Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-20 / 92. szám

£ Vii ­ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 92. szám­ára: 2,20 Ft Szombat, 1985. április 20. A terület- és településfejlesztés korszerűsítése Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament ülés­termében helyet foglalt­ Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és­­ Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az első felszólaló Somogyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési miniszter volt. Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehe­zen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környe­zetének, arculatának formá­lásában, majd a legfonto­sabb konkrét építésügyi, épí­tészeti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az ország meglevő értékeinek megvédését. Eb­ben a munkában támasz­kodni kell a társadalmi erő­forrásokra, a különböző tár­saságok, tudományos egye­sületek, városszépítő egyle­tek dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpolitika, a decentra­lizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társa­dalmi döntések új lehetősé­geket nyújtanak az építé­szeti kultúra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szere­pe lesz. Nagy a jelentősége a tár­sadalmi szervezetek, a taná­csi önigazgatás és az állami irányítás kapcsolatrendsze­rének — mutatott rá. — Vi­lágosan számolnunk kell a nyílt érdekütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, épí­tészeti munka egyik legfon­tosabb elemévé válik. Hazánkban fontos tényező az üdülés és az idegenfor­galom. Még ebben az évben befejezzük az országos üdü­lőkörzeti tervkoncepció ki­dolgozását. Célunk az, hogy a Balaton tehermentesítésé­vel egyidejűleg új térsége­ket tárjunk fel, amelyek fo­gadókészségét tovább tudjuk növelni a bővülő belföldi és külföldi igények jobb kielé­gítése érdekében. A továbbiakban a minisz­ter a településfejlesztést megalapozó város- és köz­ségrendezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 kiemelt üdülőkörzetben lévő település felülvizsgált, általános rendezési terve, il­letve programja készül el. Az ország 3065 településéből 1855 jelenleg is rendelkezik már korábban jóváhagyott rendezési tervvel, amelyek­nek korszerűsítése és kar­bantartása folyamatban van. A megyei tanácsok üteme­zése szerint a VII. ötéves tervben további hétszáz te­lepülés rendezési terve ké­szül el. — Az a célunk, hogy ja­vuljon az építésügyi szak­­igazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilár­duljon meg az építési fegye­lem. Nyers Rezső, az MTA Köz­gazdaság-tudományi Intéze­tének tudományos tanács­adója gyakorlatias és helyes megoldásnak tekintette, hogy a terület- és településfej­lesztésre vonatkozó javaslat elfogadtatásával a kormány (Folytatás a 2. oldalon) Lenin születésének 115. év­fordulója alkalmából pénte­ken az MSZMP KB székhá­zában ünnepi megemlékezést tartottak és kitüntetéseket adtak át a marxista—leni­nista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője nyi­totta meg. Ezután Óvári Mik­lós, a Politikai Bizottság tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára mondott ünnepi beszé­det, méltatva Vlagyimir Il­­jics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Be­vezetőben hangsúlyozta: szá­zadunk forradalmi munkás­­mozgalmának legnagyobb alakjára emlékezünk, aki Marx és Engels tanításait alkalmazta az imperializmus korára, aki győzelemre ve­zette a szocialista forradal­mat a világ legnagyobb or­szágában, aki megteremtette földünk első hatalmas szo­cialista államát, a Szovjet­uniót. — A lenini út Marxnak és Engelsnek, a tudományos szocializmus megalapítóinak az útja. Lenin ezen az úton előrehaladva tudta megra­gadni és megválaszolni egy egész történelmi korszaknak, a kapitalizmusból a szocia­lizmusba való átmenet kor­szakának legfontosabb kér­déseit.­­Mindezek a kérdések, ame­lyek Lenint foglalkoztatták, és amelyeket meg is vála­szolt, egyben napjaink leg­fontosabb kérdései is. A he­lyes választól, a lenini út kö­vetésétől és folytatásától függ ma is a szocializmus sorsa, az emberiség jövője. Ezeknek a kérdéseknk a megválaszo­lásától, a lenini út követésé­től függ a mi népünk sorsa is, hazánk jövője.­­ A lenini út nemcsak a forradalmi elmélet, hanem a forradalmi gyakorlat útja is. A lenini út az éles osztály­harcok, a szocialista forra­dalom útja volt, de ugyanez az út a volt uralkodó osztály veresége, a munkásosztály győzelme után a dolgozó osz­tályok és rétegek összefogá­sának, a dolgozó nép egysé­gének az útjává vált. Mi, magyar kommunisták ezen az úton járva, amikor kel­lett harcoltunk, hogy meg­törjük a volt uralkodó osz­tályok hatalmát, megakadá­lyozzuk restaurációs törek­véseiket, s amikor lehetett, megteremtettük népünk egy­ségét a szocialista társada­lom építésének fő kérdései­ben. Szem előtt tartottuk, hogy a szocializmus nemcsak a kommunisták, hanem az egész nép számára épül, és ezért megvalósítása is csak az egész­ nép közös műve le­het. — Lenin tudott világmére­tekben és világtörténelmi perspektívában gondolkodni, és ezért tudta sikerrel meg­oldani a hétköznapok prob­lémáit is. A lenini út szá­munkra azt jelenti, hogy a világtörténelem leghaladóbb áramlatához tartozunk, küz­delmeinkben nem vagyunk egyedül, sok barátunk van a világ haladó embereinek kö­rében, bizton számíthatunk a szocializmust építő népek és a világ haladó erőinek szolidaritására. — Számunkra a lenini út a magyar—szovjet barátság útja is. A Szovjetunió az az ország, amely elsőként kezd­te meg a lenini eszmék gya­korlati megvalósítását, s ezért a legtöbb tapasztalattal ren­delkezik. Ez az az ország, amely a legnagyobb áldoza­tokat vállalva megszabadí­totta a világot a fasizmus fenyegetésétől, s felszabadí­totta hazánkat is. És ez az az ország, amelyhez eszmé­ink és nemzeti érdekeink egyaránt kötnek minket. A lenini út a forradalmi­­ optimizmus útja — folytat­­­­ta a KB titkára. — Olyan optimizmusé, amely nem I légvárakat épít, hanem bí­­­­zik eszméink erejében,­­ ügyünk igazában és népünk szilárd elhatározottságában, hogy felépíti hazánkban a fejlett szocialista társadal­mat. Ebben a munkában a jövőben is fontos feladatok várnak a párt propagandis­táira, agitátoraira, akiket ha­gyományosan, és nem vélet­lenül, éppen a lenini évfor­dulón szoktunk köszönteni, ezzel is elismerve nélkülöz­hetetlen közreműködésüket abban, hogy eredményesen haladhassunk előre tovább a lenini úton — mondotta be­fejezésül Óvári Miklós. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Berecz János, a KB titkára a hagyományok­nak megfelelően állami ki­tüntetéseket és Lenin-emlék­­plaketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agitá­toroknak. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizott­sága fogadást adott a részt­vevők tiszteletére. A fogadá­son megjelent Kádár János. Rákóczira emlékeztek Patakon Előadás és irodalmi műsor Sárospatakról a Rákócziak említése nélkül nem lehet írni, nem lehet szólani. Sá­rospatakra érkezve bármer­re indul az ember, találko­zik az emlékekkel. A nagy fejedelem, II. Rákóczi Fe­renc ugyancsak sok szállal kötődik szeretett városunk­hoz, a Bodrog-parti Athén­hez. Sárospatak, a mai város méltó módon emlékezik 1985 tavaszán a 250 évvel ezelőtt elhunyt nagy államférfira. Tisztelettel, jeles események­kel adózik emlékének. Az ünnepségsorozat — amint azt lapunk olvasói már is­merhetik —­ március 27-én kezdődött. Ekkor nyitották meg a Rákóczi Múzeum Er­­délyi János-termében a Tisz­telet Rákóczinak című nagy­szabású, ragyogóan rende­zett emlékkiállítást. Április 9-én bélyeggyűjtő körök és aktivisták találkoztak a Mű­velődés Házában, s itt nyi­tották meg Légrády Sándor grafikusművész kiállítását. Ezen a napon koszorúzták meg a gimnáziummal szem­ben levő Rákóczi-szobrot is. E hét elején a gimnázium­ban rendeztek emlékünnep­séget és szellemi vetélkedőt. A sárospataki rendezvény­­sorozat kiemelkedő program­jára tegnap, április 19-én, pénteken délután került sor a Művelődés Házában. Délután 5 órakor a városi Rákóczi-emlékbizottság ne­vében Hegyi József üdvözöl­te az emlékező ünnepség résztvevőit. Külön köszön­tötte a vendégek között Fej­ti Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizott­ság első titkárát. Köszöne­tet mondott mindenkinek azért, hogy Patak lakosságá­val együtt jelen vannak a vezérlő fejedelem történel­mi nagysága előtti tisztelgé­sen. Az üdvözlő után R. Vár­konyi Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár mondott ün­nepi beszédet. Mondandóját a következő szavakkal kezd­te: „Ahogyan Mátyás király neve Buda várával, úgy for­rott össze a Rákócziak neve Sárospatakkal. A külföld is Sárospatakkal tanulta meg a Rákócziak történetét.” Az előadó annak a kérdésnek föltevésével folytatta emlé­kező beszédét, hogy mit adott Patak II. Rákóczi Fe­rencnek. Beszélt a későbbi­ekben arról, hogy a törté­nészeknek az értékrendsze­rek vizsgálata, múltja és je­lenben való megőrzésének vizsgálata a feladatuk. Így van ez II. Rákóczi Ferenc életművének feltárásakor is. Nem a csaták láncolata a fontos, a hangsúly a kuta­tásokban, az államépítésben betöltött fő szerepére esik. A későbbiekben beszélt a professzor asszony II. Rákó­czi Ferenc jobbágypolitiká­járól, gazdaságpolitikájáról, arról, hogy milyen fontos­nak tartotta az oktatás és nevelés ügyét, s hogy az if­júságot a jövő zálogának te­kintette. Nevelésének külö­nösen fontos szerepet tulaj­donított. Végezetül úgy ös­­­szegezte R. Várkonyi Ágnes II. Rákóczi Ferenc életmű­vét, hogy „ez egy nagy kí­sérlet volt, hogy az önálló magyar államiságot megte­remtse.” A megemlékező beszéd után osztották ki annak a pályázatnak a díjait, ame­lyet a Sárospataki városi Ta­nács művelődésügyi osztálya és a Rákóczi Múzeum hir­detett meg. Az első díjat nem adták ki, második dí­jat nyert a sárospataki Rá­kóczi Gimnázium honisme­reti szakköre. Harmadik díj­ban részesültek Dort Zoltán (Dunaföldvár), Hangodi László (Tapolca), id. Jarabi Sándor (Jármi), Süveges Ár­pád (Dunaföldvár) és Zse­­besi László (Miskolc). A tegnapi sárospataki ün­nepi megemlékezés kultúr­műsorral zárult. A Magyar Rádió irodalmi osztálya ál­tal szerkesztett műsor nyil­vános felvételén közremű­ködtek Benkő Gyula, Béres Ferenc, Kertész Péter, Sza­bó Gyula és Venczel Vera. A műsor sugárzására 1985. április 30-án 19 óra 15 perc­től kerül sor a Kossuth adón Tónagy—Fojtán Az emlékülés közönsége R. Várkonyi Ágnes előadását tartja. Rákóczi-emlékest Párizsban A Sorbonne egyetem és a párizsi Magyar Intézet csü­törtökön emlékestet rende­zett II. Rákóczi Ferenc hal tálának 250. évfordulója al­kalmából. A Sorbonne egyik nagy előadótermében rendezett est keretében Jean Meyer és Jean Castellan történészpro­fesszorok a Rákóczi-szabad­­ságharc jelentőségéről, s az akkori magyar—francia kap­csolatokról, Kovács Ilona, a budapesti Irodalomtörténeti Intézet tudományos munka­társa pedig Rákóczi Ferenc irodalmi munkásságáról tar­tott előadást. Szávai János, a párizsi egyetem magyar vendégprofesszora ismertette a „II. Rákóczi Ferenc poli­tikai és erkölcsi végrendele­te” címmel, az Akadémiai Kiadónál, Köpeczi Béla ta­nulmányával megjelent mű­vet. A műsor további részében Dévai Nagy Kamilla gitár­kísérettel korabeli magyar dalokat énekelt.

Next