Észak-Magyarország, 1984. november (40. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

XL. évfolyam, 257. szám Ára: 1,40 Ft Csütörtök, 1984. november 1. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÖLJETEK! Üzembe helyezték a salakfeldolgozó művet Munkásn­agygyűlés Ozdon­­ SZAK­MJIGYAROLSZl­G Gyenes András látogatása megyénkben az mszmp borsod abaúj-zemplén megyei bizottságának lapja Tegnap megyénkbe érke­zett Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Ven­dégünket Miskolcon, a me­gyei pártszékházban Grósz Károly, az MSZMP Közpon­ti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára és dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke köszöntötte. A találkozón — amelyen részt vettek dr. Kun László és Kovács Zol­tán, a megyei pártbizottság titkárai is . Grósz Károly tájékoztatta a KEB elnökét megyénk életéről, a párt­munka időszerű­ kérdéseiről. Gyenes András a késő dél­előtti órákban dr. Ladányi József és Kovács Zoltán kí­séretében Ózdra látogatott. Határidőre, költségszinten — 2 milliárd 135 millió 600 ezer forint beruházási költ­séggel, nyugatnémet techno­lógiát felhasználva, jó mi­nőségben, tizenhét vállalat közreműködésével — meg­építették és üzembe helyez­ték az Ózdi Kohászati Üze­mek salakfeldolgozó művét. A kivitelezési munkálatokat 17 hónap alatt bonyolították le. Tegnap került sor a mű ün­nepélyes üzembe helyezésére. Ebből az alkalomból me­gyénkbe, Ózdra látogatott Gyenes András, az MSZMP KB tagja, a KEB elnöke. Ózdon, a városi pártbizott­ság székházában Básti Já­nos, a városi pártbizottság első titkára fogadta, majd tájékoztatta a város és von­záskörzetének életéről, tevé­kenységéről. Ezt követően a vendégek megtekintették az Ózdi Kohászati Üzemek új üzemét, a salakfeldolgozó művet. Délután a Liszt Ferenc Művelődési Központ szín­háztermében munkásnagy­gyűlésre került sor. A meg­hívottakat, az elnökség tag­jait — Gyenes Andrást, Ko­vács Zoltánt, a Borsod me­gyei Pártbizottság titkárát, Körtvélyes Istvánt, ipari mi­niszterhelyettest, Herczeg Károlyt, a vasasszakszervezet főtitkárát, Ózd város ország­­gyűlési képviselőjét, dr. La­­dányi Józsefet, a Borsod me­gyei Tanács elnökét, Szilágyi Antalt, a KISZ KB osztály­­vezetőjét, Tóth Józsefet, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsának vezető titkárát, Básti Jánost, az MSZMP Ózd városi Bizottságának első t­it­­kárát, Dankóné Drotár Ka­talint, a KISZ Borsod me­gyei Bizottságának titkárát. dr. Fürjes Emilt, az Ipari Minisztérium főtanácsosát Kecskés István, az ÓKÜ pártbizottságának titkára üd­­vözölte. A Himnusz elhang­zása után dr. Pethes András, az Ózdi Kohászati Üzemek vezérigazgatója mondott be­­szédet. Kiemelte, hogy a feladat megoldása nem volt kön­­­nyű, sőt időnként szinte le­hetetlennek tűnt. A tervezés megkezdésétől mindössze ti­zenhét hónap állt rendel­kezésre. Mindvégig sokat je­lentett a párt- és társadal­mi szervek aktív segítsége, az, hogy a KISZ-szervezet védnökséget vállalt és ennek megfelelően járt el. Szocia­lista együttműködési szerző­dést kötöttek a tervezésben és kivitelezésben részt vevő vállalatok, s ennek a szerző­désnek maradéktalanul ele­get tettek. Beszédének befe­jező részében köszönetet mondott az illetékes minisz­tériumoknak, vállalatoknak, a Magyar Nemzeti Banknak,és a külföldi partnereknek is, amiért ezt a hazánkban egyedülállónak mondható be­ruházást határidőre, költség­­kereten belül és jó minőség­ben kivitelezték.­­A munkásnagygyűlés szó­noka, Gyenes András, a KB tagja, a Központi Ellenőrző Bizottság elnö­ke Kádár János, a Poli­tikai Bizottság és a Központi Bizottság üdvözletét tolmá­csolta az Ózdi Kohászati Üzemek dolgozóinak, abból az alkalomból, hogy a ne­héz gazdasági helyzetben is sikerült olyan feladatot meg­valósítani, amely a vállalat legnagyobb energiamegta­karításával kapcsolatos. Az ország vezetése, a kormány is nagy megelégedéssel is­meri el,­ hogy az ózdiak ki­emelkedő tevékenységet foly­tatnak már évek óta az or­­­szág kohászati üzemei kö­zül. Az új létesítményről szólva hangsúlyozta, hogy az ésszerű anyag- és energiata­karékosság szempontjából nemcsak vállalati, hanem népgazdasági célokat is meg­valósítanak. „A nehéz gazda­sági helyzetben is­­ álljuk a versenyt, egyensúlyban tart­juk országunk gazdasági helyzetét. A kohászati üze­mek közül az ózdiak nem vallanak szégyent, ma is nyereséggel látják el felada­taikat.” Felszabadulásunk 40. év­fordulójára való felkészülé­sünkkel és a pártkongresszus előtti tevékenységünkkel kapcsolatban elmondotta, hogy számvetésre készülünk. „Nem ünneprontás — mon­dotta többek között —, de a továbbiakban is arra kell felkészülni, hogy nagy erő­feszítésekre van szükség, ha nem akarunk lemaradni a nemzetközi versenyben. Di­cséretes a hit és a bizalom Ózdon, amivel a város la­kossága is segíti ebben a ne­héz időszakban a gyárat” Végezetül jó munkát, ered­ményeket kívánt a város la­kosságának, a gyár minden dolgozójának. A munkásnagygyűlés má­sodik felében az eredm­ényes munka alkalmából Gyenes András és dr. Pethes And­rás kitüntetéseket adott át. A Munka Érdemrend arany fokozatát Horogh Lajos, az ÓKÜ műszaki igazgatója kapta meg. A Munka Ér­demrend ezüst fokozatát Csendes János, kubikos bri­gádvezető, Tóth Árpád épí­tésvezető, Fehér Ferenc mű­vezető, Ormos Endre főépí­tésvezető, Kollányi Katalin osztályvezető, Kálnay István főtanácsos és Nagy Lajos beruházási főmérnökhelyet­tes vette át. A Munka Ér­demrend bronz fokozatával (Folytatás a 3. oldalon) A vendégek látogatása a Centerben Egyetlen gombnyomással Szembe helyezték a salakfeldolgozó művet Merénylet áldozata lett Indira Gandhi Radzsiv Gandhi az új miniszterelnök Gyilkos merénylet áldo­zatává vált szerdán Új- Delhiben Indira Gandhi in­diai miniszterelnök. A kor­mányfő néhány órával az­után halt meg, hogy szikh szélsőségesek a miniszterel­nöki rezidencia közelében pisztolyokkal és automata fegyverekkel tüzet nyitottak rá. Az UNI indiai hírügy­nökség szerint a halál helyi idő szerint 11 órakor követ­kezett be. Ugyancsak az NNI közöl­te, hogy Indira Gandhit azonnal kórházba szállítot­ták és az orvosok haladék­talan műtétet hajtottak vég­re a több sebből erősen vér­­ző sérültön. Felsőtestéből hét lövedéket távolítottak el, de a kómába esett kormányfő életét már nem tudták meg­menteni. A hírügynökségek jelenté­se szerint Indira Gandhi re­zidenciájából közeli hivata­lába indult, amikor helyi idő szerint kilenc óra után tíz perccel két vagy három szikh szélsőséges egy garázs­ból tüzet nyitott rá. Feltéte­lezik, hogy tettüket bosszú­nak szánták, amiért Indira Gandhi júniusban parancsot adott az amritszári arany­templomban elrejtőzött szikh terroristák elleni rohamra. A merénylők kiléte, pontos száma és további sorsuk egyelőre nem ismeretes. Az UNI indiai hírügynökség azt közölte, hogy a testőrruhát viselő gyilkosok közül kettőt a kormányfő testőrsége meg­ölt, egyet pedig őrizetbe vett. Egy rendőrségi szóvivő vi­szont kijelentette, hogy a me­rényletet elkövető két sze­mélyt letartóztatták. Az indiai kormány rend­kívüli ülésen vitatja meg a merénylet nyomán kialakult helyzetet. Zail Szingh elnök megszakította külföldi körút­ját és szerdán délelőtt Észak- Jemenből visszarepült Új- Delhibe. Radzsiv Gandhi, a miniszterelnök-asszony fia nyugat-bengáliai látogatását megszakítva, ugyancsak vis­­­szautazott a fővárosba. Az Új-Delhibe vezető uta­kat erős rendőri alakulatok zárták le, a fegyveres erőket riadókészültségbe helyezték. Az ország rádióállomásai gyászzenét sugároznak. India népe megdöbbenéssel és felháborodással fogadta a merénylet hírét. Az orvostu­dományi intézet előtt, ahová a sérültet szállították, percek alatt hatalmas embertömeg verődött össze. Megütközést és mélységes sajnálkozást keltett Indira Gandhi halálhíre a nemzet­közi életben is. Az indiai kormány szerdai rendkívüli ülésén Radzsiv Gandhit, a meggyilkolt mi­niszterelnök-asszony fiát je­lölte kormányfőnek, aki még aznap letette a hivatali es­küt Zail Szingh államfőnek. A 40 éves Radzsiv Gandhi 1983­ eleje óta az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt országos bizottságának a főtitkára. Egyetemi tanul­mányait Cambridge-ben vé­gezte. 1981-ben Uttar Prades képviselőjeként bejutott az indiai parlament alsóházába. Ezt a mandátumot előzőleg Szandzsai Gandhi, a néhai miniszterelnök-asszony repü­lőgép-szerencsétlenségben el­hunyt másik fia töltötte be. A kormány tizenkét napos országos gyászt hirdetett ki. A nemzeti lobogókat félár­­bócra eresztették a kormány­épületeken. Indiában a bankok, üzle­tiek és a nagyobb tőzsdék szerdán bezártak, számos is­kolában szünetel a tanítás. Az indiai politikai ellen­zék vezetői megdöbbenésük­nek adtak hangot a véres merénylet kapcsán. Morard­­zsi Deszai, volt miniszterel­nök, Gandhi asszony egykori politikai ellenfele azt mond­ta, hogy a leghatározottab­ban el kell ítélni a merény­letet. Csaran Szingh, egy másik volt miniszterelnök kijelentette: nagy szégyen és óriási bánat, hogy ilyen bűn­­cselekmény megtörténhetett Indiában. Dzsagdzsivan Ram, a Dzsanata Párt volt vezető­je az indiai hírszerzés és biztonsági szolgálat­­­­’harcá­­nak minősítette a n. „fényje­tek ” Indira Gandhi 16­17. no­vember 19-én született Alla­­habadban. Fiatal korától kezdve, édesapja, a néhai Dzsavaharlal Nehru vezeté­sével tevékenyen részt vett az ország politikai életében. Indira Gandhi 1938-ban lé­pett be az Indiai Nemzeti Kongresszus Pártba. Az an­gol gyarmatosítók ellen foly­tatott függetlenségi harc ide­jén többször is bíróság elé állították, elítélték. Az ország függetlenségének elnyerése után Indira Gandhi kiemelkedő helyet foglalt el az Indiai Nemzeti Kongres­szus Pártban. 1955-ben tagja lett a párt munka­bizottságá­nak, majd 1959—1960 között a párt elnöke. Több társa­dalmi szervezet munkájában is részt vett. 1964-ben az in­diai kormány tájékoztatási és rádióügyi minisztere lett. 1966. január 24-én Indira Gandhit India miniszterelnö­kévé választották. Ezt a tisz­tet 1977 márciusáig töltötte be. Az 1980 januárjában tar­tott általános választásokon a Gandhi vezette Indiai Nem­zeti Kongresszus (I) Párt át­ütő győzelmet aratott, s még abban a hónapban Indira Gandhi ismét miniszterelnök lett. Az Indira Gandhi vezette kormány politikája az ország függetlenségének, szuvereni­tásának és egységének meg­erősítésére irányult. Indira Gandhi vezetésével több fon­tos, haladó társadalmi-gazda­sági intézkedést hoztak az or­szágban. (Folytatás a 2. oldalon) Politikai gyilkosság áldozata lett Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök, aki rövid megsza­kítással, 1966 óta állt országa élén. Befejezte Éilát a KGST idei asszala Szerdán Havannában be­fejeződött a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszaka. A szo­cialista gazdasági közösség­nek a múlt évi berlini, XXXVIII. ülésszak óta elért fejlődését elemző tanácsko­záson a tagországok minisz­terelnökeik, illetve minisz­terelnök-helyetteseik által vezetett küldöttségekkel vet­tek részt. Meghívottként je­len volt több harmadik vi­lágbeli ország, s két latin­amerikai regionális gazdasá­gi szervezet képviselője is. A tanácskozás munkájáról közleményt fogadtak el, amelyet később hoznak nyil­vánosságra. A tanácsülés után a kubai fővárosban a KGST Végrehajtó Bizottsá­ga is megtartotta ülését amelyről szintén közlemény jelenik meg. Havannában szerda reg­gelre nyilvánosságra hozták valamennyi tagország kül­döttségvezetőjének a tanács­ülés hétfői munkanapján, a nyitó plenáris ülésen el­mondott felszólalását. Dzsambín Batmönd, a mongol delegáció vezetője beszédében részletesen szólt arról, hogy a Szovjetunió és más KGST-tagállamok mi­lyen nagy segítséget nyújtot­tak Mongólia népgazdaságá­nak fejlődéséhez, több tu­cat ipari létesítmény és me­zőgazdasági üzem létrehozá­sával járulva hozzá az or­szág előrehaladásához Fel­hívta a figyelmet arra, hogy Mongóliában, részben a ma­gyar geológusok részvételé­vel folytatott feltárási mun­kák eredményeként komoly tartalékokra bukkantak kü­lönböző ásványkincsekből, el­sősorban szilárd fűtőanya­gokból és színesfémekből.

Next