Észak-Magyarország, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-21 / 117. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M<?ZMP BORSOD-AB­AÚJ­­-ZEMPI.PN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK TAPIA XXXVIII. évfolyam, 117. szám óra: 1.4« Ft Péntek, 1982. május 21. Genfi milisztlsÉ Csütörtökön ismét megkezdődtek Genfben az európai középható­távolságú­ fegyverek korlátozásáról folyó szovjet-amerikai meg­beszélések. Képünkön: az amerikai tárgyalódelegáció vezetője, Paul H. Nitze (balra), mellette szovjet kollégája, Jurij Kvicinszkij, a tárgyalások színhelyére érkezik. Lázár György fogadta Nicolas Constantint Lázár György, a Miniszter­­tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Nico­­lae Constantint, a Román Szo­­cialista Köztársaság minisz­­ter­nök-helyettesét, a ma­gyar—román gazdaság, együttműködési vegyes kor­mánybizottság társelnökét. A szívélyes légkörű megbeszélé­sen részt vett Marjai József miniszterelnök-helyettes, a bi­zottság magyar társelnöke, va­lamint Rajnai Sándor, hazánk bukaresti és Victor Bolojan, a Román Szocialista Köztársa­ság budapesti nagykövete. A magyar—román gazdasá­gi együttműködési vegyes kor­mánybizottság 16. ülésszaka (Folytatás a 2. oldalon) leider: vége a tárgyalásoknak Margaret Thatcher brit miniszterelnök becsapta az ajtót a falklandi válság bé­kés rendezését célzó tárgya­lások előtt. Az alsóházban­­ közölte, hogy Nagy-Bri­­tannia legfrissebb javaslata­it — amelyeknél „messzebb” a kormány nem mehet el — Argentína „teljes egészében elutasította”. „Elképzelhetetlennek” mi­nősítette, hogy az ENSZ-fő­­titkár saját javaslatait, ame­lyek sok ponton rokonok­ a brit állásponttal, Argentína a későbbiekben elfogadja. Jelezte, hogy a további tárgyalások értelmetlenek, bár a brit kormány megfe­lelő választ kíván adni Pé­rez de Cuellar emlékiratá­ra. Végül — a parlamenti el­lenzék megdöbbenésétől kí­sérve —, azt is leszögezte, hogy az elutasított brit ja­vaslatok „immár nincsenek az asztalon”, megszűntek lé­tezni — még ha Argentína a későbbiekben készséget mutatna is az elfogadásukra. Parlamenti nyilatkozatában Margaret Thatcher „csalás­sal és rosszhiszeműséggel” vádolta Argentínát. Azt mondta, lépésének „a lehető legsúlyosabb” következmé­nyei lesznek. A miniszterelnök ismertet­te, mik voltak a falklandi válság békés rendezését célzó brit „megállapodástervezet” kulcspontjai. Először is tűz­szünetet rendeltek volna el, s ezzel egyidejűleg megtör­tént volna mind az argentin, mind a brit erők visszavo­nása. A kivonulás 14 napot (Folytatás a 2. oldalon) A taktaharkányiak elismerése évek óta az élvonalb­an Az elmúlt év június elején megtartott küldöttgyűlés nem kevés — időjárás okozta — nehézséget rögzített. Például, hogy az őszi búzavetésekből 300 hektárt ért belvízkár; hogy az őszi káposztarepcét teljesen kipusztította a téli fagy és a belvíz; hogy az el­maradt őszi mélyszántásokat tavasszal kellett pótolni; hogy az olajlent sem tudták elvetni a kijelölt helyre a ké­sei tavasz, s a sokadszor em­legetett belvíz miatt. A bú­zából 500, a tavaszi árpából 400, a kukoricából 1500, az olajlenből 120 tonna termés­­kieséssel számoltak akkor. Szóval így kezdődött a takta­­harkányi Petőfi Tsz 1981. évének első fele. Akkor valószínűleg kevesen gondoltak arra, hogy csak­nem egy év múlva, 1982. má­jus közepén olyan küldött­­gyűlésre gyülekeznek a har­kányiak, tiszalúciak, amelyen a Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium és a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének el­ismerő oklevelét vehetik át. Mindezt pedig az elmúlt évi munkájuk, eredményeik alapján. A magyarázatot Szatmári Dezső elnöktől hallottuk, a tegnapi ünnepi küldöttgyűlé­sen :­­ a helyzetet látva, intézkedési tervet készítet­tünk amiben meghatároz­tuk a vezetők feladatait, s e feladatok sikeres végrehajtá­sához kértük a tagság, a dol­gozók segítségét... A tervek időarányos teljesítéséről szó­ló beszámoltatást bevezettük, így a vezetés minden hónap­ban látta az ágazatok hely­zetét és ha problémák voltak, gyorsan tudtunk intézkedni.” Az eredmény? Kezdjük a külső tényezőkkel. Ú­jabb részlet az elnöki beszámoló­ból: „... tavaly, a rossz ta­­vasz után a munkák végzése­iben sokat segített az időjá­rás is. A nyár nem okozott gondot sem a növényápolás­ban, sem a takarmánybeta­karításban,­ sem az őszi be­takarítási munkák során. A csapadékeloszlás igen jól ala­kult, mindig volt annyi eső, amennyi éppen kellett...” És ami az embereken múlt? „Összességében el­mondhatjuk, hogy a megtett intézkedésekkel szövetkeze­tünk tagságának szorgalmas munkája párosult, s ez meg­hozta a várt eredményt.” Ezek pedig... Az őszi búza, a belvíz okozta kipusztulások ellenére 5,54 tonna/hektár át­­lagterméssel fizetett. Ez a búza-átlagtermés a tsz fenn­állása óta legmagasabb, s ez­zel a terméssel megye első helyezést ért el a gazdaság. Ugyancsak kimagasló a nap­raforgó­ 2,72 tonnás hektáron­­­kénti átlaga is, ami párosul­va alacsony önköltséggel, a tsz egyik legtöbb nyereséget termelő növényének bizo­nyult. Szintén jól fizetett a cukorrépa, hiszen az előző évi termés megduplázódott, minek következtében a har­kányiak 1,2 millió forint ter­melési prémiumban részesül­tek. A növénytermesztés ös­­­szességében meghatározója volt a szövetkezet eredmé­nyes gazdálkodásának. Mind­ehhez az állattenyésztés sze­rényebb, de mégis eredmé­nyes tevékenysége, a gépesí­tési főágazat 2,7 milliós meg­takarítása, a kialakuló mel­léküzemágak csörgedező nye­resége, ugyancsak hozzájárult. Összességében a taktaharká­­nyi Petőfi Tsz 16,1 millió fo­rint nyereséggel zárta az 1981-es évet, amely fennállá­sa óta a legeredményesebb esztendő. Elismerés illeti a taktahar­­kányiakat, a tiszalúciakat, valamennyi tsz-dolgozó mun­káját, s ezt a miniszteri elis­merő oklevél — Ilovai István, a megyei pártbizottság mun­katársa nyújtotta át Szatmá­ri Dezső elnöknek — is mél­­­­tóan fémjelzi. S fémjelzi a si­kert Berzi József gépesítési főágazatvezető Kiváló Terme­lőszövetkezeti Munkáért, il­letve Gyakeri István ágazat­vezető, Petró Lajos traktoros, Batta Istvánná növényter­­­mesztő, Kovács Sándorné könyvelő és Suga József gép­kocsivezető Kiváló Dolgozó kitüntetése, valamint a Pe­tőfi Sándor szocialista brigád Kiváló Brigád címe. Felnőni az új követelményekhez Aczél György beszéde a megyei értelmiségi aktíván Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­­helyettese tegnap, borsodi lá­togatásának második napján, a miskolci pártszékházban aktívaértekezleten találkozott a megye értelmiségének kép­viselőivel. Grósz Károly, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­­bizottság első titkára kö­szöntötte az aktíva résztve­vőit; műszaki és agrárértel­miségieket, pedagógusokat, orvosokat, jogászokat, köz­gazdászokat, művészeket és egyetemistákat, a megyei, a városi és a járási párt-, ál­lami és társadalmi szervek vezetőit. A megyei pártbizottság el­ső­ titkára rövid áttekintést adott megyénk politikai, gaz­dasági, társadalmi és ideoló­giai helyzetéről. Egyebek kö­zött elmondotta, hogy Bor­sodban jó ütemben folyik a XII. kongresszus határozatai­nak végrehajtása; pártunk nyílt, őszinte, a feladatok megoldásához a dolgozók széles tömegeit mozgósító po­litikája élvezi a tömegek bi­zalmát. Tennivalóink elvég­zésében azonban előfordul késedelmesség és kényelmes­ség. A gazdasági nehézsége­ink okait nem kereshetjük csak a nemzetközi helyzet­ben, ezért is fontos sok-sok gazdasági és szellemi tarta­lékunk feltárása, valamint az, hogy munkánk értékelé­sét méginkább a világhely­zet objektív mércéjéhez iga­zítsuk. Megyénk dolgozói el­fogadják a hatodik ötéves terv célkitűzéseit. Az ered­ményesebb munkát akadá­lyozza, hogy közvéleményünk egy része — és nemcsak a­­ gazdasági területen — nehe­zen tudja kettéválasztani az objektív és szubjektív erede­tű hibákat, mulasztásokat. Elmondotta, hogy az elkövet­kezendő időszakban az egyik legfontosabb feladat: me­gyénk több mint 64 ezer kommunistája ideológiai egységének szilárdítása, a pártmozgalom megújulási készségének, új iránti fogé­konyságának erősítése. Vége­zetül hangsúlyozta, hogy a megye értelmisége alapvető­en megfelel a vele szemben támasztott társadalmi igé­nyeknek és követelmények­nek, alkotó módon vesz részt feladataink végrehajtásában, de tőlük is nagyobb bátor­ságot, több kezdeményező­készséget várunk. Az aktívaértekezleten ezt követően Aczél György mon­dott beszédet. A Politikai Bizottság tag­ja köszönetet mondott a meghívásért, hiszen szemé­lyes élményeket, tapasztala­tokat szerezve módja volt le­mérni azt a hatalmas fejlő­dést, amelyet megyénk az­ elmúlt évtizedekben elért. Egy — a harmincas években megjelent — miskolci újság cikkét felidézve és a felsza­badulás utáni években zemp­léni pártmunkásként szerzett élményeiről szólva történel­mi múltunk alapos ismere­tének fontosságát hangsú­lyozta, amelynek birtokában reálisan tudjuk megítélni társadalmunk mai állapotát. Társadalmunk egy emberöl­tő alatt történelmi mércével mérve is hatalmas utat tett meg. Arról is szólt, hogy nem­csak külföldi tapasztalatai, hanem a hozzá eljuttatott kérdések is azt jelzik: nap­jainkban a szocializmus ál­lapota, jövője foglalkoztatja legjobban az embereket. A nemzetközi helyzet feszültsé­gei, gazdasági nehézségei­nk új kérdéseket vetnek fel, de meggyőződésünk — mondot­ta —, hogy a marxizmus tud választ adni a kor problé­máira. A fejlődés intenzív szakasza a szocialista or­szágokban is új feladatokat, bonyolult problémákat vet fel, amelyeket új módon és minden országnak­­ magának kell megválaszolnia. Társa­dalmunk fejlődésének elmúlt évtizedei is azt­ tanúsítják, hogy a megtett útból erősít­hetjük önbizalmunkat, ugyanakkor az előttünk levő útról szerénységgel kell be­szélni. Országot, szocializmust épí­­­­ő munkánkban — amikor a régi már megszűnt, de az új még születőben van —rend­kívül fontos a mikroközös­ségek klímája, a munkahel­lyek, az üzemek, kórházak, az oktatási intézmények lég­köre. Társadalmi, politikai forradalmunk után napjaink­ban vált igazán időszerűvé a „minőség forradalma”, az emberi tényező szerepe. Ma egy visszafogott fejlődési pe­riódusban nehéz időszakot élünk. Ám tudatos munkával fel kell zárkóznunk, megte­remtve ezzel egy jövőbeni dinamikus fejlődés feltételeit. Hangsúlyozta: ahhoz, hogy tudásban, alkotó gondolko­dásban felnőjünk egy új kor­szak minőségi követelmé­nyeihez, méginkább szüksé­­­ges a közoktatásban és a közművelődésben való előre­lépés. Gyermekeinket is más szellemben, munkára nevel­jük. Ehhez műveltebb, kép­zettebb szakmunkásokra és anyagilag, erkölcsileg elis­mert, munkájukat magas fo­kon, hivatástudattal végző pedagógusokra van szükség. A jó munkahelyi légkör, az emberi tehetség és a szel­lemi értékeinkkel való jobb gazdálkodás fontos termelési tényező is. Ez sehol sem egy­szerű feladat, de mindenkép­pen ki kell használnunk azo­kat a tartalékainkat, amelyek (Folytatás a 3. oldalon) Aczél György beszédét mondja. Az aktivaülés résztvevőinek egy csoportja,

Next