Észak-Magyarország, 1983. június (39. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-12 / 138. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 A magas szintű bolgár párt­os kormányküldöttség közelgő magyarországi látogatása ré­sze annak a folyamatnak, amely 1947-ben, a diplomáciai­­ kapcsolatok felvételével, illet­ve 1948-ban, az első magyar— bolgár barátsági együttmű­­­­ködési és­­ kölcsönös segítség­nyújtási egyezmény megköté­­­­sével kezdődött. I. í •­ . Hazánk és Bulgária a szo­cialista építőmunka, a nem­­zetközi helyzet és a nemzet­közi kommunista mozgalom valamennyi fontos elvi és po­­­litikai kérdésében azonos né­­­­zetet vall. A bolgár külpoliti­ka érthető okokból megkülön­böztetett figyelmet fordít a­­­ Balkán térségére, így Todor­­ Zsivkov 1981 októberében ja­vaslatot tett arra, hogy a Bal­kán-félszigetet minősítsék r­ukleáris fegyverektől men­­­­tes övezetté, s egyben kezde­­­ményezte az érdekelt államok vezetőinek találkozóját.­­ A magyar—bolgár kapcso­latok minden területen ki­egyensúlyozottan, eredménye­sen fejlődnek, összhangban az MSZMP és a BKP politikájá­val, a közös érdekekkel és cé­lokkal. A két párt között két­éves munkaterv­ alapján terv­szerű, érdemi együttműködés folyik, legutóbb — február­ban — Várkonyi Péter, az MSZMP KB titkára járt Bul­gáriában. Széles körűek az államközi kapcsolatok, rend­szeresen találkoznak a kor­mányfők, utoljára a bolgár miniszterelnök tett hivatalos látogatást Magyarországon. Ekkor jelölték ki a következő időszak legfontosabb felada­tait és írták alá az 1983. évi áru­csere-forgalmi jegyzőköny­vet. Szoros az együttműködés a minisztériumok és az or­szágos hatáskörű szervek kö­zött is — az idei tervben hét miniszteri és öt államtitkári szintű találkozó szerepel —, s ugyancsak eredményes, eleven kapcsolatok alakultak ki a társadalmi és a tömegszerve­zetek között. A dinamikusan fejlődő gaz­dasági kapcsolatokat a ma­gyar—bolgár gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság koordi­nálja. Hosszú lejáratú kétol­dalú megállapodásaink felöle­lik a gazdaság szinte minden területét. Hazánk rendszere­sen kiállít a plovdivi nemzet­közi vásáron, csakúgy, mint Bulgária a BNV-n. A kölcsö­nös áruforgalom az 1976—1980 közötti időszakra tervezett mintegy 770 millió rubellel szemben megközelítette az egymilliárdos értéket. Hazánk például Bulgáriából szerzi be az elektromos és motoros tar­goncát, a bolgár városok­ban pedig immár megszokott látvány a magyar Ikarus au­tóbusz. Mind szélesebb körre ter­jednek ki kulturális és tudo­mányos kapcsolataink is. Szerződések szabályozzák az együttműködést a két ország rádiója és televíziója, írószö­vetsége levéltárai között, s hazánk és Bulgária egyez­ményt kötött a képzőművé­szet, az építőművészet, az ok­tatás, az idegenforgalom, a film- és a színházművészet, és a statisztika területén levő együttműködési lehetőségek feltárására. Tizenegy—tizenegy magyar és bolgár testvérmegye és 6—6 testvérváros áll egymással kapcsolatban, így például Haszkovo megye Veszprém megyével, Pécs Szlivennel, Debrecen pedig Sumennel, ahol ma is ápolják Kossuth Lajos emlékét. N­ np-bolgár kapcsolatokról Korom Mihály fogadta a csehszlovák belügyminisztert •­ Szombaton elutazott a cseh­szlovák belügyi küldöttség, amely hivatalos baráti látoga­tást­­ tett hazánkban. A Jaro­­mir Obzina belügyminiszter vezette csehszlovák delegáció tárgyalásokat folytatott a Ma­gyar Belügyminisztérium ve­zetőivel. Áttekintették a két "minisztérium közötti kapcso­latok" helyzetét és az együtt­­m­­űködés továbbfejlesztésé­nek "lehetőségeit. A csehszlo­vák vendégek látogatást tet­tek a BM adatfeldolgozó cso­portfőnökségén, ahol megte­kintették a rendszerfejlesztő és gépi adatfeldolgozó számí­tógépek működését. Itt-tartóz­­kodása során Jaromir Obzina belügyminisztert fogadta Ko­rom Mihály, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A megbeszélésen részt vett Bor­bányi János miniszterelnök­­helyettes és Horváth István belügyminiszter. Hazaérkezett a magyar ifjúsági delegáció -a* Szombaton hazaérkezett Görögországból a magyar if­­júsági küldöttség, amely az­­­ eternit napokban a KISZ és a görög ifjúsági szervezetek, va­lamint a két ország kormánya mellett működő állami ifjúsá­gi szervek közötti együttmű­ködés fejlesztéséről tárgyalt. A delegáció — amelyet Nagy Sándor, a KISZ KB Intéző Bizottságának tagja, az Álla­­­mi Ifjúsági Bizottság titkára vezetett — a Pánhellén Szo­cialista Mozgalom (PASOK) ifjúsági bizottságának meg­hívására tartózkodott Athén­ban. Tárgyalásokat folytatott a PASOK ifjúsági bizottsága és a Görög Kommunista Ifjú­sági Szövetség vezetőivel a két ország ifjúságát érintő kérdé­sekről, és találkozott Andre­­asz Lak­otis­­szal, a PASOK Végrehajtó Bizottságának tagjával, a Görög Ifjúsági Mi­nisztérium vezetőjével, akivel a két állami szerv közötti kapcsolatok felvételéről ta­nácskozott. Az OKP a rakétatelepítés ellen • Új témával bővült az olasz választási kampány: az euro­­rakéták, illetve a fegyverzet­­csökkentés problémájával. Az OKP ugyanis most már állan­dóan napirenden tartja ezt a kérdést. Enrico Berlinguer a hét végén két polgári lapnak adott terjedelmes interjúban fejtette ki a kommunisták ál­láspontját, amely ellenzi a robotrepülőgépek ez év végé­re, Szicíliába tervezett rend­szerbe állítását. A kommunis­ta párt követeli, hogy a genfi tárgyalások eredményes befe­jezéséig függesszék fel a co­­rnisói NATO-bázis építését. Berlinguer a nullamegol­dásról szóló amerikai javasla­tot propagandafogásnak mi­nősítette. Az igazi nullameg­oldás az lenne, ha valamen­­­nyi nukleáris fegyvert lesze­relnék Európában, a francia és az angol rakétákat is — je­lentette ki az OKP főtitkára. Ciriaco de Mita, a Keresz­ténydemokrata Párt főtitkára ezzel szemben megismételte a párt választási programjá­ban megfogalmazottakat: a kereszténydemokraták a ka­tonai és politikai szerződések megtartását kívánják. Hollai Imre nyilatkozata Az ENSZ-székhelyen közzé­tették Hollai Imrének, a köz­gyűlés elnökének a három dél-afrikai hazafi kivégzése alkalmából kiadott nyilatko­zatát. Hollai Imre megdöbbe­nésének és felháborodásának ad hangot Thelle Simon Mo­­goerone, Jerry Semano Mo­­sololi és Marcus Thabo Mo­­toung, a Dél-afrikai Nemzeti Kongresszus tagjai kivégzése miatt. A közgyűlés elnöke nyilatkozatában elítéli a dél­afrikai elnyomó politika újabb bizonyítékául szolgáló becstelen tettet, amelyet a nemzetközi közösség erőfeszí­tései ellenére, az ENSZ hatá­rozatainak durva figyelmen kívül hagyásával hajtottak végre. Kidhafi Dnasztezin Észak-jemeni, szaud-ará­­biai és jordániai látogatása után Damaszkuszba érkezett és szombaton Hafez Asszad szíriai elnökkel tárgyalt Mo­­amer El-Kadhafi, a Líbiai Forradalom vezetője Leg­utóbb tíz nappal korábban Tripoliban találkozott a két államfő, és ott elhatározták, hogy közös arab erőfeszíté­seket kezdeményeznek az iz­raeli—libanoni megállapodás meghiúsítására, az Izrael ál­tal megszállt Libanon felsza­badítására. Kadhafi körútja e program keretébe illeszke­dik.. Az Al-Baath című da­maszkuszi lap szerint a ki­terjedt arabközi eszmecserék célja az arab akcióegység megteremtése. Kadhafi dzsiddai és am­­lani látogatása önmagában s a légkör, az arab népek közötti kapcsolatok javulá­sát jelzi. A közel-keleti ren­dezés, az iraki—iráni háború és az izraeli—libanoni meg­állapodás kérdésében fenn­álló nézeteltérések miatt azonban bizonytalanok a Szaud-Arábia által szorgal­mazott rendkívüli arab csúcs kilátásai. A pápa látogatásának elő­készületeiről, a gazdasági helyzetről és a közvélemény tájékoztatásának kérdéseiről tárgyalt pénteken a lengyel kormány. A minisztertanács jóváha­gyólag tudomásul vette azt a beszámolót, amelyet Adam Lopatka miniszter, az Álla­mi Egyházügyi Hivatal veze­tője terjesztett elő II. János Pál pápa június 16-án kez­dődő lengyelországi látogatá­sának előkészítéséről. Gazdasági kérdésekről szól­va a kormány megállapítot­ta, hogy az év első öt hó­napjában — előzetes becslé­sek szerint — a népgazdaság idei tervében foglalt muta­tók több mint 45 százalékát sikerült teljesíteni. A tavalyi év hasonló időszakához ké­pest növekedett a barna- és a feketeszén kitermelése, az elektromos energia, hengerelt áru és cement termelése. Az idén májusban az 1979. évi­nél is több műtrágyát, vil­lanyáramot, rezet és ként ál­lítottak elő, illetve bányász­tak. A tavalyinál, sőt a sok­évi átlagnál jobb termés ígérkezik a növénytermesztés több területén. A gazdaság egészét tekintve, még mindig jelentős a lakosság kezén le­vő, árufedezet nélküli pénz­­mennyiség. A fő feladat így továbbra is az egyensúly helyreállítása a belső piacon. A minisztertanács ülésén külön témaként szerepelt a lakosság­­ széles körű és hite­les tájékoztatásának több kérdése. A kormány áttekin­tette és elfogadta a Lengyel Népköztársaság történetének első átfogó sajtótörvényét, amely az alkotmány keretein belül biztosítja a bírálathoz való jogot. Kötelezi az álla­mi intézmények és a szövet­kezeti vállalatok illetékeseit, hogy tényszerű­­ információ­kat adjanak az újságírók­nak, akiknek viszont köte­lességük a kapott tájékozta­tást lelkiismeretesen, a való­ságnak megfelelően felhasz­nálni. 1983. június 12., vasárnap ma Ülésezett a lengyel minisztertanács Növekvő hozamok Risztovi tógazdaságok Szakemberek számításai szerint az egy főre jutó hal­­fogyasztás a Szovjetunióban 1990-ig eléri a 19 kilogram­mot. 1981-ben az egy főre eső halfogyasztás 17,9 kilo­gramm volt. A több mint 1 kilogrammos növekedés a Szovjetunió sokmilliós la­kosságára átszámítva, a hal­hústermelés lényeges növe­kedését jelenti. A halprobléma megoldá­sának több útja-módja van. Az első: a hagyományos: a világtengeren növelni a ki­fogott hal mennyiségét. A második: a hal újraterme­lésének kiszélesítése a ter­mészetes víztárolókban. És végül, a harmadik: a tógaz­daságok fejlesztése. A két utóbbi irányzat sokban ha­sonlít egymáshoz, ezek pár­huzamosan fejlődnek. A halállomány növeléséhez azonban — például az Azo­­vi-tengerben — mindenek­előtt a mezőgazdaság és az ipar fokozott vízfogyasztása révén megcsappant vízkész­leteket kell pótolni. Ez a probléma a Kaszpi-tenger vonatkozásában is időszerű. Megoldása óriási tőkebefek­tetést és sok időt igényel. Gyorsabb eredményt (emellett sokkal kisebb rá­fordítással) csak a tógazda­ságok gyorsított ütemű fej­lesztése adhat. Nem vélet­len, hogy az 1982 májusában elfogadott szovjet élelmi­szerprogram a tógazdasá­gokban a haszonhaltermelés mintegy háromszoros növe­lését irányozza elő. A haszonhaltenyésztés le­hetőségeit jól példázza a rosztovi terület (az Orosz­­országi Föderáció déli része). A terület tógazdaságai 15 év alatt a kifogott halmennyi­séget 1400 tonnáról 23 000 tonnára növelték. A tavakat benépesítő ponty a fehér és a tarka tolsztolobik, a fe­hér amur íz tekintetében alig marad el a Don folyó­ban és az Azovi-tengerben őshonos dévérkeszeg és tő­ponty mögött. A halhús ter­melése a rosztovi területen 1985-ben feltehetően eléri az 50 ezer, 1990-ben pedig a 100 ezer tonnát. A tógazdaság előnye min­denekelőtt abban rejlik, hogy lehetőséget nyújt a ho­zam befolyásolására. Amíg a rosztovi területen 5 évvel ezelőtt egy hektáron 900 ki­logramm halhúst termeltek, ma 1500—1600 kilogrammot, s egyes helyeken 4000 kilo­grammot is. Intézetük újdonsága­ a folyami rák ipari tenyészté­si technológiájának a kidol­gozása. Az egyik halászkol­hozban 1983-ban megkezdi működését az ínyencfala­toknak számító rák tenyész­tésére szakosodott üzem. Krcrm­odari terület. A haltenyésztő komplexumnak ebben az üzemrészében nevelik a tokfélék ivadékait. Haltenyésztő tavak a Volga alsó folyása mentén Közületek és magáné­lit kezek, figyelem. Kevert beton- és habarcseladás a helyszínre szállítva. Ugyanott betonbedolgozó géplánc, mixer, betonszivattyú megrendelhető. Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat központi betonüzeme MISKOLC, Sajó-szigeti utca 2. Telefon: 37-917 NYITVA: Hétfő Kedd Szerda Csütörtök Péntek 8.30— 16 óráig 6.30— 15.30 óráig 6.30— 15.30 óráig 6.30— 15.30 óráig 6.30-15 őr ő­ r

Next