Észak-Magyarország, 1979. december (35. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-18 / 295. szám
199. december 18., kedd „Csökkent értékű emberek?” Ti segítséget a mozigáskorlátozottaknak! Telefonon beszéltük meg a találkozót Dodek Györggyel, a Mozgáskorlátozottak Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Egyesületének elnökével. Azt hittem, valamilyen irodába invitált, így egy pillanatra meglepődtem, amikor egy lakóház előtt találtam magam. Sebaj, ma már ilyen helyen is vannak irodák. Egy kicsit azért féltem, hogy rossz címet írtam fel. A kételyeket eloszlatta a már a lépcsőházban is hallható író, gépkopogás. A második meglepetés akkor ért, mikor megálltam az ajtó előtt. A névtáblán a ,,Mozgáskorlátozottak B.-A.-Z megyei Egyesülete” helyett a „Dodek György” név állt. Már végképp nem tudtam mire gondoljak. Az írógépkopogás volt az egyetlen, ami irányíthatott. — Jó helyen jár — nyitott ajtót Dodek György. Ez a legnagyobb problémánk. Nincs semmiféle irodánk, de még egy kis szobánk sem, így nálunk ütöttük fel ,,a hadiszállást”. A lakásom adminisztratív központ, panasziroda, szerkesztőség, és minden, amire éppen szükség van. . Nem tévedés, valóban szerkesztőség. Mikor megérkeztem, Szakszón Katalin adminisztratív titkár, Hegyesi István ügyvezető titkár és Makkai László, az ellenőrző bizottság elnöke éppen cikket írtak az először decemberben megjelenő ,,Híreink” című, a mozgássérültek országos lapjába a nyáron lebonyolított nagy sikerű Molnár-csárdai találkozóról. Tehát már lapjuk is van a mozgáskorlátozottaknak. Hogyan jött létre maga az egyesület? Dodek György: — Borsod megyében ugyan,úgy, mint több helyen az országban, jó néhány éve működik az Akarat Sportegyesület, amely bizonyos mértékig összefogta a mozgáskorlátozottakat és rehabilitációjukról is gondoskodott. Egy sporegyesület azonban jogi és szociális problémákat nem tudott megoldani, így sokunk szervező tevékenysége eredményeként ötödiknek az országban létrejött a Mozgássérültek Egyesülete. Már maga az elnevezés sem fedte a valóságot, hiszen egyesületünk munkájában nemcsak mozgássérültek, de valamilyen betegség következtében, vagy születési hiba miatt mozgásukban korlátozott tagok is részt vettek. 1979-ben aztán végre létrehozhattuk az egész megyére kiterjedő tevékenységű Mozgáskorlátozottak B.-A.-Z. megyei Egyesületét. Az idei év októberében sikerült megalakítanunk a Magyarországon működő hat egyesületet összefogó Mozgáskordozottak Együttműködési Bizottságát, mely közös érdekvédelmi és tájékoztató szerv is. Problémáin megoldásában támogatónk az egyesületen belül működő szociális és pártoló bizottság is, amely a munkaalkalmak és lakáslehetőségek felkutatásában nyújtott nagy segítséget. — Óriási gondunk, hogy a mozgáskorlátozottakat nagyon sokszor csökkent munkaképességűeknek tartják és néha ugyanolyan munkáért kevesebb bért fizetnek nekik, mint a teljesen egészséges embereknek — szól közbe Kati, aki adminisztrátor a csokoládégyárban. — Pedig ülőmunkát még a paralízisen átesettek is tökéletesen tudnak végezni. Példa rá, hogy Pista műszerész, Laci pedig könyvkötő. Nagy fizikai állóképességet követel, hogy a napi munka után még sportoljunk és társadalmi munkában késő estig az egyesületi munkát végezzük. Több segítségre lenne szükségünk — mondja Hegyesi István. — Tudjuk, milyen nehéz azoknak, akik gyerekkorukban paralízisen esnek át és az iskola elvégzése után egyedül kellett, hogy szembenézzenek a problémákkal. Még nehezebb a mozgásképességüket később elvesztettek helyzete. Nehezen találnak munkát, lakást, és rettenetesen egyedül érzik magukat. Akik belépnek az egyesületbe, bizonyos mértékig támaszra találnak, de mi sem nyújthatunk eleget. Szükségünk lenne legalább egy kis klubhelyiségre, hogy ezeket az embereket kiragadjuk a magányból, közös programokat szervezzünk, hogy sorstársaikkal együtt egy kicsit boldognak érezzék magukat és megbeszélhessék a közös problémákat. — Az ördög azért nem olyan fekete, mint amilyennek festik. — kapcsolódik a beszélgetésbe Makkai László. — A patronálókon kívül segítenek különböző vállalatok, üzemek, amelyek néhány embert el tudnak helyezni, és anyagi támogatást is nyújtanak. Segítenek a tanácsok, a Vöröskereszt és a helyi szervek. — A problémáink azonban így is jelentősek. — folytatja Dodek György — Legnagyobb gondunk, hogy nem tud minden érintett az egyesület létezéséről. A megyénkben lakó összes mozgáskorlátozott bevonása így elsőrendű feladatunk. Nagyobb anyagú támogatásra lenne szükségünk és több patronáló tagot kellene beszerveznünk munkánk segítésére. Vannak kellemes feladataink is. A Mozgáskorlátozottak Együttműködési Bizottságának következő ülését mi rendezzük, erre az előkészületeket már meg is kezdtük. Ki kell dolgoznunk az 1981-es Rokkantak Világéve magyarországi előzetes tervét és az 1980-as Rokkantak Világnapja programját.. A Világnap alkalmából ..Mit csinálsz szabad idődben?” címmel vegyes pályázatot indítottunk a mozgáskorlát ózdiaknak, valamint életükkel foglalkozó fotópályázatot is hirdettünk. Szeretnénk, ha mindenki megértené, hogy a mozgáskorlátozottak nem ,,csökkent értékű” emberek és sokkal több törődést és gondoskodást érdemelnek" (Slody) Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat értesíti Sajóivánka és Eyjphaza községek, valamint Kazincbarcika város lakosságát, hogy a Sajóivánka—Kazincbarcika között megépített 120 kV-os szabadvezetéket, továbbá az Alkotmány utcában létesült 120 kV-os transzformátorállomást f. hó 14-én reggel 11 órakor feszültség alá helyezte Fenti időponttól a távvezeték és a transzformátorállomás berendezésének megközelítése és érintése életveszélyes és tilos. A fentiek megszegéséből eredő balesetekért az ÉMÁSZ Vállalat felelősséget nem vállal. ÉSZAK • MAGYARORSZÁG 5 Megszűnik a solymári izotóptemető A főváros távlati fejlesztése és a környezet védelme miatt felszámolják a solymári izotóptemetőt, ahová kísérleti jelleggel mintegy húsz éven keresztül helyezték el a radioaktív hulladékot. 1976-ban épült fel Püspökszilágyon az a korszerű radioaktívhulladék-feldolgozó és -tároló, ahová a sugárzó anyagot folyamatosan költöztetik át a Fővárosi KÖJÁL szakemberei. A különleges szállítmánnyal való munka különleges biztonsági intézkedéseket kíván. Felvételeink Püspökszilágyon kerültek, ahol a sugárzó anyagok akár több ezer évig is tárolhatók. Képünkön: a munkák egy részét pneumatikus védőruhában, szkafanderben végzik el. A képen a védőruha radioaktív szennyezettségét ellenőrzik. Korszerűbb termékek - olcsóbban , az eddigieknél többet tudó termékekkel jelentkezik a piacon a következő hónapokban a MEZŐPANEL nyékládházi gyára. Mint ismeretes, az épületelemgyár 1970-ben a könnyített betonvázas szerkezeti elemek gyártásával kívánt hozzájárulni a húsprogram sikeres megvalósításához. Ezt a törekvést jól szolgálják a könnyen szerelhető, gyorsan összeállítható szerkezeti és technológiai elemek. Az iparszerű állattartó telepek egész sora bizonyítja már az országrészben, hogy ez milyen jól sikerült. A gyár építésének költségei viszonylag hamar, már a hatodik esztendőben megtérültek, így az utóbbi időben a fejlesztési tervek kidolgozásánál már a több célra is alkalmas épületelemek kidolgozására fektették a hangsúlyt. A választék, az eredeti mezőgazdasági célú gyártmányokhoz képest most sokkal szélesebb — mondja Tirpák Endre igazgató. Tervezőink megalkották a különböző fesztávú főtartókat, és ezek már alkalmasak kommunális létesítmények, ABC-áruházak építéséhez. Tudjuk, hogy sok általános iskolának még ma is régi gondja a tornaterem hiánya, ezért fejlesztettük ki a hat méter feletti hosszúságú pillércsaládot, amelyet üzemcsarnokok létesítésénél is használhatnak. Nem feledkeztek meg a gyárban az eredeti, tehát a mezőgazdasági célú épületelemek korszerűsítéséről sem. A felhasználókkal, termelőszövetkezetekkel, állami gazdaságokkal szoros kapcsolat alakult ki, és a gyakorlati tapasztalatok alapján tovább tökéletesítik a technológiát. Az elmúlt években sokat változott a közös gazdaságok szervezettsége, termelékenysége. Az állattartó telepeken már nélkülözhetetlenek a munkát könnyítő, gyorsító gépek. Ezek azonban nem mindig tudtak megfelelőképpen mozogni az importból beszerzett tervek alapján készült épületekben, ezért módosítjuk a szerkezetet. Növelnünk kell az épületek magasságát, mert az egyik szerkezeti elem, az úgynevezett vonórúd sokszor lehetetlenné tette a korszerű gépek kihasználását. A következő hónapok tovább gyarapodó kínálata azonban még keresettebbé teheti a MEZŐPANEL-termékeket. A gazdaságos termelésre alapozott tervező, műszaki fejlesztő munka révén tovább emelik épületelemeik használati értékét, de árát nem — sőt azok csökkennek is. — Ez nem fából vaskarika. Előbb az újdonságok, az épületek külső megjelenése sem utolsó szempont számunkra. Ezért a homlokzati elemeket változatosabbá, színesebbé tesszük. A fokozott energiatakarékosságot pedig a dupla hőszigetelés szolgálja majd. Az eddig beágyazott szigetelő mellé még poliuretánt préselünk be, amely jelentősen növeli a szigetelőképességet. Hogyan sikerül a többet tudó, tetszetősebb kivitelű termékeket olcsóbban forgalomba hozni? Szeretném, ha nem hangzana el koptatott fogalomként, de a munka termelékenységének emelésével, a tartalékok feltárásával, hasznosításával, s hogy ez mennyire igaz, azt a gyakorlatban bizonyíthatják legjobban korszerű termékeink. — tolnai — Szaigtalankos gépkocsira! Közlekedésrendészeti „Talán bemutatkozna! . . szólt rám enyhén szóló arrogánsan a Trabant tulajdonosa. A PF 36—39-es rendszámú gépkocsi alig pár perce ..tört ki” a Déryné utcai gyalogos-átkelőhelynél, figyelmen kívül hagyva, hogy gépkocsikat előz az átkelőnél, s figyelmen kívül hagyva azt, hogy az átkelőhelyen közlekednek. A rendőrautóval beértük és a főhadnagy intett a Trabant vezetőjének, hogy kövessen bennünket. Az igazoltatásnál a fiatalember magyarázkodik, s csodálkozom a rendőr főhadnagy türelmén. Azt tartja a mondás, hogy az kiabál, akinek a háza ég... Ez bizony ezen a délutánon majdcsak minden esetben bevált, hiszen sok gépkocsivezető magyarázkodott, az őt igazoltató rendőrrel szemben. Pedig hát, ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az évben eddig 89 baleset történt a miskolci gyáros-átkelőhelyeken, akkor ellenőrzés Miskolcon érthető a rend őreinek ellenőrzése. A 89 balesetből csak 14 esetben voltak hibásak a gyalogosok, 55 esetben a járművezetőket terhelte a felelősség. A gondatlanság, nemtörődömség eredménye ez a 89 baleset, amiből 9 volt halálos, és 24-en súlyosan sérültek meg. Éppen ez az elszomorító statisztikai adat indokolta tehát azt az ellenőrzést, amelyet a Miskolc városi és Járási Rendőrkapitányság közlekedési rendőrei végeztek a napokban a megyeszékhelyen. A hasábrádióval felszerelt közlekedési rendőrök és az önkéntes segítők a legkritikusabb csomópontokon ellenőriztek — nem is eredmény nélkül. A tapolcai elágazásnál, a városi sportcsarnoknál, és a Marx Károly 100. számú ház előtt lévő kijelölt gyalogátkelőhelyeken szinte egymást érték a szabálytalankodó gépkocsivezetők. Néhány adat: délután 2 órától este 7 óráig összesen 57 szabálysértés történt ezeken a pontokon. A kijelölt gyalogos-átkelőhelyen szabálytalanul áthaladó gépkocsivezetők közül 49 személyt a helyszínen bírságoltak meg, 8 személyt pedig súlyos közlekedési szabálysértésért feljelentettek. Az 57 szabálysértő közül 10-en a közlekedési lámpa piros jelzését figyelmen kívül hagyva hajtottak át a zebrán. A ZX 82—91-es rendszámú személygépkocsi tulajdonosa — jóllehet hivatásos sofőr — a Marx Károly úti gyalogos-átkelőhelynél nem adta meg az elsőbbséget a járókelőknek. A felelősségre vonásnál elismerte ugyan, hogy hibázott, ám ez nemigen vigasztalja azokat az embereket, akik gépkocsija elől éppen csak félre dtak lépni. A másik helyszínen, a tapolcai elágazásnál a PR 55—30-as rendszámú személygépkocsi vezetője ugyancsak figyelmen kívül hagyta, hogy a zebrán gyalogosok közlekednek. Ugyanebben az elágazásban ugyanezt a hibát követte el az FS 98—35- ös rendszámú, Tatra típusú teherautó vezetője, aki éppen csak, hogy nem okozott balesetet. A példákat lehetne tovább is sorolni. A végrehajtott célellenőrzés eredményes volt és a jövőben a közlekedésrendészet rendszeresen végez majd ilyen vizsgálatokat a miskolci kijelölt gyalogosátkelőhelyeknél. — pusztafalvi — A bizalmat nem Másfél évvel ezelőtt, amikor átadták Szerencs határában, a benzinkút szomszédságában lévő új autószerviz üzemet, csak úgy tódultak a javításra váró járművek, Miskolctól Sárospatakig, sőt egészen távoli településekről is. Pedig akkor még sem jó, sem rossz híre nem lehetett. A kocsitulajdonosok azonban jól hitték: az új javítóállomáson nem alakulhattak ki még a másutt fel-felbukkanó kifogásolnivalók, apróbb,nagyobb bosszúsággal járó, a figyelmetlenül végzett rutinmunkából fakadó kellemetlenségek. Megérezték ezt az üzem vezetői is, így abból indultak ki, hogyha a rend, a fegyelem megtartására, az első naptól nagyobb figyelmet fordítanak, akkor megmarad ez a bizalom az üzem munkája iránt. Sommás borravalók helyett Leninvárostól Sátoraljaújhelyig sok autóstól érkezett, érkezik az itt dolgozók szakmai ismeretét, hozzáértését dicsérő elismerés. Sóvári István üzemvezető kicsit kerülgeti a választ, •mikor sozután erdegodom, adták ingyen Mapasai hogy milyen erőfeszítéseket igényelt a szerviz hírének megőrzése, csak kikerekedik az igazság, hogy: nem ment ez, fegyelmezések, szigorúság nélkül. A mérlegelésnél a legtöbb szempont ugyanaz maradt: kell a munka holnap is, a bizalomnak viszont ára van! Ide csak azok térnek vissza, akik nem csalódtak. Amíg évekkel ezelőtt a gépjárművek időszakos műszaki vizsgáztatása száz, meg száz gondot akasztott az autósok nyakába: alkatrész után szaladgálni, fékek, kipufogógázok műszeres vizsgálatát elvégeztetni, és végül hajnaltól sorbaállni a „megmérettetéshez”, addig ez most egy hároméves kocsinál csupán két-három napot igényel egy jobb szervizben, így Szerencsen is. A hibák feltárása után helyben végzik a javításokat, pótolják az alkatrészeket, műszerekkel mérik a jármű tulajdonságait, é* értesítik a osztályban tulajdonost az eredményről. Lehet ilyen egyszerűen is! Az úgynevezett zárt technológiás vizsgáztatás jogát május elsejétől kapta meg a szerencsi szerviz, június közepétől pedig már a kis teherkocsik vizsgáztatását is elvégezhetik. Magasabb osztályt jelent ez az üzemnek, s azt is jelenti, hogy a színvonalas gépi felszereltség mellett rendelkezésre áll a jól képzett szakembergárda is. Ami a legkevesebb: a napi munkához szükséges szakmai végzettségtől, hozzáértéstől nem lehet eltekinteni. A dolgozók az NDK, Csehszlovákia és a Szovjetunió nagy autógyárainak szalagjai mellett ismerkednek meg a forgalmi követelmények diktálta újításokkal, változtatásokkal. Azt megelőzően, mielőtt az újdonság a hazai utakon a forgalomban megjelenik. Itthon pedig magabiztosságot kölcsönöz a kint megszerzett szakmai tudás. Ami a megbízhatóságon kívül figyelmet érdemel: a nagyobbrészt fiatalokból álló kollektíva másik erényeként tartják számon a vállalat központjában is a gyorsaságot. Az úton elakadt, bajba jutott autós turisták számára, akik előtt messze még a végcél, azonnali segítséget nyújtanak. A szerencsi szerviz nem számít a nagy javítóüzemek közé, évente 100 ezer órát fordítanak itt gépjárművek javítására, vizsgáztatására. Mégis messzebbre jutott a hírük a tervezett működési terület közigazgatási határainál. Azt a megrendelők nem tudják, hogy az elmúlt másfél év alatt itt is felszínre kerültek — ha csak nagyon rövid időre is — olyan szerelői ,.malőrök”, amilyenekkel másutt már volt módjuk találkozni, csakhogy a szervizben dolgozók többsége számára ez idegen volt, a vezetők pedig tűzzel-vassal irtották a rossz szellem felbukkanását. Hálátlannak látszó feladat az ilyen de megérte. Többek között ez volt Szerencsen a megteremtett, s megőrzött bizalom ára. Nagy József