Észak-Magyarország, 1981. november (37. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-10 / 263. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 A képernyő előtt Egri Ikai - I farkas Lehet egy kérdéssel több? — kérdezi Egri János, immár csaknem öt esztendeje minden második vasárnap, alkonyatkor. Ha a nyári szüneteket leszámítom, akkor is nagyjából úgy száz alkalommal jelentkezett ez a műsor, s ha részvevői talán nem is nagyszámúak, a passzív játszótársak száma alighanem százezrekkel mérhető esetenként. A néző nem egyszerűen néző ezeknél az adásoknál, hanem maga is igyekszik megfejteni a feladványokat, s talán bosszankodik is, ha korán jelenik meg a képernyőn a megfejtés. Egri játékai tömegeket mozgatnak. A korábbi, Játék a betűkkel című műsora valósággal tömegmozgalommá lett, társasjátékként is elárasztotta az országot, diákok és munkások, értelmiségiek és háziasszonyok kapcsolódtak be az érdekes, s a leleményen felül nem kevés nyelvhelyességi ismeretet kívánó és nyilvánosságával azt terjesztő vetélkedőbe, s ki tudja, hányan vettek benne részt anélkül, hogy a nyilvánosság kött szerepeltek volna, klubokban, magántársaságban. A keresztkérdés, amely részben utódjának tekinthető, ugyancsak két embernek biztosít ugyan vetélkedési lehetőséget a kamerák előtt, ám alighanem százezrek kísérlik meg a megfejtést a játékosokkal egy időben. Nehezen fogadható el a Rádió- és Televízióújságtól, hogy a keresztrejtvény kockáinak közlését megszüntette azzal az indoklással, hogy a meghatározások úgyis csak az adásban hangzanak el. Éppen ez volt a nézőnek az érdekes, hogy ő is hallotta a meghatározást, s a versenyzővel együtt próbált felelni, azaz beírta a maga újságpéldányán a kockákba a megfejtést, sokszor megelőzve a versenyzőt. Így most a keresztkérdés csökkentett izgalmat ad, mert a néző valóban csak néző lehet és nem játékostárs, hiszen a kockahálót nem látja. A Lehet egy kérdéssel több? esetében, Egri most újított. Adásonként egy-egy világhírű fotóst kíván bemutatni. Már meg is kezdte a sort november 7-én. Igen jó, hogy a játék ismeretterjesztő vonásai e kiselőadással gazdagodnak. Ám igen rossz, hogy a tényleges játékidő csökken. A legritkább eset, hogy egy versenyző — a legjobb esetben — egyetlen adáson belül vívhassa meg csatáját, s mint most is, a legizgalmasabb fordulók előtt elhangzik: jöjjön el két hét múlva. Talán kevesebb lehetne az egyes feladatok után a képek ismételt átnézése és megmagyarázása, talán olyan öt-tíz perces betétműsorok követhetnék ezt az adást, amelyeknek elhagyásával bővíteni lehetne a „nyerőben levő” játékos idejét (mint az néhány más adásfajtánál, például sportnál nem ritka), de kár a lendületből kiejteni a versenyzőt és a nézőt egyaránt. Egyébként e játék egyik korábbi rekvizituma, a tévéjáték is tömegsikert tudhatott maga mögött, klubokban és magánlakásokban egyaránt tévéfociztak, meg egyéb módon vívtak a kis masinákkal, aztán elég hamar elvirágzott a népszerűsége, legtöbb helyen már csak leltári tárgy, vagy sem. Maga az alapjáték változatlanul népszerű, még ha színvonala, a képek nehézsége, Egri játékvezetői svádája olykor hullámzó is. A teljesen felkészületlen, csak a puszta szereplésért jelentkező versenyzők jelenléte és azok jutalmazása viszont változatlanul bosszantó. * A farkas hét évtized messzeségéből idézte lakásainkba Molnár Ferenc láttatásában a századforduló polgári világát, mentalitását. A végletesen féltékeny ügyvéd és a maga szőtte álmokban igencsak csalódott feleség egyetlen estéjébe sűrítetten, fölényes biztonsággal rajzolja fel Molnár a fordulatos történetet, rámutatva, „milyen nagyravágyók is vagytok ti, polgárasszonyok, milyen ostobák is ti, polgári férjek, de az álomból való ébredés majd kijózanít benneteket.” 1912-ben írta Molnár e darabját, amikor már színpadismerete mindjobban kiteljesedik, színpadi dialógusai, játékfordulatai mind hatásosabbá lesznek. Horváth Ádám, a tévéváltozat rendezője némi tömörítéssel az eredeti mű minden szellemességét átmentette a képernyőre, s — bár a televízió lehetőségei könnyítették a több helyszín és az egyik szereplő gyors változásait, ami hajdan külön bravúrt jelentett — egészében maradéktalanul élvezhettük Molnár szellemes játékát. A három főszereplő közül Huszti Péter az álomképekben mintha maga is kicsit kikacsintott volna, mondván, nem kell az egészet nagyon komolyan venni. Márkus László és Almási Éva hiteles Molnár-i alakokat állítottak elénk. Szellemes, kellemes, jó emlékű játék élvezői lehettünk. Benedek Miklós Százegy év... ! Gizella néni meghatottan köszönte meg az ünneplést mindenkinek ... — Kicsit nehezen hallom már, de figyeltem ám a szép verseket, mondta a szobájában, ahová gondozónője begördítette kerekes kocsiján. Pámer Gizella, Hejcén, a megyei tanács általános szociális otthonában most ünnepelte százegyedik születésnapját. A megemlékezésre összegyűltek az otthon lakói, a hejcei általános iskolából gyerekek, akik virággal, versmondással ünnepelték Pámer Gizella, polgári iskolai tanárnőt, aki ötven éven keresztül tanította, oktatta tanítványainak a természettudományos ismereteket. Harminc éve él Hejcén. Életének számadatai nagyoknak tűnnek, hiszen 1880- ban született, születésnapjának elmúltával belépett e százkettedik évébe... A megyei Vöröskereszt képviseletében Szklenárné Fóris Irén köszöntötte az otthon legidősebb lakóját. Aki bár járni már nehezen tud, kocsijával esténként a televízió elé gördül, szereti nézni az érdekesebb műsorokat, árulták el egyik kedves szokását a gondozónők. Kedves arcú, kendője alól barna haja látszik, alig van ősz hajszála. Százegy év ... A gyerekek, akik az iskolából ünnepelték, gondolatban el-elkalandoztak, hiszen a néni a múlt században született, olyan dolgokat is átélt, amik a történelemkönyvben vannak leírva, milyen sok dolgot láthatott életében ... A köszöntők, versek elhangzása közben egyre gyűlt Gizella néni ölében a virág ... Hát ez bizony már százegy év — mosolygott ránk. ke — Folyosón Miskolcon a TIGÁZ új épületében. Fotó: Temesi November 7-ét ünnepelte megyénk (Folytatás az 1. oldalról) amelyhez szolgálati lakás is épült. Ugyancsak november 6-án vették birtokba a legyesbényiek a felújított, kibővített művelődési házat. Az edelényi járásban — több új létesítmény sorában — átadták a rakacai óvodát. A 25 kisgyermeket befogadó intézmény társadalmi összefogással épült meg, s a későbbiekben ötvenhelyesre is bővíthető. Az encsi járás valamennyi településén tartottak koszorúzási ünnepségeket, megemlékezéseket. Encsen pénteken délután 3 órakor koszorúzták meg a szovjet hősi emlékművet, majd a járási művelődési központban ünnepi műsor köszöntötte az évfordulót. Mezőcsáton pénteken délelőtt tartottak koszorúzási ünnepséget, majd délután hat órakor nagygyűlésen emlékeztek meg az intézmények dolgozói az októberi forradalom évfordulójáról. Tiszapalkonyán a November 7. Termelőszövetkezet megalakulásának 20. évfordulóját üsnepelték. Pénteken délután kiállítás nyílt a művelődési házban, szombaton pedig a mezőcsáti járási és a leninvárosi úttörőénekkarok hangversenyét rendezték meg. A mezőkövesdi járásban több településen tartottak koszorúzási ünnepséget, az ünnep előestéjén megemlékezéseket. A járási székhelyen pénteken délután fél hatkor koszorúzták meg a város főterén levő szovjet hősi emlékművet, majd a művelődési központban ünnepi nagygyűlést rendeztek. A TESZÖV apparátusának dolgozói november 6-án emlékeztek meg az októberi forradalom évfordulójáról. Az ünnepségen a szövetkezeti mozgalomban kifejtett eredményes munkásságáért tizenöt termelőszövetkezeti dolgozó vette át a Kiváló Termelőszövetkezeti Munkáért kitüntetést. A Borsodi Szénbányák Vállalat dolgozói az ünnepi megemlékezést követően Új emberiség címmel dísztorna-bemutatót rendeztek Ormosbányán. 1981. november 10., kedd Az emlékezés jegyében a kollégium 430 éve és Kalczy Kétnapos tudományos felolvasó ülés kezdődött tegnap, november 9-én reggel Sárospatakon, a Comenius Tanítóképző Főiskolán. A Magyar Pedagógiai Társaság neveléstörténeti szakosztálya és borsod-miskolci tagozata, valamint Sárospatak város Tanácsának művelődésügyi osztálya szervezte a felolvasó ülést, amelynek tegnapi előadásai a sárospataki kollégium 450 éves történetéből merítették témájukat. A felolvasó ülés résztvevőit — neveléstörténészeket, volt pataki diákokat és pedagógusjelölteket — Ködöböcz József nyugalmazott főigazgatóhelyettes köszöntötte — s keköszöntötte a résztvevőket Tóth József, Sárospatak város tanácselnöke is —, hangsúlyozva, hogy a tudományos kutatómunka, a múlt haladó örökségének feltárása a jelenkori neveléshez is hasznos ismereteket adhat. A tudományos felolvasó ülés első napján négy nagyobb témakörben tíz előadás hangzott el. Az első előadást dr. Benda Kálmán történész tartotta A pataki kollégium a magyar művelődésben címmel. Mi is az a pataki szellem? Egyáltalán: volt s van-e pataki szellem? E kérdés szolgált kiindulópontul az előadónak, aki előadásában gyakorlatilag a középkortól vezette le a pataki iskola történetét. A történelem sorsfordulóit sorra szedve bizonyította: Patak már a középkorban fontos helyet vívott ki magának. Az a tény — a későbbiekben —, hogy olyan földesurai voltak, akik áldoztak a művelődésre, a tudományokra, a művészetekre, lehetővé tette, hogy jobban fejlődhessen mint más hasonló státusú városok. Különösen a Rákócziak korában indult virágzásnak az iskola. Későbbi évszázadokban pedig — megváltozott körülmények között —, éppen azért vált naggyá, mert képes volt egy egész tájegység — a Tiszán inneni terület — szellemi középpontjává válni. Az alapkérdésre végül is a következő választ adta dr. Benda Kálmlán: — A pataki iskola azért válhatott és vált minden időkben a magyar művelődéstörténet egyik meghatározó tényezőjévé, mert miközben szorosan kapcsolódott a tájhoz, a Tiszán inneni területekhez egyfajta népi jelleggel, ugyanakkor e táj népiségét, kultúráját magyar, sőt európai szintre is tudta emelni. Tájhoz való kapcsolódásának egyik — bár bizonyára nem véletlen — bizonyítéka, hogy a pataki iskola falai közül kerültek ki a sorsfordító nemzeti mozgalmak vezéralakjai is. Ruszkay András és Ködöböcz József a kollégiumi nevelés jellegzetességeiről tartottak előadásokat. Három előadás foglalkozott volt sárospataki tanárokkal. Dr. Koncz Sándor a Szatmári- Paksi családdal, Szabóné dr. Fehér Erzsébet Erdélyi János népiskolai könyvtárával, E. Kovács Kálmán pedig dr. Karády György pedagógiai tevékenységével foglalkozott. Négy előadás hangzott el a hagyományok témaköréből. Hegyi József a régi sárospataki diákélettel, dr. Bakos József a régi pataki diákélet sajátos jellegével és kisugárzásával foglalkozott előadásában. Érdekes, s nyilván további kutatásokat is érdemel annak vizsgálata, hogy a népszólások például még a mai napig is őriznek régi pataki diákhagyományokat vagy szokásokat. A „kálvinista búcsú” kifejezés például egyértelműen a pataki nyári egzámenekre utal, amelyek valóban már-már népünnepély jellegű eseményeknek számítottak. A múltból a mába ívelt át dr. Csizmadia Ernőnek, a Közgazdaságtudományi Egyetem rektorának visszaemlékezése: Pataki diákéveim öröksége címmel. Tamás Márta főiskolai hallgató pedig arról szólt, hogy a hagyományok miként szövik át a mai kollégiumi életet. Példa az önművelésre és az önképzésre: kollégiumi keretekben foglalkoznak a hallgatók logopédiával. Ilyen ismeretekre munkájuk során szükségük lehet, de a főiskolai képzésbe „nem fér bele”. A felolvasó ülés résztvevői tegnap Széphalomra, illetve a sátoraljaújhelyi levéltárba látogattak. Ma tíz előadás hangzik el. Kazinczy Ferenc a magyar művelődésben címmel dr. Deme László tart előadást, s a továbbiakban Kazinczy pedagógiai jelentőségét „járják körül”. Szó lesz a mai napon néhány nagy alma materről és a kollégiumtörténeti kutatások problémáiról. 24. Válás Egyvalamire nagyon jól emlékszem. Petter egy kétágyas szobát foglalt, és végül is azért tette meg a hosszú utat Amerikából hogy velem beszéljen. Tehát felmentünk a szobájába, Petter bezárta az ajtót , és Roberto megőrült. Biztos volt abban, hogy Petter mindent meg fog tenni azért, hogy engem áthangoljon vagy elraboljon. A szállodának három bejárata volt. Minden bejárat Pettertól hoz oda állított egy barátját, ő pedig a kocsijával szüntelenül körbehajtott a szálloda körül — készen arra, hogy beavatkozzon, ha szükséges. Petter és én a szállodai szobában ültünk, Roberto körbejárt a szálloda körül, és én minden harminc másodpercben azt mondtam: „ez ő megint rí A motor zúgása áthatolhatatlan volt. Órákon keresztül így ment. Az ablaknál ültem, kifelé meredtem, és Petter tanácsait hallgattam, egészen hajnalig. Lidércálom volt Petter elhagyta Messinát, anélkül, hogy döntött volna. A következő hetekben sok levél jött tőle. Gondolkodási időt kért. Egyik nap én írtam neki: „Kedves Petter, újra és újra azt írom neked szabad és végérvényes elhatározásomból, hogy a válásunkat le kell folytatni, ezt a szituációt meg kell magyarázni, melyet az egész világ figyelemmel kísér. Mit mondjak vagy tegyek, hogy megértessem veled, nincs értelme az időnyerésnek? A tiszta válás az egyetlen lehetőség arra, hogy megmentsen minket. Akkor a sajtó abbahagyja, hogy téged otthon és az irodádban zavarjon. Piának is meglesz a nyugalma, ha iskolába megy, és ránk sem fognak úgy vadászni, mint a vadállatokra ...” „Tudom, hogy tragikus dolog egy házasság befejezése, de ez még senkit nem ölt meg.” 1949. augusztus 5-én a sajtóképviselőm Rómában a következő nyilatkozatot adta: „A hosszú ideje tartó rosszindulatú híresztelések elérték azt a pontot, melyben fogolyként érzem magam, ha nem szakítom félbe hallgatásomat. Megbíztam az ügyvédemet, hogy folytassa le a válásomat. Ezenkívül az a kívánságom, hogy visszavonuljak a magánéletbe, ha befejeztem a filmemet.” Egy nappal később egy olasz újság arról tudósított, hogy gyereket várok Rosselinitől. A nemzetközi sajtóban azonnal szárnyra kapott ez a hír. Minden más hír azonnal másodrangúnak tűnt. A stromboli forgatás befejezése után úgy éltem Rómában, mintha ostromállapot lenne, bezárt ajtók és ablakok mögött. Következik: újcsalád újÉlet MA NYITJUK MEG ÚJ 14. SZ. VAS-MŰSZAKI SZAKBOLTUNKAT, Arnót, Felszabadítók útja 70. sz. alatt Szolgáltatásaink: OTP-ügyintézés Szaktanácsadás Minta utáni értékesítés Hétfőtől csütörtökig Pénteken Kéthetenként 7.00 órától 12.00 óráig 14.30 órától 18.30 óráig 8.00 órától 12.00 óráig 14.30 órától 18.30 óráig szombati nyitvatartás 7.00 órától 16.00 óráig Helyette: hétfő a szabadnap.