Észak-Magyarország, 1986. december (42. évfolyam, 282-307. szám)

1986-12-09 / 289. szám

1986. december 9., kedd A munkaidőalap kihasználásáért a barcikai tanácsa« A közeli napokban kerül a Kazincbarcikai Tanács Végrehajtó Bizottsága elé az a terv, mely módosítaná az iparváros tanácsán az ügy­­félfogadás rendjét. Országos törekvés a munkaidőalap jobb kihasználásának bizto­sítása oly módon is, hogy a nagyobb ügyfélforgalmat le­bonyolító szervek és válla­latok úgy alakítsák munka­rendjüket, hogy a dolgozók ne csak munkaidőben intéz­hessék ügyes-bajos dolgai­kat. A tervek szerint — ahogy erről dr. Jancsurák Berta­lan vb-titkár tájékoztatta la­punkat —, 1987. január 1-től hétfőn és pénteken változat­lan időben, fél nyolctól ti­zenkettőig, illetve fél nyolc­tól tizenhárom óráig, csütör­tökön viszont reggel héttől tizennyolc óráig a teljes ügy­intézői létszámmal (95 dol­gozóval) az ügyfelek rendel­kezésére állnak. A keddi és szerdai napon belső ügyin­tézési feladatokat látnak el, de a pénzügyi osztály adó­ügyi csoportja és az ügyfél­­szolgálati iroda ezeken a na­pokon is fogad. Szombaton természetesen csak az anya­könyvi hivatalban dolgoz­nak. Ha a végrehajtó bizottság elfogadja a módosítást, ak­kor gyakorlatilag a hét min­den napján nyitott ajtókat talál az ügyfél a tanácson, nem lesz szükség arra, hogy munkaidőben intézze hivata­los ügyeit. A terv az, hogy a csütörtöki meghosszabbí­tott ügyfélfogadási rendet a nem tanácsi felügyelet alá tartozó vállalatok, továbbá az OTP és a takarékszövet­kezetek is átvegyék, hogy így egy napon mindenhol, minden ügy elintézhető le­gyen. Az egységes intézkedés ja­vítaná Kazincbarcikán a közhangulatot, s ez nem lé­nyegtelen egy olyan város­ban, ahol az embereket na­gyon is foglalkoztatja lakó­helyük fejlődése, mindenna­pi élete. Ezt a tényt bizo­nyítja annak a fórumnak a sikere is, melyet december 1-jén tartottak az Észak-ma­gyarországi Regionális Víz­műveknél. Ezen részt vett és a rendező szocialista brigád tagjainak kérdéseire vála­szolt — többek között — Új­helyi Tibor, a városi párt­­bizottság első titkára, Jan­csurák Bertalan, a tanács vb-titkára és Forgács Lász­ló, városi rendőrkapitány. Ujhelyi Tibor a legutóbbi KB-ülés határozatait ismer­tette, majd foglalkozott a város üzemeinek év vége előtti helyzetével, összefüg­gésben az egész országot érintő gazdasági feladatok­kal. A kérdezőket elsősor­ban a város kereskedelmi ellátása foglalkoztatta, töb­bek között az, hogy több fontos szakbolt hiánya miatt egyes termékekből szűkös a kínálat. Ezen úgy próbálnak segíteni, hogy 1987-ben új ABC-áruház nyílik a város­ban, a tervciklus végére pe­dig áfész-beruházásban ru­házati és iparcikk áruház épül. Kisebb szaküzletek, cipő- és ruházati boltok is nyílnak majd Barcikán. A lakosság jogos igénye, hogy a kis piac mellett egy vá­sárcsarnok is épüljön, sajnos erre ebben a tervciklusban nincs pénz. Mint az országban min­denütt, Kazincbarcikán is megváltozott a lakásépítések jellege. Elsősorban a magán­erős építkezéseket szorgal­mazzák és támogatják, ré­szint telkek biztosításával, másrészt a fiatal házasok pénzügyi támogatásával. Ed­dig erre évente 4 millió fo­rint állt rendelkezésre, jövő­re ezt az összeget emelik, s a kamatmentes, illetve vissza nem térítendő kölcsö­nökből emelik a támogatás mértékét, de számszerűen is nőhet az így építkező fiata­lok aránya. Mint dr. Jancsurák Berta­lan elmondta, az egészség­­ügyi ellátás javulására is van esély, a mindig zsúfolt rendelők gondjain enyhít a — 87—88-as években — kertvárosban megépülő or­vosi rendelő, mely két fel­nőtt és egy gyermek körzeti rendelőt, és egy gyógyszertá­rat foglal majd magába. Ar­ra különösen büszkék, hogy a megyében — Miskolc mel­lett — Kazincbarcika a má­sodik helység, ahol önálló gyermekfogászati (óvodai-is­­kolai) ellátás van. Egyedül az orr-fül-gégészeti szakren­deléssel van probléma, fej­lesztéséhez sem tárgyi, sem személyi feltételekkel nem rendelkeznek. A fórumon Fórizs Lajos, a városgazdálkodási vállalat igazgatója arról beszélt, hogy a lakásfelújítások rendje szerint először a 30 éves és ennél régebbi lakásokat, épü­leteket tatarozzák, illetve újítják fel. Nagy teher a vál­lalat számára a városban és a városkörnyéken a házi szemét elszállítása. Gépko­csiparkjuk elöregedett, emi­att gyakran van kiesés, nem tudják mindig időben elszál­lítani a szemetet, s ezért nem lehet szó egyelőre a zártkerti részen lakók kéré­sének teljesítéséről sem, hogy őket is kapcsolják be e szolgáltatásba. A sikeres, jó hangulatú fórumon szóba került egy ifjúsági ház felépítésének terve is, erre azonban a kö­zeli jövőben nem kerülhet sor. (szatmári) A tanácsi munka tervezése Mezőkövesden Tegnap­ tartotta ülését a Mezőkövesdi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület először jelentést hallgatott meg a káder- és személyzeti munkáról, majd javaslat hangzott el a tanács és a végrehajtó bi­zottság 1987. évi munkater­vére. Ennek összeállítása so­rán arra törekedtek, hogy a különböző jogszabályok­ban, határozatokban előírt feladatok mellett az aktuá­lis városfejlesztési, társada­lompolitikai, valamint a lakosság érdekeit alapvető­en érintő kérdések kerülje­nek napirendre, így ki­emelt feladat Mezőkövesd gázellátása, az úthálózat korszerűsítése, a sportcsar­nok megépítése, a település­­fejlesztési hozzájárulásból, valamint a lakásépítkezések segítése. A végrehajtó bizottság ezt követően megvitatta a vá­rosgazdálkodási vállalat VII. ötéves tervének ingatlanke­zelési programját és a költ­ségvetési üzem 1987. évi elő­­zetes feladattervét is. Sok pénzért kevés udvariasság D. J.-ék elég sokáig gyűj­tögették azt a tízezer forin­tot, amit egy rekamié vá­sárlására szántak. Nem min­dennapi vásárlás — nem mindennapi izgalommal vá­logattak tehát a minap az egyik miskolci áruház érté­kes bútorai között. Nagy örömükre az első emeleten találtak is egy tetszésüknek megfelelő, kényelmes heve­­rő-alkalmatosságot. Örömü­ket nem zavarta, hogy az el­adó közömbös képpel blok­kolta az árut, de az már ugyancsak lehangolta őket, hogy mintegy háromnegyed órába tellett, amíg a reka­mié a szállító autó tetejére került... Eddig küldözgették ugyan­is D. J.-éket az emeletről a földszintre, a földszintről az emeletre. Mert a pénztár lent van, az áru fent van, s a fent lévő árut még lift­tel sem olyan egyszerű le­vinni, főleg ha nincs segít­ség, mert az egyik sétálgató eladó férfinak a keze fáj, a másiknak a dereka ... Egyébként is ugye az el­adóknak nem kötelességük az ilyesmi, és hagyjuk már az emberi segítőkészség, az udvariasság hangoztatá­sát.. A kereskedelmi ud­variasság bizonyítására pe­dig már számtalan jó pél­da van (hogy most csak egyet említsek: a Vologda lakótelepi ABC-áruházban még a zsemle vásárlását is megköszöni az egyik eladó­kislány), tehát D. J.-éknek semmi okuk arra, hogy ki­fogásolják a kiszolgálást. Csakhogy másnap éppen D. J.-ék szomszédai (K. L.-ék) hasonlóképpen, teljes kö­zönyt tapasztaltak az el­adók részéről egy fotelágy vásárlásakor. Azért a po­tom 7 ezer forintjukért... (r. a.) ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Önköltséges ülés Szilvásváradon Sokan vannak, akik nem jutnak évről évre kedvez­ményes szakszervezeti be­utalóhoz, és önköltséges jeggyel is szívesen eltölte­­nének néhány napot vala­melyik hegyvidéki üdülőben. Részükre ajánlhatjuk — ka­rácsony és újévi időszak ki­vételével, mivel 1986 decem­ber végén már minden hely foglalt­a a szilvásváradi SZOT-üdülőhöz tartozó té­liesített kempinget, amely a kedvezményes beutaltakat csak március végétől novem­ber elejéig fogadja, míg 1987 első negyedévében ön­költséges vendégeket vár. Az üdülőkomplexumhoz tarto­zik: az 1982-ben korszerűsí­tett egyemeletes kastély, a konyha, az étterem, a pres­­­szó, és a két kempingtelep. A neobarokk stílusú kas­télyban — amelyet Pallavi­­cini őrgrófok a múlt század elején építtettek —, össz­komfortosak a szobák, tár­salgó, presszó is van az épü­letben. Itt egész éven át fo­gadják a kedvezményesen üdülőket. Előfordulhat azon­ban, hogy néhány napig itt is található két-három üres szoba, amely ugyancsak igénybe vehető önköltsége­sen. Az első osztályú kem­ping négy könnyűszerkeze­tes faházból áll, ahol a szo­bákhoz zuhanyfülke és mel­lékhelyiség is tartozik, ös­­­szesen negyven személy he­lyezhető el a nyolc két­ágyas és a szintén nyolc há­romágyas szobában. A má­sik kempingcsoport harminc­négy kis házból áll, két­ágyas, zuhanyfülkés szobák­kal, de itt a mellékhelyiség külön épületben van. Az első osztályú önköltsé­ges üdülés ára — szállás és napi háromszori étkezés — jelenleg 220 forint, míg a másodosztályért 190 forint a szakszervezeti tagoknak. A nem szakszervezeti tagok is üdülhetnek önköltségesen, de ők valamivel többet fizet­nek. Az első osztályú elhe­lyezésért személyenként na­pi háromszázhatvan, míg a másodosztályért háromszáz forintot fizetnek. A szak­munkástanulók térítési díja egységesen napi száznegy­venhárom forint, míg a gyermekeké százharminc fo­rintba kerül. Ugyanis a szü­lők, vagy nagyszülők gyer­meküket, illetve unokájukat magukkal vihetik az önkölt­séges beutalásra. Szilvásváradot és környé­két talán szükségtelen be­mutatni, hiszen a fővárostól százhetven kilométer távol­ságra fekvő festői helyet nemcsak a lovassportok sze­relmesei közül keresik fel évente több ezren, hanem­ a kirándulók is rendkívül ked­velik. A Szalaj­ka- patak ter­mészetvédelmi területté nyil­vánított völgye minden év­szakban vonzza a látogató­kat. A helyi nevezetességek kö­zé tartozik a lótenyésztés­történeti kiállítás, amely közvetlenül az üdülő mellett látható. Ugyancsak az üdü­lő közelében található az 1826-ban, Hild József tervei alapján épített klasszicista stílusú református templom, valamint az Orbán-házban 1983-ban megnyílt múzeum, ahol a hat teremből álló ki­állításon a földtörténeti em­lékek mellett helyet kaptak a Bükki Nemzeti Park bota­nikai és zoológiai ritkaságai is. Továbbá megtekinthető még a Szalajka völgyében található szabadtéri erdésze­ti múzeum. A környéken számtalan a sétákra, gyalogtúrákra alkal­mas kirándulóhely, a neve­zetesség: az Istállóskői bar­lang, a Szalajka-völgyből elágazó Horotina-völgy, Szarvaskő, Tarkő, az Árpád­kori bélapátfalvi apátsági templom. Fél- és egész napos kirán­dulásokra is bőven van le­hetőség: Bükkszékre, Egerbe, Ózdra, Parádra, valamint Zsórifürdőre lehet rövid idő alatt eljutni. Nemcsak a szánkózni és síelni vágyók, hanem az er­dei sétákat kedvelők, a ter­mészetet szeretők számára is élményt, kikapcsolódást nyújt néhány szilvásváradi nap. B. J. : A múlt század elején épült a neobarokk stílusú kastély Szilveszteri pezsgő Jó pezsgőellátást ígér ter­mékeiből szilveszterre a Hungarovin Borgazdasági Kombinát, amely újfajta pezsgőt is forgalomba hoz. A kombinát Törley Pezs­gőgyárában hetek óta nyúj­tott műszakokban palackoz­nak. Nyolcféle pezsgőből na­ponta 200 ezer üveget tölte­nek meg, s szállítanak az üzletekbe és exportra. Az elmúlt napokban a mintegy félszáz gépkocsiból álló jár­műparkjukat Volántól bérelt tehergépkocsikkal egészítet­ték ki, hogy a megnöveke­dett szállítási feladatoknak eleget tehessenek. A Törley Pezsgőgyár új­donsággal jelentkezett. A „Francois Jubileum” elneve­zésű, félédes pezsgőt a Francois pezsgőüzem száz­éves alapításának jubileu­­mára novemberben palac­kozták először; az üzletekbe decemberben több mint 10 ezer palackkal küldenek. A Hungarovin 1986-ban várhatóan összesen mintegy 28 millió palack pezsgőt gyárt. Tizenegymilliót bel­földre szállítanak, a többit exportálják. Az elmúlt he­tekben növekvő érdeklődés mutatkozott a pezsgőik iránt a nyugat-európai piacon és Kanadában. A közelmúltban újabb mintákat kértek tő­lük francia és NSZK-beli kereskedelmi cégek is. A mögöttünk levő nyáron, de a hónapokig tartó aszály miatt még késő ősszel is ijedten kaptuk fel a fejün­ket, valahányszor robogó tűzoltókocsik vijjogását hal­lottuk, köztük a Bodrog és a Hernád menti tájon gyakran a sátoraljaújhelyi tűzoltó-parancsnokság kocsi­jait is. Ezek már nem a ré­gi laktanyából indultak és indulnak tűzvédelmi mun­kára, hanem egy nagyobb, tágasabb épületből, ahová a közelmúltban települtek át. A csaknem százéves öreg tűzoltólaktanya ugyanis már szűknek bizonyult a nagy teljesítőképességű, modern kocsik és a korszerű felsze­relések számára. A történel­mi emlékeket, értékes ha­gyományokat ápoló város pedig felújította a hegyol­dalra „felfutó” iHecske nevű városnegyed alján emelt ré­gi laktanyát, amely — amint a falán levő szürke már­ványtábla megörökítette — „Zemplén vármegye és Sá­toraljaújhely város közönsé­ge kegyes adományaiból Bydeskuthy Sándor és Dó­­kus Gyula főpatrónusok buz­­gólkodása mellett építtetett az 1888. évben”. Az emléktáblán jelzett dátumnál természetesen sok­kal nagyobb múltja van Sá­toraljaújhelyen a tűzoltóság­nak. A város történetében gyakran olvashatunk pusz­tító tüzekről. A régi, külö­nösen a középkori száza­dokban a náddal, zsindellyel fedett tetők könnyen lángra lobbantak, s nem egy eset­ben egész utcasorok váltak a tűz martalékává. Ez tör­tént 1827-ben a város tör­ténelmi magját alkotó Ba­rátszeren is, ahol Kossuth szülei laktak a mai Móricz Zsigmond utcában levő egy­szerű, földszintes házban. Kötelességének érezte hát a városi és a vármegyei köz­életbe fiatalon bekapcsolódó Kossuth egy „ütőképes” tűz­oltótestület megalakítását, amelynek számára tűzvédel­mi tervezetet is készített. Egy másik, a i­ecskén lé­vő négyszintes toronynál ré­gibb emlék is bizonyítja az újhelyi tűzoltóság évszáza­dokra visszanyúló történetét. A város közepén, a barokk szépségekkel ékes római ka­tolikus templom tövében van ugyanis egy omlatag kőosz­lop, amelyet a tűzoltók és a kéményseprők védőszent­jének, Szent Flóriánnak ál­lított 1764-ben a Felső-ma­gyarországi Kéményseprő Mesterek Szövetsége. Az oszlopot legutóbb 1922- ben felújították, de napja­inkban olyan omlatag álla­potban van, hogy a mohos, málladozó követ ma már szinte alig lehet észrevenni. A rajta lévő latin szöveg sorai, betűi is elkoptak, szétmorzsolódtak. Nehezen összerakva ez a könyörgés olvasható: „Oh, Sancte Flo­riane, Averte a nobis incen­­dia, Te rogamus!” Magya­rul: „Oh, Szent Flórián, ar­ra kérünk, hárítsd el felő­ltünk a tűzvészeket!” Florianus ugyanis tűzoltó centurio, vagyis százados volt a római császár sere­gében. A 3. század közepe táján, egyesek szerint 240- ben született keresztény szü­lőktől az alsó-ausztriai Zeiselmauer közelében. A keresztények üldöztetése ide­jén ő is áldozatává lett a rómaiak bosszújának: a po­gány katonák halálra kínoz­ták és az Enns folyóba ve­tették. Később a keresztény­ség mártírjai között tisztel­ték, szentté avatták és a tűz­oltók, kéményseprők céhe védőszentjévé választotta. A Kecske alján levő tűz­oltótorony szépen sikerült felújításához hasonlóan az omladozó Flórián-szobor is megérdemelné a renoválást, s a tűzoltók és a kémény­seprők együttesen bizonyára megtalálnák ennek a mód­ját. Ezzel nemcsak a sátor­aljaújhelyi, hanem az or­szágos tűzoltóság és a ké­ményseprő céh történetének is két és negyed százados értékes emlékét mentenék meg az egyébként hamaro­san bekövetkező végpusztu­lástól. Hegyi József Diák-Divat Szövetkezet Az építőtábori butikháló­zat örökébe és helyébe 1987 januárjától a Diák- Divat iskolai szövetkezet lép. A Kereskedelmi és Ven­déglátóipari Főiskola égisze alatt és hallgatóinak szor­galmas munkája nyomán alakult Diák-Divat Szövet­kezet januártól kezdődően nemcsak a nyári idényre készül, hanem folyamatosan szervezi az öltözékek terve­zését és előállítását. A Di­ák-Divat, több főiskola és szakmunkásképző tanulóinak munkájával elkészült kol­lekcióit a forradalmi ifjúsá­gi napok idején mutatja be, az ország több városá­ban.

Next