Észak-Magyarország, 1986. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-11 / 35. szám
1986. február 11., kedd A KNEB a zöldség-gyümölcs ellátásról $ sz' • |§ í -aj ^SiWouül ;-*x ' A- s A vizsgálat főbb megállapításai a közfelfogással részben egybecsengnek, részben attól eltérőek. Íme, az országos vizsgálat főbb megállapításai. O Aimi a piaci drágaságot illeti: 39 százalékkal emelkedett a zöldség és 30 százalékkal a gyümölcs árszínvonallá 1981—1984. években. Az átlagos fogyasztói árszínvonal - emelkedésnél alig valamivel nagyobb ez a növekedés. Az 1985. évi főszezonban a zöldségárak nem emelkedtek, sőt valamelyest csökkentek. Az átlagos árszínvonal-emelkedéshez hozzájárult egyrészt, hogy újabban egész éviben lehet a viszonylag drága primőrárut — paradicsomot, paprikát, uborkát, salátát, retket — kapni, másrészt, hogy javult a termékek minősége. Az árszínvonal-emelkedést indokolja a felhasznált vegyszerek 22—27 százalékos, az energiahordozók 46 százalékos drágulása. Ha ehhez még a munkabérek és közterheik növekedését is hozzáadjuk, akkor érthető, hogy a nagyüzemek felhagytak a nagy élőmunkaigényű kultúrák termelésével. Jelenleg a zöldség 62 százalékát, a burgonya 73, a gyümölcs 60 százalékát a kistermelők termelik. A nagyüzemek csaknem kizárólag a feldolgozóipar szükségleteinek kielégítésére, a tartósításra szánt zöldségfélék (zöldbab, zöldborsó, gyökérzöldség, káposzta) termelésére szorítkoznak. Ezek a kultúrák kevés kézi munkát igényelnek, és a nagyüzemekben még jövedelmezőek. A termékforgalmazás többcsatornás rendszere bevált, az eddigi tapasztalatok kedvezőek. A termékek nagy része gyorsabban, kevesebb közreműködő részvételével jut el a fogyasztókhoz. Az áruk minősége, választéka, előkészítettsége javult, több az elárusítóhely. Nem csupán a több mint 3000 magán-kiskereskedő, hanem gyakran a Zöldért-boltok is közvetlenül a termelőktől szerzik be áruikat. A szállítási utak lerövidítésével a készletezési és fuvarköltségek csökkentek, a friss áru minősége javult. Az országban működő nagybani piacok közül kettő (a fővárosi Agrounió, és a veszprémi) érdeklődés hiányában nem működik. A többi piac fontos szerepet játszik a helyi (megyei) ellátásiban, de nem ad megfelelő információt a termelői és a fogyasztói árak kialakításáihoz, nem segíti az időnként jelentkező árufeleslegek levezetését, nem ,biztosítja az adásvételi ügyletek ellenőrizhetőségét. A vizsgálat nem mutatta ki a lánckereskedelem létezését, illetve annak árfelhajtó hatásait. (Következésképpen a lánckereskedő maffia nyomára sem akadtak.) Egyedi esetekkel találkoztak ugyan, de árfelhajtó hatás akkor sem érvényesült. Amikor több a viszonteladó, akkor az árrésen többen osztozkodnak. Vagyis az árak emelkedését nem a lánckereskedelem elburjánzása okozza. A termelők mégis a zöldség-gyümölcs fogyasztói áraknak kevesebb, mint a feléhez — esetenként alig egyharmadához — jutnak hozzá. Ilyen sokba kerülne a forgalmazás ? A Zöldértnél bizonyíthatóan igen. Mivel drágán, magas rezsivel, rossz eszközkihasználással dolgozik. A forgalomból való részesedése 1980—84-ien 50 százalékkal csökkent. A tároló- és feldolgozói kapacitásokat 50s—60, saját fuvareszközökét 30 százalékig használja ki. Ezért a Zöldért az eladhatóság felső határán úgy alakítja ki árait, hogy azok a magas ráfordításokra fedezetet nyújtsanak, így a 80-as évek elejétől a Zöldért piaci szerepe gyökeresen megváltozott: a korábbi ármérséklő hatás helyett árfelhajtó hatást gyakorol. A Zöldért így is veszteséges.A csökkenő forgalmon belül ugyanis nő a költséges téli-tavaszi tárolás és áruk részaránya. A tárolás tonnánkénti állami támogatása négy év alatt a felére, összesen 120 milió forinttal csökkent.) Az alacsonyabb forgalmi költségekkel működő tsz-ék, magánkereskedők viszont a Zöldért-árakhoz igazodva indokolatlanul magas nyereségre tesznek szert. A népi ellenőrök országos vizsgálata megállapította, hogy a kistermelők megnövekedett aránya, piaci kiszolgáltatottsága, a szervezettség hiánya szeszélyesen kiegyensúlyozatlanná teszi egyes zöldség- és gyümölcsfélék termelését. Jelenleg a kistermelő túl nagy kockázatot kénytelen vállalni, az időjárástól és a piaci viszonyoktól függően. A népi ellenőrzés ténymegállapítását, helyzetelemzését ezúttal is javaslatokkal zárta. Legfontosabbnak a termelés biztonságának, kiegyensúlyozottságának megteremtését tartják. Ez a jó ellátás és a kedvező áralakulás alapja. A lakossági ellátásban meghatározó szerepet játszó kistermelést mindenekelőtt a helyi nagyüzemek szervezhetik, segíthetik, az állattenyésztéshez hasonlóan saját tevékenységük részévé tehetik, magukba integrálhatják. Főként Bács-Kiskun, Heves, Szabolcs-Szatmár és Csongrád megyékben találhatók jó példák. A nagyüzemek elvégzik a gépi munkákat, szaporítóanyaggal, kemikáliákkal, fóliával látják el a kistermelőket. A munka leggyengébb pontja az értékesítés szervezése. Nem szabad lemondani a nagyüzemekben a paradicsom, a paprika, az uborka termelésének fejlesztéséről, piaci egyensúlyt, ellátási biztonságot szolgáló szerepéről. Az érdemi előrelépést a hatásos érdekeltség, a gépesítés, az ösztönzés teszi lehetővé. A termelési biztonság, a kiegyensúlyozott ellátás csak úgy teremthető meg az új körülmények között, ha nem csökken tovább, hanem egyértelműen növekszik az állam piacszabályozó szerepe. Túlkínálat esetén például nélkülözhetetlenek az állami intervenciós felvásárlások. Ahhoz, hogy a szövetkezeti kereskedelem ne árfelhajtó, hanem ármérséklő szerepet játsszon a piacon, észszerű szervezés, a felesleges eszközök leépítése, a forgalmi költségek következetes csökkentése szükséges. Ebben sokat segíthet a Skála—a Zöldért fúziója. Végül, de nem utolsósorban meg kell teremteni az adózási rendet és fegyelmet a zöldség-, gyümölcsforgalmazásban. A kistermelő és a fogyasztó kiszolgáltatottságának nem lehet jogtalan haszonélvezője a kereskedelem. A nagybani piacok érdemi szerepvállalása, a bizonylati rend és fegyelem újragondolása és újraszabályozása révén születhet eredményes megoldás. A lakosság friss zöldséggyümölcs áruellátásának jelentősége lényegesen nagyobb, mint annak aránya a kertészeti termelésben. Hazánkban évente mintegy ötmillió tonna kertészeti terméket állítanak elő. Ennek körülbelül a felét, 2,5 millió tonnát — jelentős részben tartósítva — exportálunk. A lakosság fogyasztása évi 1,8—i1,9 millió tonna friss kertészeti termék, melynek a felét vásárolja, másik felét saját célra megtermeli. A lakosság frissáru-beszerzése tehát nem éri el a teljes zöldség-, gyümölcstermelés 20 százalékát. A magyar gazdaság képes az évi 900—950 ezer tonna zöldség-, gyümölcsáru-termelés és -forgalmazás gondjaival megbirkózni. K. J. ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 A munka a legnagyobb hidegben sem szünetel Fotó: Csákó Gyula Disznótorok évadját éljük, s nemrég magam is hivatalos voltam egy népi munkalakomára. A vacsoraasztal roskadozott előttünk a sok jótól. Húslevest kanalaztunk apró aranyló gyöngyszemekkel és aranyló karikákkal a tetején, főtt húst ettünk ríkató tormával, hurkát-kolbászt sülten. S aztán a súlyos, nehéz ételek társaságában arról beszélgettünk, hogy mennyire nem áll arányban a történelem, az eszmék, a gondolkodás haladásának tempójával az ember étkezésének fejlődéstörténete. Mert ugye, már kétszáz évvel ezelőtt is disznót öltünk télidőben, pedig hol volt akkor még a sonkavágó gép, hol volt még az opart, vagy a tonalitás, a hangnem nélküli zene. Ahogy ma a távbeszélés összekapcsolja Ausztráliát Európával, úgy köt össze bennünket kétszáz évvel ezelőtti elődeinkkel a káposztás ételek és más, gyomrot megfekvő készítmények fogyasztása Teljes egyetértésben állapítottuk meg az elnehezülés határán, hogy nagyjából még az emberiség hasfájásai is közösek. Igen bizony, az emberiségnek sok nehéz dolog feküdte meg a gyomrát, olyanok, mint az inkvizíció, a Bach-korszak, a fasizmus stb. És persze, az éhség is jobban fájdította a gyomrokat, mint egy legújabb kori kiadós disznótor. És mikor mit tartottak az éléskamrában , úgy védekeztek: tudománnyal, guillotinnal, forradalommal stb. A mi történelmi étrendünk sem nevezhető semmiképp diétásnak; igaz, eleink és különösen asszonyőseink, kitűnő teafüvek, növényi párlatok gyűjteményével álltak ellen a különböző kerek bajainak. A gyógynövénykúra újra divat lett napjainkban, egyre inkább teret hódít a különböző főzetek készítése és kortyolgatása. A gyógynövényismerettel azonban gyakorta baj van, ezért gondoltam, hogy közreadok itt néhány speciális receptet, kerülve annak látszatát is, hogy kuruzslónak vagy méregkeverőnek nyilvánítsanak . . . A túlságosan híg lére eresztett műfajok és fogások, s általában minden túláradás, gátlástalanság és túlzott „őszinteség” ellen meggyőződéssel ajánlom a cintoriát, a lósóska- vagy libanampófőzetet. Remek fogóteák. Aki nagyon megszokta, hogy köhögés nélkül hazudjék , igyon köhögtető teát. Elsőrendűen oldja a betokesedett igazságérzetet. A dühös, a hivatali ügyekben türelmetlen emberek fogyasszanak galagonyateát. Magas vérnyomás ellen hatásos, szinten tartja a vércukrot, s idén már nem emelkedik öt százalék fölé. Valószínűleg nemzedéki felhalmozódás eredménye, hogy korunkra erősen jellemző az epések és a májasok előretörése. Manapság kicsit vagy jobban, de mindenki epés vagy májas. Ugyanis, aki valóban az , az panaszkodik reá. Aki nem, az úgy viselkedik. A betegesen józanok, a csak befelé mosolygók és más sikerétől rohamra indíttatottak főzzenek teát erdei borsmentából. Utolsónak hagytam a magam medicináját. Kedvelt gyógynövényem az erdei vágásokban, mezsgyéken tenyésző magas, ezüstösen bolyhos, szagos Artemisia absinthium, a fehér üröm. Az apróbb görcsök és helyi bántalmak ellen . kitűnő, gyomornyugtató ital. Szintén fogó jellegű és túlontúl keserű. Aki túlontúl keserűnek találja, annak ízesítésre a kakukkfüvet ajánlom. Engem az ürömfű keserűsége nem borzaszt. Én ugyanis az ürömfűből örömteát forrázok, ha úgy adódik és szükségem van reá (ez pedig sokszor van) — akár minden este. Aki annyira sajátjának és kezéhez simulónak akarja érezni a világot, s aki úgy szeretne örülni egy ajándékba kapott zsebkendőnek, egy pár zokninak és a reggeleknek, ahogy én érzem, s ahogy én örülök , annak ajánlom, hogy tartsa karnyújtásnyira saját főzető örömteáját. Szedhető minden rossz szó, lépés és pillanat partján. S anélkül, hogy bármi károsodást okozna, mértéktelenül fogyasztható Jó lenne az utcasarkokon árulni, mint nyaranta a jégkrémet vagy a fagylaltot szokták. Pataky Dezső Teareceptek Kétmilliárdos beruházás Regionális távbeszélő-központ épül Miskolcon A miskolci, regionális távbeszélő-központ építése, majd felszerelése a Magyar Posta VII. ötéves tervi, legnagyobb beruházása. A költségek összesen 2 milliárd forintra rúgnak, több mint 1 milliárdba kerülnek majd a különböző műszaki eszközök, berendezések. A regionális távbeszélő-központ üzembe helyezésének határideje 1990. A beruházás teljes befejezését egy évvel későbbre, 1991-re dátumozták. A Miskolci Postaigazgatóság új épületének alapkövét a tervek szerint ma helyezik el. Pontosabban fogalmazva, egy acélkapszulát betonoznak be az egyik pillér alapjaiba. A hetven centiméteres, krómacélkapszula az építkezéssel kapcsolatos dokumentumokat, híreket tartalmazza. Hogy mikor kerül majd ismét napvilágra, pontosan nem számítható ki, talán unokáink unokái láthatják majd ismét. A mai ünnepségre meghívták Tóth Illést, a Magyar Posta elnökét. A program szerint ő helyezi majd el a kapszulát." Az idén elkezdődött, VII. ötéves tervben a korábbiaknál lényegesen nagyobb lehetőségei nyílnak a postának a fejlesztésre, ezen belül az elavult távbeszélőhálózat korszerűsítésére. Ehhez csupán egy adat: az új távbeszélő-központ berendezései teszik majd lehetővé, hogy megyénk minden települése bekapcsolódjék az országos távhívóhálózatba, s azon keresztül összeköttetés teremthető majd tulajdonképpen az egész világgal. Nem ünneprontásnak szánjuk, de úgy érezzük, mindenképpen szükséges megjegyeznünk: ez az építkezés majdhogynem a huszonnegyedik óra utolsó percében kezdődött meg. A korszerűtlen, elavult telefonhálózat már akadályozza a gazdasági feladatok végrehajtását. A pénteki sajtótájékoztatón véleményünket osztották a Miskolci Postaigazgatóság vezetői, Koczka Antal igazgató, és a közelmúltban kinevezett új műszaki igazgatóhelyettes, Sztahura László. Persze egyúttal az is megjegyzendő, hogy az elmúlt két esztendőben Miskolcon 7 ezer új távbeszélőt szereltek fel, amelyre az ország más városaiban aligha volt példa. Mindenesetre a beruházás költségeinek előteremtésére csak most nyílt mód. Az új távbeszélő-központ tervezése természetesen már évekkel ezelőtt megkezdődött. Erre a munkára a BHG Híradástechnikai Vállalat, az Északterv, a Miskolci Postaigazgatóság Tervező és Műszaki Nyilvántartó Irodája vállalkozott. A kivitelezésre versenytárgyalást hirdettek, amelynek befejezésekor az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat képviselői álltak fel nyertesként. Az ÉÁÉV szakemberei a különleges berendezéseknek helyt adó épületet hozzák majd tető alá. Az alapozáshoz az elmúlt év őszén, 1985 októberében kezdtek hozzá. Tegnap délelőtt ifjú Kalmár László építésvezető elmondta, hogy a földmunkákkal az elmúlt év végére elkészültek, azóta befejezték az alapozás jó részét, s jelenleg a különböző szerkezeti elemek összeszerelésénél tartanak. Vállalatuk a szerződés szerint 1989. szeptember elsején fejezi itt be a munkát, de másfél évvel korábban, 1988. március 31-re már majdnem teljes egészében át kell adniuk az épületet, mert ekkor már kezdődik a kényes berendezések szerelése. A posta nagyon szigorú feltételeket szabott meg a versenytárgyaláson. Ha az ÉÁÉV nem készülne el pontosan, akkor a szokásos kötbéren felül további összeget köteles fizetni — minden késett hónap után félmillió forintot. „Ilyen feltételek között — fogalmazott az építésvezető — egyszerűen elképzelhetetlen, hogy ne dolgozzunk jó minőségben és határidőre.” Az építők nem beszélnek a levegőbe. A munka folyamatosan, szervezetten halad. Az elmúlt heti csikorgó hidegben sem tartottak fagyszabadságot. A 3318 négyzetméter alapterületű, 5 szintes épületet 410 millió forintért hozzák tető alá. Ennyit az épületről. De mit nyújtanak majd a benne elhelyezendő berendezések? A pénteki tájékoztatón elhangzott, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc távbeszélő-hálózati fejlesztésének alapvető feltétele egy megfelelő kapacitású távhívóközpont. A miskolci belváros előfizetőit jelenleg elavult, Rotaryrendszerű főközpont és az ugyancsak korszerűtlen, PAM-típusú mellékközpontok szolgálják ki. Az új központ üzembe állításával nyílik majd lehetőség a szolgáltatások színvonalának javítására mind mennyiségi, mind minőségi tekintetben. Az új főközpontra 33 ezer új állomás kapcsolható majd. Mivel a jelenleg már létező hálózatot is természetesen ide kötik majd, 21 800 új állomás létesíthető. Miskolcon most 9 ezer telefonigénylőt tartanak számon. Az új központ kapacitása tehát még akkor is elegendő lesz, ha időközben további ezrek kérik a postától új állomás felszerelését. A Crossbar-rendszerű főközpont tovább bővíthető: teljes kapacitását ötvenezer állomásig bővíthetik. A távhívóközpont kapacitása több mint kétszeresére emelkedik. Üzembe helyezése után a jelenlegi 2 ezer beszélgetés helyett egyidejűleg 4800 beszélgetést lehet majd lebonyolítani. A főközpont és a távhívóközpont úgynevezett felügyeleti rendszerét számítógéppel vezérelt automatika vezérli majd. Miskolc három főközpontja, az avasi, a diósgyőri és az épülő új között a legkorszerűbb vezetékes és vezeték nélküli átviteltechnikai eszközök alkalmazását tervezik. A munkában az építőipari vállalaton kívül, részt vesz a BHG, a Villamosberendezés és Elektrotechnikai Vállalat, az Akkumulátor- és Szárazelemgyár, a Telefongyár, valamint a Miskolci Postaigazgatóság hálózatépítési üzeme. Udvardy József