társadalmunkban egyre erősödő szocialista de­mokráciát, amely egyaránt jelenti a jogok bővülését, a felelősséget, a tevőleges köz­reműködést közös dolgaink intézésében. Ez a szilárd alap a biztosítéka annak, hogy eredményesen elvégezhessük bonyolultabb teendőinket, amelyekhez hasonlókkal, sőt lényegesen nehezebbekkel is sikeresen megbirkóztunk az elmúlt évtizedekben. Kedves Elvtársak! Szocializmust építő mun­kánkhoz nélkülözhetetlen a béke. Külpolitikánk legfon­ (Folytatás a 2. oldalon) Mai számunkból Gépesítsük s Mi! (3. oldal) I! képernyő előtt (4. oldal) (4. oldal) Ünnepek pisil, ünnepel, mán (5. oldal) 1 Útkeresés Baki a héten (5. oldal) Sporthírek (T oldal) Több országban Falglwllám­, Mintor, életveszély Megyénkben eddig szelíd a tél Számos országban rosszul végződött az óév és gond­dal, bajjal érkezett az új esztendő. Belgrádban, Szófi­ában, Washington államban kisebb erejű földrengés volt, a spanyol partok közelében kigyulladt és léket kapott egy görög, olajszállító tar­tályhajó, de az igazi nagy gondot Európa számos or­szágában a rendkívül ke­mény tél, a gyors lehűlés, a hóvihar okozza. Az utak a legtöbb országban járhatat­lanná váltak és fennakadá­sok keletkeztek az energia­­ellátásban. Az NSZK-ban 12 ember fagyott meg. Itt már több, mint 80 órája szakad a hó, harckocsikkal próbálják a betegeket kórházba vinni. Számos helységben egyálta­lán nincs energiaszolgálta­­­­tás, az ország egyes részein rendkívüli állapotot hirdettek ki. Angliában egy autós megfagyott, három halász megfulladt, amikor hajójuk a viharban zátonyra futott. Több helyütt 5 méter magas hótorlaszokkal küszködnek a gépek. Svájcban négy síelő pusztult el a hógörgetegben. Lengyelországban ugyan­csak súlyos gondokat oko­zott a tél. Jellemző, hogy a minisztertanács az ország északi és középső körzeteit természeti csapás sújtotta területnek nyilvánította. A városok polgármesterei felhatalmazást kaptak rá, hogy mozgósítsák a lakossá­got az utak, a vasútvonalak megtisztítására A közleke­désben, a szállításban, az energiaellátásban, a fűtés­ben keletkeztek súlyos gondok. A fagyhullám hazánkat is elérte. A rendkívül nagy hő­mérséklet-csökkenést szinte egyik óráról a másikra va­lamennyien tapasztalhattuk. Elsősorban a dunántúli ré­szek szenvednek a tél okoz­ta bajoktól, de az alföldi megyékben is megsokasodtak a gondok. A dunántúli ré­szeken, főként Pécs kör­­nyékén községek, illetve vá­rosrészek maradtak áram nélkül. A rendkívüli erejű szél, hóvihar nagy pusztítá­sokat okozott. Tetőket ron­gált meg, villanyoszlopokat, fákat csavart ki, vezetéke­ket szaggatott el. Sopron környékéről még tegnap reg­gel is 140 kilométeres szél­ről érkezett jelentés. Csong­­rádban, Békésben ugyancsak erős a szél, az utak több helyütt járhatatlanok. A du­nántúli megyékben sok személygépkocsit egyszerűen az úton hagytak tulajdono­saik, mert nem tudtak ve­lük tovább menni. Budapes­ten ugyancsak sok kárt oko­zott a szél. Kémények dől­tek le, lépcsőház szakadt le, villanyvezetékek rongálód­tak meg. A mi megyénket a kemény tél egyelőre elkerüli. A KPM hóügyeletétől kaptuk a leg­fontosabb hírt:­­ valamennyi út járható, következésképp a szállítás zavartalan. Az utak szárazak, tiszták, csupán a bükki, valamint a Sátoralja­újhely környéki utakon ta­lálható néhány hófolt. Re­méljük, hogy ez a helyzet lesz érvényben ma is és a következő napokban is. (Folytatás a 2. oldalon) Jólesik egy kis meleg Panelszerelők Az új év első munkanapján már reggel 6 órakor el­kezdte a házszerelést a Bihari Károly vezette szocia­lista brigád. A BÁÉV panelszerelő brigádja az avasi lakótelepen a 242-es épület hármas szintjén dolgozik. Fotó: Laczó József Az új év első munkanapján kulcshelyzetben a szénbányák Jó esztendőt zárt tavaly a Borsodi Szénbányák Válla­lat, hiszen 103,4 százalékra teljesítette éves termelési tervét, ami 5 millió 305 ezer 400 tonna szénnek felel meg. A borsodi szénmedence bá­nyászaira az idén is nagy feladatok várnak, különös tekintettel arra, hogy hirte­len hidegre fordult hazánk­ban az időjárás, a hőmér­séklet — várhatóan — to­vább csökken. A szakembe­rek szerint egy fok hőmér­séklet-csökkenés országosan 100 ezer tonna szén hőmen­­­nyiségével ellensúlyozható. A Borsodi Szénbányák Vál­lalat adja a hazai szénter­melés egynegyedét, amelyet elsősorban az erőművekben és a háztartásokban használ­nak fe. A vállalatnál zökkenő­mentesen kezdődött az új esztendő. Mint az üzemek, a központnak jelentették, a munkásjáratok időben meg­érkeztek. A bányaüzemek­nél, aknáknál az alaposan elkészített téli intézkedési tervnek megfelelően tegnap reggel hozzáláttak az üzem­­biztonság szigorú ellenőrzé­séhez, amelyre azért volt szükség, mivel a nagy tö­megtermelő munkahelyeken, a frontokon az ünnepek mi­att néhány napig nem folyt termelés. A vállalat berentei köz­ponti szénosztályozóműve jelentheti a legtöbb problé­mát a téli időszakban. A kö­zel 26 kilométer hosszú kö­télpálya-rendszer igen érzé­keny a viharos időjárásra, az erős szél belengetheti a csilléket, amelyek megakad­nak az oszlopnál, s üzemza­vart idézhetnek elő. Ezért 12, úgynevezett szélőrt állítottak be, bányásznyugdíjasokat, akik telefonösszeköttetésben vannak a génházzal. Sze­rencsére hó ez idáig még nem akadályozta a munkát, de felkészültek a feladóál­lomásoknál a hófúvás elhá­rítására is. A hideg idő a vonalvizsgálókat is erősen igénybe veszi, akik terepen mozognak és naponta két­­három oszlopot kell meg­vizsgálni, ami nem csekély­ség, hiszen a legmagasabb oszlop 64 méter. December végén a vasúti kocsi­hiány okozta a legtöbb gondot; volt olyan nap — mint az illetékesek elmondották —, hogy a bányaüzemekből ér­kező szénszállítmányokat 15 órán keresztül nem tudták kiüríteni. Ez azzal a veszél­­­lyel jár, hogy a szén bele­fagy a vasúti kocsiba. Ezért igen fontos, hogy a termelő bányaüzemek rakodás előtt fűrészporozzák az üres vas­úti vagonokat, havazás ese­tén pedig kitakarítsák. A központi szénosztályozómű téli intézkedési terve egyéb­ként tartalmazza az esetle­ges üzemzavarok, hibák gyors elhárítását Az osztályozóépületben három műszakban összesen 350-en dolgoznak, palaválo­gatók és gépkezelők, akik­­nek nagy része nő. A hi­deg,­huzatos helyen megfe­­lelő téli munkaruhával van­nak ellátva, a lábuk alatt és derékmagasságban egy cső­rendszeren forró vizet ára­moltatnak, védőitalként pe­dig forró teát kapnak. A buktatón és a rakodón öt nagyteljesítményű kályha se­gítségével melegedőket ala­kítottak ki. A központi szén­osztályozómű kulcshelyzet­ben van, hiszen ide érkez­nek be­­ a bányaüzemek szén­­szállítmányai, és naponta át­lagosan 1400 vagon osztályo­zott szén kerül innen továb­bításra. Többek között in­nen kapja fűtőanyagát a Borsodi Hőerőmű is. Tejes terheléssel A Borsodi Hőerőmű villa­mos vezénylőtermében nem érezni a kinti hideget. Mor­­czisák Győző vezető elekt­­rikus a frekvenciajelző mű­szerén mutatja, hogy teljes terheléssel működnek, sőt... A 49-es és az ennél alacso­nyabb frekvencia (ötvennek kellene lenni) arra utal, hogy az országos villamos­­energia-rendszer, sőt az ös­­­szekötöt­t közép-európai vil­­lamosenergia-rendszer is na­gyon küszködik. Erőlködnek a kazánházak, gépházak, a turbinák... — Kell-e attól tartani, hogy a szokásosnál nagyobb hideg és a villamosenergia­rendszer túlterhelése miatt bajok lesznek az energiaellá­tásban ? — Nem, nem, ilyen na­gyon ritkán van. Legutóbb Franciaországban fordult elő olyan eset, hogy minden erő­mű „leült”. Nálunk — a Bor­sodi Hőerőműben — frek­venciavédelem biztosít.­­ (Folytatás a 2. oldalon) l

Next