Észak-Magyarország, 1983. február (39. évfolyam, 26-49. szám)
1983-02-13 / 37. szám
1983. február 13., vasárnap Az edelényi járásban közlekedésről mindenkinek A közlekedésre nevelésben, a közlekedési ismeretek fejlesztésében nincs holt szezon, akkor sem, amikor a kedvezőtlen útviszonyok, a hó, a falv, a síkosság és a ködök miatt sokan választják a vonatot, az autóbuszt munkába járáshoz saját járművük helyett. Télen jobban jut idő egy-egy rövidebb, vagy hosszabb tanfolyamra, de népes hallgatóságra számíthat néhány érdekes témájú előadás is, ha a közlekedés izgalmas kérdéseivel foglalkozik az előadó. Az encsi járási Közlekedésbiztonsági Tanács a TIT- tel, az iskolákkal, a társadalmi szervekkel közösen gazdag programot ígér 1983- ra is az edelényi járásban, ahol a közlekedésre nevelésnek jó hagyományai vannak. Az elsők közt épültek meg itt a jól felszerelt KRESZ- parkok, ahol az általános iskolás tanulókon kívül az óvodások is gyakorolhatják a legelemibb tudnivalókat pedagógiai irányítás, felügyelet mellett. A járási Közlekedésbiztonsági Tanács minden évben megszervezi a nemzetközi ifjúsági kerékpárosversenyek területi vetélkedőit, irányításukkal szép eredmények születtek az elmúlt évben az „iskolák a közlekedés biztonságáért” versenyben. A rudabányaiak országos sikere tanúsítja, a tanulóifjúság közlekedésre neveléséért eredményesen fáradoznak a járásban, ahol a jók közt a legjobbak országos első helyezést értek el. A közlekedési ismeretek felújítására a munkahelyeken is mind nagyobb gondot fordítanak és nem feledkeznek meg arról sem, hogy meggyőződjenek róla, mennyit is ért a továbbképzés a gyakorlatban. A járás üzemeiben, a termelőszövetkezetekben továbbra is népszerűek a „Vezess baleset nélkül” mozgalom nyitott programjai. Az eredmények mellett szólhatunk azokról a feladatokról is, amelyek folyamatosan munkát adnak a járási KBT különböző szakbizottságainak. Ilyen a forgalomszervezés is. Minden hasznos javaslat, ötlet hozzájárulhat a járás közlekedésbiztonságának javításához. Ahol „szorít a cipő”, ott különösen nagy jelentősége van a gyors segítségnek. Ha aránytalanul emelkedik a gyalogos-, vagy kerékpárosbalesetek száma, akkor a korábbinál nagyobb figyelmet szentelnek az ilyen esetek megelőzésére. Nemcsak a gyalogosok, vagy a kerékpárosok körében, hanem a lakóhelyeken, a munkahelyeken, a hivatásos gépjárművezetők körében is. Az önkéntes rendőrök, a társadalmi segítők munkáját rendszeresen igénybe veszik, a központi közúti ellenőrzési akciók mellett területi ellenőrzéseket is tartanak. Már most készülnek a tervek a KRESZ-parkok jobb hasznosítására, a nagyobb iskolákban terepasztalokat állítanak fel. A változatos terepadottságú edelényi járásban nincs holt szezon a közlekedési ismeretek terjesztésében, és a járási KBT arra törekszik, hogy a balesetek megelőzése érdekében minden korosztály számára lengyen fontos mondanivalójuk. W. J. Vonzóbb, tartalmasabb programot a telek KISZ-munkában A települések fejlesztésével, a közigazgatási változásokkal megnövekedett az utóbbi időben a lakóterületi politikai munka jelentősége. Különösen így van az ifjúsági szervezetben, amely soraiba tömöríti a különböző rétegekhez tartozó fiatalokat. Az elmúlt esztendőben a KISZ Borsod megyei Bizottsága értékelte a KISZ lakóhelyi tevékenységének tapasztalatait. Ebből kitűnt, hogy a lakóterületi KISZ- munka színvonala elmarad a várttól. Ezért a megyebizottság határozatot hozott a lakóhelyi mozgalmi munka továbbfejlesztésére. Erről tanácskoztak a közelmúltban Ózd környékén, a községi és lakóterületi alapszervezetek fiataljai is. Az ózdi városi-járási bizottság területén harminchárom lakóhelyi KISZ-alapszervezet működik, ebből öt a városban. A tagság azokból a fiatalokból áll, akik nem tagjai a munkahelyi, vagy tanintézeti alapszervezeteknek. Életkoruk jóval alacsonyabb, mint a munkahelyi KISZ-alapszervezetben levő fiataloké. Ebből adódóan rendkívül gyakran változik a létszám. Részben családalapítás, részben katonaság miatt gyakran megszakítják a KISZ-tagságot hosszabb-rövidebb időre. Ez is oka annak, hogy a lakóterületi KISZ-szervezeteknek nincs káderutánpótlási tervük. Esetleges a KISZ-vezetők kiválasztása is. Persze akad kivétel, hiszen Arlón, Járdánháza-Varácson és Bánrévén, a községi pártalapszervezetek segítségével megfelelő a KISZ párttaggá ajánló és nevelő tevékenysége. A politikai képzés alapja az ifjúsági vitakör, amelyet viszonylag rendszeresen tartanak a fiatalok, bár a vitakörvezetők felkészültségére a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani. Hasonlóan a témaválasztásra, hiszen elsősorban ezzel lehet vonzóvá tenni a vitaköröket. A lakóterületi KTSZ-szervezeteknél — szinte kivétel nélkül — élénken érdeklődnek a fiatalok a sport iránt. Legnépszerűbb a labdarúgás, az asztalitenisz és a sakk. Egyre többen vesznek részt túrákon, természetjáráson, országjáró kirándulásokon. A területi KISZ-munka természetesen nem merülhet ki a sportolási lehetőségek biztosításában, a sportolásban. Az Ózd városi járási KISZ-bizottság 1982. évi munkaprogramjában is megtalálható feladat a KISZ érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenységének fejlesztése, az ifjúsági vitakörök színvonalának emelése, a megfelelő információs hálózat kiépítése. Csak ezek megteremtése után válhat igazán tartalmassá a szervezeti élet. És amint azt az arlói, bánrévei lakóhelyi KISZ-szervezetek példája igazolja, ez megvalósítható feladat. (monos) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Ki hogyan boldogul? Rises! Nemzedékek Az alkony, mint egy nagy szürke madár, puhán, lassan ereszkedik a négyesi tájra. Ez már az Alföld pereme, szemünk messzire kalandozhat, s városlakó lévén, átérezzük, miért verselt olyan szépen Petőfi Sándor erről a látszólag mozdulatlan tájról. A csend szinte tapintható. Halk járású Ikarus autóbusz húz csak el mellettünk, az ablakok mögül kíváncsi tekintetek vizsgáztatják az idegent, vajon mit kereshet erre ilyenkor? A főutcán egy öregember ballag, kocsmában, bársonykabátban, csizmában. Ráérősen lépdel, dolga aligha sietős. Néha megemeli földre szegezett tekintetét, végignéz a házsoron, debepillant egy-egy udvarra. Vajon mire gondolhat? Emlékeiben kutat, vagy a holnapot tervezi? Az öregek napközi otthonában megelevenedik, kézzelfoghatóvá válik a történelem. A 86 éves Riczkó Antal bácsi természetesen még jól emlékezik, a valamikori sumássorsra, azokra az időkre, amikor „tíz kataszteri holdat egy kaszának le kellett vágni”. — Tizenhét évig jártam — mondja — egy valki emberhez részesaratónak. — Irgalmatlan, kemény munka volt, de csak azzal tarthattuk fenn magunkat. No és — teszi hozzá — egy kis ügyeskedéssel a hal körül. Nálunk csempéznek hívják azt az alkalmatosságot, amivel a halat fogjuk. Emlékszem, egyszer vagy két mázsát vettem ki vele a vízből. Mind jó potyka volt fél-, háromnegyed kilós Akkoriban még itt mindez világ víz alatt volt, és jól megtermett benne a hal. A feleségem aztán eladta a kövesdi vásáron, így pénzeltünk belőle egy kicsinyég. Vajon miért e furcsa községnév? — Talán azért nevezik így — halljuk a 87 éves Kerékgyártó Györgyöt, mert az Eger patak vize, amíg ideér a városból, négy kanyart „mutat le”. Én úgy tudom, hogy nyolcszáz éve létezik a község. A környezete nádas, zsombékos volt, a török idők alatt oda bújtak az emberek, így menekültek meg sokan a pusztulástól. De ez a község négy kilométernyire van Ivánkától, s ugyanennyi a távolság tőlünk Valkig. Ki tudja? Lehet, hogy így kapta a nevét.. . „Ivánka, Valk ...” Bárhogyan fordítjuk a szót, a kisközségek neve minduntalan beleszövődik a mondatokba. Borsodivánkát gazdagabb, módosabb emberek lakták, Négyest azegényebb, de büszke lakosok. Valkot pedig azok, akiknek minduntalan fejet kellett hajtaniuk a természet előtt. Az ő termésüket vitte el legelőször a Tisza áradása. De az emberek sorsa kisebb-nagyobb eltéréssel régebben és most is egyforma, s így gyakran inkább összefogtak, egymást támogatták, semmint ellenségeskedtek volna. Legfeljebb afféle „legényest” jártak el néha egymás ellen. Zelei Endre, a volt termelőszövetkezeti elnök így emlékezik: “ Ezerkilencszáznegyvenkilencben alakult meg a csoport, akkor 13 családdal. Növénytermesztéssel, szarvasmarhával, sertéssel foglalkoztunk. Most Ivánkán van a szövetkezet központja, de ez nem jelenti azt, hogy csak annak a községnek a lakosaival törődnének. A négyesi középítkezésekhez ugyanúgy biztosítják a fuvart, a pénzbeli segítséget mint Ivánkának és Valknak. Szükség is van rá, hiszen a tanács csak nagyon kevés pénzből gazdálkodhat, s nem futja mindenre. De azért mindenki szeretne boldogulni, még ha most nehezebb is, mint pár évvel korábban volt. Hogyan boldogulnak ifjú Pápai Andrásék? A választ a porta mutatja, ahol középkorú háziasszony szavai (Riczkó Antal lánya) kísérnek: — Haladni, teremteni csak egyféleképpen lehetséges. Sok munkával és még több munkával. Én a szövetkezet helyi varrodájában dolgozom, a férjem ugyancsak a tsz dolgozója. Itthon pedig állattartással foglalkozunk. Van két tehenünk, négy fias kocánk, hat hízónk, baromfi, nyúl, miegymás. Hajnalban kelünk és késő este kerülünk az ágyba. Megéri, hogyne érné meg a vesződség, hiszen másképpen nem csinálnánk. A gyerekeink a városban, Miskolcon élnek. Ha nem támogatnánk innen őket, nehezen haladnának egyről a kettőre. Persze nagy hiba lenne azt gondolni, hogy a falun olyan könnyű és egyszerű megélni. A Rákóczi utca 80-as számú házában Kiss Gyula felesége és kislánya társaságában így sorolja gondjait: — Nemrégiben szereltem le a katonaságtól, feleségem is most ment vissza a gyesről dolgozni. A pénz, amit együtt keresünk, már elég lenne a megélhetéshez. De mi szeretnénk állatokat tartani, „megindulni”. Kölcsönt szeretnénk felvenni, de nagyon bonyolult az ügyintézés a takarékszövetkezetben. — Tudják az a baj szólal meg huszonéves felesége —, hogy szüleink nemigen támogathatnak bennünket. Így nehezebben, lassabban boldogulunk. Ám az is biztos: szorgalommal, kitartással mindent el lehet érni. No és türelemmel... Egyik napról a másikra nem sikerülhetnek a dolgok. Mi úgy gondoltuk, hogy itt Négyesben maradunk, itt építjük fel magunknak az életünket. A sorsát nemigen tudja senki előre. De ha az akarat nem hiányzik. Már este van Négyesen, az öreg és az újabban épített házakban kigyulladnak a sárga fénnyel világló lámpakörték. Többnyire csak az udvarok végén, a gazdasági épületek , környékén mozgolódnak a helybeliek, az állatok ellátása ad munkát mindenkinek. A mai napra tervezett falugyűlést hatra hirdették, de szinte mindenki tudja: nemigen lesznek pontosak az emberek. Előbb elvégeznek minden munkát a ház körül, s csak azután jönnek majd beszélgetni a közös dolgokról. — Milyen hangulatra számít — kérdezzük a Borsodivánkai Községi Közös Tanács elnökétől, Csató Flóriántól. — Lehet, hogy egyszerkétszer felforrósodik majd a levegő, de szerintem nem lesznek nagyon haragosak a négyesiek. Olyan eredményekről számolhatunk be ugyanis, amelyek itt mindenképpen örömet okoznak az egyes embereknek és a közösségnek is. Az elmúlt esztendőben a három községben összesen 3 kilométernyi földúton végeztük el az alapkövezést. A költségek csökkentése érdekében a gépeket béreltük, a kohósalakot éjjel szállította részünkre a Volán. Jóleső érzés volt tapasztalni, hogy a négyesiek nagy többsége vállalt társadalmi munkát, örömmel dolgozott a közösségért. Biztosak lehetünk abban, hogy ebben az évben is egy emberként mozdulnak majd a helybeliek a hívó szóra. Mert az emberek itt nemcsak jól és jobban akarnak élni, hanem jól akarják magukat érezni lakóhelyükön, s ezért örömmel járulnak hozzá a település fejlesztéséhez. Udvardy JózsefFotó: Fojtán László így készül a csempes... Kovács Istvánné, a klubkönyvtár vezetője: a négyesi fiatalok szívesen olvasni krimit, de szeretik a szép verseket is ... Ha megvan az akarat... Kiss Gyuláék a községben élve keresik boldogulásukat.