Észak-Magyarország, 1985. augusztus (41. évfolyam, 179-204. szám)
1985-08-01 / 179. szám
sz k Nemzetközi Tisza-túra Az elmúlt évek hagyományaihoz hasonlóan az idén is vízre szálltak a XVIII. nemzetközi Tisza-túra résztvevői. Az öt országból - az NDK-ból, az NSZK-ból, Csehszlovákiából, Lengyelországból és Magyarországról - verbuválódott 370 főnyi gárda a felső-tiszai Tivadarból indult, a végcél Szeged. Gipszbányát nyitnak Rudabányán A gazdasági körülmények arra kényszertették a rudabányai vasércbányát, hogy bezárja az ország egyetlen vasérclelőhelyét és más kibányászható termék után nézzen. A tervezett termékbővítésből kényszerű termékszerkezet-váltás lett akkor, amikor hozzákezdtek a reményteljes vállalkozáshoz, a gipszbánya megnyitási munkálataihoz. A bányavezetés az évekkel ezelőtt elvégzett kutatásokból tudta, hogy nagy mennyiségű gipsz található a környező területeken. A közelmúltban elvégzett fúrások megerősítették ezt a feltételezést, ezért is kezdték meg július elején a bánya nyitóárkának kialakítását. Az értékesítéssel nem lesz gond, ugyanis a cement- és az építőipar igen élénken érdeklődik minden olyan megoldás iránt, ami lehetővé tenné a drága import csökkentését. Októberben már 100 tonna gipszet akarnak bányászni, hogy megkezdődhessenek a hasznosítás lehetőségeit felmérő kísérletek. A korábban kis mennyiségben felszínre hozott gipszet a cementipar szakemberei már tüzetesen megvizsgálták, és az volt a véleményük, hogy legalább olyan jó tulajdonságokkal rendelkezik a rudabányai anyag, mint a jóval drágább külföldi. Az építőipari alkalmazás lehetőségeit októbertől kutatják majd, ekkor kezdődnek meg a kísérleti égetések. A bányavezetés tervei szerint Klíifi második felétől indul meg a folyamatos gipsztermelés. Ekkortól vállalkoztak nyers és égetett gipsz szállítására is. A járműjavítás helyzetét vizsgálta a KNEB Befejeződött a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a személygépkocsi- és alkatrész-forgalmazás, valamint a hazai járműjavítás helyzetét feltáró országos célvizsgálata, amelyet 1981 elején indított lakossági bejelentések alapján. A vizsgálatot az tette szükségessé, hogy az utóbbi két évben jóval több panasz érkezett az autó- és alkatrész-forgalmazással, valamint a járműjavítással kapcsolatban, mint a megelőző esztendőkben. A célvizsgálat az 1988 óta eltelt időszakot tekintette át, de egyes kérdések előzményeinek vizsgálata visszanyúlik 1979-ig. A KNEB összefoglaló jelentése megállapítja: a személygépjárművek javításához szükséges pótalkatrészek és szerkezeti elemek iránti kereslet alapvetően a hazai autópark típus és életkor szerinti összetételétől, illetve az ezt meghatározó személygépkocsi-importtól függ. A hazai személygépjármű-állomány kor szerinti összetétele — évente 100 ezer autó importja ellenére — fokozatosan romlott, s 1988 végén az autóknak már mintegy 80 százaléka volt öregebb a nemzetközileg még elfogadott 10 évnél. Azóta a személyautók 7,9 éves átlagkora tovább nőtt és 1981 végére megközelítette a 8,4 esztendőt. A járművek cseréje, valamint az autóval még nem rendelkezők igényének fokozatos kielégítése a VII. ötéves tervidőszakban — a számítások szerint — évente mintegy 180 ezer gépkocsi behozatalát teszi szükségessé — állapítja meg a jelentés. A személygépkocsi-állomány mennyiségi növekedését — 1981—1984 között mintegy 30 százalékkal nőtt az autók száma — az elmúlt öt évben nem követte arányos mennyiségű, ütemes alkatrészi import. Ennek egyik oka, hogy az alkatrész-forgalmazó vállalatok a gépkocsi-tulajdonosok érdekeivel ellentétben 1984-re az előző évinél mintegy 8 százalékkal kevesebb alkatrészt és szerkezeti elemet rendeltek az autógyáraktól, s az ellátást nehezítette az is, hogy a külföldi gyártók egy része a megrendelt alkatrészeknek csak 85—90 százalékát szállította le. Az alkatrész-ellátási gondokat növelte, hogy az AFIT Tröszt megszűnése után a megfelelő pénzeszközökkel rendelkező önállósult egységek a javításokhoz leggyakrabban szükséges alkatrészekből nagyobb készleteket raktároztak. Az ilyen készlet-felhalmozás más autójavító szervezetek elől vonta el a zökkenőmentes munkához elengedhetetlen alkatrészeket, s így sok esetben mesterséges hiányhoz is vezetett. A KNEB-vizsgálat tapasztalatai szerint a szervizek a munkák 15 százalékát csak akkor tudták elvégezni, ha az autótulajdonos maga szerezte be a szükséges alkatrészeket a kiskereskedelmi hálózatból. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XLI. évfolyam, 179. számára: 1,80 Ft Csütörtök, 1985. augusztus 1. Bizakodó hangvételű felszólalások az Európa-találkozón ..Senki sincs teljesen megelégedve a helsinki záróokmány megvalósításával, mégis minden hozzászólásban helyeselték az európai biztonsági folyamat továbbvitelét" — így foglalja össze a helsinki külügyminiszteri konferencia első napján szerzett benyomásokat vezércikkében a szerdai Helsingin Sanomat. A finn lapok két biztató elemet emelnek ki az eddig elhangzottakból: mind a szovjet, mind az amerikai külügyminiszter és számos más felszólaló bizakodóan szólt a novemberi szovjet— amerikai csúcstalálkozóról, s szinte valamennyien aláhúzták a soron levő budapesti és bécsi találkozók jelentőségét a kontinens légkörének további javulása szempontjából. Ismét a legnagyobb finn újság, a független Helsingin Sanomat kifejezésével: „Nyilvánvaló, hogy mind Keleten, mind Nyugaton egyidejűleg keletkezőben van a készség a tartalmas megbeszélésekre." Sevardnadze szovjet külügyminiszter beszédéből két új elemet emelnek ki a Finlandia palotában tartózkodó diplomáciai és sajtómegfigyelők: a KGST és a Közös Piac közötti közeledésre vonatkozó ajánlat ilyen tekintélyes nemzetközi fórum előtti megerősítését, és a „második kosárban” foglalta a kereskedelmi, gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Eduard Sevardnadze szovjet és George Shultz amerikai külügyminiszter megbeszéléseik előtt Helsinkiben. Baráti eszmecserék a VIT-en Szerdán Fejti György, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának első titkára volt a Magyar Nemzeti Klub fórumsorozatának vendége. A mintegy 150 szovjet és magyar fiatal részvételével lezajlott eszmecsere központi témája ezúttal Magyarország gazdasági fejlődése volt. Fejti György bevezetőben áttekintette a felszabadulás után eltelt időszak gazdasági fejlődését. A hetvenes évek végén két fő célkitűzés nogalmazódott meg: a tőkés fizetési mérleg egyensúlyának helyreállítása, illetve az elért életszínvonal megtartása. Az MSZMP XIII. kongresszusa ennek a programnak a megvalósítását elemezte, mérlegelte, s megállapította: az egyensúlyi folyamat kedvezően változott, és 1980—1984 között 15 százalékkal csökkent az ország adósságállománya — mondotta a fórum vendége. A magyar politikai delegáció fiataljai szerdán, a XII. Világifjúsági és Diáktalálkozó ötödik napján , újabb kétoldalú baráti találkozókon vettek részt. Hámori Csabának, a KISZ KB első titkárának vezetésével magyar fiatalok délelőtt a csehszlovák nemzeti klubba látogattak el. Hazánk képviselőit Jaroslav Jeneral, a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség KB elnöke fogadta. Ugyancsak szerdán délelőtt a magyar delegáció egy másik csoportja a Német Szövetségi Köztársaság klubját kereste fel, délután pedig a laoszi küldöttség vendégszeretetét élvezhették a magyar delegátusok. A szívélyes légkörű eszmecseréket kulturális műsor egészítette ki. A csehszlovák —magyar baráti találkozón a Hegedűs együttes szórakoztatta az egybegyűlteket. Az NSZK-klubban M. Kecskés András pantomimművész lépett a közönség elé, míg a laoszi és magyar fiatalok találkozóján Boros Lajos polbeat-énekes adott műsort. Továbbra is rendkívül élénk a moszkvai Világifjúsági és Diáktalálkozó politikai fórumainak, a tematikus központoknak a munkája. A béke és a leszerelés kérdéseivel foglalkozó egyes számú központban folyik a legtevékenyebb munka. Vitánként ötven, hatvan felszólaló is szót kér, mindegyikükre természetesen nem is kerülhet sor, pedig az elnök szigorúan betartatja az ötperces időtartamot. Öntözik a tiot Még nem is olyan régen a szűnni nem akaró esőzésekre panaszkodtunk, de alig telt el tucatnyi hőséget hozó nap, máris ujjnyi repedésekről siámolnak be a határt járó emberek. Nem véletlen tehát, hogy ahol lehet, nagy erőkkel folyik az öntinés. Megyénkben sajnos, az utóbbi években csökkent az öntözhető terület, a gazdaságok pénztelenségre hivatkozva, felhagytak a mesterséges esőztetéssel. Kivétel természetesen itt is akad, például a Szerencsi Állami Gazdaság. A dombvidéki öntözőfürt „síivé” egy mesterséges tó, amelybe a Tokta vizét szivattyúztak fel, s innen kerül a vii a szomjas földekre. Képünkön, a nagyüzem 116 hektáros babtáblájában Kézi Gyula a berendezést ellenőrzi. ■ [UNK] [UNK]