Észak-Magyarország, 1989. szeptember (45. évfolyam, 206-231. szám)

1989-09-01 / 206. szám

Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lapja XLV. évfolyam, 206. szám 1989. szeptember 1. Péntek óra: 4,30 Ft A megelőzés érdekében Látogatási tilalom a szülészeteken Tünetmentesek a megye kórházai Szerdán országos értekez­letre hívták össze az Egész­ségügyi Minisztériumba a megyei Köjálok igazgatóit, ahol tájékoztatót hallgathat­tak meg a szülészeti osztá­lyokon tapasztalható megbe­tegedésekről, halálozásokról. Dr. Jánváry Annát, a me­gyei tanács egészségügyi osztályának vezetőjét a megbeszélés részleteiről k­ér­­­deztük: — Várható-e, hogy a me­gye kórházainak szülészeti, újszülött részlegein látogatá­si tilalmat rendelnek el? — A szerdai, budapesti találkozó lényege éppen ez volt, ugyanis a fertőzési tü­netek nélküli megyékben is, azaz az ország összes kór­házában látogatási tilalmat rendelt el az Egészségügyi Minisztérium a pénteki nap­tól kezdve. — Borsodban is tapasztal­tak megbetegedést? — Nem. Az országban ki­alakult járvány megindulá­sakor a megye kórházaiban azonnal megtettük a k­ellő intézkedéseket a megbetege­dések megakadályozására. Így például fokozottabb hi­giéniai fegyelmet rendeltünk el, s a bármilyen betegségi tünettel dolgozó egészség­ügyi dolgozóinkat betegállo­mányba vettük az érintett részlegeken. Készenlétünk tehát folyamatos volt, tü­netmentesek kórházaink, csupán az országos döntés értelmében kell megtennünk a megfelelő lépéseket. — Mely osztályokat érinti a tilalom? — A szülészeti osztályok gyermekágyas részlegeit, az újszülött részlegeket, a ko­raszülött osztályt, illetve a koraszülött részlegeket. Ha ezek nem izolálhatók meg­­felelően a terhespatológia vagy a nőgyógyászati ré­szektől, akkor indokolt eset­ben, a kórház igazgatója ott is elrendelheti a látogatási tilalmat. — Csak a kórházakban ér­heti veszély az újszülötte­ket? — A már otthon lévő csecsemőikre és gyermekek­re is ajánlatos fokozottan vigyázni. A lakosságot arra kérjük, hogy bármilyen be­tegség esetén — ez a leg­­enyhébb hurutos köhögésre is vonatkozik — kerüljék el kórházaink fent említett ré­szeit, s ebben az időszakban a hazakerült újszülöttek ro­konlátogatásait is érdemes későbbre halasztani. A meg­előzés érdekében az egyéni felelősségre hívnám fel a fi­gyelmet. — Milyen országos ten­dencia tapasztalható az en­terovírus terjedésénél? — Szerencsére, a hűvö­sebb időjárás rendkívül kedvez a járvány visszaszo­rulásának, ugyanis az ente­rovírus meleg időben gyak­rabban fordul elő a lakos­ság körében. Érdekes, hogy csak Debrecen és Marcali vonalától délre fordulnak­ elő megbetegedések, s a hat csecsemőhalál is itt követ­kezett be. Ma ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Intéző Bizottsága szeptember 1-re összehívta a Központi Bizottság ülését. A testület javasolja, hogy a Központi Bi­zottság hallgasson meg tájékoztatót a háromoldalú politikai egyeztető tárgyalá­sok eddigi tapasztalatairól, az ott képviselendő álláspontokról. A Központi Bizott­ság e napirend keretében megvitatja a békés politikai átmenet jogi kereteit je­lentő törvénytervezeteket, így az alkotmánymódosításról, a pártok működéséről és gazdálkodásáról, valamint az országgyűlési képviselők választásáról szóló javas­latokat. A testület tájékoztatót hallgat meg az október 6-án kezdődő pártkong­resszus előkészítéséről is. (MTI) A megyei pártértekezlet előtt Megvitatta beszámolótervezetét a megyei pártbizottság Alig valamivel több, mint három hét múlva, szeptem­ber 23-án összeül az MSZMP megyei értekezlete, amelyet a felgyorsult politikai ese­mények sorában is kitünte­tő várakozás előz meg az egész megye lakossága, de különösen a párttagság ré­széről. Talán az sem túlzás, hogy belpolitikai életünk soron levő állomásai: az MSZMP októberi kongres­­­szusa, illetve a választások előtt nagyon fontos mérföld­kő lesz e pártfórum, amely­től valamennyien a jövőn­ket kedvezően befolyásoló döntéseket várunk. Olyano­kat, amelyek végrehajtása során a párt és annak ve­zető szervei szakítanak a korábbi hibás politikai be­rendezkedéssel, elhatárolód­nak a téves döntésektől, cselekedetektől, a pártpoliti­ka torzulásaitól és az eze­ket megtestesítő személyek­től. Építve ugyanakkor az elmúlt évtizedek politikai tapasztalataira, az időálló­­ értékekre és eredményekre. Ebben a szellemben készül­nek a pártértekezletre a megválasztott küldöttek, s ebben a szellemben akar számot adni az 1988 máju­si országos pártértekezlet óta végzett munkájáról a párttagságnak, és az őket képviselő küldötteknek a megyei pártbizottság. A beszámoló tervezetét, amelyet az elmúlt hetekben széles körű konzultációkkal, véleménykéréssel, a taggyű­léseken, városi értekezlete­ken elhangzottak figyelem­bevételével, többszöri átdol­gozással készített el a szer­kesztő bizottság, tegnapi ülésén vitatta meg a tes­tület. A véleményezésre elkészí­tett írásos tervezethez Tóth Lajos, a megyei pártbizott­ság titkára fűzött indoklást, illetve további gondolatéb­resztő megjegyzéseket. Felidézte, hogy a pártbi­zottság az Észak-Magyaror­­szágban július 8-án adta közre a vitaanyagot, ame­lyet 60 ezer példányban utánnyomattak, és eljuttat­tak valamennyi MSZMP- taghoz. Ennek a fogadtatása kedvező volt. A párttagság felelősséggel, kritikusan, szenvedélyesen vett részt a vitákban, bár az eltelt két nyári hónap nem bizonyult alkalmas időpontnak az ak­tív politizálásra. Az őszinte véleménynyilvánítások jócs­kán tükröznek elégedetlen­séget, és változásokat sür­getnek. Sajnos, nem egy esetben a csalódottság, az érdektelenség is érzékelhe­tő a pártviták során. A me­gyei pártértekezlet és a kongresszus eddigi előkészü­letei mindezek alapján csak területenként és részben szolgálták azt az elképzelést, amit eredetileg terveztünk és vállaltunk, hogy a párt­értekezlet és a kongresszu­si előkészületek kapcsán le­hetőség nyíljon aktivizálni, felrázni a pártot, növelni az akcióképességét. Ezt főként ott tudták elérni, ahol de­mokratikusan, nyitott jelölt­­állítással, a jelöltek politi­kai véleményével és szerep­lésével megpezsdült a párt­élet. A tapasztalatok sze­rint a pártviták során el­sősorban a párt szélein, ha szabad ezt a leegyszerűsítést használni, a pártnak a pe­remén van a legintenzívebb mozgás. Tehát a hagyomá­nyokhoz jobban kötődők és ragaszkodók, valamint a ra­dikális változtatásokért küz­dők a legaktívabbak, ők (Folytatás a 3. oldalon) Nem húztam strigulákat, ám így is biztonsággal állít­hatom, Miskolc Város Taná­csának tegnapi ülésén a meghívottak és érdeklődői­ soraiban többen foglaltak helyet, mint az érdemi dön­tésre hivatott testület, a ta­nácstagok sorában. Amikor a munka kezdetét jelző csengő reggel nyolc órakor megszólalt, hátul valamen­­­nyi széknek volt gazdája, ugyanakkor a városatyák létszáma közel sem volt tel­jes. Az ülésről jó harmin­can hiányoztak és az első szünetben még ketten vet­ték a kalapjukat. Érthetet­len ez a közömbösség, hi­szen tegnap nem kisebb dolgokról volt szó, mint ar­ról, hogy az egyre üresebb tanácsi kassza hiányainak pótlására éljen-e a város újabb hitelek felvételével, emellett elfogadásra, vagy elvetésre várt az a javaslat, amelyet az építési osztályon készítettek az állami laká­sok eladásának újraszabá­lyozására. Maga az ülés ünnepi han­gulatban kezdődött, később voltak forró pillanatok, al­kalmanként pedig unalmas üresjáratok. Az első percek­ben ugyanis Oliva Borg professzor, a Miskolcon tar­tózkodó tamperei delegáció vezetője kapott szót, aki el­mondotta, gyönyörűnek ta­lálják a borsodi megyeszék­helyet, s örömükre szolgált megismerni a fejlesztési ter­veket. Ők elsősorban a für­dőkkel kapcsolatos beruhá­zások iránt érdeklődtek. Tamperében most egy kong­resszusi palotát építenek, és tizennégy órás tanácsülésen döntöttek a város közepén felszabaduló 26 hektáros földterület sorsáról. A kér­dés: hogyan hasznosítsák ezt a területet, mi szolgálja a legjobban a tamperei la­kosok érdekét. A következő felszólaló, dr. Székely László, miskolci ta­nácselnök-helyettes sokkal prózaibb, „hazaibb" dolgok­ról beszélt. A város féléves költségvetési tervének érté­kelésekor elmondotta, a ta­nács bevételei elmaradtak a tervezettől, kiadásai viszont nőttek. Ezért egyrészt a terv korrekciója ismét szük­ségessé vált, s a pénzügyi nehézségek áthidalására új­ra kölcsönt kell fölvenni. Székely László adatok töme­gével bombázta a tanácsta­gokat, s egyebek között el­mondotta, hogy a miskolci adósság jelenleg 600 millió forintra rúg, a tartozás tel­jes összege a kamatokkal együtt pedig 700 millió fo­rint. Eb­ből több, mint 450 millióit tesz ki az az összeg, amelyet a fiatalok lakástá­mogatási céljaira vett fel a tanács. Az évi törlesztés 100 millió forint, amely a taná­csi pénzalap másfél száza­léka. Az eladósodás — vá­laszolt később a tanácsel­nök egy kérdésre — még nem olyan mértékű, amely megingatná a tanácsi gaz­dálkodás biztonságát. Az Országos Takarékpénztártól fölvett hitelekre viszont ép­pen a magánlakás-építés elő­segítésére feltétlenül szükség van, s a hetvenmillióból negyvenet kedvező feltéte­lekkel biztosít a bank. A féléves gazdálkodás megítéléséről hosszadalmas vita alakult ki. Részletezésé­be felesleges volna belebo­­­nyolódni, ugyanakkor a vas­gyári kórház helyzetéről, il­letve a miskolci pedagógu­sok bérköveteléséről érde­mes néhány szót ejteni. A vasgyári kórház új igazgatója, dr. Bárkai Lász­ló drámaian ecsetelte gond­jaikat. Elmondotta: 1986 .óta borotvaélen táncol a gyógy­­intézmény költségvetése. A városi tanács — a vezetők ígérete ellenére — évről évre nem biztosítja a szük­séges pénzt a kórház fenn­tartására, s a második fél­évben, majd az év­ utolsó hónapjaiban újabb és újabb összegeket, „pótelőirányza­tot” kénytelenek kérni A korrigált tervben most 6 milliót szánnak rájuk, ami nem elegendő. Az új sebé­szet, a traumatológia fekvő­beteg­ és ambuláns forgal­ma jelentősen meghaladja az eredeti elképzelésekben leírt számokat. „Ha nem (Folytatás a 2. oldalon) Tanácsülés Miskolcon Beteg a vasgyári kórház? Döntésképtelenség, vagy megfontoltság? A Péteri ABC építési költségeihez 3,7 millió forinttal járult hoz­zá a miskolci tanács Fotó: L. J. Továbbra sincs elegendő vegyipari benzin Már 1989 első felében aka­dozott a vegyipari benzin­ellátás, amely elsősorban a felhasználót, a Tiszai Vegyi Kombinátot érintette. Május végéig a benzinkontingens időarányos részéből több mint 35 ezer tonnát nem szállított le az Országos Kő­olaj- és Gázipari Tröszt. Ez a hiány akkor azért nem okozott nagy problémát, mert a kombinát vezetői — a Mineralimpexszel együtt­működve — időben intéz­kedtek a töltésimport-vásár­­lásról. A TVK vezérigazga­tója az eset után levelet ka­pott az Ipari Minisztérium­ból. A levélben megnyug­tatták az érintetteket, hogy (Folytatás a 2. oldalon)

Next