Észak-Magyarország, 1984. június (40. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-01 / 127. szám
• ", 1^80 j&rtÍHS petlel ;t Versengő építők legalább «gf is én** F "Ass egyfS: megyei beruházási vállalat versenytárgyalást hirdet. Közzéteszi a létesítmény funkcióját (rendelőintézet), a kivitelezés módját (univáz-szerkezet), a beruházási költségkeretet, a munka tervezett kezdését és befejezését, az ajánlat benyújtásának határidejét és az ajánlatok felbontásának dátumát. A költségkeret: ezres pontosságú. A kezdés időpontja a versenytárgyalás kiírásától számított 1—2 hónap. A befejezés határideje: a kiírástól számítva bő egy , év. A pályázat határideje: a kiírástól számítva alig több, mint egy hónap. Ilyen vállalati közlemények most már tucatszámra jelennek meg. Ám, ha arra gondolunk, hogy egy 1982-es minisztertanácsi rendelkezés értelmében — 1983-tól kezdődően — minden 2 millió forintos kivitelezési érték feletti építkezésre ilyen rendszerben kell kivitelezőt találni, akkor bizony kevés. Még nem az igazi Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium illetékesei arról számolnak be, hogy egyre javul a sikeresen meghirdetett versenytárgyalások aránya, ez év elején már elérte a 70 százalékot is. Az 1983-as adatokat nézve kiderül azonban, hogy az ÉVM-vállalatoknál 50 milliárd forint értékben létrejött új szerződésekből mindössze 4 milliárd forint értékű talált így gazdára. (Eközben a vállalatok felmentést kérnek — és úgy látszik kapnak — a versenytárgyalás alól.) Érdemes megvizsgálni, mehet az akadályozó tényezők és melyek jeleznek elmozdulást, kimozdulást az építőipari holtpontról. Vegyük sorra először az akadályozó tényezőket. Még mindig nincs kellő egyensúly a kereslet és kínálat között az építési piacon. Noha a beruházások, az új építkezések mennyisége, értéke csökkent, de a kivitelezői kapacitás is összezsugorodott. Ma sem tolonganak munkáért az építőipari vállalatok, szövetkezetek. Akadályozó tényező az, hogy a versenyzők a legfontosabb szempontokat mint feltételt kézhez kapják, vagyis amiben versenyezniük kellene, az adottnak vehető. Ilyenek: az építkezés költsége, határideje. Sőt, a tervezett létesítmény műszaki megoldása (esetünkben univáz) máris meghatározza a versenyzők körét. Ha már versenyről van szó, nem túl erőltetett a sportból vett hasonlat: atlétákat keresünk, akik pontosan 10,2 mp alatt futják le a száz métert, az egyes lépéseik hossza 2,5 méter és a lábuk 100 centiméter hosszú legyen. De akkor miben versenyeznek... ? Visszatérve a példánkra: hagyni kellene a kivitelezőket, ők mondhassák meg, hogyan, mennyi idő alatt, és mennyiért építik fel a kívánt épületet. (Sőt, a tervezőket is bevonva a versenybe, az adott területre — mondjuk egy 8 tantermes iskolát — ilyen vagy olyan szerkezetből kívánják megépíteni.) Vagyis a megrendelő egyszerre, előre túl sok kártyát kijátszik, és aki betartja az előírásokat, az számíthat a megrendelésre, amely viszont már sok szubjektív tényezőtől függően dől el. (Mennyire megbízható a kivitelező, a megrendelővel milyen a személyes kapcsolat stb.). Nem állítjuk, hogy itt-ott nem alakult ki az árak, technológiák, határidők versenye, hiszen akad már olyan kiírás, amely kijelenti: „az árlejtésre a versenytárgyalás során lehetőséget biztosítunk”. Kérdésünk: miért a versenytárgyalás során? Miért nem a beküldött ajánlatban? Versengésre késztet Most pedig vegyük sorra a pozitívumokat. A legnagyobb erénye az új, noha másutt és máskor már jócskán kipróbált módszernek, rendszernek, hogy versengésre késztet. Ha arra gondolunk, hogy az elmúlt évtizedekben sok esetben kijelölték a kivitelezőt, hogy területileg meghatározták, hogy ki, hol építhet és főképpen mit, hogy ehhez megadták a határidőt, meg az árat is, akkor mindenképpen üdvözölni kell az új rendszert.Mert azért tartozunk annyival az igazságnak, hogy a megadott költségkeretek igencsak feszesek, nem olyan könnyen teljesíthetők. És ugyanez igaz a határidőkre is. Sporthasonlat: magasra rakják az ugrólécet, és várják, hányan ígérik annak átugrását, ■ ha jó az eredmény. Vagyis a beruházó, a megrendelő ■ nyertes...) A következő pozitívunnak tekinthető, hogy az így megszerzett megrendelés a szabadáras munkák körébe sorolódik. Erre sokan felsziszszemnek: lám, újból emelkedhetnek az építőipari árak. Véleményünk szerint, ahol valóságos a verseny, ott a piaci ár — még ha az esetleg magasabb is a korábbi rögzített, maximált árnál — ösztönöz a jobb munkára, a költségtakarékosságra, a nagyobb munkafegyelemre, hiszen az ár a versenytársak között és nem az irányító szerv és a vállalat közötti alku alapján alakul ki. Ha csak azt sikerül elérni, hogy nem a megszokott mértékben emelkednek az árak, máris nyertünk az ügyön. Az sem megvetendő, hogy a vállalat maga ajánlkozik. Tehát — lélektanilag is — más a helyzet a hivatalos, vagy csak telefonokon keresztül történő kijelöléshez képest: a munka határideje, minősége, költsége sokkal inkább számon kérhető, a nem teljesítés alól nehezebb kibújni. Legyen valódi Amiben nem tudunk egyértelműen állást foglalni: sok vagy kevés jogszabály írja elő, miként is kell egy versenytárgyalást kiírni, lebonyolítani. A jogászok több, pontosabb, részletesebb jogszabályi útmutatót javasolnak a ma már itt-ott felbukkanó szabálytalanságok, törvénybe ütköző cselekedetek megfékezésére. (Külföldön vaskos könyvek tartalmazzák a közszállítási-versenytárgyalási szabályzatokat.) Ugyanennek az éremnek a másik oldalát a megrendelők, beruházók, kivrtelenek képviselik: ne legyen több jogszabály, mert az megköti a késüket, csak korlátokat állít. Lehet így, lehet úgy, a lényeg: a versenytárgyalás legyen valódi. Késztessen, sőt kényszerítsen tényleges versengésre, hogy a múlt relikviái közé kerüljön a kivitelezői érdektelenség, a hanyag munka és a be nem tartott határidő. K. m. t amely a Putnoki Bárpszemta . A Borsodi Szénbányáik Mikkolci Bányaüzemének egyetlen aknája, Lyukóbánya már évek óta több, mint egymillió tonna szenet termel. A vállalat vezetői a hetvenes évek végén határoztak úgy, hogy a nagy szénvagyonnal rendelkező putnoki térségben is „milliomos” üzemet alakítanak ki. Ennek érdekében — mint ezt dr. Meskó László, a Borsodi Szénbányák létesítményi főmérnöke a helyszínen elmondotta — közel 620 millió forintot fordítanak a Putnoki Bányaüzem fejlesztésére, korszerűsítésére. A kivitelezési munkálatokba bekapcsolódott — többek között — a Bányászati Aknamélyítő Vállalat borsodi körzete is. A putnokmocsolyási térségben új függőleges aknát készítettek el, melynek véglegesítésén még dolgoznak. A 270 méter mély, 6 méter átmérőjű betonidomkővel kifalazott aknán történik az anyagbeadás, a meddőkiszállítás, a főszellőztetés, és a szociális épület elkészülte után a dolgozók egy részének be- és kiszállása. Az aknamélyítők több, mint 200 millió forint értékű munkát vállaltak. A kivitelezésta munkái jokát a körzet putnok-mocsolyási üzeme 1978-ban kezdte meg. Múlt évi kiemelkedő munkájukért az idén Élüzem kimmel tüntették ki a több mint százfős kollektívát. Mint Juhász Tibor, a fiatal üzemvezető-helyettes elmondotta, az üzem dolgozói három szocialista brigádba tömörülve igyekeznek maradéktalanul teljesíteni feladataikat. Két bányász-kőműves brigádjuk van, az egyiket, a Béke nevét viselő kollektívát Kovács Lajos vájár, a másikat, amelyik Petőfi nevét viseli, Stefán Zoltán vájár ve»«#• Az teama körstovának — Kun Béla nevét viseli — Magyar Barnabás lakatos a vezetője; ez a brigád minden munkaterületen méltó társa a bányászoknak. Nagy feladatuk még az idén — többek között — a 600 méter hosszú vágat kihajtása és biztosítása a középső szinten, a kerülővágattal és a rakodóval együtt. A hátralevő időben a feladatok maradéktalan elvégzése érdekében még a jelenleginél is jobb együttműködésre van szükség az aknamélyítők és a Putnoki Bányaüzem között. Új mikroszámítógépek A számítástechnikában tapasztalható új fejlődési irányzatoknak megfelelő mikroszámítógép-családot fejlesztett ki a székesfehérvári Videoton Elektronikai Vállalat. A legkisebb tagja az első hazai oktatási és személyi felhasználásra szánt „családi” számítógép, a tévékomputer, amely színes és fekete-fehér videojátékokra ugyanúgy alkalmas, mint komoly számítási feladatok elvégzésére. A sorozatgyártását jövőre kezdik meg. A család legnagyobb teljesítményű tagja a VT 32, amelyet elsősorban tudományos és műszaki feladatok elvégzésére szánnak. Több munkahelyes berendezés, a műszaki paraméterei a hasonló külföldi gépek között is versenyképessé teszik. Palántázzák a dohányt! A változékony időjárásban minden arra alkalmas napot kihasználva dolgoznak a cecei hatásban. A cecei Béke Termelőszövetkezetben húsz hektáron palántázzák a dohányt. Hatások oda-vissza: Csomagolás,______ minőség, export A hárma fogalmak fáé oda-vissza mutató nyilat lehetne rajzolni, hiszen a csomagoláson múlik nagyon sok esetben a minőség, a minőségen pedig minden esetben az export. Fordítva: az export sikertelensége a minőségből fakad, a minőségi hiányosság pedig sok esetben a csomagolás fogyatékosságaira is visszavezethető. Az ország konvertibilis exportbevételének mintegy 8 százalékát évek óta a mi megyénk üzemei biztosítják. A Borsod megyei népi ellenőrök a kora tavaszi hónapokban kilenc egységre kiterjedő vizsgálatot végeztek, hogy megállapítsák, miként hajtották végre vállalataink azt a felső szintű fásítást, amely az exportra kerülő termékek minőségének és csomagolásának javítására vonatkozik. A vizsgálat kiderítette, hogy vegyipari, kohászati, élelmiszeripari üzemeink a jó ternék előállítása mellett nem készültek fel megfelelően a teljes kereskedelmi forgalom lebonyolítására. Tengeri szállítás esetén a kohászati termékek felülete rozsdásodik, az ammóniumnitrát átkristályosodik a klíma miatt. Ez a két eset természetesen csak példa a többi közül... A vizsgálati anyag azt is megállapította, hogy a csomagolási hiányosságokból fakadó minőségi omlások egyedi jellegűek, ilyen okok miatt még nem borultak fel szerződések, de a minőségi reklamáció sohasem maradt el. Régi gondjuk exportáló vállalatainknak, hogy nem akkor és nem olyan mennyiségben kapják a csomagolóanyagot, amikorra és amilyen mennyiségben rendelik. A Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát például időnként féléves üvegkészletet kénytelen tárolni, noha a gyártó, a Sajószentpéteri Üveggyár már külső tárolókat is épített a szállítás ütemességének javítása érdekében. Igen, megyénkben kétélű a téma, hiszen csomagolóanyag-gyártók is dolgoznak, méghozzá nem is kis kapacitással. A Tiszai Vegyi Kombinát törekvései dicséretesek: az elmúlt 1—2 év során hat termékét magyar szabvánnyá fejlesztette és folytatja, más termékekkel a sort A szabványok kialakításánál a TVK elég gyorsan alkalmazkodik a nemzetközi követelményekhez. Az üvegipar — lévén régebbi iparág — magyar szabvány szerint dolgozik, ám bebizonyosodott, hogy az MSZ túlságosan tág teret enged meg a méreteltéréseknél. Emiatt a palackozókban sűrűn törnek az üvegek és gyakorta romlanak el a palackoztógépek is. A nemzetközi borpiacon egyébként változatlanul nem versenyképesek a magyar palackok (és a címkék sem, amelyek elszíneződnek, elhalványodnak. Kiderült a külpiacon, hogy a hazánkban gyártott parafadugók nem olyan jók, mint a külföldiek. Azt pedig már a vizsgálat során derítették ki a népi ellenőrök, hogy drágábbak is. Nemcsak nyugaton, hanem keleten is nőnek az igények a csomagolással szemben. A szovjet partner például azt kéri a borgazdaságoktól, hogy fehér márványkartonba csomagolják a kitűnő magyar borokat, helyezzenek a csomagokba alsó és felső betétlapot, majd az egész csomagot ragasszák körbe__ A TVK fejlesztette, az üveggyár éppen most fejleszti, korszerűsíti gyártmányait. De ezzel még nem ért és nem ér véget a csomagolás folyamata. Mert a jó és szép köntöst rá is kell adni az árura! És itt magasodik ismét egy akadály, amelyet át kellene ugrani. Csakhogy nálunk nincs csomagológépgyártás. A meglevő hűtőipari, tejipari csomagológépek jelentős része elavult. De például a Magyar Hűtőipari Vállalat Miskolci Gyárában van egy tőkés eredetű karton felállító, -hajtogató, -záró gép, amely használaton kívül áll. Ott van az üzemben, gondosan ápolják, nehogy berozsdásodjék. Nem tudjál? használta, mert a kartonok (rhagyár) nem mérettartóul és a gép nem ilyen minőségű,, hez van programozva. Mellesleg ragasztani sem tud, mert a ragasztószalag sem alkalmazkodik a nemzetközi szabványhoz. _ Nos, gondok, azok vannak bőségesen, de az is igaz, hogy a népi ellenőrök nem állóvizeket zavartak meg ezzel a vizsgálattal. Csaknem minden vizsgált egységnél eléjük tárták a folyamatban levő intézkedési programokat. Szó esett egy magyar—portugál részvénytársaság létrehozásáról, parafadugó-ügyben. A BVK szakemberei kísérleti eredményekről számolhattak már be egy újfajta — olcsóbb és jobb — műanyag kupak „bölcsőjénél”. A kezdeményezésekhez támogatását adta a megyei népi ellenőrzési bizottság és csatolta a saját vizsgálati tapasztalatait, javaslatait is. A poeéta két irányba vitte az anyagot: a potens irányító szervekhez és a vizsgálatba bevont vállalatokhoz. Lévay Györgyi vedelmi vezet ez LKM-ben (Folytatás az 1. oldalról) A tavalyi — az ország egész kohászatát sújtó — nehézségek után 1984-ben kedvezőbben alakultak a külpiaci lehetőségek — mondta Deák János, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetője, a METALIMPEX felügyelő bizottság elnöke. Sikerült több közelés távol-keleti piacra újból bejutni, vagy fenntartani a korábbi kapcsolatokat. Nehezíti a magyar törekvéseket, hogy számos fejlődő ország — főleg a tengerrel rendelkezők — a jóval előnyösebb szállítási feltételek révén, kisebb ráfordítással és nagyobb haszonnal tudnak kereskedni. Ugyanakkor az a minőség, amit az LKM elő tud állítani, keresett cikk, és éppen ezért nagyon fontos a termékválaszték bővítésében, a minőségi acélok skálájának gyarapításában mutatkozó készség. Ez jelent további piaci lehetőségeket az LKM- nek. A tegnapi tárgyaláson ennek részleteit tárgyalták meg és tekintették át az LKM kereskedelempolitikai koncepcióját 1985-ig, valamint nagy vonalakban érintették a VII. ötéves tervidőszakra kialakítandó kereskedelmi stratégiát. A kereskedelmi vezetők megismerkedtek a termelő berendezésekkel, azzal a létező kapacitással, aminek termékeit a jövő esztendőkben a piacokra kell helyezni. ss. L |