Észak-Magyarország, 1981. május (37. évfolyam, 101-126. szám)
1981-05-24 / 120. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 10 Hazai tájakon Hazánk legkeletibb szegletében, Mátészalkától, illetve Vásárosnaménytól több mint harminc kilométerre fekszik Szatmárcseke, a szatmári Tiszahát egyik leghangulatosabb települése. 1973-ban népi műemlékké nyilvánította református temetőjét egyre többen ismerik az országban. Az irodalom kedvelői, történelmünk ismerői Kölcsey Ferenc 1938-ban felállított díszsíremléke előtt állnak meg kegyelettel. A reformkor jelentős politikusa, híres szónoka, a jobbágyfelszabadításért merészen küzdő költő a szilágysági Sződemeteren született, de már huszonöt évesen átköltözött Szatmárcsekére, itt élt közel másfél évtizedig, itt írta a Himnuszt, s itt hunyt el 1838-ban. Az ő emlékét őrzi az egykori lakóháza helyén emelt művelődési házban berendezett emlékszobája, az 1854-ben felavatott régi síremléke, Berky Nándor Kölcsey-mellszobra az iskola előtt, és Marton László Kölcsey-szobor kompozíciója a művelődési ház kertjében. A mesével, dallal, költészettel átitatott táj talán legellentmondásosabb nevezetességei a szatmárcsekei temető csónak alakú fejfái. Múlandóság, halál, enyészet s mégis, ha áhítattal sétálunk az ember magasságú, öles, csónakban fekvő embert szimbolizáló fejfák százai között, a szépség, maradandóság, a művészi alkotás felett érzett gyönyör jó érzése tölti el az embert. Honnan származik, mi az eredete ennek, az ország más részein nem található temetkezési módnak? Több mint fél évszázada vitatkoznak ezen néprajztudósaink is. Egyesek közülük, mint például Solymossy Sándor a halász-vadász finnugor rokonoknál kereste az analógiát. „A törzseken látszó és arcot jelző bevágások a halott képmásából származnak, amint csónakjában hanyatt fekszik, a csúcsos fejűség pedig nem egyéb, mint a koporsót szolgáló csónak orra...” írta egy helyütt, s genetikus összefüggést vélt felfedezni az ugor népek ősi, csónakban való temetkezése és a csónak alakú fejfák között. A több évtizedig tartó polémia sokkal gyakorlatiasabb nézete szerint a fejfák alakja az ismert csónakformákhoz nem hasonlít, jellegzetes, ereszben végződő orr-részük az írásmező csapadék elleni védelmét szolgálja ugyanúgy, mint a csúcsos kialakítás az egész fejfáét. Az emberi arcélnek vélt díszítés pedig az egyéb használati tárgyakon is fellelhető barokkos népi díszítés. Megnyugtató választ ma sem tudunk erre a kérdésre adni, de aki ellátogat a temetőbe, szíve szerint az előbbi, romantikusabb felfogás mellett tör lándzsát. Mivel az alapanyagul szolgáló fa nagyon romlékony, tulajdonképpen — a legrégibb datálható síremlékek mindössze 60—80 évesek — bizonyíthatatlan több száz éves meglétük. Mégis valami ősi, pogány jelentést hordoznak, ősök, szokások, tradíciók emlékét őrzik. A temetkezési szokások változásai Szatmárcsekét is elérték, korábban idegen falubeli nem temetkezhetett ide, a sírok elhelyezkedése a közösség hierarchiájáról is vallott, a fejfát készítő ács hozzáértéssel és a hagyományokhoz híven faragta. De a közelebbi múltban divatba jött a kőből faragott, jellegtelen sírkövek állítása. Műemlékvédelmünk számára szokatlan, számtalan nehézséget rejtő munkát végzett, amikor arra vállalkozott, hogy a több mint 500 fejfát megmentse az enyészettől. A gombásodásnak leginkább kitett, s így a legromlandóbb tőrészeket például a közepükig befúrt, konzerválóanyagot tartalmazó patronnal védik. De a műemlékvédelem többet végzett, mintsem ennek a félszáznyi fejfának a megmentését. Talán hozzájárult egy ősi és szép hagyomány fennmaradásához. Sz. K. E. Részlet a temetőből • * Színes — Ébredj fel! — ébresztgeti Brezanská asszony éjszaka a férjét. — Mi történt? — Tolvaj van a házban. Kelj fel és ébreszd fel a kutyát. ☆ — Dohányzik? — Nem, doktor úr... — Kár! Ugyanis le akartam magát szoktatni a dohányzásról. Ez lett volna az eredményes gyógyítás első lépése... ☆ — Jól jár az órájuk? — kérdezi a vendég a házigazdától. . — Igen, csak érteni kell hozzá. Amikor nyolcat mutat és tizet üt, akkor fél kilenc van ... ☆ Bukvicka úr házőrző kutyára alkuszik: — Túl sok érte az ezer korona! — Dehogy sok — tiltakozik a kutyatulajdonos —, hiszen ez egy őrző kutya! — De ha én magának adom az ezer koronát, azután mit őrizzen a kutya? ☆ Egy csendes-óceáni sziget egyik törzsének varázslója európai körútjáról hazatérve élménybeszámolót tart: — És akkor a mezőre kiszaladt tizenegy kékruhás férfi és tizenegy fehérruhás férfi. Azután egy fekete nadrágos férfi letett a földre egy több darabból összevarrt bőrgolyót és sípolt egyet__ — És azután mi történt? — türelmetlenkednek a hallgatók. — És abban a pillanatban megeredt az eső ... ☆ — Maga a feleségével együtt szokott szabadságra menni? — Legutóbb külön nyaraltunk. — És jól érezték magukat? — Hát ezt rmég nem beszéltük meg. Ugyanis azóta nem találkoztunk. ☆ — Már két hónapja szedem a fogyasztótablettát, és egyáltalán nem segít! — panaszkodik Kuklová asszony. — És mennyit vesz be naponta ? — Tízet! Minden evés után egyet... * 1981. május 24., vasárnap Feljegyzés a Kossuth-bankón Egy császári katonaorvos tanúsága Batthyány Lajos kivégzéséről Két kopott Kossuth-bankó került a pécsi Janus Pannonius Múzeumba: egyikük hátoldalán megrendítő feljegyzés olvasható Batthyány Lajos volt miniszterelnök kivégzéséről 1849-ben. A szemtanú, Johann Ludwig katonaorvos, az egyik császári tüzérregiment egészségügyi tisztje. A különös dokumentum eredetét Bezerédy Győző helytörténész derítette ki. Az első magyar független kormány elnökével október ő-én közölték börtönében a haditörvényszék ítéletét, amelyet lepecsételt levélben futár hozott Haynautól. A verdikt: kötél általi halál. A kegyetlen ítélet mindenkit megdöbbentett, még a császári tiszteket is, leginkább azonban Batthyányi, aki kegyelmet kért. A kivégzést másnapra, október 6-ra tűzték ki, amikor az Aradon bebörtönzött tizenhárom tábornok életét is kioltotta az önkény. A kivégzés előtti estén Batthyány feleségének néhány percnyi időt adtak, hogy elbúcsúzzék férjétől, s az asszony akkor egy tőrt csúsztatott a halálra ítélt kezébe. Batthyány Lajos öngyilkosságot kísérelt meg, de sikertelenül. A nyakon levő mély seb és a vérveszteség miatt mindenesetre a kötél általi halált golyó általi kivégzésre változtatták, amit azután végre is hajtottak október 6-án. A sebesülthöz egy katonaorvost vezényeltek ki azzal a paranccsal, hogy erősítse fel a foglyot annyira, hogy végre lehessen hajtani rajta a halálos ítéletet. Johann Ludwig volt ez az orvos, aki Batthyányt kezelte, mindvégig mellette maradt és a lelkésszel együtt a vesztőhelyre is elkísérte. Talán más papír híján, vagy talán jelképes szándékkal a nála levő Kossuth-bankóra jegyezte fel tintával a tragédia emlékét. A német nyelvű szöveg magyar fordítása: „Az én legszomorúbb napom 1849. október 6-a volt, amikor az egész napot Batthyány Lajos grófnál töltöttem; a sebe miatt inspekciót tartottam és a kedves, barátságos embert egészen az Újépületig elkísértem, ahol őt kivégezték. Az utolsó szavai ezek voltak: Éljen a halál! És így fogadta a halált”. A hevenyészett jegyzet minden bizonnyal közvetlenül a kivégzés után készült és mivel Ludwig doktor nem tudott magyarul, félreértette — vagy tévesen tolmácsolták neki — Batthyány Lajos búcsúszavait. Ő ugyanis a következőket mondta: „Rajta vadászok! Éljen a haza!”. A másik papír ötforintoson azok az állomáshelyek olvashatók, ahol a császári katonaorvos megfordult a szabadságharc alatt 1848. július 3. és 1849. augusztus 9. között. Fehérvár, Győr, Komárom, Szeged és Temesvár voltak útjának állomásai. A felsoroláshoz még hozzáfűzte: „Keserű emlék ...” A különös dokumentumok arról tanúskodnak, hogy még az osztrák hadsereg tisztjei között is akadtak olyanok, akik rokonszenveztek a magyarokkal. A német származású katonaorvos egyébként a szabadságharc után Magyarországon maradt, Pécsett telepedett le és családot alapított. Ma is él egy leszármazottja a Mecsek-alji városban. I. Z. Seprű, mint döntőbíró Walesben a régi hagyományok buzgó őrzői egyetértenek abban, hogy kampányt kell indítani a hajdani népszokások újjáélesztése érdekében. A vélemények csupán egy ősi, még a XVIII. században eltűnt házassági szertartás felélesztésével kapcsolatban oszlanak meg. Ez a szertartás roppant egyszerű volt, amennyiben a fiatal pár templomi esküvőjét egy közönséges seprűs szertartás helyettesítette. A seprűt keresztbe téve elzárták a menyasszony házának nyitott ajtaját. Ha a fiatalember, utána pedig a lány is átugrott a seprűn s nem döntötte fel, akkor a fiatalok házaspárnak számítottak. Ennek megfelelően, a házasság felbontásához elegendő volt az, ha az egyik fél ellenkező irányban megismételte ezt a seprűugrást. Éppen ez kelt egyesekben ellenérzéseket. A házasélet ugyanis ebben az esetben valóságos kínszenvedéssé válhat, mutatnak rá jogosan, mivel az ember kora növekedésével mindinkább elveszíti egykori ügyességét és később, bármennyire is szeretné, már nem képes átugrani azon a bizonyos seprűn. Divatsarok Hódita A divat a legkülönbözőbb alkalmakra a blúzt helyezi előtérbe. Szinte azt mondhatjuk, hogy reggeltől estig, de még a legünnepibb alkalmakra is lehet blúzt viselni. Természetesen az alapanyag, a szín, és a forma helyes kiválasztásával. A blúzdivat kedvező a legtöbb nő részére, de a molettebbeknek inkább ún. „kivülkötős” vagy tunika jellegű megoldásokat ajánlunk. Modelljeink mindegyike alkalmi blúz, elegáns szoknyával vagy akár nadrággal is viselhető. 1. Törökös mintázatú,„ .seszlis” brokátblúz. Derékon keskeny övet alkalmazhatunk. Kis lehajtott nyaka van, a vállrész alatt kevés húzás biztosítja a mellbőséget. 2. Készen is kapható különböző színű selymekből ez a forma. Egyénivé tehetjük, ha a gallér tetejére egy másik gallért varrunk — csipkéből. Más megoldás: az eredeti gallért kigyöngyözni. 3. Bő — „pelerines” ujjakkal készült selyemblúz. A nyakon kifekvő masnival igen csinos megoldás. Az anyaga lehet saját színében mintázott, vagy bármilyen nagy, elegáns hatású virágminta is. 4. Régi blúzt átalakíthatunk nagy „zsabó” alkalmazásával a kivágásból kihajlóan. Nagyon szép, ha fehér hímzett anyagból vagy színes selyemből készül éfe még kézelőt is csinálhatunk, lehetőleg háromnegyedesre levágott ujja végére. 5. Pelerines ujjú selyemblúz nyakára a pliszírozott nagy „kifekvő” gallér nemcsak csinos, hanem divatos is. Ugyanez a gallér az egész egyszerű ingblúzra is alkalmazható, ha az eredeti gallért levágjuk. N. V. f f ff fiÜrfc «£.