Észak-Magyarország, 1988. december (44. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-29 / 309. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 Alkotmányos szabályozás köztársasági elnöki funkció Az egyszemélyi államfői tisztség, nevezetesen a köz­­társasági elnök funkciójának létrehozása mellett foglaltak állást az új alkotmányt elő­készítő jogtudósok. Az alap­törvény nemrég kialakított szabályozásikoncepció-ter­­vezetében rámutattak: a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa — az Országgyűlés ál­tal választott és kizárólag országgyűlési képviselőkből álló testület, amely az ál­lamfői funkciókat gyakorol­ja — a magyar államszerve­zet hagyományaitól idegen szervezeti forma. Létrejötte óta, a legutóbbi időkig az Országgyűlés háttérbe szorí­tásának eszköze volt. Jogkö­rét a politikai gyakorlat a legfelsőbb népképviselet súlytalanná tételére használ­ta fel. Elkerülhetetlen lépés az Országgyűlést helyettesí­tő jogkör teljes megszünte­tése. Nem indokolt a kollek­tív államfő ,intézményének a további fenntartása, hi­szen az Elnöki Tanács ha­táskörébe utalt egyes jogkö­röket eddig sem a testület, hanem annak elnöke gyako­rolta. A köztársasági elnök viszony­lag autonóm állami vezető­ként, a hatalommegosztás egyik garanciájának szerepét hivatott betölteni — hang­súlyozták a koncepcióterve­zet készítői. Javasolták, hogy az új alkotmány külön fe­jezetben rendelkezzék a köz­társaság elnökéről. Szabá­lyozza az elnök feladat- és hatáskörét, jelölését és rá­­választását, felelősségét, fe­lelősségre vonását, az elnö­ki tisztség összeférhetetlen­ségét más funkcióval, illetve megszűnését. Az elnök feladat- és ha­tásköre meghatározásának kulcskérdése, hogy a hata­lommegosztás intézményesí­tése és a hatalomközpontosí­tás megakadályozása érde­kében mennyire erős elnöki jogkört akarnak konstruálni. Ettől függően a jogosítvá­nyok bővíthetők, egyebek kö­zött azzal, hogy a köztársa­sági elnök kihirdeti a törvé­nyeket, javaslatot tesz az Országgyűlésnek az Alkot­mánybíróság elnökére és tag­jaira, a miniszterelnök sze­mélyére, esetleg joga lehet a Parlament feloszlatására is. Nyomós indokok szólnak amellett — szögezték le a koncepció-tervezetben —, hogy az elnök megbízatásá­nak ideje ne essen egybe az Országgyűlés megbízatási idejével. Az elnököt az el­képzelések szerint az Or­szággyűlés választja — négy évre —, de megfontolásra ér­demes az a megoldás is, hogy közvetlenül az állampolgá­rok válasszák. A szakemberek az egyik lehetséges megoldásnak te­kintik azt, hogy az elnök személyére az Országgyűlés­ben képviseleti joggal ren­delkező társadalmi szerveze­tek, illetőleg legalább 50 or­szággyűlési képviselő tehet­nének javaslatot. A jelöltek közül titkos szavazással vá­lasztanák meg az elnököt. Az elnök nem lehet az Or­szággyűlés vagy más állami képviseleti testület, a kor­mány és az Alkotmánybíró­ság tagja, nem tölthet be más állami hivatalt, vezető párttisztséget, nem lehet bí­ró, illetve valamely párt ve­zető testületének tagja — hangsúlyozták a szakembe­rek. Az elnöki tisztség a meg­bízatás lejártával, az elnök halálával, avagy lemondásá­val, felelősségre vonásával, visszahívással, a feladatkör ellátását legalább egy éven át lehetetlenné tevő állapot­tal szűnne meg. Amennyiben az elnök feladatainak ellátá­sára tartósan képtelen lenne, megbízatása nem szűnne meg, hanem feladatkörét — helyettesítőként — az Or­szággyűlés elnöke látná el. Az elnök személye sérthe­tetlenséget élvezne, őt bün­tetőjogilag felelősségre von­ni — a tetten érés esetét ki­véve — nem lehetne. (MTI) Iskolaavató - kiállítással (Folytatás az 1. oldalról) s néhány helybeli kisiparos. A frissen felavatott­­ iskola jelentős mértékben hozzájá­rul a 2-es Számú Általános Iskola korábbi zsúfoltságá­nak enyhítéséhez, hiszen az új létesítmény tanulóinak döntő többsége ebből az is­kolából kerül át, s úgyne­vezett eltérő tantervű, B- tagozatos képzésiben része­sül. Az iskolaavatással egyidő­­ben nyílt meg az új épület aulájában Alsózsolca szü­löttjének, Mazsaroff Miklós festőművésznek a kiállítása. A több mint 30 festményt bemutató tárlat január 13-ig tekinthető meg, hétköznapo­kon 15—18 óra között. Úgy látszik, van aki lehet próféta hazájában. A szülőföld lakói, barátok, ismerősök tetszéssel fogadták Mazsaroff Miklós képeit. Fotó: Fojtán László Megtalálták Petőfi Sándor sírját? Valószínűleg a szovjet­unióbeli Szibériában nyug­szik Petőfi Sándor — ezt állítják a Megamorv Ka­zánfejlesztő Iroda munka­társai és egy filmforgató­csoport tagjai, akik a kö­zelmúltban a helyszínen jártak. Útjukról, a szerin­tük megtalált bizonyíté­kokról tájékoztatták az új­ságírókat, szerdán a Mik­roszkóp Színpadon. Morvai Ferenc nagyré­­dei vállalkozó, kazánkészí­tő kisiparos, az iroda ve­zetője és a Petőfi-kutatás anyagi támogatója az új­ságíróknak elmondta, hogy évente öt-hat millió forin­tot fordít különböző, általa fontosnak ítélt ügyek tá­mogatására. Ilyennek tart­ja a Petőfi-legenda tisztá­zását. Tudomást szerzett arról, hogy a szovjetunió­beli levéltárakban olyan dokumentumokat őriznek, amelyek bizonyítják, hogy Petőfi Sándort Szibériában, közelebbről Barguzinban temették el. Ennek tisztá­zására a Szovjetunióba utazott ki, ahol Balajthy András filmrendezővel és egy operatőrrel, valamint a Chemokomplex Külkeres­kedelmi Vállalat két mun­katársával igyekezett meg­ismerni a dokumentumo­kat, annak érdekében, hogy a költséges exhumá­lást megkezdhessék. Az ott tapasztaltak alapján úgy véli, hogy legkésőbb fél éven belül tisztázódik, ki fekszik abban a sírban, amelyről egyelőre még csak feltételezik: Petőfi Sándor nyughelye. Már ja­nuár 10-én útnak indul az öttagú expedíció. A ku­tatók végigjárják a kilenc várost, ahol megfordult, il­letőleg megfordulhatott Pe­tőfi. Morvai Ferenc beszámolt arról is, hogy a Szovjet­unió Minisztertanácsa mel­lett működő levéltár fő­igazgatója rendelkezésére bocsátotta a szabadság­­harcban részt vett, majd hadifogságba került ka­tonáknak a névsorát. Do­kumentumfilmet készítet­tek Kossuth és Bem tábor­nok megttalált leveleiről is. Mindezek alapján úgy vélik: bizonyított, hogy Pe­tőfi Sándor valóban a mai Szovjetunióban élt a sza­badságharc leverése után, és ott temették el 1856 má­jusában, Alekszandr Sztye­­panovics Petrovics néven. Az ügy végleges tisztázására 1989 nyarán kerülhet sor. Ekkor tárják fel a vélt Petőfi-sírt. A barguzini ta­nács elnökétől ehhez az engedélyt már meg is kap­ták. Az expedíció útjáról több­órás filmet készítettek, eb­ből félórás összeállítást mutattak be az újságírók­nak. * Fekete Sándor, az Új Tükör főszerkesztője, a té­ma egyik szakértője, az MTI munkatársának a saj­tótájékoztató után elmond­ta: a hosszú, évek óta fo­lyó vitát most már csak­ugyan le fogja zárni, ha feltárják a sírt, amelyről úgy­­ vélik, ott nyugszik Pe­tőfi. Véleménye szerint a bizonyítékul szolgáló ira­tok nem meggyőzőek. A vitához a mostani doku­mentumok nem adnak többletinformációt, az állí­tások történelmietlenek, bizonyítatlanok. Most már valóban csak az segít, ha exhumálják a sírt. Fekete Sándor elmondta azt is, hogy — mivel tárgyilagos kutatás folyik — ő maga is javasolta: a Soros-ala­pítvány részesítse ösztön­díjban Balajthy András filmrendezőt. Az ösztöndí­jat azonban nem ítélték meg Balajthy Andrásnak. (MTI) 1988. december 29., csütörtök Államminiszterré választása után Nyers Rezső azt mondta, hogy fő feladata a gaz­dasági és politikai reform összehangolása, valamint annak biztosítása, hogy a pénzügyi stabilizációt a távlati reformelképzelések­kel és ne azok ellenére hajtsuk végre. A parlament decemberi ülésszakán arról kér­deztük, hogyan kívánja ezt a programot végrehajtani, milyennek képzeli el a közel­jövő magyar tulajdoni szerkezetét. — Rövid távon stabilizálni a gazdaságot, megőrizni a gazdasági-pénzügyi egyen­súlyt, közben pedig megte­remteni a növekedés, a fel­zárkózás feltételeit — nem fából vaskarika ez? Nem le­hetetlenre vállalkozott ön? — A pártnak a politikai feladata, a kormány kor­mányzati problémája ma olyan, amit eddig senki sem vállalt fel és­ nem csinált. Minden reform, minden­ iga­zi reform a mindennapi élet logikájával gondolkod­va fából vaskarikának lát­szik. Hiszen ha már hétköz­napi politikával meg lehetne valósítani a reformot, akkor minden csak evolúciós úton mehetne előre. Mint ahogy egy házat építenének, min­dig ráraknának valamit, és csak ebből állna a politika. A politika viszont abból áll, hogy építjük a házat — ha már ezt a hasonlatot alkal­maztam —, aztán le kell bontanunk egy részét, he­lyette mást építeni, ha meg­van a műszaki terv, a ter­ven módosítani kell — ezek a reformok. — Mi újat hozott a kor­mányzatba? Mert az ön ál­tal említett, gazdasági és politikai reformok összehan­golásával, legalábbis elvben, már többen próbálkoztak, kevés sikerrel. — Én nem hoztam semmi újat, illetve igyekszem egy új szellemiséget szélesíteni — ez az új szellem már megvan, ezt nem kell felta­lálnom, hanem a meglévőt kell bátrabban és demokra­­tikusabban belevinni a gaz­daságpolitika szélesebb szfé­rájába, tehát, a kormányzás egészébe és a kormányzás körében dolgozó szakértői rétegbe. Most ez a feladat, ami egyet jelent a gazdasá­gi reformprogram újragon­dolásával és következetes kidolgozásával.­­ Ha jól tudom, azok a külföldi hitelek, amelyekhez ma hozzájuthatunk, hosszú távon nagyjából arra ele­gendők, hogy a külföldi fi­zetési kötelezettségeinknek eleget tehessünk. Tehát a kibontakozást saját forrás­ból, saját erőből kellene végrehajtani. Milyen belső tőkefelhalmozásra számítha­tunk? — Eddig csak a hitelek­ről beszéltünk, a működőtő­ke-importot viszont teljes egészében a dinamizálásra tudjuk felhasználni. — De hát a működőtőke, legalábbis ami eddig bejött, alig néhány százmillió dol­lár ... — Igaz, de már ez is va­lami, és ezt a fajta impor­­tot továbbra is mindenkép­pen növelni kívánjuk. Ép­pen az a mai helyzet kul­csa, hogy nem tudunk meg­szabadulni a fizetésimérleg­hiány egy részétől, évi mint­egy 400 millió dollártól, ha közben nem liberalizálunk. Ez a közbenső liberalizálás viszont egy esztendőre meg­akasztja a fizetési mérleg javulását. Ez a róka fogta csuka esete, ez az az ár, amit meg kell fizetnünk. . — Hogy világosabban kérdezzek rá a finanszíro­zásra, úgy tudom, egy új Marshall-terv elgondolása is az ön nevéhez fűződik. Ilyen Marshall-tervnyi nagyság­­rendű külföldi tőkebevonás nélkül, ön szerint van-e Magyarországnak reális le­hetősége a felzárkózásra? — Elméletileg igen, gya­korlatilag valószínűleg nem. Elméletileg igen, hisz' a tő­két és a technikát mi más formában is bevonhatjuk. — A sajtóértekezleten azt mondta, hogy mind gazda­ságilag, mind politikailag el­képzelhetetlennek tartja a magántőke túlsúlyra jutását Magyarországon. Mégis mi­lyennek képzeli el a közel­jövő magyar tulajdoni szer­kezetét? — Először tisztázzuk, hogy a vegyes tulajdont én nem sorolom a magántulajdon ka­tegóriájába. Tehát abban, amiben az állam 30—40—50 százalék erejéig részt vesz, az ilyen mértékben köztulaj­don, ott az államnak ko­moly befolyása van. Azt el tudom képzelni, hogy példá­ul a nagy- és középiparban a társasági tulajdon, a ve­gyes tulajdon akár többségi­vé is válik. De ezt sem le­het biztosb­a venni, nem sza­bad előre, központilag meg­határozott arányokból leve­zetni a tulajdoni szerkeze­tet. Ami a tőkeképződést il­leti, a társadalmi tőke do­mináns szerepe meg kell hogy maradjon. Egyszerűbb közgazdasági törvényszerű­ség ez, hisz az állam és a szövetkezetek kezében van a társadalmi tőkének a túl­nyomó hányada. A magán­tőke akkumulációját kétség­kívül elő kell segíteni, fo­kozni kell, de őszintén szól­va, a gazdasági realitás alap­ján nem tudom elképzelni, hogy az itthoni magántőke a mostani 5 százalékos ará­nyáról túlsúlyra jusson. A külföldi tőkeimport pedig? Ha annak az arányát 5, ne­tán 8 százalékra fel tudnánk vinni, már nagy siker lenne. Más a helyzet az össztár­sadalmi munkaidővel — e téren kívánatos lenne, hogy 25—30 százalékig nőjön a magánszférában foglalkozta­tott munkaerő aránya, de a tulajdoni szerkezetben való­színűleg nagyobb szerepe lesz a társadalmasított tőké­nek ... Hisz a kisvállalko­zásokban lévő munkaerő tő­kehányadosa jóval kisebb, mint a­­ nagyiparban vagy a nagy mezőgazdasági üzemek­ben. — Ma még ... — Ma még, de a későbbiek­ben is. A kisvállalkozások nem azokat a tevékenysége­ket keresik, amelyekre a tő­ke magasabb szerves össze­tétele a jellemző. — Ezzel együtt, ha a gaz­dasági folyamatok iránya arra mutatna, hogy a ma­gántulajdon váratlanul vi­harosan előretör, lennének politikai akadályok ennek az útjában? — Elméletileg nehéz erre válaszolni. Attól függ, hogy milyen társadalmi hatásokat kifejtve, egyáltalán „társa­­dalmi­ konform” módon mű­ködne-e ez a magántőke. Ha előretörése beleférne egy rugalmasabb, dogmáktól mentes társadalmi értékíté­letbe, akkor nem hiszem, hogy e folyamat különösebb politikai akadályokba ütköz­ne. A kormány jelenleg egyértelműen azon van, hogy szélesítse, de ne ide­alizálja a magántevékenysé­get. Az embereket, mint munkavállalókat, sem sza­bad idealizálni, hát még mint tőketulajdonosokat! Születhetnek a nyereségre törekvés során olyan gondo­latok, melyek sértik a tár­sadalom érdekét. — De hát ehhez nem kell magántulajdonosnak lenni! — Nem kell magántulaj­donosnak lenni, ugyanilyen emberek vannak a társadal­mi szférában is. Mind az állami monopolszervezetek, mind a magántőke kinövé­seit korlátoznunk kell. — Politikusként ezt neve­zik kétfrontos harcnak, nem? — Ezt a fogalmat eddig másnak a kifejezésére kö­töttük le, de valószínűleg ebben az értelemben is hasz­nálni fogjuk, mi, piac és a tőke semmiképpen nem le­het olyan szabad egy szoci­alista társadalomban, mint egy tőkés piacgazdaságban. Ezért vagyok én nagyon óvatos ezeknél a megfogal­mazásoknál — nem mintha akár a kormány, akár én félnék a magántulajdontól. A magyar gazdaság fellen­dülését mindenesetre én nem a magántőke részvéte­létől várom, mert egyszerű­en nem is lesz annyi ma­gántőkénk, hanem az a di­namizálás motorjaként szol­gálhatna. Fahidi Gergely „1 Itlltnllésl nem a tiniés nem” Beszélgetés Nyers Rezsővel A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT iakkkocsmi tifolpol Felvételi követelményt szervez: — 8 általánosnál magasabb iskolai végzettség — alkalmassági vizsga — 20. életév betöltése — büntetlen előélet — miskolci lakás. A tanfolyam idejére 4000 Ft/hó fizetést biztosítunk. A vállalat dolgozóinak és családtagjainak a városi autóbuszokon és villamosokon díjmentes utazást biztosítunk. Felsőzsolca, Kistokaj, Szirmabesenyő, Alsózsolca, Mályi, Arnót és Nyékládháza köz­ségekből a napi bejárást személyzeti járatokkal biztosítjuk. JELENTKEZNI LEHET: Miskolc, Szondi Gy. u. 1. (101/B-s autóbusz-végállomás)

Next