Észak-Magyarország, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-02 / 27. szám
VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLETEKI AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVIII. évfolyam, 27. számára: 1,40 Ft Kedd, 1982. február 2. Jasszer trafót Budapestre érkezett A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására hétfőn a Palesztinai Felszabadítási Szervezet küldöttségének élén, hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Jasszer Arafát, a PFSZ Végrehajtó Bizottságának elnöke. A palesztin delegáció tagjai : Abdel Mohszin Abu Maszer, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának tagja, a nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője, a szervezet szóvivője, Szahar Abu Nizár, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, az El-Fatah Forradalmi Tanácsának titkára, Mohammad Dzsihad ezredes, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, katonai vezető a PFSZ-ben, Ibrahim Ammuri, a PFSZ Központi Tanácsának tagja, A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Házi Vencel külügyminiszter-helyettes fogadta. Jelen volt Abdallah Hijazi, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet budapesti irodájának vezetője. A megérkezést követően Sarlós István megbeszélést folytatott a palesztinai delegációval. A szívélyes légkörű, az imperializmus elleni harcban vállalt kölcsönös szolidaritás szellemében megtartott tárgyaláson véleménycserére került sor a magyar és a palesztinai arab nép kapcsolatáról, a PFSZ-szel kialakult együttműködésről. Sarlós István tájékoztatást adott társadalmi és gazdasági fejlődésünkről, a szocializmus építésének időszerű feladatairól. Jasszer Arafat ismertette a PFSZ tevékenységét, a palesztinai arab nép harcának helyzetét. A megbeszélésen részt vett Nagy Gábor, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője és Kovács Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. (Folytatás a 2. oldalon) Sarlós István, az MSZMP PB tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára (balról) megbeszélést folytatott Budapesten Jasszer Arafattal, a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnökével. Életbe lépett a lengyel árreform Zavargások Gdanskban Lengyelországban hétfőtől életbe lépett az árreform, amelynek értelmében átlagosan két-háromszáz százalékkal emelték az élelmiszerek árát, és drágult a fűtőanyag, a központi fűtés és az elektromos energia díja. Az intézkedéseket széles körű bérkiegészítésekkel ellensúlyozzák. A gazdasági reform keretébe illeszkedő áremelések célja az, hogy helyreállítsa a piaci egyensúlyt. Varsói megfigyelők az intézkedések kapcsán emlékeztetnek arra, hogy az árreform — az átfogó gazdasági reform részeként — különleges helyzetben, a december 13. óta érvényes szükségállapotban kerül bevezetésre. Ily módon egyelőre nem érvényesülhet kellően sem a termelést ösztönző, sem pedig a gazdasági kapcsolatokat pezsdítő hatása sem. A szükségállapotnak a gazdasági élet alakulását is döntően befolyásoló korlátozó intézkedéseit emiatt is kívánja minél előbb enyhíteni a lengyel kormány. Vasárnap Janusz Obodowski miniszterelnök-helyettes elnökletével az illetékes miniszterek értékelték az előkészületeket, így az országszerte végrehajtott általános leltározást, amelyben több mint tízezer ember vett részt az árhatóságok részéről. Bekapcsolódtak az akcióba a munkahelyi kollektívák, valamint a rendőrség és a hadsereg képviselői is. Néhány helyen leltározás során árurejtegetésre derült fény, de ennek mértéke a hivatalos közlemény szerint, nem volt nagy. Megállapították, hogy a mezőgazdaságban az utóbbi időben túl magas árat szabnak a gazdálkodóknak nyújtott szolgáltatásaikért. A mezőgazdasági és élelmiszer-gazdasági minisztert ezért kötelezték, hogy biztosítsa a szolgáltatások árának igazságos kiszámítását. A reform keretében létrehozott különleges munkacsoport folyamatosan (Folytatás a 2. oldalon) Pártnapok megyénkben Immár több évre visszatekintő hagyomány, bevált módszer és gyakorlat, hogy a pártszervek az új esztendő elején (általában kétévente) pártnapokat tartanak. Az idén februárban tartandó tanácskozások résztvevői az 1981. évi gazdasági építőmunka tapasztalatairól és az 1982. évi feladatokról cserélnek eszmét. A beszámoló taggyűlések után a mostani gazdaságpolitikai pártnapok kitűnő alkalomul szolgálnak arra, hogy a kommunisták és pártonkívüliek a múlt évi munkát mérlegre téve, a tapasztalatokat, tanulságokat levonva, konstruktívan előretekintve vitassák meg az idei legfontosabb tennivalókat. Mindannyiunk érdekében, hiszen nincs a gazdasági életnek olyan területe, amelynek előrehaladása ne függne népgazdaságunk fejlődésétől, és megfordítva, amelytől ne függne a gazdaság fejlődése. Pártunk XII. kongresszusa által meghatározott célok —, gondoljunk csak az életszínvonal-politikára, vagy a társadalmi tudat, a közgondolkodás, a művelődés folyamataira — meghatározó módon kapcsolódnak a gazdaság fejlődéséhez. Kommunistáink és a pártonkívüliek többsége termelő munkahelyen dolgozik, de akikről ez nem mondható el, közvetve azok munkája is összefügg előbbre jutásunk anyagi megteremtésével, folytonos újratermelésével. Mindezért is érthető és helyénvaló, hogy a februári pártnapokon a gazdasági építőmunka kérdéseit állítjuk a középpontba. Mégpedig a gazdasági építőmunkának a saját munkahelyen elért konkrét eredményeit (vagy az eredménytelenség okait) és tapasztalatait. A helyi elemzéseket természetesen az országos tapasztalatokkal összefüggésben kell elvégezni. Az eszmecserék alapját a pártunk Központi Bizottságának decemberi és a megyei pártbizottság januári ülésén elfogadott jelentések alkotják, természetesen mindenütt kiegészítve a saját munkahelyek számvetéseivel, terveivel. A most kezdődött pártnapok minden bizonnyal újabb tartalékokat tárnak fel, hasznosítható javaslatokat és jó módszereket hoznak felszínre munkánk további, eredményesebb folytatásához. Több mint 5 százalékkal növeli termelését az idén az Észak-magyarországi Kőbányák Vállalat, az elmúlt évben elért eredményéhez képest. A munkáskollektíva tavaly 4 120 000 tonna követ bányászott ki, szállított nagyszámú megrendelőinek. Az ez évi terv már 4 350 000 tonna kő lefejtését írja elő, tehát a többlet 230 000 tonna. Mindezt Gyenes Béla műszaki igazgatótól tudtuk meg, aki még azt is elmondta, hogy elsősorban az apróbb, a legfeljebb 20 milliméter szemnagyságú termelvény iránt emelkedett a kereslet. A legjelentősebb partner az útépítő vállalat, felhasználják még a követ vasútépítéshez, csatornák, patakok, folyók medrének megerősítéséhez. A kérdésre, miszerint a vállalat eleget tud-e majd tenni a megnövekedett feladatának, a szakember igenlő választ adott. Az indokok között elsőként említette a tányai kőbánya fejlesztését, melyre több mint 200 millió forintot fordítanak. A pénzből korszerűsítették a szállítást; a kötélpályát gumihevederes szállítószalaggal váltották fel, melynek jóval nagyobb a teljesítménye. Új rakodógépet is üzembe állítottak a külszíni fejtésen, továbbá új dömpert és fúrógépet vásároltak, illetve szándékoznak vásárolni. A beruházás jelentős részét képezi az új osztályozórendszer megépítése, üzembe helyezése. A tállyai bánya a fejlesztés eredményeként másfélszeresére növeli termelését, s az idén már 1 730 000 tonna követ ad a népgazdaságnak. Hasonló nagyarányú beruházás nem várható a jövőben a vállalatnál, mindössze kisebb rekonstrukcióról van szó az egyik Nógrád megyei és a szobi üzemben. Divatos csizmák, kabátok és kötöttáruk Téli vásár az üzletekben Tegnap megkezdődött megyénk boltjaiban a két hétig tartó, húsz-harminc- és negyvenszázalékos árengedményes téli vásár. A nagyobb áruházak bejáratánál már jóval a nyitás előtt hosszú sorban várakoztak a vevők. A nagy érdeklődésre való tekintettel több helyen a szokásosnál korábban nyitottak az üzletek. Az ózdi Cerrbun Áruházban például a megszokott kilenc óra helyett már nyolckor megkezdődött az árusítás. A kéthetes vásárt hétmillióhatszázezer forintos árukészlettel kezdték az áruházban, amelyből hatmillió forint értékben saját termék kerül a pultokra. A legnagyobb forgalma a konfekcióosztálynak van, sokan vásárolnak télikabátot, ám hasonlóan nagy az érdeklődés a csizmák, téli cipők iránt is. A mezőkövesdi Matyó Áruházban közel húsz százalékkal nagyobb árukészlettel várják az idén a téli vásárra érkezőket, mint tavaly. Ebből saját termékeik értéke hat és fél millió forint, a nagykereskedelemtől beszerzett áru értéke pedig mintegy másfél millió forint. Lényegesen kedvezőbb a helyzet az engedménynél is, mint az előző évben, hiszen a legtöbb cikkre a negyvenszázalékos kedvezmény vonatkozik. Mint az áruház vezetője mondta, első perctől kezdve fantasztikusan nagy az érdeklődés, különösen vonatkozik ez a téli ruhaneműkre, a kötöttárukra és a méterárukra. Az engedményes vásárba néhány függönyt is bevettek, amelynek az előzőekhez hasonlóan ugyancsak nagy sikere van. A tavalyival ellentétben az idén kedvére válogathat a vásárlóközönség Kazincbarcikán a Kazinc Áruház kötöttáru-termékeiből. Bőven van választék és elegendő a kínálat is a termál, a szintetikus pulóverekből és a Hódikör termékeiből. Tegnap, a nyitáskor közel hatmillió forintos árukészlete volt az áruháznak. A többi üzlethez hasonlóan, itt is gondoskodtak a folyamatos utánpótlásról. A hét közepén például a Duna Cipőgyár közkedvelt termékeiből érkezik szállítmány. Válogathatnak majd az érdeklődők. A sárospataki Bodrog Áruházban nem is annyira a kora reggeli, inkább a délelőtti órákban emelkedett meg a forgalom. Az áruháznak nagy a vonzáskörzete a Bodrogközben. A vidéki buszok beérkezésével kezdetét vette az igazi vásár. Az áruház kétmillió-háromszázezer forintos árukészlete megközelítette a tavalyi téli vásár idejére biztosított árualap összegét. Leninvárosban, a Sajó Áruházban ugyancsak az elmúlt esztendőhöz hasonló árukészlettel kezdték a vásárt. Bár a konfekcióosztályon mérsékelt a kínálat, a fehérnemű- és kötöttáruosztályon elegendő mennyiség van a flanell hálóingekből, a pizsamákból, ágykabátokból. A miskolci Centrum Áruház — huszonhárommillió forintos — árukészlete húsz százalékkal nagyobb az idén, mint az elmúlt esztendő téli vásárideje alatt. Az eddigitől eltérően másként szervezték meg az árusítást is az áruházban. Ahol lehetőség van, ott igyekeznek elkülönítve árusítani az engedménybe bevont cikkeket, csökkentve ezzel a vásár ideje alatti, szokásos zsúfoltságot. Az árusítás ideje alatt a cikkek döntő többsége negyvenszázalékos engedménnyel kerül a pultokra és a vásárlókhoz. A miskolci Centrum Áruházat is sokan keresték fel tegnap. Kép:ivkön: cipőpróba.