Észak-Magyarország, 1990. április (46. évfolyam, 77-100. szám)
1990-04-02 / 77. szám
POLITIKAI NAPILAP XLVI. évfolyam, 77. szám 1990. április 2. Hétfő ______ Ára: 4,30 F* Őrit, süti, adja Bizonyos, hogy pár hel, de inkább pár nap múltán, sokan keresik majd fel a miskolci, egykori István malmot. Méghozzá azok, akik a frissen sütött, semmi máshoz nem hasonlítható illatú kenyeret kedvelik. De hát ki nem kedveli ezt? Ráadásul: a búzát itt, a malomban őrlik meg, belőle itt sütik ki a kenyeret, és azt itt vásárolhatják meg, akik erről tudnak. Ugyan még nem indult meg igazából az üzem, mégis, miként képünkön is látható, a hír gyorsan terjed. (Cikkünk a 3. oldalon.) Fotó: Farkas Maya Eltűnő emlékeink Eltűnt egy obeliszk. Néhány napja még Erdőd határában állt, a Homoród patak mellett, amely az egykori, most már teljesen rom. Károlyi-tulajdonban lévő vár árkát, s kis tavát táplálta vízzel. Petőfi még látta ezt a tavat. Júliájával partján sétálgatott és verset írt itteni hangulatainak érzékeltetésére. A helyet később obeliszkkel jelölte meg az utókor. Fekete márványtábláján mindössze az itt írott vers két sora, „Álldogálok a tó partján Szomorúfűz mellett”, s két évszám, 1846 és 1893 állt a költő neve mellett. Az első évszám Petőfi első erdődi látogatásának idejét, a másik az obeliszk állításának évét jelzi. Mindebből kitűnhet, hogy ez a kis emlékmű nem túl jelentős az erdélyi Petőfiemlékek sorában, de annyi bizonyos, hogy a költő életének legboldogabb napjait jelképezte máig, azaz addig a pillanatig, amíg ismeretlen kezek le nem rombolták, fel nem robbantották. A hír a minap került be a romániai eseményekkel kapcsolatos híradásokba, s a rombolás időpontjául március 28-ról 29-re virradó éjszakát jelöli meg. Szétszedték-e az obeliszket, vagy felrobbantották? — ez idáig még nem tisztázódott. Aki az emlékművet ismeri, az utóbbit tartja valószínűnek, tekintettel arra a jelentős mennyiségű, betonba ágyazott terméskőre, amelyből ezt az emlékművet felépítették. Csendben ez nem végezhető el, hosszas kalapácsolással sem, hiszen az emléket megőrizni akaró kegyelet még a diktatúra évei alatt is megtalálta a módját annak, hogy ne árthasson az emlékműnek az idő vasfoga. Nos, az nem is ártott. Március 15-én még volt hova elhelyezni a koszorúkat, s ha röviddel azután —állítólag féltucat suhanc — fel is gyújtotta azokat, és a „kétezer éves román kultúra” legnagyobb dicsőségére meg is gyalázta a helyet, az emlékmű tovább állt. Most már nem áll. Darabjait az eredeti helytől messze szétszóródva a mezőben, s az elmocsarasodott tóban találták meg Erdőd elkeseredett magyar és sváb lakosai, akik mindig büszkék voltak Petőfi erdődi kötődéseire. Vigasztaló a szomorú hírben mindössze annyi akad, hogy bár az obeliszk nincs már meg, az elmocsarasodott tó partján álló, kiszáradtnak hitt szomorúfűz újra sarjad... (gyöngyösi) Gorbacsov felhívása A litván helyzet közös fellépést sürget A litván néphez intézett szombati felhívásában drámainak nevezte Mihail Gorbacsov a köztársaságban kialakult helyzetet, s közös fellépést sürgetett a súlyos következmények elkerülése érdekében. A szovjet elnök rámutatott: a Litván Legfelsőbb Tanács március 11-i határozata kritikus helyzetet teremtett. A litván vezetésnek a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatok azonnali megszakítására irányuló kísérletei, az egyoldalú és ultimatív lépések taktikája veszélyezteti a köztársaságban élők — litvánok és nem litvánok — normális életet és aggodalmat váltanak ki az országban. Mindez szembeállítja Litvániát a többi szovjet köztársasággal és aláássa a történelmileg kialakult együttműködés alapjait. Gorbacsov minden logikát nélkülözőnek nevezte a litván lépéseket, mivel azokat akkor foganatosították, amikor valóban demokratikus alapon kezdődött meg a szövetség átalakítása. Gorbacsov megismételte, hogy a szovjet vezetés az összes nép szabad fejlődésének híve, tiszteletben tartja önrendelkezésre és szuverenitásra vonatkozó jogukat, s ez alól a litván nép sem kivétel. Az elnök hangsúlyozta, hogy drámai helyzet alakult ki a köztársaságban, s ha nem veszik figyelembe a józan ész szavát, az események súlyos következményekkel járhatnak mindenki számára. Gorbacsov hangsúlyozta, hogy ennek elkerülése érdekében egységesen kell fellépni, s kifejezte reményét, hogy felhívása a köztársaság lakosságának támogatására talál. Kolozsvári közös nyilatkozat Románok és magyarok békében kívánnak élni Erdélyben A románok és a magyarok megértésben, harmóniában és a kölcsönös megbecsülés szellemében éltek, élnek és kívánnak élni a jövőben is ugyanazon a földön — hangsúlyozza az a közös nyilatkozat, amelyet vasárnap tettek közzé a március 30-án, Kolzsváron rendezett tanácskozásról. Adrian Motiu, az Erdély kérdéseivel foglalkozó miniszteri rangú államtitkár március 29-én Csíkszeredán és Sepsiszentgyörgyön tárgyalt az RMDSZ és» a Vatra Romaneasca szövetség vezetőivel, tájékozódott a megyékben kialakult helyzetről. Ezt követően március 30-án Kolozsváron tanácskozást tartottak — Adrian Motiu elnökletével —, amelyen a Hargita és Kovászna megyei szervezetek képviselői, valamint a Vatra Romanesca kolozsvári szervezetének képviselői vettek részt. (Folytatás a 2. oldalon) MDF-gyűlés Sátoraljaújhelyen Tegnap Sátoraljaújhelyen, a helyi önkormányzatok témakörében hívta tanácskozásra a Magyar Demokrata Fórum az érdekelteket, érdeklődőket. Az ország különböző részeiből érkeztek szakértők, vendégek. Naimi Péter, az MDF Országos Választmányának tagja bevezetőjében hangsúlyozta: működniük, alkotniuk kell a „szabadság kisköreinek” — ahogy Bibó István a társadalom alapsejtjeit nevezte —, hogy valóban megteremtődjön a független, demokratikus jogállamban az esélyegyenlőség. Szólt arról a célról, hogy most nem a hallgatóságot kívánják közelebb hozni a Magyar Demokrata Fórum eszméihez, hanem a helyhatósági választásokra készülve, a Magyar Demokrata Fórum elgondolásait közelítené a szélesebb közvéleményhez. Kozma Huba, az MDF Országos Elnökségének tagja is a „szabadság kisköreit” tartja alkalmasnak arra, hogy megalakulásuk után mindenki tevékenyen vehesse ki részét a közéletből. Mint mondta, a demokratikus parlament mellett demokratikus önkormányzatokra is szükség van ahhoz, hogy valóban esélyegyenlőség legyen. Szádeczky-Kardoss György szakértő elmondta, hogy az új parlamentnek első dolgai között legyen az önkormányzatról szóló törvény megalkotása. Az előadó a továbbiakban néhány gondolatot emelt ki a helyszínen írásban is közzétett állásfoglalástervezetből. Ennek egyik fontos alapelve, hogy mindent legyen szabad megtennie az önkormányzatoknak, ami nem ütközik törvénybe. A helyhatóságok között az együttműködést, az összefogást kell megteremteni az eddigi felülről lefelé irányuló kapcsolatok helyett. Dr. Magy-Bozsoky József, a választókerület MDF által támogatott országgyűlési képviselőjelöltje azt emelte ki, hogy az önkormányzat önreprodukáló struktúra. Ki-ki legyen tisztában saját értékeivel, hiszen a közösséget szuverén egyéniségeknek kell vezetniük. A zempléni régióról szólva hangsúlyozta, vissza kell szerezni az itt élők identitását és méltóságát, hiszen humán szellemi kisugárzása mindig volt és lesz is e tájnak. A szép számban összegyűlt érdeklődők közül többen vállaltak részt kérdéseikkel és javaslataikkal e közérdekű téma megvitatásában. K. D. _jLxceLbrife— KERÉKPÁRSZALON NYITÁS: ÁPRILIS 6-ÁN, REGGEL 9 ÓRAKOR CÍMÜNK: MISKOLC, VÁNDOR SÁNDOR U. 1—3. (Nem messze az Ady-hídtól, a garzonházban, a Nyomtatványbolt mellett) ASCHWINN (USA)—CSEPEL MÁRKABOLTJA ÉS SZERVIZE Nyitva: keddtől péntekig 9-től 13 óráig és 13.30-tól 17.30 óráig Szombaton 8.30-tól 14 óráig Szünnap: hétfőn TÉRJEN BE HOZZÁNK! GYERMEKKERÉKPÁROK, OLCSÓ STRAPAGÉPEK, FÉL VERSENY- ÉS VERSENYGÉPEK, CITY BIKE-OK, BMX-EK, MOUNTAINS BIKE-OK valamint ALKATRÉSZEK, KIEGÉSZÍTŐK — kesztyűtől a táskáig, zoknitól a kulacsig, pumpától a bandázsig, fékbetéttől az első agyig ... KEREKPARSZALON — EURÓPAI MINTÁRA