Észak-Magyarország, 1987. szeptember (43. évfolyam, 205-230. szám)

1987-09-01 / 205. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottságának lapja A csehszlovák kormányfő látogatása hazánkba Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének a meghívására hétfőn baráti munkalátogatásra hazánkba érkezett Lubomir Strougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke. A magas rangú vendéget és kíséretének tagjait Grósz Károly, Marjai József miniszterelnök-helyettes és Várkonyi Péter külügyminiszter fogadta a nemzeti zászlókkal díszített Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt: Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti és Kovács Béla, hazánk prágai nagykövete is. Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a déli órákban a Központi Bizottság székházában fogadta Lubomir Strougalt, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagját, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a két országban végbemenő társadalmi-gazdasági megújulási és reformfolyamatok tapasztalatairól, az időszerű (Folytatás a 2. oldalon) Kádár János az MSZMP KB székházában fogadta Lubomir Strougalt. A találkozón jelen volt Grósz Károly Számvetés Régen az aratás Péter-Pál napján kezdődött, s augusztus 20-ig tartott. A korszerű gabonatermesztés már régen nem kötődik e dátumokhoz, ám az idei betakarítás épphogy befejeződött az új kenyér ünnepének napjáig. Hogyan zajlott az aratá? Milyen a búza? Számadásra kértük fel Hartman Bálintot, a megyei TESZÖV titkárát. — Kezdjük a beszélgetést visszatekintéssel. Bizony, az elmúlt év ősze nem kedvezett a gabonavetéseknek. Ismert mindenki előtt, hogy akkoriban igen száraz ősz volt, rendkívül nehéz munkával sikerült csak az őszi vetést időben és megfelelően elvégezni. A legnagyobb gondot pedig az okozta, hogy az elvetett magok nem keltek ki. Egyszerűen nem tudtak kikelni, mert nem volt nedvesség a talajban. A gabonatábláik nagyobb része tehát tavasszal zöldellt ki először, márciusban, áprilisban erősödött a vetés. A májusi időszak viszont bizakodásra adott okot. Az akkori időjárás ugyanis kedvezett a kalászosoknak. Betakarításra 72 240 hektáron érett őszi búza, 1036 hektáron rozs, 1555 hektáron tavaszi árpa. Összesen 04 336 hektáron arattunk kalászos gabonát. A betakarítás a tervezettől és a korábbi szokásoktól eltérően, mintegy két hetet késett. Ennek oka elsősorban a májusi ,hűvös, csapadékos időjárás, illetve az, hogy utána a kánikulai szárazságban egy kényszerérési folyamat indult meg. Lényegében július 13-án kezdhették el a közös nagyüzemekben az aratást, és a többség augusztus közepére, vagyis az új kenyér ünnepére végzett a munkáikkal. Az elhúzódó aratásnak több oka volt. Szövetkezeteink összességében mintegy 650 kombájnnal rendelkeznek, ennek túlnyomó többsége az NDK- ból behozott, úgynevezett E- típusú arató-cséplő gép. Van Claas Dominator, s több korszerű nyugati gép, ám megtalálhatók a régi SZK- típusúak is. Köztudott, hogy az E—512-es és 516-os típusokhoz kevés az alkatrész. Ennek ellenére jól sikerült a gépek felkészítése az aratásra. A korábbi években a betakarítási munkákat több vendégkombájn is gyorsította. Az idén viszont, miután az országban szinte egyszerre érett be a búza, kevesebb arató-cséplő gép jött más megyéből és az országhatáron túlról. Az üzemek ezért jobb munkaszervezéssel igyekeztek felgyorsítani a tempót. Hogyan alakultak a termésátlagok, milyen az idei búza? — Pontos adataink nincsenek. Annyi bizonyos, hogy a tervezettől elmaradtunk, a termés mennyiségét illetően. Érdekességként említem, hogy hajdanán azt mondtuk: áprilisi árpa maradjon a zsákban. Árpát vetettünk még áprilisban is, s ennek ellenére ebből a növényből tisztességes hozamokat tudtunk betakarítani. A termés átlaga közel azonos a búzáéval, amelyet most hektáronként 3,7—3,8 tonnás átlagra becsüljük. A Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat (Folytatás a 3. oldalon) Megkezdődött az új iskolaév Kettős jubileum jegyében Nemzetközi szimpózium kezdődött az egyetemen Százötven résztvevő, ötven előadás Augusztus 31-én, hétfőn délelőtt ünnepélyes keretek között nyílt meg a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen az a 3 napos tudományos nemzetközi tanácskozás, melyen 150 hazai és külföldi szakember vesz részt, s akik áttekintik a drótgyártás külföldi és hazai helyzetét, a fejlesztési lehetőségeket. A rendezők, így a Gépipari Tudományos Egyesület Borsod Megyei Szervezete, a December 4. Drótművek, a Magyar Kábel Művek, a Nehézipari Műszaki Egyetem, valamint a Miskolci Akadémiai Bizottság két hazai esemény — 150 éves a hazai drótkötélgyártás és 75 éves a December 4. Drótművek — alkalmából szervezte a konferenciát. A délelőtt tíz órakor megtartott ünnepélyes megnyitón elsőként Terplán Zénó egyetemi tanár, a GTE elnöke köszöntötte a megjelenteket. Ezt követően Ladányi József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Tanács elnöke mondott köszöntőt. Többek között szólt arról, hogy a megyei párt- és tanácsi vezetés örömmel veszi: ismét a borsodi műszaki felsőoktatási központ ad otthont egy nemzetközi tudományos szimpóziumnak. Meggyőződésem, hogy ez a háromnapos eseménysorozat tovább erősíti majd az ágazaton belüli gyártók és a termékeket felhasználók kapcsolatát, hiszen az előadások jó alkalmat nyújtanak majd a sokoldalú eszmecserére, a tapasztalatok átadására. A továbbiakban rövid áttekintést adott megyénkről, különös tekintettel az iparban betöltött szerepéről. Emlékeztetett arra, hogy az ország ipari termelésének 10 százalékát a mi megyénk állítja elő, és ezen belül a kohászati termékek kétharmada az itt található nagyüzemekből származik. Kitért rá, hogy megyénk gazdálkodását érzékenyen érintette a kohászat jelenlegi válsága, s az elkövetkezendő időszakban sürgős tennivalók sokasága vár ránk, így többek között jelentős javulás szükséges a feldolgozottsági szintben. Mivel a műszaki fejlesztéshez szűkebb hazánkban is biztosított a szellemi háttér, a feladatok végrehajtása során az eddigieknél jobban kell építeni az alkotó emberek munkájára, a műszaki, szellemi erőforrásokra. A megyei tanács elnökének megnyitó szavait követően Fürjes Emil, az Ipari Minisztérium főtanácsosa tartott előadást „A magyar kohászat helyzete és távlati fejlesztése” címmel. Többek között szólt arról, hogy a világgazdasági változások érintették a magyar kohászati ágazatot is, különösen az alapanyagárak és a szállítási költségek hatottak kellemetlenül. S az együttes hatások a termelési volumen stagnálásához vezettek. Továbbá helyzetünket befolyásolja az is, hogy számos területen korszerűtlen technológiai berendezésekkel kénytelenek előállítani a termékeket. (Folytatás a 2. oldalon) Ladányi József, a megyei tanács elnöke köszöntötte a tanácskozás külföldi és hazai résztvevőit. Diósgyőri kohászok között Az LKM nemesacél hengerdéjének középsorán a hengerészek úgy látják, szakmájuk leértékelődött az utóbbi időben. Erről és egy szocialista brigád tagjainak életéről szól írásunk a 3. oldalon.