Észak-Magyarország, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-18 / 15. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG TO * Kulcs, óra, okmánybélyeg, vicc... Tizenöt éve alakult meg Prágában a Különlegességgyűjtők Klubja. Ezer tagja van. A Vasutasok Központi Kultúrotthonában találkoznak egymással. A klub tájékoztatólapot ad ki, cserebörzét szervez. Jelenleg kilenc gyűjtőszakosztályuk van: képeslap, autómodell, sörös emléktárgy, sajtcímke, borotvapenge-tasak, autogram, miniatűr flaska és címke, pipa, csokoládé- és rágógumipapír és papírszalvétagyűjtő szakosztály. A szakosztályok időnként a gyárakkal együtt szavazást rendeznek arról, hogy melyik a legszebb címke, csomagolóeszköz. A csokoládé- és rágógumipapír, illetve a papírszalvéta-gyűjtők most készülnek az utóbbi évek legszebb svájci, francia és nyugatnémet csokoládépapírjának kiválasztására. Ítéletükben bárki megbízhat, hiszen van gyakorlatuk: a prágai Stanislav Kramsky több mint 28 372 csokoládépapírt gyűjtött össze a világ minden tájáról, nyolcvan országból. A legnagyobb rágógumipapírgyűjteménnyel — 6900 darabbal — a plzeni Zdenek Pisarik mérnök dicsekedhet. A Különlegességgyűjtők Klubja némely tagjainak egyelőre még nincs szakosztályuk. Mit gyűjtenek ők? Kétszáz különböző tárgyat, köztük kulcsot, órát, társasjátékot, térképet, könyvet, hanglemezt, kerámiát, érméket, plakátot, osztrák—magyar okmánybélyegeket, naptárt, zászlócskákat és vicceket. A filemnicei Mirek Jun gyűjtő például Napóleon és korának relikviáit gyűjti. Birtokában 1320 képeslap, 138 könyv, 100 kis szobor, 55 grafikai lap, sok érme van. A prágai klub már kétszer rendezett országos gyűjtőtalálkozót. Legutóbb 1980-ban. A prágai Vasutasok Kultúrotthonában három nagy terem és hat kisebb helyiség állott a gyűjtők rendelkezésére. Temérdek anyag fért el itt, de csak töredéke a több százezer cseh és szlovák gyűjtő érdekességeinek. A Marianské Lázné közelében lakó Alois Svanda gyűjteményében több mint száz zenélőóra ketyeg. Fűzikára és torna Hosszú időn át az volt az elmélet és a gyakorlat, hogy a szívbetegek gyógyulásához teljes nyugalomra és pihenésre volt szükség. Újabban azonban egyre általánosabb az a vélemény, hogy a gyógyszeres kezelésen kívül, éppen a mozgás az egyik legfontosabb gyógyító tényező. A szívbetegek hosszas fektetését a korai felkelés, a torna, a fürdő, a masszázs és az úszás váltja fel. A tapasztalatok szerint, mindez nemcsak azért jó a betegeknek, mert így hamarabb elérik teljesítőképességük maximumát, hanem azért is, mert ezáltal nem a betegségük, hanem a teljesítményük köti le a figyelmüket. A fürdőkúra előnye abban mutatkozik meg, hogy a vízben levő oldott és szabad széndioxid a bőrön át bejut a szervezetbe, és ott a szívműködést és a keringést kedvezően befolyásolja. Hatására a szervezetben különféle aktív anyagok szabadulnak fel, amelyek az artériák tágításával növelik a rajtuk átáramló, oxigénben gazdag vér mennyiségét. Természetesen a kedvező hatások ellenére a fürdő terhelés a szívbetegek számára, azért csak az orvos által előírt módon vehető igénybe. A fürdőkúrát gyógytorna és úszás egészíti ki. Ezek az izmok mozgatása révén javítják a légzést és a keringést, s fokozzák a szívizom munkaképességét. A mozgásterápia azonban nagy körültekintést igényel: csak az egyéni elbírálás és a fokozatosság elvének megtartásával alkalmazható. A betegek teljesítőképességét terheléses vizsgálatokkal határozzák meg. Ilyenkor a beteget különféle nagyságú és különböző ideig tartó megterhelésnek teszik ki, és közben figyelemmel kísérik az érvelés, a vérnyomás, a légzés és az EE © változását. Kezdődik a tornagyakorlat egy utógondozóban. Hatezer éves ércbánya A Belgrádi Régészeti Intézet munkatársai és a szerbiai Bor város Bányaipari és Kohászati Múzeumának dolgozói érdekes leletre bukkantak. Majdanpek környékén, a feltételezett neolitikum kori rézbányászati központ területén egy hatezer éves bányát találtak. A leletek között szerepel néhány bányászati eszköz, többek közt egy szarvasagancsból készült csákány. A legnagyobb munkaeszköz súlya eléri a 7 kilót. A jugoszláv régészek folytatják a Vodna-Glava hegy feltárását, ahol a tervek szerint az ország egyetlen szabadtéri bányászati múzeumát létesítik. A távvezetékek ördöge A téli hónapokban gyakran kínálnak lencsevégre kívánkozó témát a fotósoknak az elektromos távvezetékek behavazott, vagy éppen zúzmaraköpenybe öltözött sodronyszálai. A laikusnak szemet gyönyörködtető az égre rajzolódó mesebeli „kottavonalak” látványa, ám a szakemberek szemével korántsem ilyen poétikus e kép. A villamosenergia-ipar dolgozói ugyanis szinte állandó riadókészültségben vannak, amikor ilyen „idilli” módon támad a tél. A huzalokra telepedő jégkristályhalmaz a párás levegőben és a fagypont alatti hőmérsékleten nemritkán 8—10 centiméter vastagságúra is meghízik. Kiszámították, hogy ez a többletsúly méterenként 10 —12 kilogramm terhelést jelent. Ilyenkor két tartóoszlop között — átlagosan 250 méteres távon —, nem kevesebb, mint 30 mázsányi súly nehezedik egyetlen szál sodronyra. Ekkora túlterheléstől — kiváltképp, ha még a szél is besegít — gyönge húrként pattan szét egy-egy vezeték. Előfordult olyan eset is, amikor az általában hét szál sodronyból álló hálószakasz hétszer 30 mázsás súlyától még az acél tartóoszlopok is kicsavarodtak helyükből. A „távvezetékek ördögével”, ahogyan szakberkekben titulálják, azonban többnyire elbánnak az áramszolgáltatás hivatásos őrei. Méghozzá igen ötletes módszerrel lendülnek ellentámadásba. Két tartóoszlop között, átmenetileg kiiktatnak a forgalomból egyegy vezetékszakaszt, s úgynevezett „égi rezsóval”, fűtőárammal melegítik a sodronyokat. A hő hatására a vezeték késként vágja át a rátelepedett jégpáncélt, s megszabadul veszedelmes terhétől. m 1981. január 18., vasárnap 0 A szovjet-indiai békebarátsági és együttműködési szerződés alapján évről évre fejlődnek a szovjet—indiai kapcsolatok. Az együttműködés egyik fontos területe a békés célú űrkutatás. A múlt nyáron a Szovjetunióban szovjet hordozórakéta segítségével földkörüli pályára juttatták a „Bhaszkara” nevű második indiai szputnyikot. A kísérlet célja az indiai szakemberek által készített televíziós készülék és mikrohullámú berendezés segítségével tanulmányozni a földben elhelyezkedő ásványi kincseket. A Szovjet Tudományos Akadémia és az Indiai Űrkutatási Szervezet szerződést írt alá arról, hogy 1981-ben felbocsátják a harmadik indiai szputnyikot. A két első szputnyikhoz hasonlóan ezt is szovjet hordozórakéta segítségével juttatják az űrbe. i Szovjet-iniai űrkutatás Indiai szakemberek tekintik meg az indiai szputnyik fellövésére előkészített szovjet hordozórakétát Kapros busa, csigapörkölt, varjúleves Szakácskönyv a szabadtól Néprajzi és gasztronómiai érdekességeket tartalmaz egyidejűleg az a tanulmány, amelynek szerzője egy szatmári tanító, Makay Béla. A turistvándi pedagógus — maga is tisztelője és gyűjtője a hagyományoknak — néprajzos ismerősének bátorításával kezdett hozzá két esztendeje a pásztorételek még ma is fellelhető receptúráinak gyűjtéséhez, kutatásához. Túl munkájának derekán, derült azután ki, hogy a szépen gyarapodó anyag alkalmas más ínyencségek egykori készítési módszereinek feljegyzésére is, így született meg a majd százoldalas tanulmány. Érdekessége, hogy a receptek mindegyikét saját tapasztalataik alapján az erősebb nem képviselői mondták tollba. Másik jellegzetessége, s ezért is viseli a „Szabadtűznél” címet a munka, hogy a konyhán kívül bográcsban, rostélyon, nyárson, parázson és forró hamuban elkészíthető vadász-, halász- és pásztorételekről van szó benne a Felső-Tisza vidékéről... Erdészek, vadászok, a mező, a legelő, a rét és a vízpartok emberei mondták tollba egy-egy kedvenc csemegéjük receptúráját, s szóltak a finom ételek titkairól, amelyek náluk apáról fiúra szálltak. Csaknem 150 ételről szerzünk ily módon tudomást, a legapróbb részletekig elmesélve. Elénk tárul a kapros busa, a pirított csík, a parázson sült rák, a halfasírt elkészítésének „hogyanja”, a varjúleves és csigapörkölt — akik megízlelték, esküdnek rájuk! —, a nyúl, az őz, s a fácán pörköltjeinek, vadasainak tucatnyi főzési rejtelme. A valójában szakácsköny értékű gyűjtemény különlegessége, hogy az étkek, a finom falatok készítői egyes szám első személyben nyilatkoznak meg a szatmári táj ízes nyelvezetén. Napjainkban a zártkertek, a kempingek sokasodásával egyre több alkalom és lehetőség nyílik a szabadtűznél készíthető ételek előállítására. Az erre vállalkozók számára is sok érdekességet, újdonságot nyújthat a gyűjtemény. — Ezért szeretném a kutatómunka eredményét felajánlani a kiadónak, Végh Antal száz szatmári receptjét már összegyűjtötte, annak bővítése, kiegészítése lehetne ez a száznegyvenegynéhány étel a szabadtűz mellől — mondja Makay Béla, a turistvándi tanító. K. Z. Akinek élesebb a látása - jobban vezet Sok ember látása már nem éles, anélkül, hogy erről tudomása lenne. Ez az utcai közlekedésben végzetes következményekkel járhat. A közlekedési balesetek 96—98 százalékát a vezető hibája okozza, gyakran azért, mert a vezető csökkent éleslátásban szenved. Megvizsgálva a hivatásos gépkocsivezetők egy csoportját, akik csak 70 százalékos és ennél kisebb látásélességgel rendelkeztek, 70 százalékuknál fogyatékosságot tapasztaltak vezetési módban, hirtelen indultak és túl gyakran fékeztek. Többségük jóval biztosabban vezetett, miután látásgyengeségüket szemüveggel, vagy kontaktlencsével korrigálták. A szakemberek hangsúlyozták, hogy minden, negyvenedik életévét betöltött járművezetőnek rendszeresen vizsgáltatnia kell szemét. A húszéves gépkocsivezetők 22 százalékánál mutattak ki látáskárosodást, míg ez az arány a negyvenéveseknél 43, az ötvenéveseknél 68, a hatvanéveseknél 82 és a hetvenéveseknél 91 százalékra emelkedett. Nem állja meg a helyét az a sok ember által képviselt vélemény, hogy a szivárványhártya érzékenységét sötétben, fényvédő üveggel mérsékelni lehet. Ellenkezőleg, a szem éjszaka amúgy is korlátozott különbségtevő érzékenységét ez még tovább csökkenti. Házi készítésű, sötét védővel ellátott motorkerékpár-védőszemüveget viselni este és éjszaka ezért bűnös könnyelműség. A vendég megkérdezi a háziasszonyt: N — Ki az az idős hölgy, ákd ott a sarokban beszélget? — Az egyik lányom — válaszolja kimérten a háziasszony. — Ó, istenem! — próbálja helyrehozni hibáját a vendég — ugye sokkal idősebb, mint ön? ★ A skót kiveszi a takarékban levő pénzét. Miután a pénztáros a takarékkönyvben szereplő összeg utolsó pennyjét is átadta, a skót megszólal: — Most visszaveheti az egészet, csak azt akartam megtudni, hogy megvan-e! ★ A fiú sírva jön haza az iskolából, s kijelenti, hogy a tanár nagyon rosszul bánik vele, állandóan beleköt. Az apa másnap bemegy az iskolába, tiltakozik a tanárnál. Az megkérdezi a fiút: — Mondd, John, mennyi egy meg egy? A fiúcska zokogni kezd: — Látod, apa, már megint kezdi! ★ A kis Eriknek megbetegedett a mamája, nagyon megfázott. Telefonál a mama barátnője: — Erik, hogy érzi magát a mamád? — Egész jól néz ki, a hangja meg nem fontos. Két barát beszélget. — Egy egészen kis kocsit akarok venni. — Vigyázz, hogy feltétlenül legyen benne biztonsági öv. — Miért? — Mert akkor nincs szükség kötelező biztosításra, majd azt mondod, hogy hátizsák. ★ A korzikai megkérdezi barátját: — Mi van Luigival? — Dolgozik. — Dolgozik? Hát már egyáltalán nincs mit csinálni?*’ ★ Az apa szigorúan rászól kisfiára : — Hányszor mondtam, hogy ne játssz a gyufával! — Nem játszottam, csak meg kellett gyújtanom a cigarettát. Egy asszony egy csomó gyermekkel maga körül az állatkertben azzal a kérdéssel fordul az alkalmazotthoz, hogy hol lehet látni a zsiráfot. .. — Sajnos, nagyságos asszonyom, a zsiráfot csak öt óráig láthatják a látogatók, s most már fél hat van. A csalódott gyerekek lármázni kezdtek az alkalmazott azonban hajthatalan maradt. Végül a hölgy így érvelt: — Húsz mérföldről érkeztem a 12 gyerekemmel, hogy megmutassam nekik a zsiráfot, és ön azt mondja, hogy már késő. — Hogyan, ezek mind az ön gyerekei ? — Természetesen. — Hát akkor . . . Várjanak egy percet, rögtön hozom zsiráfot ezt látnia kell! m.mmm• é