Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

ÉSZAK • MAGYARORSZÁG 2 A pápa útja és beszédei­ ­ Czestochowában vasárnap a Pálos-rend Jasna Gora-i kolostorában a szentély fennállásának 600. évfordu­lója alkalmából II. János Pál pápa részvételével ünnepi istentiszteletet tartottak. Lengyelországi látogatásá­nak ötödik napján II. Já­nos Pál pápa hétfőn délelőtt Czestochowából Poznanba utazott. A város kultúrparkjában felállított oltárnál, több tízezer hívő jelenlétében szabadtéri misét pontifikált, amelynek­ során boldoggá avatta az Orsolya-nővérek apácarendjének egyik len­gyel tagját. A pápa mindenekelőtt val­lási­­ jellegű, zarándokútnak minősített látogatása során eddig elhangzott beszédei­ben több alkalommal tett olyan utalásokat, vagy kije­lentéseket, amelyek megfi­gyelők egybehangzó vélemé­nye szerint direkt politikai vonatkozásúak. Mint vasár­nap tartott nemzetközi saj­tóértekezletén Jerzy Urban, a kormány szóvivője mon­dotta, állami részről nem kívánják kommentálni II. János Pál beszédeit. A len­gyel rádió és sajtó viszont hétfőn a látogatás külföldi világvisszhangjának kereté­ben több, idevágó nyugati megnyilatkozást ismertetett. A varsói rádió római tudó­sítója például hétfőn beszá­molt az olasz televízió kom­mentárjáról, amely szerint „a pápa sokkal inkább Len­gyelország prímásaként, semmint az egyetemes ka­tolikus egyház vezetőjeként beszél Lengyelországban”. Losonczi Pál üzenete ifj (Folytatás az 1. oldalról) közösen érdekelt az emberi­ség jövőjét fenyegető fegy­verkezési hajsza megállításá­ban, a kölcsönös biztonság megteremtésében. Az emberi­ség előtt álló világméretű problémák — az éhínség, a nyomor, az írástudatlanság, a szociális és egészségügyi el­látatlanság, a környezetvéde­lem, az energiaellátás — úgyszintén ezt követelik. Meggyőződésem, hogy az emberiséget fenyegető nuk­leáris háború elkerülhető. A haladás, a béke hívei együt­tesen nagyobb erőt képvisel­nek, mint a háborús konf­liktusokat szítók, és léteznek a­­ok — az enyhülés idősza­kában létrejött — alapok, , melyeken a kölcsönös biza­lom erősítésével ki lehet ala­kítani a különböző társadal­mi berendezkedésű országok feszültségmentes viszonyát, a kölcsönös előnyökkel járó együttműködést. Biztosítom önöket, hogy a szocialista társadalmat építő magyar nép, a Magyar Nép­köztársaság szövetségesei, a Varsói Szerződés tagállamai oldalán és a világbéke meg­­védelmezéséért tenni kész valamennyi jóakaratú ember­rel együttműködve az eddigi­ekhez hasonlóan a jövőben is következetesen fellép az enyhülés eredményeinek vé­delmében, a fegyverkezés megakadályozása, a béke megőrzése érdekében. Világtalálkozójuk minden résztvevőjének erőt, egész­séget, felelősségteljes munká­jához sok sikert kívánok.” * Pozsgay Imrének, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsa főtitkárának vezetésé­vel hétfőn elutazott Buda­pestről az a delegáció, amely hazánkat képviseli a prágai béke-világtalálkozón. A kül­döttség búcsúztatására a Fe­rihegyi repülőtéren megje­lent Andrej Barcák, Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete is. Kohl a Szovjetunióba látogat Helmuth Kohl, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárja és Hans-Dietrich Genscher alkancellár, külügyminiszter jú­lius elején a Szovjetunióba látogat — jelentették be hétfőn hivatalosan Moszkvában. Befejeződött a közös piaci csúcstalálkozó (Folytatás az I. oldalról) Portugália felvételének idő­pontjául. Az Ibériai-félsziget két országának hat éve hú­zódó belépése is az általá­nos pénzügyi rendezéstől függ. A részleges, vagy még an­nál is nagyobb pénzügyi fiaskót volt hivatott ellen­súlyozni az „Ünnepélyes nyilatkozat az európai unió­ról” elnevezésű dokumen­tum aláírása. A dokumentum, amely a jövőben a „Stuttgarti nyi­latkozat” nevet viseli majd, általánosságban kinyilvánít­ja a Közös Piac tagállamai­nak azt a szándékát, hogy a szervezetet „európai unió­vá” kívánják fejleszteni. A tagállamok legkésőbb öt év múlva megvizsgálják, hogy az addig megtett út elegen­dő-e az „európai unióról” szóló szerződés megkötésé­hez. A „Stuttgarti nyilatkozat” fontos, új eleme, hogy a tagállamok kötelezték magu­kat: a jövőben fokozzák po­litikai együttműködésüket, így egyeztetik politikai és gazdasági lépéseik bizton­ságpolitikai vonatkozásait. A „Stuttgarti nyilatkozat” azonban igencsak felhígított változata az eredeti nyugat­német és olasz elképzelé­seknek. Nem sikerült köte­lezővé tenni az egyes tag­államok vétójogának eltör­lését és a többségi döntés bevezetését. Az Európa par­lament hatáskörét is csak minimálisan növelik. Moszkvába utazott Marjai József A magyar—szovjet gazda­sági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság XXX. ülésszakára Marjai József miniszterelnök, helyettesnek, a bizottság társelnökének vezetésével kormányküldöttség utazott vasárnap Moszkvába. Marjai Józsefet érkezése­kor a Seremetyevói repülőté­ren Nyikolaj Talizin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, a magyar— szovjet gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműkö­dési kormányközi bizottság társelnöke fogadta. Moszkvában hétfőn meg­nyílt a magyar—szovjet gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos együttműködési kor­mányközi bizottság harinca­­dik ülésszaka. I­ tizedik bolygó vagy más titokzatos erő? Az utóbbi évek csillagá­szati felfedezései egyes ku­tatócsoportokat ismét arra ösztönöznek, hogy keressék azt a titokzatos erőt, amely a két óriásbolygó, az Uranus és a Neptunus pályájának „rendellenességét” előidézi. Egyelőre nyitott kérdés, hogy a jelenséget egy távoli, nagy tömegű égitest, vagy a régóta keresett tizedik boly­gó idézi-e elő. A két „renitenskedő” égi­test közül az Uranust 1781- ben fedezte fel a német szü­letésű, zenészből angol ud­vari csillagásszá előlépett Sir William Herschel. A Neptunus felfedezése szinte kalandregénybe illik. Ami­kor ugyanis a csillagászok kiszámították az Uranus pá­lyaadatait, kétségbeesve kel­lett tapasztalniuk, hogy év­iről évre növekszik az álta­luk kapott eredménytől való eltérés. Egyesek még arra is gondoltak, hogy Newton gra­vitációs törvénye a Naptól ekkora távolságban talán már nem is érvényes. Végül leleményesebb elmékben felötlött a gondolat, hogy ta­lán egy ismeretlen bolygó a rendzavarás okozója. A Neptunus felfedezése ezután már nem távcsővel történt, hanem számítási módszerek­kel. A párizsi csillagvizsgáló igazgatója, Urbain Joseph Le Verrier végezte el az óriási feladatot, aztán 1846. augusztus 31-én a párizsi akadémia egyik ülésén a lát­nok bizakodásával jövendöl­te meg az ismeretlen égitest helyét, pályaelemeit, sőt még tömegét és látható nagysá­gát is. Mindössze három hét­tel később a berlini Gott­fried Galle meg is találta a keresett bolygót, mégpedig csaknem pontosan azon a helyen, ahol Le Verrier megjelölte. A Neptun­ust azonban még mindig nem találták elég nagy tömegűnek ahhoz, hogy az Uranus mozgását megmagyarázza. Ugyanak­kor mintha a Neptun­ust magát is befolyásolta volna egy még távolabbi bolygó. Az 1930. március 13-án az amerikai Clyde W. Tom­baugh által felfedezett ki­lencedik bolygó, a Plútó sem volt képes a rejtélyt teljesen megfejteni kis tö­mege miatt. Egy amerikai csillagász, dr. Thomas C. van Flandern szerint egyetlen, felfedezésre váró bolygó fényt deríthet­ne az Uranus és a Neptunus pályájának észlelt zavarai­ra. Tömege a Földének 2—5- szöröse lehet, és hosszan el­nyújtott elliptikus pályán mintegy 8 milliárd kilomé­terrel a Plútó pályáján túl keringhet. Más csillagászok véleke­dése szerint egy gyenge fé­nyű, körülbelül a mi Na­punknak megfelelő nagysá­gú csillag is lehet a pálya­zavarok oka, amely mintegy 80 milliárd kilométerre van naprendszerünk legkülső bolygójától. Egy kétszer ilyen távol­ságban levő fekete lyuk vagy egy neutroncsillag, mindket­tő összezsugorodott csillagok maradványa, szintén kielé­gítő magyarázatot adhatna a jelenségre. A tizedik bolygó elméle­tét hirdetőknek azonban az az ellenvetésük, hogy a fe­kete lyukba zuhanó anyag­nak röntgensugárzást kelle­ne kibocsátania, amit eddig még nem észleltek. Egy ne­utroncsillagnak pedig , ami egy kisebb tömegű, de hal­latlan sűrűségű „halott” csil­lag, össze kellene zavarnia a tudósok véleménye szerint a bolygók pályáit, ez sem volt azonban megfigyelhető. Nagyobb visszhangra lelt szakmai körökben az a né­zet, hogy egy úgynevezett barna törpe lehet a rejtély kulcsa. Ezt a megjelölést al­kalmazzák a csillagászok az olyan égitestekre, amelyek­ben elegendő tömeg híján nem indul meg a magfúziós folyamat, mint például a Jupiter óriásbolygón. Egy esetleges tizedik boly­gó helyének kiszámítását az nehezíti, hogy a Neptunus a felfedezése óta még nem tett meg egy teljes fordulatot a Nap körül (keringési ideje 165 év) és a Plútó is csak teljes pályájának az ötödét tette meg (keringési ideje 248 év). A híres Palomar hegyi (Kalifornia), öt méter átmé­rőjű teleszkóp, amely a má­sodik legnagyobb a világon, továbbá az Uranus és a Neptunus közelében járó két Pioneer-szonda, amelyek je­lenleg a legnagyobb távol­ságra eljuttatott, ember al­kotta objektumok, valamint az idén januárban indított, infravörös sugarakat kibo­csátó műhold (írás) azonban most valószínűleg segítségé­re lesz a csillagászoknak a probléma megoldásában. 1983. június 21., kedd Á szovjet olaj- és földgázipar A Szovjetunióban állan­dóan fejlődik az olajipar, noha a növekedés üteme ma már csökkenő tendenciát mutat. Fejlődési tendencia alatt azonban nemcsak mennyiségi mutatókat, de a minőségi értékeket is mér­legelni kell. A hetvenes évek első felében az olaj­ipar még évente 27 millió tonnával növelte a terme­lést, a hetvenes évek végén már csak 23 millió tonná­val, ebben a jelenlegi ötéves tervidőszakban pedig már csupán 5 millió tonnával. Változnak a szovjet olaj­kitermelés központjai is, az ötvenes években a Kauká­zus környéke volt még az olajipar centruma, valamint Közép-Ázsia és Kazahsztán, a hetvenes években az Ural és a Volga menti területek, míg a nyolcvanas évtized­ben Nyugat-Szibéria lépett előtérbe. A nyugat-szibériai lelőhelyeken 1985-ben már 385-395 millió tonna olajat fognak termelni, vagyis az országos kitermelés 62 szá­zalékát. Ami a földgázt illeti, 1985-ben a terv 600-640 milliárd köbmétert irányoz elő. Ezen belül Nyugat-Szibéria 330- 370 milliárd köbmétert ter­mel. Napjainkban világviszony­latban az olajtermelés 20 százalékát, a földgáz 15 szá­zalékát a tengerek adják. Képünk egy kaszpi-tengeri fúróhelyet mutat. A Magyar Iali Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1983. JÚNIUS 21-TŐL Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolya­mok változatlanul az 1982. szeptember 21 -i közlésnek megfe­lelően vannak érvényben. a) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 100-as b) vásárolható legmagasabb bankjegy-címlet: 500-as Devizanem Vételi közép Eladási , R­, ári. top egységre Ft-ban Angol font 8530,62 6537,16 6543,71 Ausztrál dollár 3745,63 3749,38 3753,13 Belga frank 83,96 84,04 84,12 Dán korona 471,32 471,79 472,26 Finn márka 69,81 770,58 771,35 Francia frank 557,28 557,84 558,40 Hollandi forint 1502,23 1503,73 1505,23 Japán yen (1000) 176,53 176,71 176,89 Kanadai dollár 3456,34 3459,80 3463,26 Kuvaiti dinár 14539,31 14553,86 11568,41 Norvég korona 584,80 585,39 585,98 NSZK márka 1678,42 16S0,10 1681,78 Olasz líra (1000) 28,19 28,22 28,25 Osztrák schilling 238,17 238,41 238,65 Portugál escudo 40,80 40,84 40,88 Spanyol peseta 29,70 29,73 29,76 Svájci frank 2014,36 2016,38 8018,40 Svéd korona 557,00 557,62 558,18 Tr. és cl. rubel 2597,40 2600,00 .102,60 USA dollár 4263,19 4267.46 1271,73 METALLOGLOBUS BOLTUNKBAN (volt Aranykasza) pvc-szőnyegek 130—140 cm szélességben, metanit rudak 30—200 átmérőig, több színben, alumínium hullám- és trapézlemezek pvc-falburkolók, bukóablakok, ajtók, ólomlemezek 1,6 mm vastagságban, ma nagy választékban

Next