Észak-Magyarország, 1991. május (47. évfolyam, 101-126. szám)
1991-05-02 / 101. szám
BORSOD-ABAÚJ-ZEMPLÉN FÜGGETLEN NAPILAPJA A gondok ellenére jó hangulatú május elseje megyénkben Fogadott már máskor is Miskolcon nagy tömeget a Csanyik, de ritkán annyi embert, mint tegnap. A Majális-park tövében levő utcákban már a reggeli órákban sem volt autónyi parkolási hely, fent pedig egész nap duzzadt, hömpölygött a tömeg. Selymes fű, zöldülő erdő, a fák közül fehér virágait mutogató kökénybokrok, az utak mellett pedig sátrak, árusok végetérhetetlen sora várta a majálisozókat. Az ünneplőket Macsuga Imre — a Munkavállalói Érdekképviselei Fórum soros elnöke — köszöntötte. Hangsúlyozta: május elseje végre visszanyeri eredeti jelentését. Sajnos, a 101 esztendeje hangoztatott követelések ma is érvényesek. Nyolc órai munkából nem tud megélni a dolgozó, de ez a helyzet az „Egyenlő munkáért egyenlő bért!” követeléssel is. Ismét aktuálissá vált a „Munkát, kenyeret!" jelszó, kiváltképpen megyénkben, ahol a regisztrált munkanélküliek száma eléri a 20 ezer főt. Együtt kell fellépnünk — valamennyi érdekképviseleti szervnek — a tömeges elbocsátás és a munkanélküliség ellen. A köszöntő elhangzását követően benépesültek a Majális-park színpadjai. A MÁV fúvószenekar koncertje az egyik helyen, sportprogram a másikon, majd műsorok sokasága. A Majális-parkba több párt is „kivonult”. A KDNP Glória kegytárgyüzlete várta a vásárlókat. Az MSZP egyik sátrában vérnyomást mértek, a másikban a szovjet csontkovácsok gyógyítottak. A párt sátrai között pedig hármas-ötös csoportokban állandóan folyt az eszmecsere. A múltról, a helyzetről és a feladatokról. Az MSZP szervezői arról „panaszkodtak”, hogy propagandaanyagaik már az első órákban elfogytak. Az Ifjú Szocialisták Társasága is nagyon sok érdeklődőt vonzott. Délután Vitányi Iván beszélgetett az MSZP „területére” látogatókkal. Az MDF sátra előtt Papp Miklós fogadta a vendégeket: — Mi szép csendben ünnepelünk — mondta —, ahhoz alkalmazkodva, hogy az MDF a nyugodt erő pártja. A tisztességes munkásság ünnepét mi is ünnepnek tartjuk. Az a célunk, hogy lassan elmosódjanak a nemzetünket megosztó vonalak és egységes erővel, a társadalom valamennyi rétege számára a kilábalást és a biztos jövőt megteremtsük. Az MDF sátrában találkoztunk Miskolc polgármesterével, Csoba Tamással: — Örülök, hogy az emberek kijönnek a szabadba. Úgy érzem, hogy ez a mostani, egy más típusú május elseje. Ide nem szervezték az embereket, maguktól jöttek. Szükség van ilyen rendezvényekre, ahol a mai taposómalomból kiléphetnek a dolgozók. A kikapcsolódás igénye, a feszültségekből való kiszabadulás vágya hozta ki az embereket. Erre nem kell központilag mozgósítani. Hagyni kell, úgy ünnepeljenek, ahogyan szeretnék. Én a családommal jöttem, de a gyerekek „önállósították” magukat. Nem mondtam, hogy jöjjenek ki, maguktól jöttek. Azt szerettem volna, ha — mint március 15-én — pártmegjelenés nélkül ünnepelünk. Most indulok — fejezi be a beszélgetést a polgármester —, felkeresem a többi párt sátorát is. Körülöttünk terjengenek már a bográcsokból a finom illatok. Az út mellett éppen egy fiatalasszony kavarja az ebédre valót, a férje pedig kóstolgatja, ellenőrzi a minőséget. Látják, hogy figyeljük őket és szívesen hívnak ebédre. A fiatalasszony sorolja: oldalas, comb meg krumpli van benne, bográcsgulyás készül. A Lakatos és a György család közös ebédje. Lakatos Miklós mondja: — Tizenöt éves a családi kapcsolat, mindketten Lyukóbányában dolgozunk, azóta minden évben kijövünk ide május elsején. Most heten ülünk majd asztalhoz. A vívók az egyik színpadon, a körhintában kacagó fiatalok, a park másik végén, a tízóraijukat, az ebédjüket, a sörüket jóízűen fogyasztók mindenütt... Szóval volt látnivaló — a Csamyukban is. (Folytatás a 2. oldalon) Kicsit furcsára alakultak a dolgok most, május elsején. Kinyitott a zöldségesbolt, de zárva volt a hírlapárusítóhely. Felhívás nem jelent meg a települések fellobogózására, de néhány középületre - magánszorgalomból - kitűzték a nemzeti zászlót. Nem kellene talán ennyire tartózkodni a vörös lobogótól. (Természetesen sarló és kalapács nélkül.) Május 1. nemzetközi és nem nemzeti ünnep. Az egyik skandináv országban vörös zászlós, vörös szegfűs tömeg tartott felvonulást. Pedig ők nemcsak kacérkodnak a semlegességgel, a nemzeti identitás megőrzésével, hanem hosszú évek óta gyakorolják is. A kölcsönös ügyetlenség okán, talán politikai, de inkább anyagi megfontolásból a munka ünnepének 101. legalizált évfordulóján nem jelent meg újság Magyarországon. Igaz, szólt a rádió, műsort sugárzott a televízió, és az írott sajtó munkatársai is dolgoztak. A produkció a mai lapokban található. A munka ünnepének hírei szerények, visszafogottak. Hű tükre ennek a furcsa majálisnak. Ma ismét munkanap virradt ránk. Ha már nem ünnepeltünk a régi harsánysággal, akkor legalább dolgozzunk. Zászló és jelszó nélkül, a magunk javára, mindannyiónk boldogulása érdekében. Vologda ikonjai Miskolcon Áradt a szeretet Álla Ancsina Pavlovnából, a Vologdai Területi Múzeum rendkívül szimpatikus művészettörténészéből, amikor kedd délután az ajándékozás őszinte örömével ajánlotta a miskolciak figyelmébe azt a páratlan értékű kiállítást, amely szeptemberig minden bizonnyal Miskolc legkiemelkedőbb kulturális eseménye, látványossága lesz. A Herman Ottó Múzeum Papszer utcai épületében A régi orosz egyházi művészet remekei címmel megnyílt, s egészen szeptemberig nyitva tartó kiállítás valóban — ahogyan a művészettörténésznő mondotta — az örömteli világos színek elbűvölő világa, az ősi orosz kultúra tenyérnyi szigete, amely izgatott, türelmetlen világunkban nyugalmat és szépséget kíván adni minden, a múzeumba látogatónak. A miskolci múzeum már egy évtizede áll igen szoros, baráti munkakapcsolatban az egyik legősibb orosz város, Vologda múzeumával. E példamutatóan jó együttműködésnek az eredménye, hogy a Moszkva és Leningrád után harmadik legnagyobb, leggazdagabb ,,régi orosz gyűjteménnyel” rendelkező vologdai múzeum anyagából megnyílhatott ez a kiállítás, amely mintegy 80 műtárgy (ikonok, liturgikus hímzett textíliáik, rézből készült zománcozott öntvények) segítségével hűen érzékelteti a vologdai művészet fejlődésének kiemelkedő 400 esztendejét. A miskolci kiállítást uralják a 16—17. századi ikonok, amelyeket annak idején készítői gondosan megmunkált és speciálisan előkészített fatáblára festettek. A vologdai mesterek a 16. század közepétől egyre inkább egyéni arculattal és stílusjegyekkel dolgoztak. Bár nem kötődtek nagy központokhoz, tehetségüket kiélték a részletek csodálatos finomságaiban és a technikai bravúrokban. A kiállítás katalógusában olvashatjuk: „A vologdai mesterek ikonjai ünnepélyességükkel, szigorú festői felfogásukkal, komolyságukkal és statiikusságukkal tűnnek ki.” (Folytatás a 2. oldalon) Három rt. a borkombinátból A jövőben minden magántulajdon lesz! De hol a tőkés? Hétfőn az Állami Vagyonügynökség, a Földművelésügyi Minisztérium Hegyalja életében sorsfordító jelentőségű intézkedés megbeszélésére összehívta Tolcsvára a vidék városi, községi polgármestereit, a mezőgazdasági üzemek, szervezetek vezetőit. A vidék mamutvállalatának - a Tokaj-hegyaljai Állami Gazdasági Borkombinátnak - szétdarabolása, vagy ahogy hivatalosan mondják, privatizációja volt a megbeszélés témája. Az állami felügyelet alatt álló borkombinát vezérigazgatója, Bacsó András mindössze húszpercnyi időt kapott, hogy ismertesse a privatizációs elképzelést, amely talán már az utolsó variáció lehet. (Folytatás a 3. oldalon) Még ebben az évben sÉmmiós adatbank Miskolcon A napokban a miskolci polgármesteri hivatal meghívására városunkban tartózkodott az észak-olaszországi Piemonte tartományból Diego Comba és Süvin Beglio, a Kereskedelmi Kamara Külkapcsolatok Központjának két vezető munkatársa. Városunk vezetői, Csoba Tamás polgármester és Kobold Tamás alpolgármester tájékoztatták a vendégeket Miskolc gazdasági, kulturális helyzetéről. Ezen a tárgyaláson a miskolci cégek, üzemek gazdasági vezetői, a Magyar Gazdasági Kamara, a bankok és az egyetem vezető munkatársai is képviseltették magukat. A Miskolci Egyetem és a Piemonte székhelyén, Torinóban működő egyetem közötti együttműködés első jele, hogy meghívták a miskolciakat az idén novemberben Torinóban rendezendő informatikai vásárra, s városunk vezetői is meghívást kaptak egy piemontei látogatásra. A két olasz szakember Csoba Tamás polgármesterrel és dr. Tolnay Lajossal, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével szándéknyilatkozatot írt alá, melyben egy információs adatbank létrehozásáról állapodtak meg, melyet a Közös Piac 200 ezer dollárral támogat. Miskolc az adatbank felállításához szükséges helyiséget és a szakembereket adja, míg a technológiát és a műszaki berendezéseket az olaszok szállítják. A még ebben az évben induló miskolci adatbank felállítását május 3-án, a Közös Piac soron következő ülésén jelentik be Brüsszelben. Többmilliós támogatás régiónknak... Központ lelesi a vállalkozók m segitésére (ÍRÁSUNK A 3. OLDALON)