Észak-Magyarország, 1985. április (41. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-20 / 92. szám
£ Vii ILAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 92. számára: 2,20 Ft Szombat, 1985. április 20. A terület- és településfejlesztés korszerűsítése Befejezte munkáját az országgyűlés Pénteken a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatairól szóló javaslat vitájával folytatódott az országgyűlés tavaszi ülésszaka. A Parlament üléstermében helyet foglalt Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára és Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Az első felszólaló Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter volt. Elöljáróban emlékeztetett azokra a szavakban nehezen, képekkel sokkal inkább felidézhető eredményekre, amelyeket hazánk az elmúlt évtizedekben ért el környezetének, arculatának formálásában, majd a legfontosabb konkrét építésügyi, építészeti teendőkről szólt, s ezek sorában az első helyen említette az ország meglevő értékeinek megvédését. Ebben a munkában támaszkodni kell a társadalmi erőforrásokra, a különböző társaságok, tudományos egyesületek, városszépítő egyletek dicséretes munkájára — mondotta. Somogyi László ezután azt elemezte, hogy a módosuló településpolitika, a decentralizálás és az önirányítás, az ezekből adódó helyi társadalmi döntések új lehetőségeket nyújtanak az építészeti kultúra fejlődéséhez. Magának az építészetnek is nagyobb, összetettebb szerepe lesz. Nagy a jelentősége a társadalmi szervezetek, a tanácsi önigazgatás és az állami irányítás kapcsolatrendszerének — mutatott rá. — Világosan számolnunk kell a nyílt érdekütközéssel, s az egyeztetés az építésügyi, építészeti munka egyik legfontosabb elemévé válik. Hazánkban fontos tényező az üdülés és az idegenforgalom. Még ebben az évben befejezzük az országos üdülőkörzeti tervkoncepció kidolgozását. Célunk az, hogy a Balaton tehermentesítésével egyidejűleg új térségeket tárjunk fel, amelyek fogadókészségét tovább tudjuk növelni a bővülő belföldi és külföldi igények jobb kielégítése érdekében. A továbbiakban a miniszter a településfejlesztést megalapozó város- és községrendezési tervekről szólt. Ez év végéig 109 város és 71 kiemelt üdülőkörzetben lévő település felülvizsgált, általános rendezési terve, illetve programja készül el. Az ország 3065 településéből 1855 jelenleg is rendelkezik már korábban jóváhagyott rendezési tervvel, amelyeknek korszerűsítése és karbantartása folyamatban van. A megyei tanácsok ütemezése szerint a VII. ötéves tervben további hétszáz település rendezési terve készül el. — Az a célunk, hogy javuljon az építésügyi szakigazgatási szervezet szakmai és hatósági munkája, szilárduljon meg az építési fegyelem. Nyers Rezső, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének tudományos tanácsadója gyakorlatias és helyes megoldásnak tekintette, hogy a terület- és településfejlesztésre vonatkozó javaslat elfogadtatásával a kormány (Folytatás a 2. oldalon) Lenin születésének 115. évfordulója alkalmából pénteken az MSZMP KB székházában ünnepi megemlékezést tartottak és kitüntetéseket adtak át a marxista—leninista eszmék terjesztésében kiemelkedő eredményt elért pártpropagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget — amelyen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára és Pál Lénárd, a Központi Bizottság titkára — Lakatos Ernő, a Központi Bizottság osztályvezetője nyitotta meg. Ezután Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet, méltatva Vlagyimir Iljics Lenin munkásságának történelmi jelentőségét. Bevezetőben hangsúlyozta: századunk forradalmi munkásmozgalmának legnagyobb alakjára emlékezünk, aki Marx és Engels tanításait alkalmazta az imperializmus korára, aki győzelemre vezette a szocialista forradalmat a világ legnagyobb országában, aki megteremtette földünk első hatalmas szocialista államát, a Szovjetuniót. — A lenini út Marxnak és Engelsnek, a tudományos szocializmus megalapítóinak az útja. Lenin ezen az úton előrehaladva tudta megragadni és megválaszolni egy egész történelmi korszaknak, a kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet korszakának legfontosabb kérdéseit.Mindezek a kérdések, amelyek Lenint foglalkoztatták, és amelyeket meg is válaszolt, egyben napjaink legfontosabb kérdései is. A helyes választól, a lenini út követésétől és folytatásától függ ma is a szocializmus sorsa, az emberiség jövője. Ezeknek a kérdéseknk a megválaszolásától, a lenini út követésétől függ a mi népünk sorsa is, hazánk jövője. A lenini út nemcsak a forradalmi elmélet, hanem a forradalmi gyakorlat útja is. A lenini út az éles osztályharcok, a szocialista forradalom útja volt, de ugyanez az út a volt uralkodó osztály veresége, a munkásosztály győzelme után a dolgozó osztályok és rétegek összefogásának, a dolgozó nép egységének az útjává vált. Mi, magyar kommunisták ezen az úton járva, amikor kellett harcoltunk, hogy megtörjük a volt uralkodó osztályok hatalmát, megakadályozzuk restaurációs törekvéseiket, s amikor lehetett, megteremtettük népünk egységét a szocialista társadalom építésének fő kérdéseiben. Szem előtt tartottuk, hogy a szocializmus nemcsak a kommunisták, hanem az egész nép számára épül, és ezért megvalósítása is csak az egész nép közös műve lehet. — Lenin tudott világméretekben és világtörténelmi perspektívában gondolkodni, és ezért tudta sikerrel megoldani a hétköznapok problémáit is. A lenini út számunkra azt jelenti, hogy a világtörténelem leghaladóbb áramlatához tartozunk, küzdelmeinkben nem vagyunk egyedül, sok barátunk van a világ haladó embereinek körében, bizton számíthatunk a szocializmust építő népek és a világ haladó erőinek szolidaritására. — Számunkra a lenini út a magyar—szovjet barátság útja is. A Szovjetunió az az ország, amely elsőként kezdte meg a lenini eszmék gyakorlati megvalósítását, s ezért a legtöbb tapasztalattal rendelkezik. Ez az az ország, amely a legnagyobb áldozatokat vállalva megszabadította a világot a fasizmus fenyegetésétől, s felszabadította hazánkat is. És ez az az ország, amelyhez eszméink és nemzeti érdekeink egyaránt kötnek minket. A lenini út a forradalmi optimizmus útja — folytatta a KB titkára. — Olyan optimizmusé, amely nem I légvárakat épít, hanem bízik eszméink erejében, ügyünk igazában és népünk szilárd elhatározottságában, hogy felépíti hazánkban a fejlett szocialista társadalmat. Ebben a munkában a jövőben is fontos feladatok várnak a párt propagandistáira, agitátoraira, akiket hagyományosan, és nem véletlenül, éppen a lenini évfordulón szoktunk köszönteni, ezzel is elismerve nélkülözhetetlen közreműködésüket abban, hogy eredményesen haladhassunk előre tovább a lenini úton — mondotta befejezésül Óvári Miklós. Az ünnepi beszéd elhangzása után Berecz János, a KB titkára a hagyományoknak megfelelően állami kitüntetéseket és Lenin-emlékplaketteket adott át a kiváló propagandistáknak és agitátoroknak. Az ünnepséget követően az MSZMP Központi Bizottsága fogadást adott a résztvevők tiszteletére. A fogadáson megjelent Kádár János. Rákóczira emlékeztek Patakon Előadás és irodalmi műsor Sárospatakról a Rákócziak említése nélkül nem lehet írni, nem lehet szólani. Sárospatakra érkezve bármerre indul az ember, találkozik az emlékekkel. A nagy fejedelem, II. Rákóczi Ferenc ugyancsak sok szállal kötődik szeretett városunkhoz, a Bodrog-parti Athénhez. Sárospatak, a mai város méltó módon emlékezik 1985 tavaszán a 250 évvel ezelőtt elhunyt nagy államférfira. Tisztelettel, jeles eseményekkel adózik emlékének. Az ünnepségsorozat — amint azt lapunk olvasói már ismerhetik — március 27-én kezdődött. Ekkor nyitották meg a Rákóczi Múzeum Erdélyi János-termében a Tisztelet Rákóczinak című nagyszabású, ragyogóan rendezett emlékkiállítást. Április 9-én bélyeggyűjtő körök és aktivisták találkoztak a Művelődés Házában, s itt nyitották meg Légrády Sándor grafikusművész kiállítását. Ezen a napon koszorúzták meg a gimnáziummal szemben levő Rákóczi-szobrot is. E hét elején a gimnáziumban rendeztek emlékünnepséget és szellemi vetélkedőt. A sárospataki rendezvénysorozat kiemelkedő programjára tegnap, április 19-én, pénteken délután került sor a Művelődés Házában. Délután 5 órakor a városi Rákóczi-emlékbizottság nevében Hegyi József üdvözölte az emlékező ünnepség résztvevőit. Külön köszöntötte a vendégek között Fejti Györgyöt, az MSZMP KB tagját, a megyei pártbizottság első titkárát. Köszönetet mondott mindenkinek azért, hogy Patak lakosságával együtt jelen vannak a vezérlő fejedelem történelmi nagysága előtti tisztelgésen. Az üdvözlő után R. Várkonyi Ágnes tanszékvezető egyetemi tanár mondott ünnepi beszédet. Mondandóját a következő szavakkal kezdte: „Ahogyan Mátyás király neve Buda várával, úgy forrott össze a Rákócziak neve Sárospatakkal. A külföld is Sárospatakkal tanulta meg a Rákócziak történetét.” Az előadó annak a kérdésnek föltevésével folytatta emlékező beszédét, hogy mit adott Patak II. Rákóczi Ferencnek. Beszélt a későbbiekben arról, hogy a történészeknek az értékrendszerek vizsgálata, múltja és jelenben való megőrzésének vizsgálata a feladatuk. Így van ez II. Rákóczi Ferenc életművének feltárásakor is. Nem a csaták láncolata a fontos, a hangsúly a kutatásokban, az államépítésben betöltött fő szerepére esik. A későbbiekben beszélt a professzor asszony II. Rákóczi Ferenc jobbágypolitikájáról, gazdaságpolitikájáról, arról, hogy milyen fontosnak tartotta az oktatás és nevelés ügyét, s hogy az ifjúságot a jövő zálogának tekintette. Nevelésének különösen fontos szerepet tulajdonított. Végezetül úgy összegezte R. Várkonyi Ágnes II. Rákóczi Ferenc életművét, hogy „ez egy nagy kísérlet volt, hogy az önálló magyar államiságot megteremtse.” A megemlékező beszéd után osztották ki annak a pályázatnak a díjait, amelyet a Sárospataki városi Tanács művelődésügyi osztálya és a Rákóczi Múzeum hirdetett meg. Az első díjat nem adták ki, második díjat nyert a sárospataki Rákóczi Gimnázium honismereti szakköre. Harmadik díjban részesültek Dort Zoltán (Dunaföldvár), Hangodi László (Tapolca), id. Jarabi Sándor (Jármi), Süveges Árpád (Dunaföldvár) és Zsebesi László (Miskolc). A tegnapi sárospataki ünnepi megemlékezés kultúrműsorral zárult. A Magyar Rádió irodalmi osztálya által szerkesztett műsor nyilvános felvételén közreműködtek Benkő Gyula, Béres Ferenc, Kertész Péter, Szabó Gyula és Venczel Vera. A műsor sugárzására 1985. április 30-án 19 óra 15 perctől kerül sor a Kossuth adón Tónagy—Fojtán Az emlékülés közönsége R. Várkonyi Ágnes előadását tartja. Rákóczi-emlékest Párizsban A Sorbonne egyetem és a párizsi Magyar Intézet csütörtökön emlékestet rendezett II. Rákóczi Ferenc hal tálának 250. évfordulója alkalmából. A Sorbonne egyik nagy előadótermében rendezett est keretében Jean Meyer és Jean Castellan történészprofesszorok a Rákóczi-szabadságharc jelentőségéről, s az akkori magyar—francia kapcsolatokról, Kovács Ilona, a budapesti Irodalomtörténeti Intézet tudományos munkatársa pedig Rákóczi Ferenc irodalmi munkásságáról tartott előadást. Szávai János, a párizsi egyetem magyar vendégprofesszora ismertette a „II. Rákóczi Ferenc politikai és erkölcsi végrendelete” címmel, az Akadémiai Kiadónál, Köpeczi Béla tanulmányával megjelent művet. A műsor további részében Dévai Nagy Kamilla gitárkísérettel korabeli magyar dalokat énekelt.