Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-01 / 26. szám
LVHÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLETEK1 AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIX. évfolyam, 26. szám Ara: 1,40 Ft Kedd, 1983. február L Jindropov a gazdasági élet időszerű kérdéseiről Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára hétfőn látogatást tett a moszkvai Ordzsonikidze Szerszámgépgyárban, s a Szovjetunió gazdasági életének legidőszerűbb kérdéseiről mondott beszédet. Beszédében örömmel állapította meg, hogy az SZKP KB-nak a Szovjetunió gazdasági feladatait megszabó, múlt év novemberi plénumán hozott határozatai támogatásra találtak a munkásság, a szovjet emberek körében. Ez annál is értékesebb, mert az ország előtt valóban nagy feladatok állnak, s ezek megoldását ma még sok nehézség hátráltatja. A Központi Bizottság ülése megállapította például, hogy a szovjet gazdaság nem teljesíti több, az ötéves tervben megszabott mutatóját. Nem növekszik megfelelő ütemben például a munkatermelékenység. Az üzemekben az indokoltnál több anyagot használnak fel és sokszor túl nagy a munkaráfordítás. Mindenki ismeri például a tervmódosítás kifejezést. De egyszer sem hallottam még, hogy a módosítás a tervfeladatok növelését jelentette volna — állapította meg a főtitkár —, ha módosításról beszélnek, az mindig a feladatok csökkentését jelenti. A termelés tehát csökken, a fizetés pedig változatlan marad. Állami méretekben ez végül is azt eredményezi, hogy szakadék keletkezik az árukészlet és a lakosság fizetőképessége között. Csodák természetesen nincsenek. Az állam csak annyi árut biztosíthat, amennyit megtermeltek. A fizetésemelés, ha nincs megfelelő mennyiségű jó minőségű áru, ha akadozik a szolgáltatás, nem vezet az anyagi jólét valós növekedéséhez. Ebből a helyzetből természetesen van kiút. Emelhetnénk például az árakat, de mi ezt nem akarjuk általános irányvonallá tenni, még akkor sem, ha az árképzésnek vannak bizonyos hiányosságai, amelyeket meg kell szüntetnünk. Járható útként marad tehát a termelés hatékonyságának növelése. Több árura van szükség, hogy az üzletek polcai ne tátongjanak üresen — hangsúlyozta. Kijelentette, hogy a rendteremtést a munkafegyelem megszilárdításával kell kezdeni. Bármilyen sok élmunkása van ugyanis az országnak, csupán az ő erőfeszítéseik nem elegendőek a szovjet gazdaság előtt álló feladatok megoldásához. A fegyelemre mindenhol szükség van; a munkahelyen, a tervfeladatok teljesítésében, az állami életben. Ez még csak anyagi ráfordítást sem igényel, viszont óriási eredményekkel járhat. A munkafegyelem megszilárdítását természetesen nem lehet leszűkíteni néhány perces késések kicsinyes számonkérésére, mivel az vonatkozik a technológiai előírások betartására, az üzemek szállítási kötelezettségének maradéktalan teljesítésére, s a termelő munka minden elemére. A munkafegyelem betartását a munkástól kezdve a miniszterig mindenkitől szigorúan számon kell kérni. Jurij Andropov egyebek között megköszönte az üzem dolgozóinak a meleg fogadtatást, az iránta tanúsított bizalmat, amelyet — mint mondotta — munkájával igyekszik igazolni. Hangsúlyozta: úgy tekinti, hogy ez nem személyének, hanem az egész Központi Bizottságnak és a Politikai Bizottságnak szól. Folytatódnak a genfi tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról Hétfőn Genfbe érkeztek a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról tavaly júniusban megkezdett szovjet —amerikai tárgyalásokon részt vevő küldöttségek. A decemberben befejeződött második fordulót követő szünet után szerdán találkozik ismét első ízben a Viktor Karpov nagykövet vezette szovjet és az Edward Rowny nagykövet irányításával tárgyaló amerikai küldöttség. A delegátusok megérkezésükkor a repülőtéren rövid nyilatkozatot adtak. Az elsőként Genfbe érkező Edward Rowny amerikai nagykövet — Paul Nitzéhez, az ugyancsak Genfben folyó eurostratégiai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség vezetőjéhez hasonlóan — nyilatkozatában mindenekelőtt a nyugat-európai közvélemény megnyugtatására törekedve, W Washington megegyezési szándékát bizonygatta. A diplomata kijelentette, hogy az interkontinentális ballisztikus rakéták számára csökkentésében, illetve az erről létrehozandó egyezményben látja a genfi tárgyalások alapvető célját. Ugyanakkor említés nélkül hagyta az Egyesült Államok nukleáris arzenáljának túlnyomó , többségét képező, egyéb hadászati fegyverfajtákat, amelyek csökkentését, illetve a tárgyalásokba való bevonását a szovjet fél már régebben javasolta. Kénytelen volt elismerni viszont azt, hogy a nemzetközi közvéleményt fokozott mértékben foglalkoztatja a leszerelés ügye, s ennek valamilyen formában a genfi tárgyalások munkájában, azok eredményében is tükröződnie kell. "Viktor P. Karpov nagykövet nyilatkozatában Jurij Andropov december 21-i beszédére utalva leszögezte: a Szovjetunió őszinte, az egyenlőség és az egyenlő biztonság elvén alapuló megegyezésre törekszik az Egyesült Államokkal a hadászati fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokon. A Szovjetunió nem csupán szavakban ad hangot ezen szándékának, hanem a tárgyalásokon olyan javaslatokat is előterjeszt, amelyek — elfogadásuk esetén — lehetővé tennék az említett fegyverfajták gyors és határozott csökkentését, megakadályoznák azok felhalmozását és nagymértékben csökkentenék a nukleáris háború veszélyét. Az Egyesült Államok azonban nem segíti elő ezt a törekvést, fokozza a fegyverkezési versenyt és a legkülönbözőbb módszerekkel megpróbál egyoldalú katonai előnyökre szert tenni. (Folytatás a 2. oldalon) Pillantás a toronyból Szépségét sokan vitatják, ám praktikusságát, hasznosságát egyelőre nem lehet kétségbe az új lakóházaknak, melyek tiszta időben jól látszanak az avasi kilátótoronyból... De, ugyanilyen tisztának látnánk-e az utcákat is, ha egy teleobjektív közelebb hozhatta házak tövét is ...? Munkásgyűlés a Miskolci Húskombinátban Váncsa Jenő miniszter felszólalása Tegnap, hétfőn délután az elmúlt év gazdasági eredményeit értékelő, az idei feladatokat meghatározó munkásgyűlést tartottak a Miskolci Húskombinátban, amelyen részt vett Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Dabronaki Gyula, az MSZMP KB tagja, az ÉDOSZ központi vezetőségének elnöke, dr. Havasi Béla, a Borsod megyei Pártbizottság titkára és Faludi Imre, az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazgatója. A Borsod megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál hagyomány, hogy az év első hónapjában műszaki konferencián, ezt követő munkahelyi termelési tanácskozásokon, majd munkásgyűléseken értékelik előző évi munkájukat, s beszélik meg tennivalóikat. Szabó László igazgató beszámolójában arról adhatott számot, hogy az elmúlt évet, több kedvezőtlenül ható tényező ellenére, összességében, sikeresen zárták. Javult belkereskedelmi, a lakosság ellátását szolgáló tevékenységük, s amellett, hogy az előző éveknél magasabb színvonalon tettek eleget belföldi ellátási kötelezettségeiknek, megnövekedett exportfeladatukat is teljesítették. Ez utóbbihoz nagymértékben hozzásegítette a vállalatot az, hogy gyorsan reagáltak a piac változásaira, az év folyamán több alkalommal is szinte napok alatt álltak át a piaci igényeknek megfelelő exporttermékek gyártására. Mindezek azt eredményezték, hogy gazdálkodásuk nehéz körülményei ellenére sikerült az elmúlt évben közel 50 millió forintos nyereséget elérniük. A belső ellátás javításában elért eredményekről szólva az igazgató elmondta, hogy a gyártmányfejlesztésnél, választékbővítésnél kiemelten (Folytatás a 3. oldalam) KGST-mérleg Az energiagondok megoldása fontos feladat. Képünkön: szénszállító-szalag az NDK-beli Bärwalde bányájánál. (Cikk a 3. oldalon.) Az iskolarendszerű technikusképzés előkészítése Elkészült az iskolarendszerű technikusképzés bevezetésének hároméves programja — tájékoztatták a Művelődési Minisztérium illetékesei az MTI munkatársát. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete alapján a következő években újra iskolarendszerben képezik majd a középfokú műszaki munkaköröket betöltő technikusokat. A cél, hogy az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság, a szállítás és hírközlés különböző területein dolgozó technikusokat jól megalapozott általános műveltséggel, a napi és a jövőbeli igényeknek is megfelelő szaktudással, szervezési, vezetési, ideológiai-politikai ismeretekkel — egyes munkakörökben idegen nyelvi ismerettel — bocsássa ki az iskola. Olyan középfokú szakembereket, akik képesek a termelési, üzemeltetési folyamatok előkészítésére és végrehajtására, a kutatási, fejlesztési részfeladatok önálló végzésére, alsó szintű vezetői, valamint magasabb szakmai igényű fizikai munkakörök ellátására. Az illetékes minisztériumok az oktatási szakemberekkel együttműködve elkészítik az úgynevezett szakosítási jegyzékeket, vagyis meghatározzák, milyen szakterületekre képezzenek technikusokat. Dolgoznak már az egyes szakok főbb követelményeinek kialakításán is Ennek alapján a Művelődési Minisztérium 1983 közepére tervezi a technikusi szakok óraterv-tervezetének elkészítését. Az általános és a szakmai nevelési terveket október végére dolgozzák ki, ezeket szintén szakmai vitára bocsátják. Ugyanezen időszak feladata a technikusképzés indítására alkalmas iskolák kijelölése, valamint annak az 1984-ben induló, felnőttképzési forma létszámának meghatározása, amelynek során érettségizett szakmunkások technikussá lesznek. A jövő év elején véglegesítik és kiadják a technikusképzés nevelési és oktatási terveit. 1984 őszéig elkészülnek azok a szakmai tankönyvek és tankönyvpótló jegyzetek, valamint a módszertani dokumentumok, amelyek a felnőtt technikusképzéshez szükségesek. Folyamatosan dolgoznak az 1985-től fokozatosan bevezetendő, nappali technikusképzés tananyagain, dokumentumain is. A jövő év során készítik fel az iskolák vezetőit, pedagógusait, a vállalati szakemberek közül kikerülő óraadó tanárokat a nevelési és oktatási tervek alkalmazására. A technikusképzéssel összefüggően módosítják a szakközépiskolai rendtartást. Felmérik az 1985-ben indítandó, nappali technikusképzés létszámigényeit. A technikusképzés 1985. évi feladatai közül kiemelkedik a nappali képzés megindítása; a képzésbe kapcsolódó iskolák vezetőinek, pedagógusainak, vállalati óraadóinak felkészítése; az eddigi szakközépiskolai érettségiképesítő vizsgaszabályzat módosítása, a technikusképesítés vizsgaszabályzatának kidolgozása.