Észak-Magyarország, 1984. december (40. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-16 / 295. szám

1984. december 16., vasárnap MLSZ-teremtorna Az Eger került a döntőbe Tegnap újólag igazolódott: remek dolog a teremfoci! A­z MLSZ-torna miskolci cso­portjában szereplő együtte­sekre „erőltetett menet” várt szombaton, hiszen délelőtt és délután is pályára kellett lépniük. A szurkolók köré­ben arról tanakodtak, hogy vajon a matiné-mérkőzések tisztázzák-e a vitás kérdése­ket? Nos, úgy véljük, kevesen fogadtak volna a szegediek és az egriek sikerére. Ha le­het, még kuszább lett a kép, minden a délutáni folytatás­ra maradt. Ugyan ki gon­dolta volna, hogy a Kaszás­legénység valósággal bemu­tatót tart a DMVSC ellen? És arra vajon ki mert vol­na fogadni, hogy az Eger SE valósággal kiüti a Békéscsa­bát? Ez utóbbi találkozón még azt sem hozhatták fel mentségül a viharsarkiak, hogy túlzott a gólkülönbség, mert a 19 találaton kívül bi­zony Csepregiék még jó né­hány gólszerzési lehetőséget hagytak ki — Nekünk nincs veszíteni­valónk! — jegyezte meg Ka­szás Gábor, a szegediek mes­tere. — Azt mondtam a srá­coknak, játsszanak felszaba­dultan, csinálják meg a cse­leket, s bátran vállalkozza­nak lövésekre. Úgy jöttünk Miskolcra, hogy meglepetést tartogattunk az ellenfelek­nek. Sajnos, a nyitány nem sikerült, pedig a befejezés előtt 2 perccel még mi ve­zettünk a Békéscsaba ellen. Talán most megtörik a pech­­széria... A szakvezető nyugodtan szemlélhette a pályán folyó csatározást, mert fiai ezút­tal igencsak kitettek ma­gukért. Az 5. percben már 2-0-ra, a 14.-ben pedig 4-0-ra vezettek. Igaz, közben Mör­tel elpuskázott egy hétmé­terest, ezért azonban csak önmagát okolhatta. Hornyák egyébként fantasztikus védé­seket mutatott be, szinte minden labdára odaért, soro­zatban csattant fel a taps a nézőtéren. Kaszás mosolyogva vere­gette meg futballistái vállát. — Remélem, délután ha­sonló produkcióra leszünk képesek — jegyezte meg. Dr. Petróczi Gábor viszont szűkszavúan csak annyit mondott: — Ezúttal nem futotta többre. A küzdelmeknek azonban még nincs vége! Az Eger SE alaposan meg­lepte a kissé kényelmesen k­ezdő Békéscsabát. A 12. percben már 5-1-re vezetett a Csank-legénység. A heve­siek villámgyorsan lendültek támadásba, s szinte minden adódó helyzetüket gólra vál­tották. Kerekesék nehézkes­nek tűntek, s mintha a vir­tus sem lobogott volna ben­nük. Mintha a szurkolók is megérezték volna, hogy iga­zán remek csemege marad estére, jöttek sűrű sorokban. Lehettek kétezren a nézőté­ren, amikor kezdetét vette a program. A debreceniek csak az első félidőben voltak egyenlő partnerek, a szünet után a csabaiak kerekedtek felül, s négy gólkülönbséggel verték vetélytársukat. Nos, az Eger SE nem ha­gyott kétséget. Pazar bemu­tatót rendeztek, különösen Kiss Gyula volt elemében, aki négyszer is betalált a hálóba. Győzelmével a Csank-legénység szerezte meg a tornagyőzelmet, s utazhat hétfőn a fővárosba, ahol az MLSZ-teremtorna fináléját rendezik. (doros) JEGYZŐKÖNYV SZEOL AK—DMVSC 11-3 (S-í). Vezette: Király. SZEOL AK: Hornyák — Polyvás, Orosházi, Deák, Gruborovics. Csere: Sza­bó L., Szabó Gy., Takó, Balázs, Kun, Szélpál. DMVSC: Mező — Szigeti, Supka, Szabó J., Tóth E. Csere: Deákvári, Fodor, Till, Selyem, Mörtel, Somogyi. G.: Polyvás (3), Deák (2), Grubo­rovics (2), Orosházi (2), Kun, Szabó Gy., illetve Hornyák (ön­gól), Szabó J., Szigeti. EGER SE—BÉKÉSCSABA 19-7 (9-2). Vezette: Kurmai. Eger SE: Bartos — Szebegyinszky, Me­­gyesi, Csepregi, Kiss T. Csere: Bodolai, Berecz, Horváth, Smu­­czer, Sass, Varga, Kiss Gy. Bé­késcsaba : Leboniczky — Kere­kes, Baranyi, Melis, Sulija. Cse­re: Ottlakán, Fabulya, Plastyik, Fecski, Szarvas, Steigerwald. G.: Varga (4), Kiss Gy. (3), Csep­regi (3), Horváth (2), Megyesi (2), Berecz (2), Szebegyinszky (2), Sass, illetve Sulija (3), Ke­rekes, Fabulya, Steigervald, Fecski (7 méteresből). BÉKÉSCSABA—DMVSC 11-7 (4-4). Vezette: Drigán. Békés­csaba : Leboniczky — Kerekes, Plastyik, Melis, Sulija. Csere: Ottlakán, Fabulya, Újvári, Fecs­­ku, Szarvas, Steigervald. Debre­ceni MVSC: Mező — Szigeti, Supka, Szabó J., Tóth E. Csere: Deákvári Selyem: Mörtel, Till, Somogyi, Benyó. G.: Melis (3), Sulija (3), Szarvas (3), Plastyik, Steigervald, illetve Supka (3), Mörtel (2), Till, Szabó J. EGER SE—SZEOL AK 15-9 (8-4). Vezette: Nagy L. Eger SE: Bartos — Szebegyinszky, Megye­­si, Csepregi, Kitt T. Csere: Be­recz, Horváth, Sass, Varga Bo­dolai, Smuczer. SZEOL AK: Hor­nyák — Orosházi, Polyvás, Deák, Gruborovics. Csere: Kun, Szél­pál, Szabó L., Szabó Gy., Ba­lázs, Takó. G.: Kiss Gy. (4), Horváth (3), Berecz (2) Sass (2), Szebegyinszky, Varga, Kiss T., Megyesi, illetve Deák (5), Kun (2), Gruborovics, Orosházi. A torna gólkirálya Deák lett 11 góllal, a legjobb mezőnyjá­tékos címét Sulija, a legjobb ka­pus díját pedig Mező érdemel­te ki. Az MLSZ teremtorna sorrend­je: 1. Eger SE, 2. Békéscsaba, 3. SZEOL AK, 4. DMVSC. A Porcelán Kupa végeredmé­nye: 1. DVTK, 2. DKSE, 3. Ka­zincbarcikai VSE, 4. Olefin SC. Egy mozgalmas jelenet az Eger SE-Békéscsaba találkozóról. Ez­úttal tisztáz a csabai védelem az egri játékos elől, de a Csank­­legénység 19 gólt szerzett! Fotó: Szabó ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7 Csak röviden... TÁJFUTÁS. Elkészítették az országos felnőtt és junior korú tájfutók számítógépes országos ranglistáját. A diós­győriek közül a férfiaknál Dosek a második, a nőknél Káló pedig a hatodik helyet szerezte meg. RÖPLABDA: Tegnap kez­dődött meg Miskolcon, a Borsod megyei Röplabda Szövetség rendezésében az ifjúsági Bükk Kupa verseny. Az esemény ma délelőtt foly­tatódik. A 11-es számú Ál­talános Iskola tornatermé­ben 8 órától 6 női és 4 fér­ficsapat vetélkedik a minél jobb helyezésért. KÉZILABDA: Magyar Nép­köztársasági Kupa mérkőzést játszott az egri városi sport­­csarnokban az Ózdi Kohász NB I-es férficsapata. Az óz­diak a bajnok Tatabányával csaptak össze és küzdelmes mérkőzésen 39-33-as veresé­get szenvedtek. A Drótművek asztaliteniszezőiről Cél: a 7. helyezés Néhány napja a miskolci 17-es számú Általános Isko­la Téglagyár utcai épülete felé igyek­ezve azon gondol­koztam, vajon a December 4. Drótművek asztalitenisze­zői miért itt tartják NB I­­es mérkőzéseiket, hiszen a Drótművek a város másik végén található. Belépve a nem túl nagy tornaterembe, magam is láthatom, amit ké­sőbbi beszélgetésünk során Kiss László szakosztályveze­tő elmond: itt minden fel­tétel adott a nyugodt felké­szüléshez, edzésekhez és a mérkőzések lebonyolításához. — Korábban a Kassai ut­cában játszottunk — kezdte a beszélgetést Kiss László—, de közben nagyon jó kap­csolat alakult ki az iskola és az asztaliteniszezők között. Úgy érezzük, hogy szinte ide tartozunk. Az iskola sport­­szerető igazgatója szinte minden kívánságunkat telje­síti. Persze mi is nyújtunk segítséget nekik, hiszen a tornaterem világítását a Drótművek dolgozói korsze­rűsítették. A December 4. Drótmű­veknél valamikor női asz­taliteniszezők is versenyez­tek. Ez a szakosztály idő­közben megszűnt, így most a­­ férfiak képviselik a sport­kör színeit az NB II-ben. Már 10 éve játszanak ebben az osztályban, de talán most vannak a legnehezebb hely­zetben. Erről így beszél a szakosztályvezető: — Generációváltás tör­tént a csapatnál, a régebbi játékosok abbahagyták, illet­ve különböző okok miatt el­igazoltak tőlünk. Így most fiatalok versenyeznek ná­lunk, talán nekünk van a legfiatalabb együttesünk. Való igaz, hogy mi nem tu­dunk lakásokat és különle­ges juttatásokat adni játé­kosainknak, viszont a ver­senyzéshez szükséges min­den feltételt biztosítunk. Nyugodtan elmondhatjuk, hogy a „profik” között mi vagyunk az amatőrök. . — Milyen a kapcsolat a megye többi szakosztályá­éval? “ * * ■ — Mintegy két év óta na­gyon jó kapcsolatunk alakult ki a Borsodi Építők Volán SC asztaliteniszezőivel, meg­próbáljuk egymást kölcsö­nösen segíteni. Mi is adtunk nekik játékosokat, de tőlük is érkezett versenyző hoz­zánk. Egyik edzőnk, Balogh István Sajóbábony megyei I. osztályú csapatában ját­szik, rajta keresztül jó együttműködés alakult ki velük. Egyelőre mi segítjük őket, de később, ha a fia­talok beérnek, utánpótlásul szolgálhatnak számunkra. — Kik azok a játékosok, akik a jelenlegi csapat ge­rincét alkotják? — A legeredményesebbek között tartjuk számon a csa­patkapitányt, Engi Gábort. Ő korábban NB I-es játékos volt, és már a régi csapat­ban is játszott. Ide tartozik Gulyás László, aki a BÉVSC- től jött hozzánk — halk sza­vú, példamutató sportember. A csapat szakmai munkáját Egervári János irányítja, aki játékosedzőként tevékenyke­dik a minél jobb eredmény eléréséért. Még Tisza Ferenc, Fekete József, Holló József és Tóth Ferenc nevét említ­hetem, akikre számítunk­ mérkőzéseinken. — Hogyan szerepelt eddig a gárda, és van-e lehető­ség a jobbik csoportba ke­rülni? — A nagyon erős csoport­ban jelenleg a 8. helyen ál­lunk. Reális esély nincs az első hatba kerüléshez, eh­hez a korábbiakban jobb eredményeket kellett volna elérni. Sajnos, rutinban még van mit fejlődni a fiúknak, néha, biztosnak látszó mér­kőzéseket is elvesztenek. A rájátszásban három csapat esik ki, ezért nagyon kell vi­gyáznunk. Senki ellen sem lehet biztosra menni, mert még a kiesőjelölt együtte­sek is jó erőt képviselnek. A továbbiakban pillanatnyi lazítást sem engedhetünk meg magunknak. A végső összesítésben a 7. hely meg­szerzése nagyon szép ered­mény lenne, mindent meg­teszünk azért, hogy ez sike­rüljön. Papp Zsolt Gulyás leigazolásával jelentő­sen megerősödött a szakosztály A Magyar Kézilabda Szövetség az első osztályú női bajnokság kezdete előtt serleget ajánlott fel a le­endő gólkirálynak. A meg­tisztelő címet és jutalmat Kondiné Budai Ilona, a Borsodi Bányász játékosa harcolta ki. Az elismerést a szakosztály bensőséges hangulatú évzáró vacsorá­ján adták át a kitűnő át­lövőnek. — Hány gólt szerzett? — 239-et. — Edzője szerint akár há­­romszázszor is bevehette volna ellenfeleik hálóját! — Bizony ez igaz. Kihagy­tam, vagy harminc hetest és sok-sok ziccert. Mentségem­re hozzáteszem, hogy va­lamennyi gólhelyzetet, bün­tetőt lehetetlen kihasználni. A játék hevében az ember fenntartja magának a hibá­­zás jogát! — Melyik találkozójára emlékszik vissza a legszíve­sebben? — Kettőt mondok. A Ba­kony Vegyész és a Bp. Épí­­tők ellen minden bejött. Az előbbinek 12, a fővárosiak­nak pedig 17 gólt lőttem. — ... és amikor nem ment? —­ Ilyen is volt, méghozzá bőven. Többször csak 2—3— 4 találatot értem el. Tudja, ha nem sikerülnek az első akciók .. — Izgulós, vagy éppen lámpalázas természetű? — Rendre nagyon druk­kolok, idegeskedem. Ez saj­nos alkati kérdés. — Meccseiken állandóan külön testőrt kapott. A gól­lövésben mégsem tudták megakadályozni! — Ennek több oka van. Csapattársaim sokszor rám játszottak, előkészítették szá­momra a helyzetet, s ne­kem nem maradt más, mint a kapura lövés. Aztán jó fi­zikai adottságokkal rendel­kezem, így távolról is „pü­­föl­gettem”. Végül pedig a heteseket általában ugyan­csak én dobáltam. — Utoljára mikor volt vi­déki játékos a gólkirály? — A közelmúltban biztos nem. Arra külön büszke va­gyok, hogy újoncként értem el ezt a címet, az első osz­tályban az idén szerepeltem először. — A védőjátékban is ott­honosan mozog? — Igyekszem, bár úgy gondolom, hogy ezen a té­ren akadnak hiányosságaim. Blokkolni viszont jól tudok. — A közelmúltban egy­két fővárosi játékos nem ép­pen dicsérőleg nyilatkozott önről... — Bosszantott a dolog. Bizonyára fájt nekik, hogy én vezetem a góllövőlistát. — Ha emlékezetünk nem csal, azt mondták, hogy „egysarkos góllövő"... — Valamennyi játékos kedvel egy sarkot. Mivel jó­magam balátlövő vagyok, gyakran célzom meg a jobb felső sarkot. Ez persze nem jelenti azt, hogy mindig oda bombázom a labdát. Ha így lenne, pofonegyszerűvé vál­na a kapusok dolga. — Miért nem tagja a vá­logatott keretnek? — Erre a kérdésire nem tudok felelni, talán a szö­vetségi kapitány megmon­­­daná. Egyébként örülnék, ha meghívnának a legjobbak közé. — Elterjedt a hír: több csapat is megpróbálta leiga­zolni. Egyesek mesés aján­latokról is hallottak ... — Az igazság a követke­ző: pusztán egy klub hívott, éspedig a Lehel­ SC. Most kerültek be az NB I-be és ott játszik a húgom. Ennyi és nem több. — Jól érzi magát a Bá­nyásznál? — Nincs okom a panasz­ra. Ennek következtében tá­­­vozási szándékaim sincsenek. 1980-tól élek Miskolcon, megkedveltem a várost. — Korábban hol sportolt? — Martfűn. Ott bukkan­tak rám a Borsodi Bányász „kémei”. — Tervei? — Jövőre is megpályázom a gólkirályságot. Ha egyen­letesebb teljesítményt nyúj­tok majd, mint az idén, van esélyem. És talán nem lesz olyan zsúfolt a bajnoki ver­seny, mint ebben az eszten­dőben. Sok volt nekem a heti 2—3 tétmérkőzés, a ren­geteg utazás. Ha ’85-ben másként alakul, még plusz­ba is vállalok néhány gólt. — Hol tölti az ünnepeket? — Öcsödön, a szüleimnél. Szeretném jól kipihenni ma­gam, mert rázós hetek kö­vetkeznek. Nyakunkon az alapozás. — Köszönjük a beszélge­tést! Kolodzey Tamás A gólkirály Bt . Beszélgetés Kondiné Budai Ilonával A gólkirálynő átveszi az MKSZ jutalmát Szilágyi Dezsőtől, a Borsod megyei Tanács V. B. testnevelési és sportosztályának cso­portvezetőjétől. Fotó: Szabó István ------------------------------------- Események a sportvilági COLORADO SPRINGS: A junior műkorcsolyázó és jégtánc -világbajnokságon befejeződött a férfiak ver­senye. Az elsőséget az ame­rikai Erik Larson szerezte meg a szovjet Petrenko előtt. A mezőnyben szere­pelt magyar, Kovács Pé­­­ter a 13. helye­n végzett. ROTTERDAM: A ma­gyar labdarúgó válogatott világbajnoki selejtező cso­portjában az idén még hátra van egy mérkőzés: december 23-án Ciprus szigetén Hollandia megpró­bál javítani helyzetén. Ri­­nus Michels a közelmúlt­ban kinevezett szövetségi kapitány kijelölte azt a 20 fős keretet, amely készü­lődik, a nicosiai találkozó­ra. Michels mindössze négy klubból hívott meg játéko­sokat, az Ajaxból nyolc, a PSV Eindhovenből hat, a bajnok Feyenoordból öt és a Groningenből egy labda­rúgó szerepel a reménysé­gek között. Feltűnő, hogy visszavette jelöltjei közé R. Koemant és Houtmant, akik az osztrákok ellen nem jöttek számításba, va­lamint a sérülésétől fel­épült Wijnstekerst, és az eltiltása miatt legutóbb nem szerepelt Vanen buz­gót.

Next