Észak-Magyarország, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
POLITIKAI NAPILAP Rendkívüli tanácsülés Újhelyben Továbbra is bizonytalan a füzérradványi szanatórium sorsa Tegnap délelőtt tanácskozott a sátoraljaújhelyi tanács vb-je, majd rendkívüli ülést tartott a város tanácsa. A fő téma mindkét testületi ülésen a füzérradványi szanatórium megszüntetésével, a kezelői jog átadásával foglalkozó előterjesztés volt. A döntésben a város tanácsa lett volna illetékes, ám a városatyák - a mintegy huszonöt füzérradványi lakos, szanatóriumi dolgozó, illetve szanatóriumi beteg véleményére is támaszkodva - végül is arról döntöttek, hogy most nem döntenek. A helyenként viharos tanácsülés bevezetőjéül Gyarmathy László tanácselnök elmondotta, hogy a percekkel azelőtt befejeződött vbülés is tanácstalan maradt több kérdésre adandó választ illetően. Ezután dr. Jánvári Anna, a megyei tanács osztályvezető főorvosa fűzött szóbeli kiegészítést az írásos előterjesztéshez. így lett teljes a kép a tanácstagok és jelenlévő füzérradványiak, illetve nem tanácstag újhelyiek előtt, hogy miért és mi történik a füzérradványi szanatóriummal, pontosabban: mi történhet, hiszen — mint az a végén kiderült — több lehetőség is felvázolódott. A dolog lényege dióhéjban a következő. A megyei tanács díjmentesen megkapta a DEMISZ- től a csanyiki volt KISZ-iskolát. Ide szeretnék áttelepíteni a sátoraljaújhelyi kórházhoz tartozó füzérradványi szanatóriumot, amelynek kastélyépülete olyan rossz állapotba került az utóbbi években, hogy felújítása elodázhatatlan. Felújítva — ami száz-, vagy még több millió forintot jelent — és a betegágyak, illetve betegállomány nélkül hasznosítható lenne. Felújítására azonban sem a megyei, sem az újhelyi tanácsnak nincs pénze. (Üzemeltetése társadalombiztosítási feladat, de itt is kérdéses, hogy adnak-e rá pénzt a továbbiakban, hiszen Füzérradvány nem része az országos szanatóriumi hálózatnak.) A megyei tanács szerint konkrét tárgyalások folynak egy osztrák—svájci idegenforgalmi szervezettel, amely vállalná a kastély rendbetételét, s idegenforgalmi célú hasznosítását. Csakhogy egy seregnyi kérdés vetődik fel. Ilyenek: mi lesz azokkal a munkanélkülivé válókkal, akiket nem tudnak elhelyezni a 94 dolgozó közül; ki lehet-e váltani a szanatórium területén lévő 12 lakást; nem tudni, mennyire komolyak a külföldiekkel folyó tárgyalások a hasznosításra, akiknek személye az újhelyiek előtt egyelőre ismeretlen, s azt sem értik, miért nem velük tárgyalnak, hiszen a kezelői jog az újhelyi tanácsé — és így tovább, és így tovább ... A tanácstagok végül az alternatívákat egyenként megszavazták. Kettőre nemet mondtak, s végül úgy döntöttek, hogy öttagú bizottságot választanak, amely tüzetesen felméri a helyzetet, a lehetőségeket. Ez megtörtént, s tagjai a március eleji, soron következő tanácsülés elé terjesztik jelentésüket, s csak akkor születhet végleges döntés a füzérradványi szanatórium és kastélyépülete ügyében, amelynek működtetését március 31-ig biztosítja a megyei tanács, ám amely már most sem fogad újabb beutaltakat. (nyikes) Vajon mi lesz a sorsa az egykori Károlyi-kastélynak? ... Mától ismét áremelések A Minisztertanács ez év január 8-án hozta nyilvánosságra az Országgyűlés által jóváhagyott gazdaságpolitikai program és állami költségvetés alapján elhatározott idei fogyasztói áremeléseket. Ennek megfelelően csütörtöktől emelkednek a lakbérek, a vízdíjak, a helyi közlekedés tarifái, a vasúti és a közúti személyszállítási díjak, továbbá egyes távközlési szolgáltatások árai Ugyancsak február 1-jén újabb élelmiszeripari termékek és szolgáltatások árai növekednek. A lakbérek átlagosan 35 százalékkal emelkednek. A komfort nélküli és a félkomfortos állami bérlakások bérleti díjai változatlanok maradnak. A komfortos állami lakások bére négyzetméterenként 12 forintról 15 forintra, az összkomfortosoké (Folytatás a 8. oldalon) Folytatódott az Országgyűlés januári ülésszaka Határozat az Állami Számvevőszék szervezeti felépítéséről Az Országgyűlés januári ülésszakának szerdai munkanapján ismét félbeszakadt több téma tárgyalása, ugyanis a képviselők módosító indítványairól állást kellett foglalniuk az illetékes parlamenti bizottságoknak. A múlt héten megkezdett ülésszak az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló alkotmányerejű törvény feletti határozathozatallal folytatódott. Kiemelést érdemel, hogy a jogi bizottság támogatta Eke Károly indítványát, miszerint a képviselőknek megválasztásukat követően, illetve mandátumuk lejártaikor vagyonnyilatkozatot kell tenniük az Országgyűlés elnökének. Bár a levezető elnök az első sikertelen kísérlet után ismételt szavazásra szólította fel a képviselőket, a döntés mégis elmaradt, mert a javaslat nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Hasonló sorsra jutott a családjogi törvény módosításáról szóló tervezet is. Élénk vita bontakozott ki Bánffy György és Horváth Jenő képviselők között. Utóbbi leszögezte: az örökbefogadással kapcsolatos törvény módosításának érzelmi megközelítése nem eredményezhet helyes megoldást. A jogi bizottság állásfoglalása szerint — amit az igazságügy-miniszter véleményével szemben nyilvánítottak ki — a családjogi törvény alkotmányerejű, ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az Alkotmánybíróságnak, és elnapolta a határozathozatalt. Eredménnyel zárult viszont a sajtótörvény módosításával kapcsolatos vita. A képviselők elfogadták a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, hogy a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. Az Országgyűlés elfogadta az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára és éves költségvetésére vonatkozó határozati javaslatot, viszont túlnyomó szavazattöbbséggel elutasította a képviselőjelöltek költségvetési támogatásáról szóló tervezetet. A határozattervezetek sorozatának megtárgyalását követően interpellációkkal folytatta volna munkáját az ülésszak, ám a plénum a létszámellenőrzéskor határozatképtelennek bizonyult, ezért az ülést a soros elnök berekesztette. (MTI) A Parlamentben, január 31-én folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka. Képünkön Kulcsár Kálmán igazságügyi miniszter beszél. Műanyagos gyár A tejeszacskó sem marad ki a drágításból Képes riportunk a 3. oldalon Fotó: Laczó Ideje van, miért ne gyűjtse? Választás előtt a választásról Megyénkben is értesülhettünk arról, hogy nemcsak pártok szándékoznak képviselőjelölteket állítani. Vannak egyéni ambícióval fűtött olyan állampolgáraink, is, akik független jelöltként kívánnak részt venni a küzdelemben, és képviselők szeretnének lenni. Van erre lehetőség ? — érdeklődtek többen szerkesztőségünktől. — Igen, van. A Miskolc Városi Választási Bizottság tagjai szerint ennek megszervezését bármely állampolgár elkezdheti. Jelöléséhez is legalább hétszázötven választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlás szükséges. Ezt vizsgálja meg a választási bizottság legkésőbb a választás napja előtt harminc nappal. Levelet kaptunk Mályiból, ahonnan a következőket írták: „A mai napon a Mályi, Vörös Hadsereg úti Unió ÁFÉSZ boltjában törvénysértő ajánlásiszelvény-gyűjtést tapasztaltak. Az üzlet vezetője a munkahelyén (benn az üzletben), egy kartondobozt helyezett ki, az SZDSZ részére ajánlócédulák gyűjtése céljából... Kérjük a fentiek kivizsgálását és az ajánlócédulák érvénytelenítését.” A 3. számú egyéni országgyűlési választókerület választó bizottsága január 30-i ülésén a bejelentést megvizsgálta és az alábbi határozatot hozta: „Az üzlet vezetője azzal a cselekedetével, hogy az üzletben egy kartondobozt tett ki az SZDSZ részére (Folytatás a 2. oldalon) Megkezdődött a választási küzdelem. A kopogtatócédulák után a postaládákban szórólapokon keresztül kapjuk a támogatásunkat kérő felhívásokat. A tömegkommunikációs eszközök - köztük lapunk is - folyamatosan közli az információkat a pártokról, jelöltjeikről. Szaporodnak a választási rendezvények is. Eközben egyre több kérdésre várnak választ a polgárok.