Észak-Magyarország, 1987. március (43. évfolyam, 51-76. szám)

1987-03-26 / 72. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Csökkent az üzemi balesetek száma (Fémiátás az T. öldalröT) szátban nagyobb, a gépipar­ban kisebb mértékben mér­séklődött az üzemi balese­tek aránya. Az előadó meg­említette, hogy az építőipar területén növekedés figyel­hető meg, viszont az építő­anyag-iparban kisebb mér­tékű javulás mutatkozik. Nagy problémát jelent az alkoholtól mentes munka­végzés megkövetelése és an­nak realizálása. Általában a mezőgazdaságban — főként a termelőszövetkezetekben — az élelmiszeriparban, a közlekedési ágazatban, a ke­reskedelemben, a vendéglá­tó- és könnyűiparban kedve­zően alakultak a baleseti mutatók. A szövetkezeti ipar munkavédelmi helyzetét bi­zonyos fokú javulás jellem­zi, ezzel szemben a kisipar­ban romlott a helyzet. Az energiaiparban és az álla­mi mezőgazdasági szektor­ban növekedett a halálos ki­menetelű balesetek száma. Az előadó a továbbiakban kitért rá, hogy a jövőben főként a megelőzésre kell gondot fordítani, hiszen ez­zel elejét lehet venni a bal­eseteknek. Tavaly több mint tízezer államigazgatási in­tézkedést kellett foganatosí­tani, s az előírásokat súlyo­san megszegőkkel szemben csaknem félmillió forint bír­ságot szabtak ki. A konferencia további ré­szében Gulyik Zsolt, az SZMT titkára értékelte a megyei iparági munkavédel­mi versenyben részt vett vál­lalatok, intézmények mun­káját. Többek között elmond­ta, hogy az érintett gazdál­kodó szervezetek tavaly csaknem kétmilliárd forintot fordítottak a munkakörül­mények, az egészségügyi feltételek javítását célzó fejlesztésekre, a környezet­­védelem javítására, oktatá­si célokra, s az új beruhá­zások biztonságos üzemelte­tésére. Szólt róla, hogy a munka­védelmi helyzet javulásához, a kedvezőbb munkakörül­mények létrejöttéhez jelen­tősen hozzájárult a szakszer­vezeti szervek különböző testületeinek eredményes ér­dekvédelmi, érdekképvisele­ti munkája is. A szakszer­vezetnek­­ a jövőben is egyik alapvető feladata lesz az élet- és munkakörülmé­nyek folyamatos javításá­ban való aktív közreműkö­dés, a munkavédelmi tevé­kenység ellenőrzése, figye­lemmel kísérése. A konferencia befejező ré­szében Básti János, az SZMT vezető titkára és Per­­jési Zsolt átadta a legjob­baknak odaítélt díjakat és okleveleket. Az SZMT és a Borsod Megyei Munkavédel­mi és Munkaügyi Felügyelő­ség különdíját kapta az Észak-magyarországi Álla­mi Építőipari Vállalat, a Ti­szai Kőolajipari Vállalat, az Észak-magyarországi Regio­nális Vízmű és Vízgazdálko­dási Vállalat, a Dél-borsodi Állami Gazdaság. Az 1986. évi munkavédel­mi versenyben első helye­zést elért vállalatok: Mis­kolci Mezőgép Vállalat, Kis­motor- és Gépgyár Mezőkö­vesdi Gyára, Tiszai Vegyi Kombinát, Tiszai Erőmű Vállalat, Miskolci Közúti Igazgatóság, Borsod Volán, Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat, Bor­sod Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Dél-bor­sodi Állami Gazdaság, Észak­magyarországi MÉH Nyers­anyag-hasznosító Vállalat, Kazincbarcika és Vidéke Áfész, Észak-magyarországi Regionális Vízművek, Bor­sod Megyei Tanács Gyógy­szertári Központja. L. L. Telelottó-jutalomsorsolás Nyereményjegyzék az 1987. március 24-én megtartott tele­­lottó-j­utalo­msorsolásról, melyen a márciusi telelottó szelvények és a március havi előfizetéses szelvények vettek részt. A nye­reményjegyzékben az alábbi rö­vidítéseket használtuk: A Vásárlási utalvány (3000 fo­rint) B Dacia 1310 típusú személygép­kocsira szóló utalvány C Skoda 120 L típusú személy­­gépkocsira szóló utalvány D Szerencse-utalvány (30 000 fő­) Vásárlási utalvány (10 000 fo­rint) F Vásárlási utalvány (9000 fo­rint) G Vásárlási utalvány (7000 fo­rint) H Vásárlási utalvány (5000 fo­rint) I Vásárlási utalvány (4000 fo­rint) A nyertes szelvényeket 1987. április 16-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a sportfoga­dási és Lottó Igazgatóság címé­re (1875, Budapest V., Münnsch Kint­ Ferenc utca 15.) eljuttatni. 5 848 411 I 77 559 376 I 80 108 527 G 30 245 855 F 80 451 847 I 5 856 994 I 30 005 531 F 80 117 110 F 80 271 604 E 80 469 013 G 5 865 577 E 30 014 114 I 80 125 693 H 80 280 187 I 80 486 179 H 5 882 743 H 80 022 697 D 80 134 276 D 80 314 519 E 80 497 762 I 5 891 326 I 80 031 280 H 80 142 859 H 80 323 102 E 80 503 345 H 5 899 909 E 30 057 029 E 80 151 442 I 30 348 851 H­BO 520 511 I 5 908 492 H 30 065 612 H 80 185 774 I 80 357 434 H 80 529 094 E 5 917 075 I 80 074 195 I 80 211 523 E 80 366 017 H jj ° 5 £ 6 1160 G 5 934 241 F 80 082 778 C 80 220 106 F 80 408 932 I gjj 572 099 E 77 542 210 H 80 091 361 E 80 228 689 G 80 434 681 G 80 597 758 D Ki sem kell tennie a lábát! Csomagküldő sIKERA viLLjf­i szolgálatunk .........izi ajánlata: WM 6op-as, keverőtárcsás, , GYORSMOSOGÉP 15 kg ruha mosására KISMÉRETŰ. NAGY TELJESÍTMÉNYŰ, GÖRGŐKÖN KÖNNYEN MOZGATHATÓ. ...VIZET MELEGÍT. MOSÁS KÖZBEN MELEGEN TARTJA. A VÍZ HŐFOKA ELLENŐRIZHETŐ. A HASZNÁLT MOSÓVIZET KISZIVATTYÚZZA. Ára-2490 Ft Postán, utánvéttel házhoz ■=küldjük, a SZÁLLÍTÁS. DÍJTALAN - amíg KarMkwMmi Vállalat BUDAPEST. Pf. 24. 1361 Kádár János fogadta C. L Sulzbergert Kádár János, az MSZMP főtitkára szerdán fogadta C. L. Sulz­­bergert, a New York Times párizsi tudósítóját. (MTI) Sajtóértekezlet Moszkvában (Folytatás az 1. oldalról) vesznek át azokból, mit va­lósítanak meg saját orszá­gukban, az minden egyes országnak belső ügye, amely­be a Szovjetunió nem avat­kozik bele — mondotta. Arr­a a kérdésre válaszol­va, úgy gondolja-e, hogy a Nyugatnak fölénye van a hadműveleti-harcászati ra­kéták számát tekintve, Va­­gyim Loginov egyszerűen így válaszolt: „Nem gondo­lom.” Hangsúlyozta ugyan­akkor, hogy a Varsói Szer­ződés tagállamainak javas­latai értelmében minden fegyverfajta vonatkozásában a csökkentés és nem pedig a növelés révén kell meg­teremteni a pontos számbe­li egyensúlyt. Szőrös Mátyás megbeszélései az USA­-ban (MTI) • Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára, az Ország­­gyűlés külügyi bizottságának elnöke, aki Dante Fascell, az amerikai képviselőház külügyi bizottsága elnöké­nek meghívására tesz láto­gatást az Egyesült Államok­ban, szerdán New Yorkban megbeszélést folytatott Ja­vier Pérez de Cuellarral, az Egyesült Nemzetek Szerve­zete főtitkárával. A megbeszélésen áttekin­tették a főbb nemzetközi kérdéseket. Szóltak arról, mit tehet az ENSZ a népek békés együttműködésének elősegítésére. Szűrös Mátyás hangsúlyozta, hogy hazánk továbbra is tevékenyen részt vesz a világszervezet és an­nak szakosított szervei tevé­kenységében, hatékony tá­mogatást kíván nyújtani az ENSZ célkitűzéseinek meg­valósításához. A találkozón részt vett Esztergályos Ferenc, hazánk állandó ENSZ képviselője. Szűrös Mátyás látogatást tett New York polgármeste­rénél, Edward Kochnál. A szívélyes hangulatú eszme­cserén szó volt a magyar— amerikai kapcsolatokról, a városok közötti együttmű­ködésről. A találkozón jelen volt Házi Vencel, hazánk washingtoni nagykövete és Bánlaki György, New York-i főkonzul. A kínai parlament 5. ülésszaka (MTI) • Szerdán, helyi idő szerint, délután három órakor megkezdődött Pe­­kingben a kínai 6. Országos Népi Gyűlés (parlament) 5. ülésszaka. A megnyitóülé­sen Peng Csen, az Országos Népi Gyűlés Állandó Bizott­ságának elnöke elnökölt, s 2719 képviselő volt jelen. Az elnökségben helyet foglalt a Kínai Kommunista Párt és a központi kormány számos vezetője, közöttük Hu Jao­­pang, a Kínai Kommunista Párt KB Politikai Bizottsá­ga Állandó Bizottságának tagja, a párt volt főtitkára, aki januári lemondása óta első íziben jelent meg a nyil­vánosság előtt. A parlament tizenhat na­pos ülésszakának első plená­ris ülésén Csao Ce-jang mi­niszterelnök, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bi­zottságának ügyvezető főtit­kára terjesztette elő a kor­mány munkájáról szóló, 20 000 kínai írásjelből álló (53 gépelt oldal terjedelmű) beszámolót. A beszámoló foglalkozik a kínai belpoliti­kai helyzettel, a gazdasági és a politikai feladatokkal, különös tekintettel a reform és a nyitási politika folyta­tására, illetve a burzsoá li­beralizmus elleni harcra. 1987. március 26., csütörtök Régi ismerősök, új kérdésekről A brit kormányfő moszkvai látogatása (MTI—Panoráma) — Már­cius 28-án kezdődik Moszk­vában Margaret Thatcher miniszterelnök hivatalos lá­togatása. Az esemény jelen­tőségét már önmagában jel­zi, hogy 12 éve nem tett brit kormányfő hivatalos lá­togatást a Szovjetunióban. A mostani megbeszélésekre rá­adásul olyan időszakban ke­rül sor, amikor a szovjet le­szerelési javaslatok nyomán reális esély nyílt arra, hogy az Európában telepített szov­jet és amerikai közepes ha­tótávolságú rakéták kérdé­sében megállapodjanak, ami­ lökést adhatna a többi fegy­vertípusokkal kapcsolatos tárgyalásoknak is. A látogatás jelentőségét hangsúlyozva, Borisz Pjadi­­sev helyettes külügyi szóvi­vő elmondta, hogy a megvi­tatandó kérdéskörbe a két­oldalú kapcsolatokkal és a nemzetközi helyzettel össze­függő problémák egyaránt beletartoznak. Mindkét té­makörben vannak nyitott kérdések, így a két ország vezetőinek lesz miről eszmét cserélniük. Nagy-Britanniának meg­vannak a lehetőségei arra — hangsúlyozta a közelgő esemény kapcsán a Pravda —, hogy hozzájáruljon a nemzetközi légkör javításá­hoz. A szovjet fővárosban felfigyeltek arra, hogy kez­detben a brit kormány ked­vezően reagált a közepes ha­tótávolságú rakétákkal kap­csolatos javaslatra. De az sem kerülte el a figyelmet, hogy Londonban mindazon­által „a Nyugat határozott­ságának és egységének” ered­ményéről „a Szovjetunióra gyakorolt nyomás fenntartá­sának szükségességéről is szó esett”. Ugyancsak figye­lemre méltó, hogy Nagy- Britannia — Franciaország­hoz hasonlóan — egyelőre nem mutatkozik késznek a saját nukleáris erői fejlesz­tésével kapcsolatos tervei­nek módosítására. Várakozás előzi meg te­hát a látogatást, elsősorban abban a vonatkozásban, mit hoz magával a brit kormány­fő. A szovjet fél figyelem­mel kísérte Thatchernek a látogatás előtt, az ország NATO-szövetségeseinek kö­rében folytatott konzultáció­it, így szovjet részről azzal számolnak, hogy a minisz­terelnök bizonyos mértékig a nyugat-európai országok véleményét is képviseli majd a tárgyalásokon. Ez ismét csak az eszmecsere fontos­ságát támasztja alá. Pjadisev szóvivő megálla­pította, hogy a látogatás lég­köre szempontjából nem volt szerencsés Margaret Thatcher március 21-én el­mondott beszédének hang­vétele. A beszédben — eset­leges választási megfontolá­sokból — a kormányfő a Szovjetunióra nézve több barátságtalan kijelentést tett. A leszereléssel, az emberiség fennmaradásával kapcsolatos kérdéseket nem lehet vá­lasztási elképzelések függvé­nyeként kezelni — hangsú­lyozzák joggal a Szovjet­unióban. A kétoldalú kapcsolatokat az utóbbi években is befo­lyásolták különféle kisebb­­nagyobb horderejű „ügyek” — „családegyesítési” problé­mák, diplomáciai kiutasítá­sok. A kereskedelmi kapcso­latok állapotát Moszkvában nem minősítik rossznak, hangsúlyozzák azonban, hogy lehetőség van azok bővíté­sére, hiszen a szigetország csak hatodik a Szovjetunió legnagyobb tőkés partnerei­nek sorában. Az SZKP KB főtitkára és a brit kormányfő régi isme­rősök. Mihail Gorbacsov 1984 decemberének végén — mint a Politikai Bizottság tagja, az SZKP KB titkára —, parlamenti küldöttség élén látogatást tett London­ban. Margaret Thatcher ak­kor nem rejtette véka alá, hogy Mihail Gorbacsov ked­vező benyomást tett rá. Há­rom hónap múlva Moszkvá­ban, Konsztantyin Csernyen­­ko temetésekor újra talál­koztak. Az SZKP KB újon­nan megválasztott főtitkára már akkor hangsúlyozta, hogy Nagy-Britanniának is módja lenne elősegíteni a világhelyzet javítását. Ez a mondanivaló ma is időszerű. Megalapozzák, hangsúlyt adnak neki azok a kezdeményezések, amelye­ket a Szovjetunió az azóta eltelt két évben tett. A régi ismerősök tehát olyan — minőségileg új — helyzetben cserélhetnek esz­mét, amely a Szovjetunió­ban meggyökeresedett új po­litikai gondolkodásmód ered­ményeként jött létre. (MTI—Panoráma) — A belgrádi 4. kerületi bíróság a közelmúltban pontot tett egy három éve megindított per végére: elutasította Jo­­szip Broz Tito özvegye, Jo­vanka Broz, valamint a né­hai jugoszláv köztársasági elnök előző házasságaiból született két fia, Zsarko és Miso részben együttesen, részben külön-külön benyúj­tott keresetét bizonyos in­gatlan és ingó vagyontár­gyak, továbbá szerződ hono­ráriumok ügyében. Jovanka Broz a kerületi bíróság íté­letét a szerb köztársasági bíróságon nyomban megfel­lebbezte ... Jovanka Broz a perben azt követelte, hogy az ő tulaj­donába menjen át Joszip Broz Tito számos olyan in­gatlana és ingósága, amely volt férje halála után, tár­sadalmi tulajdonba került. Követelése 77 tételből áll. Ezek között szerepel Brioni szigetén az ún. Fehér Villa, a belgrádi Uzsicska utca 15. szám alatti rezidencia, öt olyan személygépkocsi, ame­lyeket az elhunyt államfő ajándékba kapott, valamint értékes szőnyegek, étkező-, teás- és kávézókészletek, briliánsokkal díszített aranyékszer-gyűjtemény, va­dászfegyverek, festmények, szobrok, óragyűjtemény stb. Mindezek olyan államférfi­ak, politikusok és vállalati kollektívák ajándékai, akik­kel Tito elnök életében, Jo­vanka Broz társaságában, látogatásai, utazásai során, bel- és külföldön találko­zott. Jovanka Broz követeli, hogy neki adják át Joszip Broz Tito száznál több hazai és külföldi kitüntetését, amelyek közül néhány kivé­teles művészi és anyagi ér­tékű és jelenleg a belgrádi emlékközpont múzeumában található. (A szakértők csu­pán a Szovjetuniótól kapott, gyémántokkal díszített ér­demrendet, amelyet Sztálin adott át, legkevesebb 1 mil­lió dollár értékűre becsü­lik.) A perben az alperest, a jugoszláv államelnökséget, a szövetségi jogvédő hivatal képviseli. Mivel Joszip Broz Tito végrendelet nélkül hunyt el, két koronatanúja van: Nikola Ljubicsics, a ju­goszláv államelnökség jelen­legi tagja és Branko Miku­­lics, a szövetségi kormány mostani elnöke. Nikola Ljubicsicsnak a né­hai elnök egy beszélgetés során azt mondta, hogy ha­lála után ne szülőfalujában, Kumrovecben, ne a szut­­jeszkai csatatéren, ahol a hitleristák elleni legendás ütközetet vezette, hanem Belgrád­ban, éspedig az Uzsicska utca 15. szám alat­ti magánlakása mellett épült ún. Virágházban temessék el. Branko Mikulicsnak pe­dig 1979 novemberében ki­jelentette, hogy minden in­gatlan és ingó vagyona a JKSZ Központi Bizottságát illeti. E meghagyás ala­pján dön­tött úgy az államelnökség, hogy az elnök halála után, özvegyének az Uzsicska ut­cai villa helyett más lakó­helyet ajánl fel. Miután Belgrád­ban egyetlen olyan villa sem akadt, amelyet Jovanka Broz véglegesen el­fogadott volna, 100 millió dináros költséggel az Uzsics­ka utca szomszédságában egy új, ízlésének megfelelő lakóházat építettek számá­ra. Ez a per ideje alatt el­készült, de Jovanka Broz nem hajlandó átvenni. Röviddel a per kezdete után a jugoszláv parlament gyorsított eljárással rövid, 239 szavas törvényt alkotott ,,a Joszip Broz Tito életével és munkájával kapcsolatos hagyaték társadalmi tulaj­­donba vételéről.” A belgrádi 4. kerületi bíróság a tárgya­lás során ehhez tartotta ma­gát. Jovanka Broz közben megkapott számos használa­ti tárgyat, egy nagy értékű nyakékgyűjteményt, arany fülbevalókat, gyűrűiket, bri­liáns kövekkel díszített arany ékszereket, drágakö­veket, amelyek nagyobb ré­szét akkor kapta ajándékba, amikor Titóval bel- és kül­földi utakon járt. A legma­gasabb párt és állami tiszt­ségviselőkével azonos nyug­díjat állapítottak meg, és folyósítanak részére. Jovanka Broz védügyvéd­­jei most elvitatják a Tito hagyatékának államosításá­ról hozott törvény alkot­mányosságát. A szerb köz­­társasági bírósághoz benyúj­tott fellebbezésükben han­goztatják, hogy a belgrádi, Uzsicska utca 15. szám alat­ti villa a néhai elnök ma­gántulajdona volt, s azt ál­lítják, hogy a Ti­tónak adott ajándékokat nem lehet tár­sadalmi tulajdonba venni. Jovanka Broz a kerületi bí­rósági per idején „nyílt le­velet” intézett az ország szá­mos vezető személyiségéhez és testületéhez, s követelé­sének mielőibbi teljesítését sürgette. A per tehát folytatódik és megosztja a közvéleményt. Mindenesetre azok vannak óriási többségben, akik saj­nálják, hogy Tito neve ilyen ügyben immár három esz­tendeje szerepel a nyilvá­nosság előtt. Jnvanka Broz pereskedése

Next