Észak-Magyarország, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

I »LAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI AZ MSZMP BORSOD-AB­AÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJa XXXVI. évfolyam, 257. szám­ára: 1,20 forint Kádár János fogadta Pjotr Gyemicsevet Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára pénteken a KB székhá­zában fogadta Pjotr Gyemi­csevet, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának póttagját, a Szovjetunió kulturális mi­niszterét, aki a szovjet kultú­ra napjai magyarországi ren­dezvényein vesz részt. * Óvári Miklós, a Központi Bizottság titkára és Aczél György miniszterelnök-he­lyettes, a Politikai Bizottság tagjai ugyancsak pénteken fo­gadták Pjotr Gyemicsevet és Vaszilij Savrot, az SZKP KB kulturális osztályának veze­tőjét. A szívélyes, elvtársi lég­körben lezajlott megbeszélé­seken véleménycserére került sor a magyar—szovjet barát­ság, a tudományos és kultu­rális együttműködés fejlődé­sének tapasztalatairól és idő­szerű feladatairól. Megálla­podtak a kulturális kapcso­latok elmélyítésében és sok­oldalú továbbfejlesztésében. Map-futoszláv r A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága meghívására október 29—31. között Alekszandar Grlics­­kov, a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottsága Elnökségének tagja látogatást tett hazánkban. Kí­séretében volt Dusán Lazics, a KB nemzetközi osztályának alosztályvezetőj­e. Kádár János, az MSZMP KB első titkára fogadta Alekszandar Grlicskovot. A jugoszláv vendéggel megbe­szélést folytatott Gyenes András, a Központi Bizottság­­ titkára.­­ Az­ elvtársi légkörben lezaj­lott tárgyalásokon kölcsönös tájékoztatás hangzott el párt­juk munkájának fő irányai­ról, a szocialista építőmunka legfontosabb időszerű kérdé­seiről. Áttekintve a Magyar Népköztársaság és a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi­­ Köztársaság együttműködését, párizi találkozó megállapították, hogy­­ azok valamennyi területen folya­matosan, népeik javára ered­ményesen fejlődnek. A nemzetközi helyzetről folytatott véleménycsere so­rán hangsúlyozták, hogy minden haladó forradalmi és demokratikus erővel össze­fogva segíteni kell a békés egymás mellett élés, az eny­hülés politikájában elért eredmények megőrzését és el­mélyítését. A kommunista és munkáspártoknak az egyen­jogúság, az önállóság, egy­más álláspontjának tisztelet­ben tartása alapján folytatott együttműködése és interna­cionalista szolidaritása ered­ményesen szolgálja a béke és a társadalmi haladás ügyét. A megbeszéléseken részt vett Varga István, a KB osztály­vezető-helyettese , és Milan Veres, Jugoszlávia budapesti nagykövete. Madridi találkozó A hétfőn előterjesztett ma­gyar szóbeli javaslat harma­dik pontjáról tanácskoztak a küldöttségek tegnap a mad­ridi találkozó előkészítő tár­gyalásain. A vitában a többi között felszólalt a szovjet, a magyar, az amerikai, a mál­tai és a spanyol küldöttség vezetője. Az indítvány har­madik pontja azt sürgeti, hogy a korábban benyújtott magyar, illetve spanyol ja­vaslat alapján kezdjék meg az érdemi találkozó még füg­gőben levő napirendjének for­mába öntését. A vita mind ez ideig nem hozott tényleges eredményt- A szovjet küldöttség szó­vivője kijelentette: meg­volt a lehetőség arra, hogy ezen a napon ha­ladás jöjjön létre a magyar küldöttség által korábban elő­terjesztett napirendi javaslat vitatott pontjában. Sajnála­tos, hogy egyes nyugati kül­döttségek felszólalásaikban más irányt szabtak a vitá­nak. Max Kampelman nagykö­vet, az amerikai küldöttség vezetője „magánügyben” teg­nap délben Washingtonba utazott. Az amerikai küldött­ség vezetője Európába való visszaérkeztével csütörtökön Brüsszelben részt vesz a NATO-országok államfőinek a madridi találkozóval foglal­­k­ozó tanácskozásán. Szombat, 1980. november 1. A Bangladesi KP küldöttségének látogatásáról Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására ok­tóber 27. és 31. között láto­gatást tett hazánkban a Bangladesi Kommunista Párt küldöttsége, amelyet Matiur Rahman, a Központi Bizott­ság titkára vezetett. A dele­gáció tagja volt Osman Gha­­ni, a KB tagja, a Daccai vá­rosi Pártbizottság titkára. . Gyenes András, a Központi Bizottság titkára és a KB külügyi osztályának képvise­lői megbeszélést folytattak a vendégekkel. Szívélyes, elv­társi légkörben véleményt cseréltek a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű kérdéseiről, s átte­kintették a két párt kapcso­latait. A bangladesi küldöttség tájékoztatást adott arról a küzdelemről, amelyet a BKP a bangladesi nép életkörül­ményeinek javításáért, de­mokratikus jogaiért, az or­szág haladó erőinek összefo­gásáért, a törvénytelenül be­börtönzött Mohamad Farhad főtitkár kiszabadításáért foly­tat. Az MSZMP képviselői meg­erősítették a magyar kommu­nisták internacionalista szo­lidaritását a bangladesi kom­munistákkal. Kölcsönösen ki­fejezték készségüket, hogy a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus elvei alapján tovább fejlesz­tik az SZKP és a BKP kap­csolatait. A BKP küldöttsége látoga­tást tett a Szakszervezetek Országos Tanácsánál, a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság­nál, az­­ újságíró szövetség­nél, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalatnál, valamint Bács- Kiskun megyében. Magyar-román gazdasági tárgyalások Marjai József hazaérkezett Bukarestből Bukarestben pénteken be­fejeződött a magyar—román gazdasági együttműködési ve­gyes kormánybizottság XV. ülésszaka. A magyar küldött­séget Marjai József minisz­terelnök-helyettes, a vegyes kormánybizottság magyar ta­gozatának elnöke, a román delegációt pedig Nicolae Constantin miniszterelnök­­helyettes,­­ a román tagozat elnöke vezette. Az ülésszakon megvizsgál­ták a két ország párt- és ál­lami vezetőinek találkozóin kitűzött feladatok teljesítésé­nek helyzetét, elemezték a legutóbbi ülésszak óta vég­zett munkát. Megállapították, hogy az 1981—85. évi nép­gazdasági tervek koordiná­ciója jó kiinduló alapot te­remt a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztéséhez. Áttekin­tették a külkereskedelmi áru­csere-forgalom helyzetét és hangoztatták: a forgalom nö­vekedését jól szolgálja a már érvényben levő gyártásszako­sítási és termelési kooperá­ciós egyezményeknek a kö­vetkező tervidőszakra való meghosszabbítása és bővíté­se, az új egyezmények elő­készítése a gépipar és a vegy­ipar területén. Az ülésszak alkalmából Marjai József és Nicolae Constantin kormányközi egyezményt írt alá a két or­szág hosszú távú gazdasági és műszaki-tudományos együttműködéséről. Marjai Józsefet péntek dél­után fogadta Nicolae Ceau­­sescu a Román Szocialista Köztársaság elnöke, az RKP főtitkára. A találkozón a két ország együttműködéséről, a kapcsolatok továbbfejlesztés­­ének lehetőségeiről és az ez­zel kapcsolatos feladatokról folytattak véleménycserét. A találkozón és tárgyalá­sokon részt vett Bajnai Sán­dor, Magyarország bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. A megbeszélések meleg, baráti légkörben folytak le. A magyar küldöttség Mar­jai József vezetésével az esti órákban hazaérkezett Buda­pestre. Avatási ünnepség a Len­in­városban Átadták a Tiszai Xiolaj-finomítót A leninvárosi Tiszai Kő­olajipari Vállalat létrejötté­vel új iparággal gyarapodott Borsod megye. A mintegy 7,5 milliárd forint költséggel felépített kőolaj-feldolgozó 1979. szeptember 23-án kezd­te meg a próbaüzemelést. A gyár építésében és szerelésé­ben csaknem száz tervező és kivitelező vállalat műkö­dött közre. Szovjet tervező­­intézet készítette a kőolaj­­feldolgozó üzemblokk és egyéb létesítmények terveit, s nagy számban üzemelnek szovjet gyártmányú gépek és berendezések a vállalat különböző termelőegységei­­­ben. Az állami nagyberuházás­ként megvalósult kőolajipari létesítmény jelentős szerepet tölt be Észak- és Kelet-Ma­­gyarország szénhidrogénnel való ellátásában; vegyipari benzint szolgáltat a Tiszai Vegyikombinát olefingyárá­nak és fűtőolajat állít elő a Tiszai Erőmű Vállalat új, 86 ü megawattos erőművének. A kőolajat a vállalat a Ba­rátság—II. távvezetéken kap­ja a Szovjetunióból. Tevé­kenysége kiemelkedő jelen­tőségű abból a szempontból is, hogy a Szovjetunióból importált benzin és gázolaj a hetvenes évek második fe­lében elkészült — Leninvá­­rost és a Szovjetuniót össze­kötő — keleti termékvezeté­ken érkezik a kőolaj-feldolgo­zóba, amely gondoskodik an­­nak tárolásáról és eljuttatja azt a fogyasztókhoz. A vál­lalat méreteire jellemző, hogy a 220 hektáron megvalósult létesítménybe egyebek között 60 ezer tonna vas- és acél­­szerkezetet, 400 ezer köbmé­ter betont építettek be, s a beruházás során másfél mil­lió köbméter földet mozgat­ta­k­ meg. A több mint egyéves si­keres üzemeltetés után teg­nap délután gyáravató ün­nepséget tartottak a Tiszai Kőolaj-finomító Vállalatnál. Az ünnepségen megjelentek mindazok, akik részesei vol­tak a korszerű gyár megva­lósításának. A vendégek elő­ször üzemlátogatáson vettek részt, megtekintették a főbb termelőegységeket, majd ezt követően a vállalat kultúr­termében ünnepségre került sor. Méhes György, a Tiszai Kőolajipari Vállalat üzemi pártbizottságának titkára kö­szöntötte a résztvevőket, köztük Grósz Károlyt, az MSZMP KB tagját, a Bor­sod megyei Pártbizottság el­ső titkárát, dr. Simon Pál nehézipari minisztert, Mol­nár Károlyt, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkárát, Juhász Andrást, a KISZ Központi­ Bizottságá­nak titkárát, dr. Ladányi Jó­zsefet, a Borsod megyei Ta­nács elnökét, D. F. Noviko­­vot, a Szovjetunió budapes­ti nagykövetségének taná­csosát. A meghívottak között voltak Leninváros párt-, ál­lami és társadalmi szervei­nek vezetői, a terület ország­­gyűlési képviselője: dr. Bod­nár Ferenc; jelen volt­ a be­ruházásban részt vett terve­ző és kivitelező vállalatok kollektíváinak számos képvi­selője. A pártbizottság titká­rának köszöntő szavai után dr. Simon Pál mondott be­szédet. , Dr. Simon Pál beszéde — Tíz éve annak, hogy Leninvárosban nagyszabású, újszerű, nemzetközi és hazai együttműködésen alapuló iparfejlesztést határoztunk el — kezdte beszédét dr. Si­mon Pál. — A három nagy ipari létesítmény: a benzin­ből vegyipari alapanyagokat előállító olefinmű, az erő­mű és az ellátásukat szol­gáló finomító mellett arra is gondot­­ fordítottunk, hogy az üzemeket építő, majd elké­szültük után az azokat mű­ködtető dolgozók megfelelő elhelyezésével a város is to­vább növekedjék. De nem­csak az egyes üzemek nem­zetközi mércével mérten is magas műszaki színvonalát és a kulturált lakáskörülmé­nyek megvalósítását tűztük célul, hanem azt is, hogy az új üzemek révén a sokszo­rosára növekvő termelés ne szennyezze a környezetet. Ennek az átfogó fejlesztési programnak a megvalósítása most, a harmadik nagy új ipari létesítmény, a Tiszai Kőolajipari Vállalat építésé­nek befejezésével vált teljes­sé. A Gazdasági Bizottság a finomító feladataként jelölte meg, hogy évi 3 millió tonna kőolaj feldolgozásával az olefinmű vegyipari benzin­­szükségletét és az erőmű fű­tőolaj-ellátását biztosítsa. (Folytatás a 3. oldalon) |

Next