Észak-Magyarország, 1991. április (47. évfolyam, 76-100. szám)
1991-04-02 / 76. szám
XLVII. évfolyam, 76. szám 1991. április 2. Kedd Ára: 5,80 Ft BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA Hűvös húsvét Nagykabátok, sálak, kissé fázós emberek. A virágok közül még csak kevés merészkedett elő, a tavaszi nap inkább magára húzza a felhőket, mintsem szétszórná. Korán érkezett az idei húsvét, de ... megérkezett. A nagykabátok zsebében mégiscsak kölnivíz lapul, a gyerekeknél a meleg dzseki alatt ünnepi öltöny diszlik, egyiknél-másiknál a biztonság kedvéért fonott kosár. Locsolkodós tavaszünnep volt tegnap, a hagyományos, vidám és szépséges húsvéthétfő, mely alkalomból mégiscsak került valami az ünnepi asztalra. Ajtónyitásra locsolkodókat váró lány, a sonkás, tojásos asztalhoz ültetve pedig vendég. Elhangzottak rigmusok is, tréfás versikék kertészlegényről, kék ibolyáról, öntözni való virágokról, jelezve: végérvényesen vége a télnek, itt a megújulás. (Képeink tegnap készültek Miskolcon.) Csak itthon legyenek. Szabad-e locsolni? Szabad ... A kosárra való tojás a zöld füvön díszelegve várja az arra érdemeseket. (Folytatás a 8. oldalon.) Cél: a lakosság és értékeinek biztonsága Ismétlődő éjszakai razziák Miskolcon Március 8-án, éjszaka a jelek szerint új fejezet kezdődött a Miskolci Rendőrkapitányság életében. Ekkor tartották meg ugyanis az első nagyszabású éjszakai razziát, melynek során a város rendőrsége valósággal megbénította a tisztességtelen emberek életét. Az akció hátterében Boross Péter, belügyminiszter felhívása állt, melyben utasította az ország valamennyi rendőrkapitányságát, hogy az addigi szemlélettől eltérően határozott, kemény és támadó jellegű rendőri fellépéssel gátat kell szabni a bűnözés sajnálatosan nagymértékű terjedésének. Ez volt tehát március elején. Mint azt a városi kapitányság vezetői akkor megígérték, nem egyszeri akcióról van szó, hanem megfontolt és összehangolt rendőri intézkedések sorozata vette kezdetét. A folytatásra nem kellett sokat várni, ám az előző rendőri megmozdulással szemben ez a razzia már egy egész héten keresztül március 25-től 29-ig tartott. Lapunak március 28-án, csütörtökön éjszaka kapcsolódott az eseményekhez. A 22 órakor kezdődő eligazításon Tímár Miklós rendőr alezredes, a bűnüldözési osztály vezetője elmondta, hogy elsősorban az úgynevezett utazó bűnözők kiszűrése a cél, akik ma már egyre többször vidékről is be-belátogatnak a városba portyázni. Mindemellett fokozott figyelmet kért a boltok, butikok és áruházak környezetében, valamint a parkolók körül. Az eligazítás után a járőregységek hamar elfoglalták állásaikat, s megkezdődött az érdemi munka. A városba be- és onnét kifelé tartó valamennyi autót ellenőriztek, a gyalogosokat igazoltatták. Bár az akció elején úgy tűnt, hogy egy csendes, hétköznapi éjszaka elé nézünk, a járőrök éjfélig több családi perpatvarhoz és gyanús ajtófeszegetésekhez vonultak ki. Körülbelül 11.30-kor megszólalt a rádió járőrautónkban, miszerint az egyetemi elágazásnál lévő egyik raktártelepen betörés van folyamatban. A percek alatt helyszínre érkező rendőrök a három betörőből egyet még a helyszínen, menekülés közben elfogtak, míg két társát közel negyedórás üldözés után a hejőcsabai futballpálya melletti épület udvarán sikerült kézre keríteni. Éjfél után azonban gyakorlatilag elcsendesedett a város. Az akció végén hajnali négy órakor dr. Tuza László, a városi rendőrkapitányság (Folytatás a 8. oldalon) XVI. Országos Grafikai Biennálé A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, Borsod- Abaúj-Zemplén Megye Önkormányzati Hivatala, Miskolc Város Polgármesteri Hivatala, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, a Magyar Köztársaság Művészeti Alapja és a Miskolci Galéria 1991. decemberében rendezi meg Miskolcon a XVI. Országos Grafikai Biennálét. Célunk, hogy a kiállítás teljes képet adjon a kortárs magyar grafika jelenlegi helyzetéről, eredményeiről, alkotói útjairól, a hazai és az európai művészetben betöltött szerepéről. Bemutatkozási lehetőséget biztosítunk a sokszorosított grafika valamennyi ágának, a hagyományos, kézműves jellegtől a legújabb eljárásokig. A biennáléra beküldhető két évnél nem régebbi, országos kiállításon még nem szerepelt és eddig még kereskedelmi forgalomban nem lévő, sokszorosított eljárással készített (minimum 5 példányban előállítható) nyomat. A biennálén egy művész maximálisan 3 művel szerepelhet. (A sorozatok minden egyes darabját külön műnek tekintjük.) Minden műből 1 darab, szabályosan aláírt E A jelzésű nyomatot lehet beadni, keret nélkül, paszportuban vagy védőpaszportuban. Aláírás a következő módon: lemezen kívül, ceruzával. Balra lent: a mű címe, technikája, évszám; középen: ha művészlenyomat. (Folytatás a 2. oldalon) A pápa húsvéti üzenete II. János Pál pápa húsvéti üzenetében felemelte szavát a (még mindig) elnyomott népekért, elítélte az öbölbeli háborús fejleményeket, és a fegyverkereskedelmet. A Szent Péter Bazilika sárga virágfüzérrel és vörös drapériával díszített erkélyéről ,a pápa 55 nyelven mondta el húsvéti jókívánságait a Szent Péter téren összegyűlt tízezreknek és azoknak a millióknak, akik a világ több mint 50 országában a tévékészülék előtt figyeltek szavára. A pápa egyebek közt arab, tamil, urdu, szuahéli és albán nyelven szólalt meg. Kiemelten üdvözölte a történelmükben ezen a vasárnapon első ízben szabadon választó albánokat, akiket vallásuk szabad gyakorlására buzdított. Az egyházfő felszólította a hívőket, hogy örvendezzenek a „fénynek, az erőnek és a reménynek ezen a napján, amely visszavonulásra készteti a sötétséget — azt a sötétséget, amely nem is oly régen árnyékot vetett az egész emberi közösségre". (Ezzel Kuvait Irak általi megszállására, illetve a nyomában kirobbant háborúra célzott.) „A mindannyiunk által remélt társadalom csak olyan nemzetközi renden alapulhat, amelyben a törvény és a szabadság mindenki számára oszthatatlan" - hangoztatta. A pápa kérte, hogy f hallgattassék meg az elnyomót népek hangja, amelyek régóta hasztalanul hangoztatják vágyukat a méltóságra, az igazságosságra és a szabadságra. A szenvedő, elnyomott népek közül külön is kiemelte a palesztinokat, a libanoniakat és a kurdokat. Felszólította a „nemzetek vezetőit”, hogy mondjanak le a busás hasznot hozó fegyverkereskedelemről. Kérte, hogy a világ nyújtson nagyobb támogatást a több szabadságért és demokráciáért küzdő afrikai, ázsiai és latin-amerikai népeknek. „A Balti-tengertől a Földközi-tengerig és a világ más tájain nem mindig lelt visszhangra a népek azon kívánsága, hogy tiszteletben tartsák azonosságukat és jogaikat” — mondta a pápa. (Az ukrán katolikusok feje épp szombaton tért vissza Ukrajnába, hogy újjáépítse a sztálinizmus alatt betiltott, Gorbacsov alatt azonban újjászületett egyházát.) Tudósítók megviseltnek látták a pápát, akinek alig volt ideje az alvásra, mert az amúgy is rövidebb éjszakán hajnalig tartó gyertyafényes virrasztáson vett részt, majd délelőtt a Szent Péter téri szabadtéri misét kellett celebrálnia. Mennyből az orvos „Ti emberek! Vagytok együtt mint barátok, tehát egymást segíteni kívánjátok! Akiknek ma voltál megszabadítója, majd holnap az lehet életed megtartója...” — írta e sorokat 1820-ban Kováts Mihály A hirtelen halál veszedelmében való segedelem című munkájában. Igaz ugyan, hogy a gyakran hirtelen halállal járó egészségi károsodás korunkban vált igazi népbetegséggé (elég ha a közlekedési balesetekre vagy a gyakori szívinfarktusra gondolunk), de a mentésügy kezdetei az emberiség egyetemes történelmének múltjába vesznek. Az oxyológia (sürgősségi orvostan) napjainkban már külön tudományágat alkot. A gyors felismerés és a gyors beavatkozás a mentőmunka lényege. Hazánkban először Temesváron, 1886-ban, majd egy évre rá Budapesten alakult önkéntes mentő egyesület. Az utóbbi negyven évben a mentésügy feladatait egyedül az Országos Mentőszolgálat látta el, de ma már más egyesületek, alapítványok segítenek megosztani a terheket. Az Aerocaritast is az értelmetlen halál elleni tenniakarás hívta életre és milliók támogatásával segíti a rászorulóikat helikopteres és földi mentőrendszerével. Ebben az évben négy, betegszállításra alkalmas helikopter kezdte meg tevékenységét Szolnok, Miskolc, Székesfehérvár, Szeged városából kiindulva 80—100 km sugarú körzetben. A második félévben Hajdú- Bihar, Baranya, Zala és Győr-Sopron megyében újabb négy mentőhelikopterük áll szolgálatba. Képünk: Az Aerocaritas szovjet katonai gépből újonnan átalakított sebesültszállító helikoptere a budapesti Hősök tere fölött (MTI fotó).